Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-27 / 71. szám

ELLENZÉK 1018 március 27. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Chamberlain beszélt Az elmúlt hetek keményen kézzel lóg­ható külpolitikai eseményéi utam, n most lefolyt hét külpolitikai eseménye Cham­berlain miniszterelnöknek Anglia állás­pontját határozottan leszögező beszéde volt. Ez a beszéd tiznapi előkészület és ee'villást követő» több minisztertanács ösz- szeiilése után készült el, megfontolták te­leit legalaposabban minden mondatát. A Times“ a német-osztrák ..Anschluss!“ követő éles ellenzéki támadásokkal kap­csolatban irta miin gyárt kezdetben, hogy a hideg meggondolásra nélkülözhetetlen idő ma szükségesebb, mint valaha. Chamberlain igénybe is vette ezt az időt s amig angol politikai körökben olyan izgalom uralkodott, amilyenre a habom óla nem volt példa, sorra átvizsgálta Anglia külföldi képviselőinek jelentéseit, a katonai helyzetről illetékes véleménye­ket. a domíniumok álláspontját és nem utolsó sorban az angol politikai helyze­tet, mely a nemzetközi események hatá­sa alatt veszedelmesen kezdett inogni a kormány lábai alatt. A csütörtökön el­hangzott beszéd mindezeknek az össze­tevőknek Anglia .nélkülözhetetlen, nagy érdekeivel egyesitett szintézise volt', mely- ivei szemben mérsékletre határozta cl magát az ellenzéki kritika s a teljesen el nem neműit ellentmondásokat hátraszo- ritva, az angol közvélemény is beleegye­zéssel hajtott fejet. Anglia békés, de fegyverkezik Az angol birodalom legfőbb érdeke a béke — mondta Chamberlain —, ez azonban nem jelent annyit, hogy semmi sem kényszerithetne bennünket fegyver- fogásra. Vannak szerződéseink, melyek ezt a kötelezettséget föltétlenül hárítják ránk, vannak létérdekeink, melyekért nem kevésbé állunk készen fegyvert fog­ni és vannak más okok is, melyek érde­kében legmagasabbra becsült javak föl­adása nélkül nem mondhatunk le erről a végső lehetőségről. A szélső lehetősé­gekkel szembeni angol kötelességeknek ilyen meghatározása után, mely feltű­nően és nyilván tudatosan hasonlít Eden- nek ugyanerről a kérdésről tett megha­tározásaihoz, Chamberlain áttért a2é eu­rópai külpolitika égetően időszerű kér­déseire és rendkívüli ügyességgel igyeke­zett ezekre alkalmazni a fenti irányelve­ket. A Népszövetséggel kapcsolatban ki­emelte, hogy Angliának hatalmas és föl- ■tétlen tekintélyt parancsoló hadseregre van szüksége a genfi intézmény hatályos újraépítése érdekében is. Mityen messze vagyunk a pár év előtti időktől, mikor Népszövetség és lefegyverkezés, vagy leg­alább is a lefegyverkezésre való törek­vés egyértelmű fogalmak voltak. Cham­berlain ma megállapítja, hogy a Népszö­vetség jelenlegi alakjában nem tekinthe­tő a békefenntartás hathatós eszközé­nek. Hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, nincs is feltétlenül szükség a Népszövetség mind az ötvennyolc tagál­lamának együttműködésére. Elegendő, vagy talán kedvezőbb is volna, „ha any- r.yi nemzet együttműködésére számíthat­nánk —számíthatnánk: értsd Anglia és Franciaország —, amennyi túlerővel ren­delkező arcvonalat állíthatna szjembe bármilyen valószínű támadóval“. Ez a Fittéres klasszikusok szép kaá'iitásban,, fehér papíron, vászonkötésben kötetje 6o lej: DICKENS: Twist OlVer (480 lap), WALTER SCOTT: Ivanhe (472 Cp), Br. JÓSIKA MIK­LÓS: A csehek Mxigyu-rorxzágon. 2 kötet (760 lap), r'ROSPERMERIMÉE: Carmen és Colombo óz6 lap), VICTOR HUGO: A párisi Notre Dame, a kötet (704 kp). HAWTORNE: A scarlát betű (327 kp), TURGENYEV: Apák és fiuk (283 lap), E A. POE: Tűt életen és halálon (324 kp), Alábbi kötetek, szintén vászonkötésben kötetje 53 lej: PIRANDELLO: Legszebb novellái (283 lap), A HUXLEY: Légnaürág és társai (324 lap), MÓ­RICZ ZSIGMOND: Bili (regény. 314 lap), A. MAUROIS: Költő a máglyán (320 kp), A SPORT KÉZIKÖNYVE és lexkona (336 J'p lap). HA­LÓT LAK, ctk'k cinek (Magyar elbeszélők (282 :ap). LOBAGOLA: Egy‘vadember önéletregénye (280 kp), BOCACCÍO: Legszebb novellái (3x9 -lap) ÖLTÖZKÖDÉS ÉS DIVAT, képekkel (338 xap), MUSSET: A század-gyermek vallomásai (278 lap) MÜVEI,T EMBER kézikönyve a XX szá­zadban (294 lap), AZ EMBERISÉG TÖRTÉNE­TE (Világtörténet, 403 lap) LEPAGE-nái Guj. szövetségi rendszer ujnbb fölláinaclása volna, ami nem a leghelyesebb dologi Chamberlain azonban megállapítja, hogy ez a lehetőség is a megfelelő katonai erőktől függ s Angliának ezért nagyon erősön Kell fegyverkeznie úgy a véde­lemié, mini az esetleg szükségessé váló támadásra is. Csehszlovákia esete A Népszövetséggel kapcsolatos, jellem­zően angol elmefuttalás után Chamber- la ti egyenesen áttért az európai válság­ban pillanalnvilag legtöbb vitára alkal­mat adó kérdésre, Csehszlovákia helyze­tére. Ezt a kérdést összekötötte a tradi­cionális angol külpolitika régi álláspont­jának fölvetésével, hogy közvetlen létér­dekeinek feltétlenül szükséges védelmén kivid, bármilyen ütés érdekéit lemond­hat e Anglia eddig mindig megőrzött döntési jogáról arra nézve, hogy hábo­rúba keveredjék e, vagy sem. S a válasz­ban, melyet a keményen vitaiolt két kér­désre adott, páratlanul ügyes diplomatá­nak mualkozotl az angol miniszterelnök. Ügyes diplomalizálás természetesen még nem egyértelmű az államférfiul téllel s hogy Chamberlain ezirányu állásfogla­lása álálamféríiui lett vólt-e, azt csak ké­sőbbi események dönthetik el. Minden­esetre megmaradl álláspontja mellett, bogv az angol kormány Csehszlovákin megtámadása esetére sem adhatja föl előre szabad elhatározási jogát, erre az esetre sem vállalhatja automatikus mó­don ezt a kötelezettséget arra az. cselre AMIC &2(jriür. rnpjjhjxjíjo.  NáTHAIAZTö HÜLÉST ÉS FEJFÁJÁST KBMWamKÜ aiSĂLS-j JÎ!.*-Σ-HM sem, ha Franciaország sietne ilyen táma­dás esetén Csehszlovákia segítségére. Azonban, amint Eden lenmingtoni be­szédében már leszögezte, Anglia fegyve­reit arra is használhat ja, hogy segítséget nyújtson támadások áldozatainak min­den olyan esetben, amikor megítélése szerint ez a népszövetségi alapokmány értelmében helyes ". S ez a helyzet — tet­te hozzá megállapításaihoz Chamber­lain miniszterelnök — előállhat például Csehszlovákia esetében is. Azonkívül, ha háború törne ki, ez nem szorítkozhatnék Európában sem tisztán csak azokra, kik ilyen kötelezettségeket vállaltak. Telje­sen lehetetlen előre megmondani — folytatta Chamberlain —, hogyan érne véget egv ilven háború és melyik orszá­gok keverednének bele. Különösen áll ez két olyan országra, mint Anglia és Fran­ciaország, melyeket a hosszú társulás és barátság, a szorosan összefüggő érdekek és a közösen megvalósítandó demokra­tikus szabadság közös eseményei fűznek össze. Európai érdekek és birodalmi érdekek Chamberlain igv elkerülte az angol baloldal s a kormánypárt egyrésze által is követelt közvetlen kötelezettségválla­lást Csehszlovákiával szemben, de aunaj^ az iránynak éreztetésével, amelyben Ang­lia szabad elhatározási joga egy euró­pai háborús támadás ekeién valószínű­leg érvényesülni fog, legnagyobb részben leszerelte ellenfeleit. Előzetes tanácskozá­sokon erősen táámogathalta ezt az állás­pontot a domíniumok állásfoglalása is. Ideöcsäqomößöi gyomorgörcsök, görcsös állapot, hány­inger, emésztésből származó ideges fej­fájás és álmatlanság eseteiben a világ­hírű amerikai Gastro D.-vel úgy belföldi, miint a bécsi, berlini, stb. klinikákon hosszabb kísérletezés után a legszebb eredményeket érték el. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megren­delhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárábani, Bucureşti', Calea Victoriei 124. amely meglehetősen idegenkedik minden határozol!, újabb európai kötelezettség­vállalástól. A brit világbirodalmat az a lehetőség természetesen szintén veszé­lyeztetheti, hogy Anglia Európában ve­szíti el befolyását, vagy ha az európai szárazföldön olyan hatalom alakul ki, amely Angliát közvetlenül veszélyeztet­heti. A londoni kormánynak tehát ma­gasabb összefoglalásban kell egyesítenie a brit birodalom Európán kívüli érdekei­nek és Anglia európai érdekeinek védel­mét. Ez az összefoglalás Chamberlain­nek meglehetősen sikerült is. Beszédének nagy parlamenti hatása és az. hogy a megelőző napok szenvedélyes vitái után az ellenzék is bizalmatlansági indítvány nélkül vette tudomásul, arra mulat, hogy az angol miniszterelnöknek az európai válságról „nyíltan gondolkozó“ fejtegeté­se erős hatással volt hallgatóira. „Jóval nagyobb hallgatósághoz beszélek, mint ez a ház — mondta Chamberlain —, 1 emiatt mi nyíltan gondolkozunk, mig más országok zárt ajtók mögött gondol­koznak. Ha meg is döbbenti a világot, ragaszkodunk az elvhez, hogy az erőszak­nak <nem első, hanem utolsó eszköznek kel] lennie. Mi a józan ész és diplomácia módszereinek alkalmazását ajánljuk a fenyegetések és az erőszak Helyett“. Chamberlain komolyan és szépen hang­zó beszéde azonban nem változtat azon, hogy a világpolitika irányításában ma mégis erőszak az ur. Angol és francia ellentmondásokkal nem törődve, Európa központjában történelmi jelentőségű nagy átalakulás folyik ma le. Spanyolországban és Kínában tombol a háború. Egyik há­ború Franciaország és Anglia közvetlen közelében folyik feltartóztathatatlanul tovább, a másik Anglia és Oroszország ázsiai területeinek szomszédságában pusz­títja százezer számra az embereket. A külpolitikai kezdeményezés pedig minden vonalon a Berlin—Róma—Tokió három­szög kezében van. A velük szemben álló hatalmak, Anglia, Egyesült-Államok, Fran­ciaország, Szovjetoroszország elméletileg nagyobbak, gazdagabbak, hatalmasabbak s a világ nyersanyagainak túlnyomó része felett rendelkeznek. A Berlin—Róma— Tokió háromszög kezdeményezéseivel szemben eddig mégis csak eredménytelen tiltakozásokra és papirjegyzékekre tudtak szorítkozni. A Róma—Berlin—Tokió háromszög együttesen és részleteiben egységesnek mutatkozik és kockáztatni mer. A vele szemben álló nagyhatalmak nem egységesek és idegenkednek kockáza­tok vállalásától. Az események jövő me­nete talán ezen a téren is újabb lehetősé­Postán /éttel. Siessen a rendeléssel. Papp uriszabó, Sír. lorga S kitüntetve párisi és londoni kiállításon nagy érdemmel és díszoklevéllel, ajánlja legújabb divatu francia-angol stilü rühák készítését. — Vállal női angol munkát is. geket tartogat magában. Anglia, Francia- ország és az Egyesült-Államok féktelenül fegyverkeznek, nem valószínű, hogy ez a fegyverkezés tisztán csak védelmi okokat szolgál. Ilyen célra sokkal kisebb erőfeszi- rés is elégséges volna. Szovjetoroszország szintén minden erejéből fegyverkezik, az ország vezető egyéniségei ellen folytatott véres hajszával azonban Sztálin elérte azt, hogy a szovjetorosz belső zavarok miatt, mint úgynevezett nemzetközi tényező, az óriási moszkovita birodalom pillanatnyi­lag alig jön számba. Chamberlain beszé­de viszont fontos dátum lehet a nemzet­közi helyzet továbbfejlődésében az 1938. év bizonytalanságai felé. Görög József kiállítása a Minervában Ebdekcs kolloktv kiállítás nyílt meg a na­pokban a Minervái négy kiállítási termében. Szerepel a 'kiáll táson Görög József kolozsi iparművész, a kkC tás rendezője* akinek kü­lönös és egyéni mii vészeiéről már egy ízben lxeszámol't az Ellenzék. Görög kis fadara­bokból állít össze épülel-modelleket, csodá­in los pontossággá", öi'ctcsséggel és prec zi- t ássál. Szinte hihetetlen, hogy milyen türe­lemmel készíti el épiiletmodelljeit, melyeket ngy él .it össze, hogy nemcsak az eedeli épü­let hn másai, hanem szemet-gyönyörködte- löek s. az emberi tii-elem mánia példányai. Gö'röig József régebbi munkái közül ott lát­juk a kiállításon a moiví-kibeli kaszinót, az ótátraiüredt szanatóriumot s a 1 porai fürdő­épületet teljes valóságukban. Ott van aztán egy egész székely falu szalmatetős kis házai­val, fákkal, a temető kicsiny keresztjeivel. Hanem a legjobban meglep a kolozsvári gö­rögkeleti kátéd1 ill's precíz- modellje. amelyet most fejezett be az iipa"miVvész. Olyam szép ez a modeM', bogy megérdemli, hogy az Ille­tékesek felfigyeljenek és megvásárolják Gö­rögtől) aki gyermekkori betegsége következ­tében testihibás, de ak: mégis le’kesen s Ifi- relmcsn dolgozik kedves munkáján, mely egyetlen kereseti lehetősége, hisz betegsége miatt mással nem foglalkozhat. Tárgyai min­den tekintetben megérdcml k qi Ügyeimet s ő maga. lelkességével', munkaszeretetével a támogatást. Valóságos ezermester, aki ötletes betiijátékái Os ezen a kiállításon mulatja be a közönségnek. Mellette azonnal Papp Sándor iparművész nevét kell felfedezni, aki fából faragott, ma­gyaros sT&usu Tárgyaival szerepel' a kiállí­táson. Papp kitűnő ízléssé), rendkívüli ügyességgel éb stü-usérzékkel készítette el eze­ket a nagyon kedves tárgyakat, amelyek ki­tünően megfelelnek ajándéktárgynak s iga­zán nem és drágák. Gyönyörű színezésű do­bozok, bonbonníenek, vázák, babák, ceruzák, pici kulacsok, apró tárgyak száz sokfélesége tarkítja Papp kiálitéá'si asztalát, olyan szé­pek és kedvesek, biztosan nagy sikerük lesz. Rajtuk kVüü több kolozsvári úrinő Ml te kiállításra igazán meglepően szép kézimun­kák. Sajnos, kiállillási tárgyaik mellé1 elfelej­tették neve ket odaírni, így nem jegyezhetjük le valamiénnyiük nevét, pedig 'művészi ízlésű kézimunkáik ezt igazán megérdemelnék. Uhrin Gyulámé müv rágja!’ és gallé!"jai, Paiptpmé, Ehrenfpld Ilona remekszép párna', kézimunkái', Bálint Erzsébet és Oz an esők Irén művirág, csipke és gyöngytárgyaé. Winkler Iva'rola zsebkendői, horgolásai szé­pek. ízlésesek. A kiállítás) anyagot Ebdő«-si Árpád és Benedek Sándor remek alabásti om- tárgyaí. egészü k k'. Az 'érdekes és színes kollektív kiállítás áp­rilis -második á-íg lesz nyitva, mindennap reg­gel 9-től este 7-g. (—n)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents