Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-29 / 72. szám
a — I- .. I. F. N 7. fi 1 0 .7 K m /i r <: ini 2 '). Szabadkereskedelem vug*y önellátás? Vita Van Zeeland jelentése körül. — A gazdasági világválság okai. — Megoldás csak általános lehet BRÜSSZEL. március 28. A közgazdasági tt.udoniiaiiiy fejlődései az utolsó evek folyamán az egységes elmélet lo - i látáséra i. ánvuló lőre lövések bata ro/'/a k meg. Erre irányult viz angol—francia meg- 1 zás is, amelyet pár hóvappal ezelőtt Van Zeeland, azóta mái* 'lemondott belga minisz- Iereinö'k. kapott, aki egyúttal o v-Iág egyik eg lek i n l ély esel*l> gazdasági szakértője, bogy jelentést készítsen a gvi'/dasági \ lágválság okairól és u váüság megszüntetése, vagy legel 1>1> is csökkentése érdekében leendő lépesekről. Nemrég tette meg jelentését Van Zeeland, amiről a amijii. sti.jló részletesen beszámol és dicsérő jelzőkkel hahno/Ui' olt. egyrészt bátor hangjáért, másrészt okos terveiért. A Van Ze.eland-íéle terv is már átesett az érvek es ellenérvek pergőtüzén, de u 'v"l atkozó telek nem tudtak közös nevezőre jutni. A jelentés egv kérdéssel kezdődik: ..SzubadkercskedcVm, vagy önellátás?“ Anélkül., hogy a két fogúimat magyarázná, formálisan a sznibudkereskedelem mellett foglal állüst. SzeJ'inte az nutárk'b, ahogy a tapasztalat is bizonyítja', csuk. ideglenes és célszerűtlen menedék az általános krízis elöl, melyben — a nligv előállítási' és termelési költségek miatt drágulnak a közszükségleti cikkek, ami ív égzelsize: üeiir maga után vonja az élet-standard csökkenését. Ennek következménye iped'g kömnyen és luuniar általános nyomor lehel. Ezután a bevezetés- illám', rátér a tulajdonképpeni Uirgyro. , A kereskedelem akadályai, mond ja jelenté*. gazdásági és pénzügyi lermészelüok“. GAZDASAG1 AKADÁLYOK Három fontos gazdasági termeszei ü akadályé különböztet meg Van Zeeland: 1. Vámok, védővámok. 2. Indirekt protekcionizmus (pl. egyes államok bizonyos termények bevitelét megtiltják, az egészségügyi törvények sz.'goru alkalmazású. az élelmiszer minőségire vonatkozó követeim árnyék.) ,‘i. Kontimgemseik. A leendő lépések: a vámok csökkentése; a nyersanyag kiviteli tilalmának megszütivle- tése; kétoldali kereskedőim' szerződések kölese és a kontingensek eltörlése. Pénzügyi akadályok A kereskedelem utjhban pénzügyi téren legsúlyosabb akadályok a pMnz rend szerek zavarai, a pénzegységek rögzi tétlensége és a szigorú megszór tások transfer ügyletekben. A bajok orvoslása: meg kell állapodni'' a pénzfedezet kérdésében (a legstabilabb és legmegbízhatóbb nemes fémet, az aranyait ajánlja). Transfer ügyletekben i[)«dig kívánatos, hogy a hitelpiacok, a nemzetközi kölcsönre «.unatkozó, önmaguk által hozott korlátozási, vagy megtiltó intézkedéseket módosítsák. A módosítás után elérhető volna a valuta- és a khr.ng-ellenörzé's' megszüntetése. ívézivetelf akbil/.ilyuk politikai és erkölcsi természetűé k. POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI AKADÁLYOK 1. A nyersanyagok igazságtaéra elosztása. 2. E'övásáHási jog (Angliának var elővásárláséi joga, 1932, az otlavu.i szerződés után, a do mini irmokkal szemben.) 3. A töke egyenetlen elosztású. 4. Nép:rajzi bajok. ó. Politikai adósságok. f>. Fegyverkezési politika. 7. Gyarmati zárt kikötők, stb., stb. Hogy a politikai és erkölcsi akadályok megszűnjenek, szükséges a nyersanyagok ganságos' elosztása, az elővásárlási jog megszüntetése, a főké igazságos elosztása, a police.': adósságok rendezése, a leszerelés meg- valóötása- és a gyarmaHokról beszerzett nyersaé;'vágok ellenében méltányos mennyiségű ipari termékek sztáUliifása'. Konklúzióként megállapítja Van Zeeland, liogy a bajok általánosak, tehát n mcaohlás rsr:k -áhnláno» felírt. Ha egy álilám egymaga próbálná ki Van Zeeland terve t, biztos bukás volna a sorsa. Aw e követelmény, hogy csak általános megoldás lehetséges, soköt levon a javaslat gyakorlati értékéből. AHOL LEGÁDÁZABB A HARC Legádázabb a harc a jelentés elején feltett kérdések feleli: .Szabadkereskedelem, vagy önellátás? Hogyha figyelembe vesszük n>z egyik, vagy másik .rendszer mellett telt állásfoglalásokat, megállapítható, hogy a totális államok közgazdászai, az autárkia, « demokraták pedig -/ahadkereskedeleni mellett íesiznek Hlval- iást. Éber vnf'al, jeles magyar közgazdász >/erinl, okik az auiárkiát gyakorlatiig ér- \ nyesi fik, elsősorban nem gazdasági, hanem politikai) okokra, támaszkodnék, mondván, bogy az au tálka a nemzetek önrendelkezési jogának egyik lényeges megnyilvánulása. Az aulárk'islák hivatkoznak Adam Schmidt ki’- jelentésére: ..A védelem sokkal fontosabb, mint a gazdagság“. Az idegen, de esetleg olcsóbb áruk behozatalát .szigorú és magas vámokkal megnehez tik és mintegy kikényszerítik a különféle ipari és közszükségleti, cikkek belföldi előáll lásláf. Ezt különösen nemzetvédelmi .szempontból erőszakolják o totális államok. (Olaszország. Németország). Híresebb autúrkisttu teoretikusok: Bartolotto az olaszoknál, Carrel müncheni egyetemi tanár és Munoilescu Mihály volt román miniszter. Nemrég jelent meg Munoilcscueek egv német kiadású könyve, amelyben igen érdekes tételt álilát fel. Kimutatja, hogy a/. Ipari államokban a miinkaprodnktivilás sokkai nagyobb, mini o mezögazda'-ági álkmiokba.n. Ebből önként következik, hogy lm n mezőgazdasági állam az önellátási gazdálkodáshoz folyamodik, az ipari produktivitás hasznát nem a külföld, liánom a belföld fogja elvezni. A1 is a munkaproduklivitás? A neLló-produkc ó (u bruttó-pi odukc-iőból levonva a nyersanyagok árál. üzemköltséget, termelésit adót és egyéb mellékes kiadásokat, kapjuk ü nCttó-produkciót) aránya a lermc1 évben foglalkozlatolluk számához. Eszerint a mezőgazdasági állam, amely terményeket exportál ifi ipari cikkeket importál, rosszul jár. Bizony Iják ezt :i Manoilescu altul Romániában végzett számítások, ahol az ipari miMikaprodiikW vitás OS 800 lej, inig a mező- gazdasági csak iá.4 80 lej. Min dől meg ez a f id? Munoilescu nem számítja bele a nettóba a lökét megillető nyereséget. Az iparnak azért nagyobb a niuákaipro- duktivitása, mint a mezőgazdaságnak, ment nagyobb tökével dolgozik. Amint tehát a fentiekből megállapillmtó, az auláik iának 'vannak jó, de vannak rossz oldalai i-i amelyek a nemzetközi együttműködésre egyenesen káros hatással várniuk. Van Zechunddnl együtt, sok hires közgazdász. kel a szahadkereskedelem védelmére. Mi a szalUKlkereskedekm? Minden ország azt állítsa elő, aminek ter- melésében előnybea1 vám és minden egyebet a külfölddel Amié* csere utján szerezzen be. Mik az előnyei n s/nbadkereskedelemnők? Robbins, angol kü/gnzdűsw szerint, a vámok úgy csökkentik a kereskedelmet, mint a hajó/ás elé gördilell akadályok. A kereskedelem korlátozása a nemzetközi munka- megoszlás. korlátozását jeleni!. A nemzetközi munkamegosztás korlátozása pedig jelenti, hogy a termelési köl t k g nagyobb, a lenuié- r.yek változatossága kisebb. A S7.aliadke.res* íkedelcm ezeket az akadályokul mind elhárítaná. Az autark slák elős/erclellcT hivatkoznak a technika olyan arányú fejlődésére, hogy manapság már majnem bármit, bárhol lehet előállítani. De ü' kérdés, hogy ez az előállítás gazdaságos-e. Robbins egy gyakorlati! példával világítja inog a védővámok kérdését: Az amerikai tömegtermelés éppen olyan nagy volna-e, he •az '»szakamerikai Unió 48 államának m nd- egyike védővámmal 'volna feörülkerilve? -A felelet nem lehet másu minthogy ilyen esetben a hatalmas nmerlkaj nehézipar egy csapásra megbétnulna. Másik fontos érve a liberálisoknak: N’yil- vánivaló, hogy a jólét abból származik, ha szabadon importálunk és exportálunk. lb a külkereskedelmünket csökkentjük!, következetesen c£ökken. a 1 Műkereskedelem is. Külföld- . áruk kizárása nem ja.vitju, hanem fokozza a hazai kereskedelem depresszióját — mondja- Éber Antal. Ha terményfeleslegünk van. azt külföldön el 'ehet helyezni. De külföldön csak akkor lehet eladni, ha olt vásárolunk is. A szahadkereskedelem hi vei szerint tehát a kivezető ut lényegileg a vámoknak, kontingenseknek és- a nemzetközi és belső kereskedelem más akadályainak tel jes eltávolítása, nz áruk, o H tel és a plnz teljes szabad forgalmának helyreáll itása. A most következő évek tapasztalatai mindeneseteié meg fogja mulatni, hogy melyik rendszer megfelelőbb a világválság leküzdésére. Mert az. cnvlier.iség, úgy látszik, csuk a saját kárán tanulhat. Akfpy József. PALM SPRINGS az amerikai milliomosok téli paradicsoma Tn nck pandurezredes kalandos élete \Y. Kayser regénye a félelmeíes őserejü, zabolátlan pandurfőnök, vakmerő kalandjairól, 300 lap, szép kiadás, fűzve 172 lej, kötve 211 lej. Bruno Brehm: I. Így kezdődött, II. Ez lelt a vége, III. A kétfejű sas lehull. (A Habsburg összeomlás izgalmas történelmi regénye) kö' telje fűzve 191, kötve 231 lej LEPAGE- nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes uj könyvjegyzéket LEPAGE'tói.. Palm Beach vetélytársa? Nem. Valami egészen más! .. . Los Angeles kapui előtt kezdődik a sivatag. Senkit se vezessenek félre a szinpompás, óriási kaliforniai gyümölcsökről szóló legendák. Fáradhatatlan kertészek szívós munkájának eredményei ezek a gyümölcscsodák, melyeket napon- tai öntözéssel csikartak ki a terméketlen talajból. Ennek a sivatagnak a közepén, három órai távolságra autón Los Angelestől, fekszik Palm Springs. Még pár esztendővel ezelőtt csak egy árva pálma állott ottan, melynek árnyékában egy különc kunyhót épített magának. Ez volt Palm Springs „megalapítása“. S ma, pár év múltán, Palm Springs az amerikai milliomosok fantasztikus téli kolóniája. Luxusszállodák a sivatagban Oda, ahol egyetlen pálma állott, a pálmák százait ültették. Az első kunyhó helyén tucatszámra nőttek ki a szállodák, melyeknek fényűzése filmmeséket juttat eszünkbe. Palm Springs azonban még ma sem több, mint néhány ház összessége. Ha az ember kiér a főutcából, csodálatos élményben van része: érzi a végtelen, az örök sivatag lélegzetét. Sajátságos, száraz levegő, amely mintha csak telítve volna elektromossággal. Egv pillantás a térképre s láthatjuk; hogy Palm Springs ugyanazon a szélességi fokon fekszik, mint Dél- marokkó. Palm Springsben a telek melegek, erőtlenek és ezért nincs mit csodálni, hogy Amerika valamennyi gazdag gyermeke Palm Springst választotta játékaihoz ideális homokdombnak. És nem szabad azt képzelni, hogy előkelő szállodák előkelő merevséget kölcsönöznének ennek az üdülőhelynek. Ellenkezőleg. A Wallstreet bankelnökei vagy Hollywood filmcsillagai egyként „short“-ban sétálnak itt. Vagy kerékpároznak. Nagyon kedveltek a gyermekautók is, amelyek csakugyan mennek is, csak jobbra és balra súrolni kell lábbal a kövezetét. Valamennyi szállodának megvan a ma= ga „swimming-pool“=ja langyos, kék tengervízzel s köröskörül sivatagi homokkal. A délelőtti program úszni és napozni, azonfelül az ember érzi a levegőt, len- niszt játszik, vagy a hegyekben lovagol, melyek hófedte csúcsokkal tekintenek le a sivatagra. Vannak rendkívüli' napfiir- dökabiiintok, melyeknek falai déltengeri kagylóhéjból vannak s az a lulajdonsá- guk, hogy a barnító és gyógyító sugarakat átengedik, az ártalmasakat távol tartják. Éjjel, mikor a sivatagég valószínűtlen csillagpompába borul, eltűnnek a „shor- tok“. A nőkön cobolyt és hermeliunt láthatni s-a ‘sokkarátos gyémántok megFelöltőiét, tavaszi és nyár; öltönyét a világhírű Humespune szövetekből rendelje. Nagy választék! Dombpia szövészet CJtij, Strada Regina Mari a 4. — (D. e, 12-fö? d. u. 7-ig.) semmisítő versenyt kezdenek a csillagokkal. A toalettek a Rue de la Paix-ről érkeztek s a frakkokon látszik, hogy a Bond1 Strecten varrták őket. S a szállodákban a „Drnner-Dahcinghoz“ Amerika legjobb swing-zenekarai játszanak. Déván Palm Springsnek más szenzációja is. Ezek a „Dunes“. A „dunesb'e“ autón mennek. Tiz, tizenöt percnyi rohanás a hallgató, fekete sivatagban s hirtelen fölhallatszik egy lánczenekarnak a ritmusa. Az autó egy öbölbe fordul s a világ legkülönösebb Nigth Clubja elé érkezett; a sivatag közepén áll. A „Dunes“ ekben hazárdirozruak. A fáradt filmszínészek itt vesztik el, a roulctfe-aszlal mellett, amit a műtermi fényszórók idegölő fényében keresnek. S hogy a sivatagi játékbank vállalkozói még biztosabbak legyenek a dolgukban, az itteni rulettnek nem egy, hanem két zérója van. Kaliforniában a törvény a legszigorúbban tiltja a. hazárdjátékot. Minden pillanatban hallani valamely k titkos hollywodi játékbarlang bezáratásáról. De itt a sivatagon nyiltan csinálják a tilalmast... Van azonban más, romantikusabb esti szórakozás is, melyet különösen Hollywood fiatal leányai becsülnek sokra.. Kilovaglások a holdas éjszakákon, igazi cowboyok vezetése mellett, akik tábortüzet gyújtanak, egész ökröket sütnek meg mellettük s a filmcsillagok szivét érzelmes dalok éneklésével el löl t ik ábrándokkal, melankóliával. Egy állag cowboy képes nyolc óra hosszat énekelni mindem fáradság nélkül. A hallgatóknak azonban annál hosszabb nyugalomra vám utána szükségük. Maugham „Színházu cimü, uj, izgalmas, vérbeli regénye vá- szonkötésben 119 lej. — Remarque uj könyve: „Három bajtárs“. 400 lap. dísz- kötésben 178 lej Lepagcnál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen ingyen könvvjegyzé két Lep ágé tói.