Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-29 / 72. szám

a — I- .. I. F. N 7. fi 1 0 .7 K m /i r <: ini 2 '). Szabadkereskedelem vug*y önellátás? Vita Van Zeeland jelentése körül. — A gazdasági világválság okai. — Megoldás csak általános lehet BRÜSSZEL. március 28. A közgazdasági tt.udoniiaiiiy fejlődései az utolsó evek folyamán az egységes elmélet lo - i látáséra i. ánvuló lőre lövések bata ro/'/a k meg. Erre irányult viz angol—francia meg- 1 zás is, amelyet pár hóvappal ezelőtt Van Zeeland, azóta mái* 'lemondott belga minisz- Iereinö'k. kapott, aki egyúttal o v-Iág egyik eg lek i n l ély esel*l> gazdasági szakértője, bogy jelentést készítsen a gvi'/dasági \ lágválság okairól és u váüság megszüntetése, vagy leg­el 1>1> is csökkentése érdekében leendő lépe­sekről. Nemrég tette meg jelentését Van Zeeland, amiről a amijii. sti.jló részletesen beszámol és dicsérő jelzőkkel hahno/Ui' olt. egyrészt bátor hangjáért, másrészt okos terveiért. A Van Ze.eland-íéle terv is már átesett az érvek es ellenérvek pergőtüzén, de u 'v"l atkozó telek nem tudtak közös nevezőre jutni. A jelentés egv kérdéssel kezdődik: ..SzubadkercskedcVm, vagy önellátás?“ Anélkül., hogy a két fogúimat magyaráz­ná, formálisan a sznibudkereskedelem mellett foglal állüst. SzeJ'inte az nutárk'b, ahogy a tapasztalat is bizonyítja', csuk. ideglenes és célszerűtlen menedék az általános krízis elöl, melyben — a nligv előállítási' és termelési költségek miatt drágulnak a közszükség­leti cikkek, ami ív égzelsize: üeiir maga után vonja az élet-standard csökkenését. Ennek következménye iped'g kömnyen és luuniar ál­talános nyomor lehel. Ezután a bevezetés- illám', rátér a tulajdon­képpeni Uirgyro. , A kereskedelem akadályai, mond ja je­lenté*. gazdásági és pénzügyi lermészelüok“. GAZDASAG1 AKADÁLYOK Három fontos gazdasági termeszei ü aka­dályé különböztet meg Van Zeeland: 1. Vámok, védővámok. 2. Indirekt protekcionizmus (pl. egyes ál­lamok bizonyos termények bevitelét megtilt­ják, az egészségügyi törvények sz.'goru alkal­mazású. az élelmiszer minőségire vonatkozó követeim árnyék.) ,‘i. Kontimgemseik. A leendő lépések: a vámok csökkentése; a nyersanyag kiviteli tilalmának megszütivle- tése; kétoldali kereskedőim' szerződések kö­lese és a kontingensek eltörlése. Pénzügyi akadályok A kereskedelem utjhban pénzügyi téren legsúlyosabb akadályok a pMnz rend szerek za­varai, a pénzegységek rögzi tétlensége és a szigorú megszór tások transfer ügyletekben. A bajok orvoslása: meg kell állapodni'' a pénzfedezet kérdésében (a legstabilabb és legmegbízhatóbb nemes fémet, az aranyait ajánlja). Transfer ügyletekben i[)«dig kívána­tos, hogy a hitelpiacok, a nemzetközi köl­csönre «.unatkozó, önmaguk által hozott kor­látozási, vagy megtiltó intézkedéseket módo­sítsák. A módosítás után elérhető volna a valuta- és a khr.ng-ellenörzé's' megszüntetése. ívézivetelf akbil/.ilyuk politikai és erkölcsi természetűé k. POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI AKADÁ­LYOK 1. A nyersanyagok igazságtaéra elosztása. 2. E'övásáHási jog (Angliának var elővá­sárláséi joga, 1932, az otlavu.i szerződés után, a do mini irmokkal szemben.) 3. A töke egyenetlen elosztású. 4. Nép:rajzi bajok. ó. Politikai adósságok. f>. Fegyverkezési politika. 7. Gyarmati zárt kikötők, stb., stb. Hogy a politikai és erkölcsi akadályok megszűnjenek, szükséges a nyersanyagok ganságos' elosztása, az elővásárlási jog meg­szüntetése, a főké igazságos elosztása, a pol­ice.': adósságok rendezése, a leszerelés meg- valóötása- és a gyarmaHokról beszerzett nyersaé;'vágok ellenében méltányos mennyisé­gű ipari termékek sztáUliifása'. Konklúzióként megállapítja Van Zeeland, liogy a bajok általánosak, tehát n mcaohlás rsr:k -áhnláno» felírt. Ha egy álilám egymaga próbálná ki Van Zeeland terve t, biztos bu­kás volna a sorsa. Aw e követelmény, hogy csak általános megoldás lehetséges, soköt le­von a javaslat gyakorlati értékéből. AHOL LEGÁDÁZABB A HARC Legádázabb a harc a jelentés elején feltett kérdések feleli: .Szabadkereskedelem, vagy önellátás? Hogyha figyelembe vesszük n>z egyik, vagy másik .rendszer mellett telt állásfoglalásokat, megállapítható, hogy a totális államok köz­gazdászai, az autárkia, « demokraták pedig -/ahadkereskedeleni mellett íesiznek Hlval- iást. Éber vnf'al, jeles magyar közgazdász >/erinl, okik az auiárkiát gyakorlatiig ér- \ nyesi fik, elsősorban nem gazdasági, hanem politikai) okokra, támaszkodnék, mondván, bogy az au tálka a nemzetek önrendelkezési jogának egyik lényeges megnyilvánulása. Az aulárk'islák hivatkoznak Adam Schmidt ki’- jelentésére: ..A védelem sokkal fontosabb, mint a gazdagság“. Az idegen, de esetleg ol­csóbb áruk behozatalát .szigorú és magas vá­mokkal megnehez tik és mintegy kikénysze­rítik a különféle ipari és közszükségleti, cik­kek belföldi előáll lásláf. Ezt különösen nem­zetvédelmi .szempontból erőszakolják o to­tális államok. (Olaszország. Németország). Híresebb autúrkisttu teoretikusok: Bartolotto az olaszoknál, Carrel müncheni egyetemi ta­nár és Munoilescu Mihály volt román minisz­ter. ­Nemrég jelent meg Munoilcscueek egv né­met kiadású könyve, amelyben igen érdekes tételt álilát fel. Kimutatja, hogy a/. Ipari álla­mokban a miinkaprodnktivilás sokkai na­gyobb, mini o mezögazda'-ági álkmiokba.n. Ebből önként következik, hogy lm n mező­gazdasági állam az önellátási gazdálkodáshoz folyamodik, az ipari produktivitás hasznát nem a külföld, liánom a belföld fogja el­vezni. A1 is a munkaproduklivitás? A neLló-produkc ó (u bruttó-pi odukc-iőból levonva a nyersanyagok árál. üzemköltséget, termelésit adót és egyéb mellékes kiadásokat, kapjuk ü nCttó-produkciót) aránya a lermc­1 évben foglalkozlatolluk számához. Eszerint a mezőgazdasági állam, amely terményeket exportál ifi ipari cikkeket importál, rosszul jár. Bizony Iják ezt :i Manoilescu altul Ro­mániában végzett számítások, ahol az ipari miMikaprodiikW vitás OS 800 lej, inig a mező- gazdasági csak iá.4 80 lej. Min dől meg ez a f id? Munoilescu nem számítja bele a nettóba a lökét megillető nyereséget. Az iparnak azért nagyobb a niuákaipro- duktivitása, mint a mezőgazdaságnak, ment nagyobb tökével dolgozik. Amint tehát a fentiekből megállapillmtó, az auláik iának 'vannak jó, de vannak rossz oldalai i-i amelyek a nemzetközi együttmű­ködésre egyenesen káros hatással várniuk. Van Zechunddnl együtt, sok hires közgaz­dász. kel a szahadkereskedelem védelmére. Mi a szalUKlkereskedekm? Minden ország azt állítsa elő, aminek ter- melésében előnybea1 vám és minden egyebet a külfölddel Amié* csere utján szerezzen be. Mik az előnyei n s/nbadkereskedelemnők? Robbins, angol kü/gnzdűsw szerint, a vá­mok úgy csökkentik a kereskedelmet, mint a hajó/ás elé gördilell akadályok. A keres­kedelem korlátozása a nemzetközi munka- megoszlás. korlátozását jeleni!. A nemzetkö­zi munkamegosztás korlátozása pedig jelenti, hogy a termelési köl t k g nagyobb, a lenuié- r.yek változatossága kisebb. A S7.aliadke.res* íkedelcm ezeket az akadályokul mind elhárí­taná. Az autark slák elős/erclellcT hivatkoznak a technika olyan arányú fejlődésére, hogy manapság már majnem bármit, bárhol lehet előállítani. De ü' kérdés, hogy ez az előállítás gazdasá­gos-e. Robbins egy gyakorlati! példával világítja inog a védővámok kérdését: Az amerikai tö­megtermelés éppen olyan nagy volna-e, he •az '»szakamerikai Unió 48 államának m nd- egyike védővámmal 'volna feörülkerilve? -A felelet nem lehet másu minthogy ilyen eset­ben a hatalmas nmerlkaj nehézipar egy csa­pásra megbétnulna. Másik fontos érve a liberálisoknak: N’yil- vánivaló, hogy a jólét abból származik, ha szabadon importálunk és exportálunk. lb a külkereskedelmünket csökkentjük!, követ­kezetesen c£ökken. a 1 Műkereskedelem is. Kül­föld- . áruk kizárása nem ja.vitju, hanem fo­kozza a hazai kereskedelem depresszióját — mondja- Éber Antal. Ha terményfeleslegünk van. azt külföldön el 'ehet helyezni. De kül­földön csak akkor lehet eladni, ha olt vá­sárolunk is. A szahadkereskedelem hi vei szerint tehát a kivezető ut lényegileg a vámoknak, kon­tingenseknek és- a nemzetközi és belső keres­kedelem más akadályainak tel jes eltávolítása, nz áruk, o H tel és a plnz teljes szabad for­galmának helyreáll itása. A most következő évek tapasztalatai min­deneseteié meg fogja mulatni, hogy melyik rendszer megfelelőbb a világválság leküzdé­sére. Mert az. cnvlier.iség, úgy látszik, csuk a saját kárán tanulhat. Akfpy József. PALM SPRINGS az amerikai milliomosok téli paradicsoma Tn nck pandurezredes kalandos élete \Y. Kayser regénye a félelmeíes őserejü, zabolátlan pandurfőnök, vakmerő ka­landjairól, 300 lap, szép kiadás, fűzve 172 lej, kötve 211 lej. Bruno Brehm: I. Így kezdődött, II. Ez lelt a vége, III. A kétfejű sas lehull. (A Habsburg össze­omlás izgalmas történelmi regénye) kö' telje fűzve 191, kötve 231 lej LEPAGE- nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen tel­jes uj könyvjegyzéket LEPAGE'tói.. Palm Beach vetélytársa? Nem. Valami egészen más! .. . Los Angeles kapui előtt kezdődik a sivatag. Senkit se vezessenek félre a szinpompás, óriási kaliforniai gyü­mölcsökről szóló legendák. Fáradhatatlan kertészek szívós munkájának eredményei ezek a gyümölcscsodák, melyeket napon- tai öntözéssel csikartak ki a terméketlen talajból. Ennek a sivatagnak a közepén, három órai távolságra autón Los Angelestől, fekszik Palm Springs. Még pár esztendő­vel ezelőtt csak egy árva pálma állott ottan, melynek árnyékában egy különc kunyhót épített magának. Ez volt Palm Springs „megalapítása“. S ma, pár év múltán, Palm Springs az amerikai millio­mosok fantasztikus téli kolóniája. Luxusszállodák a sivatagban Oda, ahol egyetlen pálma állott, a pál­mák százait ültették. Az első kunyhó he­lyén tucatszámra nőttek ki a szállodák, melyeknek fényűzése filmmeséket juttat eszünkbe. Palm Springs azonban még ma sem több, mint néhány ház összessége. Ha az ember kiér a főutcából, csodálatos él­ményben van része: érzi a végtelen, az örök sivatag lélegzetét. Sajátságos, száraz levegő, amely mintha csak telítve volna elektromossággal. Egv pillantás a térképre s láthatjuk; hogy Palm Springs ugyan­azon a szélességi fokon fekszik, mint Dél- marokkó. Palm Springsben a telek melegek, erőt­lenek és ezért nincs mit csodálni, hogy Amerika valamennyi gazdag gyermeke Palm Springst választotta játékaihoz ideá­lis homokdombnak. És nem szabad azt képzelni, hogy előkelő szállodák előkelő merevséget kölcsönöznének ennek az üdülőhelynek. Ellenkezőleg. A Wallstreet bankelnökei vagy Hollywood filmcsillagai egyként „short“-ban sétálnak itt. Vagy kerékpároznak. Nagyon kedveltek a gyermekautók is, amelyek csakugyan mennek is, csak jobbra és balra súrolni kell lábbal a kövezetét. Valamennyi szállodának megvan a ma= ga „swimming-pool“=ja langyos, kék ten­gervízzel s köröskörül sivatagi homokkal. A délelőtti program úszni és napozni, azonfelül az ember érzi a levegőt, len- niszt játszik, vagy a hegyekben lovagol, melyek hófedte csúcsokkal tekintenek le a sivatagra. Vannak rendkívüli' napfiir- dökabiiintok, melyeknek falai déltengeri kagylóhéjból vannak s az a lulajdonsá- guk, hogy a barnító és gyógyító sugara­kat átengedik, az ártalmasakat távol tartják. Éjjel, mikor a sivatagég valószínűtlen csillagpompába borul, eltűnnek a „shor- tok“. A nőkön cobolyt és hermeliunt lát­hatni s-a ‘sokkarátos gyémántok meg­Felöltőiét, tavaszi és nyár; öltönyét a világhírű Humespune szövetekből rendelje. Nagy választék! Dombpia szövészet CJtij, Strada Regina Mari a 4. — (D. e, 12-fö? d. u. 7-ig.) semmisítő versenyt kezdenek a csillagok­kal. A toalettek a Rue de la Paix-ről ér­keztek s a frakkokon látszik, hogy a Bond1 Strecten varrták őket. S a szállo­dákban a „Drnner-Dahcinghoz“ Amerika legjobb swing-zenekarai játszanak. Déván Palm Springsnek más szenzáció­ja is. Ezek a „Dunes“. A „dunesb'e“ au­tón mennek. Tiz, tizenöt percnyi rohanás a hallgató, fekete sivatagban s hirtelen fölhallatszik egy lánczenekarnak a rit­musa. Az autó egy öbölbe fordul s a világ legkülönösebb Nigth Clubja elé ér­kezett; a sivatag közepén áll. A „Dunes“ ekben hazárdirozruak. A fáradt filmszínészek itt vesztik el, a roulctfe-aszlal mellett, amit a műtermi fényszórók idegölő fényében keresnek. S hogy a sivatagi játékbank vállalkozói még biztosabbak legyenek a dolgukban, az itteni rulettnek nem egy, hanem két zérója van. Kaliforniában a törvény a legszigorúbban tiltja a. hazárdjátékot. Minden pillanatban hallani valamely k titkos hollywodi játékbarlang bezáratá­sáról. De itt a sivatagon nyiltan csinálják a tilalmast... Van azonban más, romantikusabb esti szórakozás is, melyet különösen Holly­wood fiatal leányai becsülnek sokra.. Kilovaglások a holdas éjszakákon, igazi cowboyok vezetése mellett, akik tábortü­zet gyújtanak, egész ökröket sütnek meg mellettük s a filmcsillagok szivét érzel­mes dalok éneklésével el löl t ik ábrándok­kal, melankóliával. Egy állag cowboy ké­pes nyolc óra hosszat énekelni mindem fáradság nélkül. A hallgatóknak azonban annál hosszabb nyugalomra vám utána szükségük. Maugham „Színházu cimü, uj, izgalmas, vérbeli regénye vá- szonkötésben 119 lej. — Remarque uj könyve: „Három bajtárs“. 400 lap. dísz- kötésben 178 lej Lepagcnál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen ingyen könvvjegyzé két Lep ágé tói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents