Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-04 / 51. szám

'ÁRA HBBB Szerkesztő »"ég és kia-dóhúvatAl: Cluj, Caloa Motr’or 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. riokkíicióhivMul és könjrvosztály: P, Uniói 9. Telefon: 11—99. LIX ÉVFOLYAM, 51. msnísmsmaesnESBa» SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 7o, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre iO) félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözeotel több. tamsmaummmmammammmsaamammmmm CLUJ, 1938 MÁRCIUS 4. Í50 év távlatából Elmondta Kemény János, Kisfaludy Károly „Pártütök“ cimü darabjának bevezetőjeként. Amikor születésének 150'ik évfordu­lója alkalmából Kisfaludy Károly em­lékének áldozunk, e változatosságokban gazdag, zsúfolt éléire tekintve, aggodal­maskodva kérdezhetjük, hogy a kegye- letes emlékezet egy rövid bevezető elő­adás keretében mit ragadhat meg belő­le? Ellentmondásokkal teljes magánélete színpadra kívánkozik s mind annak, a mát aránylag rövid írói pályáján terem­tett, száraz felsorolására is időt igényel. De talán, amikor a színpad idézi Kisfa­ludy Károly emlékét, elégséges, ha arra szorítkozunk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra « dolgokra, amiket a magyar nyelvű színjátszás neki köszönhet. Hi'- szen az irodalomtörténet részletesen feldolgozta a költő életét, az esztétika megmérte alkotásait s igy csak felesle­ges ismétlésekbe bocsátkoznék, ha meg­kísérelném életművének rövid összefog­lalását adni itt egy bevezető előadás ke­retében. De Kisfaludy Károly viszonya a mai színpadhoz időszerű kérdés s ezt fejtegetve most és ezen a helyen, úgy érzem, legmegfelelőbb formában áldo­zunk emlékének. A színház három alkotó eleme: iró, színész, közönség egymáshoz való viszo­nya határozza meg a jó színpadi mü ke­reteit. Az egyik, vagy másik alkotóelem­nek való kedvezés a könyvdrámához vezet, vagy a deklamációhoz, vagy pe­dig azokhoz a tarka füstként semmibe vesző színpadi termékekhez, melyek a nagy városok pompásan felszerelt szín­padjairól világgá kürtölik az ürességet. A jó színdarab titka az irái mondaniva­lónak a közönség aktualitásra váró kí­váncsiságával való összhangba hozása olyan keretek között, hol a rendező nem kényszerül a darab megmentése érdeké­ben százféle mozdulatot, arcjátékot su­galmazni a színművésznek, hogy ezek­ben a mozdulatokban belelopja a darab­ba mindazokat a mélyebb gondolatokat és indulatokat, melyeket a felületes szer­ző a müvéből kifelejtett. A régi színpadi írót inkább a könyv­dráma veszedelme fenyegette. A máit a felületes aktualitássá. A régi színésznek a nyelvi nehézségekkel kellett megküz­denie, a mainak inkább a frissen pergő mondatok mögött táltongó ürességgel. A regi közönségnek a nagy tirádák mögé kellett bcleselkednic, hogy mögöttük a maga kicsi életének problémáit felfedez­hesse, a mai közön'.égnek viszont fel kelt szabadítania képzeletét, hogy a lé­nyegtelen mondanivaló között felfedez­hesse, hogy valahol messze a mü mö­gött talán mégis ott bujkálnak az clhe- segetett nagy emberi problémák is. Kisfaludy Károly olyan időkben élt és irt, amikor a magyar szinpadirodalom- ban •leginkább a nyelvi nehézségek áll­tak előtérben. Az o érdeme, hogy meg- fermtette a könnyen pergő színpada tár­salkodó nyelvet $ különösen vígjátékéi révén, élő kapcsolatot teremteti színpad és közönség között. Amint egy mai ki­váló irodalomtörténetiró megállapítja: ,/j az első, igazéin városi írók A megélhetés elemi génije hajtotta ki a nyilvánosság elé, közönségre számított, az írói pálya neki kenyérkereset volt. A minden egyéb foglalkozástól elszakadt írói rend önál­Kánya magyar külügyminiszter Bécsben tárgyalt Schuschnigg és Schmidt külügyminiszterrel------------— '"TT'mfffflHIi'i’flnwin— ------­Magyarország külügyminiszterének bécsi látogatása nagy érdeklődést keit külpolitikai körökben. — Göring marsall erélyes kijelentéseit izga­tottan magyarázgatják Londonban és Párisban. ** Reménykedő hangulat az angol-olasz tárgyalásokkal szemben •— ..——..... Fehér Kömv sserinla brit fegyverkezés arányai a megmttulé nemzetközi tárgyalásod eredményétől függnek A''nap külpolitikai eseményének Kánya magyar külügyminiszter rövid bécsi láto­gatását lehet tekinteni. Magyarország kül­ügyminisztere tegnap Bécsbe érkezett, ahol tárgyalást folytatott Schuschnigg kancellárral és Schmidt Guido külügynv niszterrel. Hivatalos bécsi jelentés szerint Kánya külügyminiszter csak fölhasználta rövid bécsi tartózkodását arra, hogy láto­gatást tegyen Schuschnigg kancellárnál és Schmidt külügyminiszternél, ma reggel azután vissza is utazott Budapestre. Kül­politikai körökben a látogatás jelentősé­gét elmosó magyarázat ellenére is komoly érdeklődést kelt Kánya külügyminiszter bécsi útja, különösen, mert Ausztria újra az európai feszültségek központjában áll. Francia és angol jelentések szerint ugyanis Németország, mely nagyon elégületlen j Schuschnigg kancellár politikájával s azon a véleményen van, hogy a berchtesgadeni megegyezés szelleme nem érvényesül Ausztriában, rövidesen újabb erélyes lé­pést tesz a bécsi kormánnyal szemben. Göring marsall, porosz miniszterelnöknek a német légi haderő ünnepségén tartott erélyeshangu beszédét is úgy magyaráz­zák, hogy annak éle első sorban Ausztria felé irányult. Külpolitikai körökben szem­beállítják Schuschnigg kancellár emléke­zetes beszédének bevégzését: „A végsőkig, a halálig megvédjük Ausztria függetlensé­gét“ Göring marsall azzal a kijelentésével, hogy „nem tűr jük tovább a határokon túl levő német testvéreink szabadságának megnyirbálását“ és arra következtetnek, hogy az osztrák helyzet újra veszedelmes stádiumba jutott. izgalom Goring beszéde miaSÚ Göring beszéde különben is távolbame- nő magyarázatokra ad külpolitikai kö­rökben alkalmat. A marsall kijelentette, hogy ha Hitler egyszer cselekvést paran­csol, akkor a német légi fegyver lesz az ellenség igazi elrettentője, akkor „nem lesz többé semmi, ami visszariasszon a minden tekintet nélkül való rámenéstől, akkor az akadályokat ott hárítanék el, ahol találnék őket . . . Ha a vezér a biro­dalmi gyűlésen mondott beszédében azo­kat a büszke szavakat mondotta, hogy nem türjük tovább az erőszakoskodást a határaink mellett lakó tizmillió német neptársunkkal, akkor ti, német repülők tudjátok, hogy ha kell, a vezérnek ezek­ért a szavaiért helyt kell állanotok az utolsó emberig“. Ezek a kijelentések ma reggeli londoni lósitásában, megszervezésében, becsülte- késében övé a$ oroszlánrész. Az íróság mint öncélú hivatás, neki jutott először oszt édy részül. Ö a magyar nyelvű vígjáték megte­remtője. Színdarab íróink közül az első, aki állandó feszültségben tudja tartani a közönség érdeklődését, meglepetéseket készít elő, helyzetkomikumot teremt és sodró cselekménnyel biztosit ja a játék ütemét, kíváncsiságunkat felcsigázva. Igaza van fíánócA Józsefnek, amikor Kazbnczyhoz viszonyítva, ezt mondja: „amaz és hívei jobbára férfi-irodalmat teremtettek, Kisfaludy megnyerte a nő­ket és az ifjúságot.“ Az irodalomtörténetiró szerint: ,,mü­vein végigtekintve, meggyőződhettünk róla, hogy vezért szerephez a, huszas. lapok szerint angol részről a berlini kor­mányhoz intézett felvilágosítás kéréséhez vezettek, ríenderson berlini angol nagy­követ állítólag utasítást, kapott, figyel­meztesse a német kormányt, hogy mi­lyen nyugtalanító hatást váltott ki Lon­donban Göring marsall beszédének az a kitétele, hogy a német légi haderő készen áll a birodalom határain túl lakó németek jogainak megvédésére. Ugyancsak londo­ni jelentés szerint Franciaország berlini nagykövete hasonló lépésre kapott utasí­tást és hir szerint ugyanilyen lépést készül tenni Csehszlovákia is. Az angol kor­mányhoz közelálló „Daily Telegraph“ a kérdéssel kapcsolatban azt írja, hogy Gö­ring beszéde igen kedvezőtlen kilátáso­kat nyújt a légi haderő kölcsönös korlá­tozásáról és a polgári lakosság védelméről amtatíSCÍ!!ESaa3 SeE2®äESHä^ă^iaäíEnCT*5• "flKUlöÉI SaaBeeaBKHESSBESE években nem ok nélkül s nem méltatlg- 1nul jutott. Nemcsak fáradhatatlanul és páratlan gyakorlatiassággal gondosko­dott az irodalom korszerű szükségletei­nek ellátáséiról: soknemü íevékengségé- nek minden ágéiban alkotott viszonylag maradandó értékül, ma is szépet és fi­gyelemre méltót, úgy, hogy azóta is csak legnagyobbjaink múlták felül. Nem tar­tozik a. nagy inspiráltak, de igenis a leg- rendkivülibb tehetségek közé. Sohasem vonakodva és tétovázva, bőkezüleg, mondhatni szeretetreméltó gavallériával, áldozott a múzsáknak és a literat urának utolsó lehelteiéig. Ha olykor a korszerül túl esi gázba messzire fellengett, elsőül nevette ki magát és uj eszmélkedéssel, soha ki nem ábrándíűva s mégis józa- *10X1 s okosrui folytatta tovább, serény szóló egyezmény megkötésére, amely pe­dig az angol kiengesztelődési terv lénye­ges részét képezi. A nagy angol lap sze­rint ebben a helyzetben a német—angol megegyezés kilátásait sem lehet különö­sen ked Űzőnek tekinteni. Az angol—olasz tárgyalások lehetősé­geivel szemben ma reménykedőbb a han­gulat Londonban. Rómából érkező jelen­tések szintén elég reménykedő hangon szólanak. Chamberlain, miniszterelnök az ellene szüntelenül folyó ellenzéki támadá­sok dacára szilárdan kitart megegyezési terve mellett, melyről állandóan hangoz­tatja, hogy nem ellentétes az Eden által eddig képviselt angol külpolitika tervei­vel, csak az érvényesítés módszerében tér el azoktól. Ezt a megváltozott módszerü külpolitikát Chamberlain most már vé­gigviszi a sikerig, vagy a sikertelenségig. Ha az Olaszországgal megindult, tár­gyalások sikerrel járnak, akkor a Cham­berlain kormány helyzete is tartósan megerősödik. Ha sikertelenséghez vezet­nek, akkor nemcsak a kormálmy bukik, hanem a konzervatív párt is. Lord Perth római követ már megkapta: a részletes utasításokat az olasz külügyminiszterrel folytatandó tárgyalások kérdésében —- Ezekről ajz. utasításokról hivatalosan semmit sem hajlandók elárulni. Egyik, illetékes körökből kiszivárgott hir sze­rint azonban számítanak azzal, hogy a megbeszélések rövidesen olyan jóaka­rata nyilatkozat kiadására fogtalak ve­zetni mindkét részről, melynek jelentő­sége túlmegy a mult év elején létrejött angol—-olasz úriemberi megegyezés ke­retein. (Cikkünk folytatása az utolsó oldaton.) munkáját oly megható s magyar nemes- fihez oly igen illő módon tékozolva ví­gan életét.“ Százötven esztendő távlatából idézzük tehát Kisfaludy Károly szellemét. Hi­szem, hogy a Pártülök mai előadása is igazolni fogja, hogy az igazi művészi ér­iékeket másfélévszázad múlva is a ma­guk teljes frisseségében őrzi meg szá­munkra az idő és igaza van Bemard Satunak, aki azt mondja, hogy a szín­padi miiről csak születésének negyvene­dik évfordulója alkalmával lehet meg­állapítani, hogy érdemes voll megírni, vagy sem . . . Kisfaludy Károly színpad müveit sokkal nagyobb támláiból nczhc jük már s őszinte mérlegként állaté hatjuk meg, hogy érdemes volt megír:, őket.

Next

/
Thumbnails
Contents