Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-27 / 71. szám
1938 március 27. SÁRVÁRY DEZSŐ: ELLENZÉK mmommm 11 Rejtélyek a történelemből Amikor Romában minden óra megállóit V. Sixcus pápasága alatt (1585 —1590) a korszak krónikája szerint Rómában egy borzalmas tréfát követtek el, mely inkább látszik legendának, mint történelmi valóságnak. V. Sixtus igazságszolgáltatását teljes szigor jellemzi. A pápa keménységére azonban nagy szükség volt abban az időben. Itália hatalomra féltékeny városai állandóan harcban állottak egymással és a folytonos háborúk alatt az erkölcsök any- nyira eldurvultak, hogy egy emberélet kioltása már nem is okozott különösebb lelkifurdalást. A pápa ezeknek az állapotoknak megszünetésére nagyon szigorú intézkedéseket hozott és személyválogatás nélkül, kíméletlenül büntetett. Alighogy Szent Péter örökébe lépett, kiadott egy rendeletét, mely halálbüntetés terhe alatt szigorúan megtiltotta a polgárságnak — bármily rendűek és rangnak legyenek is —, hogy puskát vagy bármiféle fegyvert viseljenek. Néhány vakmerő áthágta ezt a rendeletet, azonban engedetlenségé- ért az akasztófán lakolt. Alessandro Farnese bibornok egyik unokaöccse, Ranuccio Farnese, Parma hercegének fia, könnyelmű, vidám ember, néhány hii barátjával durva tréfát eszelt ki, hogy a pápa haragját kihívja. Egy na- pon valamely ürügy alatt kihallgatást kért V. Sixtustól és mialatt a fiatal herceg a pápával beszélgetett, készakarva a földre ejtett egy pisztolyt, melyet előzőleg ujjasának hajtásába rejtett. V. Sixtus ezt látva, nem szólt semmit, hanem a kezeügyé- ben levő csengővel csengetett. A csengetésre belépő kamarásának kiadta a parancsot: — A svájci őrséget. A fegyveresek beléptek, a pápa megparancsolta, hogy az ifjú Farneset tartóztassák le, vigyék az Angyalvárba és minthogy herceg és nagyhatalmú ember, tartsák magánzárkában, a legszigorúbb őrizetben, kivégzésének időpontjáig, holnapután éjfélig. Erre a végre gondolt-e Farnese bíboros unokaöccse? . . . Nem valószínű. Jól ismerték ugyan V. Sixtus irgalmat nem ismerő szigorát, de mégsem tételezték fel, hogy Ranuccio Farneset a hóhér kezeibe juttatja. Farnese bíboros V. Sixtus elé akart jutni, hogy lábai elé vesse magát és könyörögjön unokaöccse megkegyelmezéséért. A pápa azonban nem fogadta. Csak két nap múlva engedte maga elé a bíborost, éjfél után egy negyedórával, amikor V. Sixtus logikus elgondolása szerint — már minden emberi gyöngeség és könyörüle- tesség úgyis hasztalan, miután Ranuccio akkor már a bitófán lóg. — Szent Atyám — esedezett Franese biboros és szemei megteltek könnyekkel, melyek őszintéknek látszottak —, engedje at nekem a szegény Ranuccio testét, hogy Parmaha szállíthassam és a családi sírboltban temethessem el. Sixtus pápa először az órájára nézett és látván, hogy az Ítéletet már legalább egy negyedórája végrehajtották, hozzájárult a főpap jogos kívánságához, átadott neki egy írást, melyben az Angyalvár kormányzóját felszólítja, hogy Ranuccio herceg testét adja át ő eminenciája Farnese bíborosnak. így is történt. A biboros elvitte unoka- öccsét a börtönből és minden időveszteség nélkül erős, fegyveres kísérettel elhagyva Rómát, gyors vágtatással Parma felé lovagoltak. Olyan fordulat történt, melyre a pápa álmában sem gondolhatott. Ranuccio az Angyalvárból, a híres erődítmény kormányzójának nagy csodálkoujFachmISováT HALHATATLAN SZERELMES T-dlszitoj házassági tragédiájának regénye. A világ irodalmi élete már hónja’pok óta e könyv problémájának és uj megvilágítani igazság körül forrong Rengeteg eddig ismeretlen eredeti fényképpel. Félvászonkötésben 202 lej, egészvászonkö- tésben 238 lej, Rachmanova régebben mejelent müvei: Szerelem,, csekjathalál. Háziasság ® vörös vharban. A bécsi Tejesasszony. Gyermekkorom, irgalom. Valamennyi pro paga>n beadásban kötetenként 100 lej Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, C’uj, Plata Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk j zására, élve és egészségesen jött ki. Ilyes- j mire még nem volt példa; de a kapott j írásbeli parancsnak engedelmeskednie kel- ! lett. Vájjon miért döntött így a Szent [ Atya? . . . Megfoghatatlan . . . Talán fel- j hagyott szigorával? i Mialatt a derék ember igy tűnődött, ! megdöbbentő hírrel érkezett egy tiszt: — Nem tudja még, hogy milyen különös dolog történt? . . . Róma minden órája rejtélyes módon megállt. Az összes templom, zárda és kolostor harangjait megkötötték, az órák súlyait pedig leszedték; az ember még nem látott ilyen dolgot • • . E hir hallatára a kormányzó homlokara hideg verejték ütött ki; ő a történtek után egyszerre tudta, kik a bűnösök. Ismét elolvasta a pápa Írását, melyben Sixtus elrendeli, hogy adja át Farnese herceg testét . . . ő ellenben esztelenül átadta a testet és lelket élve és egészségesen. — Elveszett ember vagyok — jajdult fel magában. Nyakán érezte a hóhér bárójának hideg vasát. És joggal reszketett, mert a tréfa kegyetlen volt. Farnese biboros — Spanyol- ország követe — kinek alapos oka volt, hogy haragudjon V. Sixtusra, ravasz csel- szövényt eszelt ki: Hü embereivel meg- állittatta az örök Város valamennyi nyilvános óráját, még a Szent Péter-templom óráját is, mely egy mechánikai szerkezettel össze volt kötve az Angyalvár órájával és igy az is megállt. Az egyetlen kivétel volt a pápa dolgozószobájában lévő óra. Mialatt a pápa biztosra vette, hogy B.anuccio herceg már az életével fizetett bűnéért, az Angyalvár kormányzója az itéletvégrehajtás idejének elérkeztét várta. És várhatta. Megérkezett helyette a pápai parancs. Egész Róma nevetett a csínyen. Csak V. Sixtus nem nevetett. Mint igazi diplomata, úgy tett, mintha nem tulajdonítana nagy fontosságot az ügynek. És amikor az Angyalvár kormányzója elmenekült, csak akkor küldött csendőröket üldözésére, amikor az már oly távol volt, hogy nem érhették utói. 6üCURE5TI"STR BER2ei 1 0 0 ‘ sül. euis/asETA e -10 • CAL. GRIVIŢEI 159 • ST«. ŞELARI 13 PLO EŞTI • GALAŢI * CR Al OVA • BRASOV * TIMIŞOARA* CERN ÂU ŢI------------------Balls© fe©i?máiiy^é a tripoliszi várban RÓMA, március hó. Mussolini régi pártbajtársa Balbo, a hires repülőtábornok. Ö szervezte meg a modern olasz légi flottát és most már évek óta, mint Éibia kormányzója, példáját mutatja az elsőrangú gyarmatszer- vezésnek. Fiatal ember. Még nincsen ötvenéves. A Duce után Itália legnépszerűbb fasiszta politikusa és katonája volt hosszú évekig. Most, hogy az évnek legalább felét Líbiában tölti, a római népnek természetesen nincsen annyira szeme előtt. A kormányzó, tudomásunk szerint, még mindig nőtlen ember, ami Olaszország vezető hivatalnokai és katonái között nagy ritkaság, mert a Duce szereti, ha mint családapák ismertek az uj állam legtöbbet szereplő férfiak Balbo tábornok kitünően beleillik a líbiai arab környezetbe. Akárcsak Dino Grandi, ő is fiatalkora óta szakállt visel. Erőteljes alakja, sötéten keretezett arca hasonlóvá teszik külsejét az arab sejkekhez. Munkakedve nehéz sporttá avatja környezete számára a szolgálatot. Ha Tripoliszban van, legalább napi tizenkét órát dolgozik. Éppen ezért, úgyszólván, csakis fiatal tisztekkel és hivatalnokokkal veszi körül magát. Az idősebbek kidőlnének. Még a fiataloknak is meg kell feszíteniük erejüket, hogy kibírják a tempót, amelyben az egykor hírhedt dolce far niente életszemléletének nyoma sem maradt. Az arab előkelőségek gyakran kapnak meghívást a várba, vagy pedig a kormányzó nyári palotájába. Egyáltalában nagyon ügyelnek arra, hogy a viszony olaszok, zsidók és arabok között minél jobb legyen. Balbo kormányzó után Li- biá egyik első katonai személyisége Ivó Levi, a líbiai gyalogegységek parancsnoka. Még ő sem látszik negyvenévesnek. Balbo körül arab gárdalovasság teljesít szolgálatot. A gárdát önként jelentkező jónövésü benszülöttekből állítják össze. Nem lehet könnyen eldönteni, hogy a lovasok vagy a lovak szebbek-e, de való-^. szinü, hogy a legtöbben mégis a lovakra szavaznának. Gyönyörűek. Motorkerékpáros osztagok is gondoskodnak még az olasz gyarmati hatalom végrehajtó funkcionáriusainak személyes biztonságáról. De a motorkerékpárosok már olaszok és nem benszülött katonák. A kormányzó szive természetesen legjobban repülőflottájához húz. A motorok korahajnali dübörgése a Szahara szélein és a gép együttes- emelkedése a narancsszintől lángvörösig sugárzó nappal egy repülő életének legnagyszerűbb pillanatait jelentik. Maga Balbo ma is példaképe a repülő- tiszteknek. Csak a minap egyedül indult gépével fölkutatni a sivatagban eltűnt egyik századosát. Sikerült is megtalálnia és megmentenie a fiatal tisztet. A dicsőséges óceánrepülések mellett az ilyen kis gesztusok még sokkal többet érnek a baj- társias szellem kifejlesztésénél egy hadseregben. De ennek a katonának, mint igazi rómainak, a művészi ösztöne sem rossz. A régi tripoliszi várat, amelyet a tizenhatodik században emeltek a törökök, Balbo kormányzása alatt restaurálták. A Times tudósítója ezt az épületet „talán a világ legszebb koloniális építkezésének“ nevezte. Föltétlenül a világ legérdekesebb koloniális építkezése. Már a régi rómaiak korában is ezen a helyen állott egy vár. Pálmák közül emelkednek a magasba a tripoliszi vár falai. Lépcsők és zárt udvarok valóságos labirintusa ez a kormányzósági főhadiszállás. Csak Spanyolországban láthatók még ilyen nyugodt szépségű, oszlopos, kertes zárt udvarok, mint a tripoliszi várban. Balbo látogatója ugv érezheti magát, mint hogyha múzeumban járna. A kormányzó fogadó dolgozószobájának „padlózatát“ nemrégiben kiásott római mozaikok borítják. Asztala óriási. Zöld afrikai márványból készült, éppen úgy, mint a „falak“ egy része. Töredékekből újra összeállított, antik Augusz- tusz-fej díszíti még a termet. Leptis Magna ókori város helyén végeznek igen jelentős eredménnyel ásatásokat és ott találták ezt az Augusztusz-fejet is. Majdnem minden szobor vagy relief a tripoliszi várban a leptis-magnai ásatások nyomán került felszínre. A lépcsőház márványfordulóján Claudius császárnak nagy ülőszobrával találja magát szembe a látogató. A császár, Augusztusz unokaöccse, kezében földgömböt tart, amelyen karmaival kapaszkodva büszkén áll a római sas. Találtak még egy föníciai szobrot is. A termékenység istennőjét. Egyike a legszebb fennmaradt ókori plasztikáknak. Balbo tábornok a keleti s afrikai népeknek ezt a kedvenc istennőjét is saját termeiben szállásolta el. A nyári palota ugyan nem ennyire muzeális, de talán kellemesebb. 6o—So hold kert tartozik hozzá. A pálmák és trópusi növények dús keretében felejthetetlen emlékképek maradnak a pompás fogadások Líbia kormányzójának otthonában. Schwanebepger bélyegalbumok nagy választékban kaphatók az H ELLEMZÉ1 Icöísy vosztály ában, P. Unirii. Kérjen részletes árjegyzéket. N1T1IH HM IMI IMII
