Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-26 / 70. szám
19 3 8 március 2 0. A magyar és szlovák kisebbség együtt követeli az autonómia megvalósítását POZSONY, március 25. •('síiIßrtököm Ülést tartóit Pozsonyban a szlovák •néppárt elnöksége. Az ülésről hivatalos közleményt adtaik ki, amelyben az elnökség örömmel állapit ja meg, hogy <r s'zfooenszkói nemzeti kisebbségek között n magyar kisebbség is csatlakozik az auto- j iám lista programhoz és e program mey- i>ál‘ó vitásáért együtt akar küzdeni Hl inka páter tót néppártjával. Abban; a meggyőződlósben akarnak együllt küzdenli — mondja a közlemény — hogy az önkormányzat utján megkapják azokat a kisebbségi, jogaikat is, omelyek Isten törvényéiben, és a békeszerződésben, vámnak lefektetve. A szlovák néppárt elnöksége elhatározta, bogy a szorosabb együttműködés érdekében megkezdi a kezdeményező lépéseket, hogy nemcsak a tót nemizet tagjaiig hanem s-Jo- vcnszkó valamennyi lakosát a közös cél érdekében fűzze egybe. Berliniben bizonyosra 'veszik azt, hogy a //odr.sn-kormány közelebbről lemond. A berlini, Volk sober Beobachter“ megemkt'i, bogy <i színiéin-német párt a, csehszlovák köztársaság U'gei'ösbb pártja és csehszlovákiai szokás szerint qi kormány megalakítása mind 'g a legerősebb pártra háruló föladat. A de] mokrácia szabálya' szerint tehát — német lap — Benes elnök a szudet-német pártot kellene °z : mány ■ megalakítására felszólítsa. Ha nem igy tenne, akkor Csebs/lová j kitainia a drook,patikus parlameoláriz i vével- írja a uj korhiú, sza- mns elBethlen Isíván gróf: „A íekiníélyuralm; kormányzat nem oldhatja meg a szociális kérdéseket“ A voii magyar minisztere ínok a magyar képviselőház vámszíájogi vitájában nagyíoníosságu kijelentéseket teii BUDAPEST, március 25. A magyar képviselőházban tovább ío= lyik a választójogi törvényjavaslat vitája. A vita során Antal István volt államtitkár, Apponyi György gróf és gróf Beth= len István mondottak nagyobbszabásu beszédet. A beszédek közül különösen nagy- fontosságú Bethlen István gróf beszéde, amely az alkotmányosság hangoztatásával az eljövendő magyar utat rajzolta meg a leghatározottabban. Antal István, volt államtitkár, örömmel vett tudomást a választójogi törvény- tervezetről. Kívánja, hogy ez a törvény- javaslat minél hamarább emelkedjen törvényerőre, mert a mai nehéz időkben könnyen merülhetnek fel súlyos problémák, amelyeknek megoldását a magyar nemzetnek felkészülten kell elvégeznie. ^Fokozottan arra kell törekednie Magyar- országnak, mondotta Antal István, hogy az ország erkölcsi és anyagi birtokállományát minden törekvéssel szemben csorbítatlanul fenntartsa. Antal István után, aki a javaslatot elfogadta, Apponyi György gróf beszélt a javaslat ellen. Nagy figyelem és várakozás előzte meg Magyarország volt miniszterelnökének, gróf Bethlen Istvánnak beszédét. A parlament tagjai úgyszólván teljes számmal jelentek meg, hogy az előreláthatólag nagyfontosságu beszédet meghallgassák. Bethlen István gróf beszéde elején hangoztatta, hogy a választójogi javaslat döntő lépést jelent a nyugati parlamenti demokrácia felé. Magyarország három irányban haladhat, folytatta beszédét gróf Bethlen István: a teljes demokratizálódás irányában» a tekintély uralma felé és a magyar alkotmányosság utján. Ez nem világnézeti kérdés, hanem a magyar nemzetnek életkérdése. A nyugati demokráciák a hanyatlás leghatározottabb jeleit mutatják. Példaképen hozom fel, hogy a francia demokrácia nem sietett Ausztria megmentésére, bár az uj Ausztria létesítésében nagy szerepe volt. A tekintélyuralmi rendszernek sok jóhiszemű hive van Magyarországon. Ez a rendszer a nagy és hatalmas országokban be is válhat, de nem a kisebb nemzeteknél. A tekintélyuralmi kormányzat nem oldhatja meg a szociális kérdéseket egy tollvonással. Egy ilyen uralom egyik napról a másikra eltörölheti ugyan a zsidóságot, de nagy kérdés^ hogy fenn tudja-e tartani a magyar hiteléletet, kereskedelmet és gyáripart. Ezek nélkül pedig az ország nem élhet meg. De nagy kérdés az is, hogy a tekintéiykormány fenntarthatja-e a társadalmi rendet, a nyugalmat és az ország függetlenségét. — Egy ilyen kormányzatnak az eltörölt osztályok helyett más államokhoz kellene fordulnia és ebben a percben az ország elvesztette függetlenségét. — Nem marad más hátra tehát, mint az, hogy az alkotmányos jogfolytonosság eddigi utján kell haladnia a nemzetnek, örömmel állapítom meg, hogy a jelenlegi magyar kormány is ezen az utón ha= lad, amit a benyújtott törvényjavaslat is bizonyít. Ezután foglalkozott gróf Bethlen 1st; ván azzal a kérdéssel, hogy vannak-e a javaslatban biztosítékok arra, hogy parlamenti demokrácia nem kertibe lejtőre. Úgy látja, hogy a biztosítékok nem elegendők. Orvosolni kell tehát a szociális bajokat. A győri programbeszéd, melyet Kövér vagyok és ezért Kaprait szedek^ CSOKOLÁDÉ A TÖKÉLETES HASHAJTÓ H/nc/en zacskóban von egy jubileumi pályázat szelvény Darányi miniszterelnök mondott el, elsősorban a magyar honvédség kérdésével foglalkozott, de egyéb kérdésekre nem igen adott kielégítő választ. A zsidókérdést meg kell oldani. A magyar alkotmányosság és jog keretében, mert ha nem úgy a forradalmi eszközökkel dolgozni akarók malmára hajtják a vizet. A jobboldali mozgalmat Magyarországon bolseviista jelszavakkal keverik ösz- sze és ezzel folytatják. Bethlen István gróf is jobboldali politikusnak vallja magát, ahogy ezt magáról és a kormányról Darányi miniszterelnök .js kijelentette, de viszont, arrai kéri a jelenlegi kormányt, hogy húzzon éles választóvonalat a kormány jobbolclalisága és a politikai céljaikat forradalmi eszközökkel megvalósítani akarók között. A polgári pártoknak egységes frontba kell tömörülniük, ellenkező esetben vagy a jobb. vagy a baloldali radikalizmus kerül hatalomra. Ahol a polgári pártok nem tudnak kezet fogni, ott a parlamen- tárizmus megbukott. A következő öt év döntő fontosságú lesz a magyar nemzet sorsára, mert a nyugati nagy kérdések elintézése után, a Duna=medence kérdéseire kerül a sor. Magyarországnak ma) is a régi és jelenlegi barátai oldalán kell megoldania a kérdéseket. Bethlen István gróf beszédét, — amely a javaslatot megszavazta, — naigy lelkesedéssel és tapssal fogadták. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök: „Jugoszlávia teljes erejével támogatja Magyarország és a kisantant tárgyalásait“ BELGRAD, március 25. A szenátus csütörtöki ülésén Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök ismertette a külpolitikai helyzetet. A miniszterelnök szerint a jugoszláv kill politikának három főcélja van: az európai béke fenntartásában való közreműködés, a határok megőrzése es a régi barátok megtartása mellett újak szerzése. Jugoszlávia magatartását mindig a való helyzet felismerése vezette és ebben a szellemben történt a német—jugoszláv és olasz—jugoszláv kapcsolatok kiméíyitése is. Jugoszláviát minden szomszédjához korrekt és lojális viszony fűzi. A mult évben tárgyalások kezdődtek a kisantant és Magyarország között s ezeket a tárgyalásokat Jugoszlávia a maga részéröl is teljes eréllyel támogatja. Jugoszlávia minden erejével arra törekszik, hogy fiatal királyának épségben és békében adja át az országot akkor, amidőn uralkodói jogait átveszi. Munkanélküli vasmunkás volt a szamosfalvi halott KOLOZSVÁR, március 25. Megírta az Ellenzék, hogy tegnap a szamosfalvi állomás melleit! a vasúti töltésnél egy borzalmasan összeroncsolt! férfiholttestre bukkantak. A holttesten levő ruhában, amelyet átkutattak a rendőrség közegei, semmiféle igazoló okmányt nem találtak. Az egyik zsebben eoY gyűrött, barna fedelű notesz volt, amelyben két név volt feljegyezve: Paul István Sír. Moldove]. 17. és Pál Ferenc Str. Ghintaului 16. Az> első feltevések arra is vezethettek, hogy az illető öngyilkos lehetett, vagy pedig szerencsétlenség érte. A rendőrség rövidesen előállította Pál Ferencet, aki a Vasöntöde és Gépgyár munkása, ő pedig felismerte a holttestben Balázs Sándor nemi barátját. Balázs Sándor 24 éves vasmunkás hosz- szu ideje munkanélküli, volt és elhatározta, hogy Brassóba megy munkát keresni. Amint a nyomozás során megállapították, Balázs Sándor jegy nélkül ült fel a vonatra s az ellenőrtől való félelmében felmászott az egyik kocsi tetejére. A szamosfalvi liidnál a szerencsétlen ember nem húzta le idejében a fejét és a Ilid összeroncsolta a koponyáját. A bid vastraverzeién vérfoltokat és agyvelő maradványokat találtak. Balázs holttestét beszállítóiták a bonctani intézetbe. Béíícn ujlaóS nyelvvizsga elé Leli áilmtsa 15 Líse!>bsécji iiszh siseiősiek és alkalmazóéinak CLUJ-KOLOZSVÄR, március 25. A posta vezérigazgatósága névre szóló körlevélben vizsgára idézett 1 ţ kisebbségi tisztviselőt és alkalmazottat, akiknek a legutóbbi nyelvvizsgája nem sikerült s akik ellen annak idején fegyelmi eljárás indult meg. Az érdekeltek a legutóbbi nyelvvizsga óta is megszakítás nélkül dolgoznak a postán és végzik évek hosszú sora óta folytatott munkájukat. A beidézett tisztviselők aggódó várakozással tekintenek az elrendelt nyelvvizsga elé, amelyet hétfőn reggel kezdenek meg a kolozsvári főpostán. Társadalmi elleniéi a régi erdélyi református egyházban •KOLOZSVÁR, március 25. 1 Ezen a elmeim tartott előadást dr. Nagy Géza teológiai' professzor az Erdélyi. Muzeüui Egylet szak ülései sorozatában. Bár már közel egy bét válásét el az előadás időpontjától, kötelességünknek érezzük, hogy olvasóinkat — ha elkésve is —■ informáljuk ennek- a széleskörül kutatáson nyugvó felo’lvösásnak a főbb eredményeiről, melyek erdélyi múltúnk megismerésében) és/ azon át mai helyzetünk tudományos tisztázásában előbbre vittek. Kétségtelen, hogy van mai vonatkozása), időszerűsége annak a. kérdésnek, hogy hogyan. tudta a református egyház ési a hatása alatt • álló nemzeti fejdelemség a multbaim vezetni Erdély sokrétegű társadalmát s megoldani annak sokszor viharos rendi ellentéteit. Bár Erdélyben ez egyes társadalmi osztályok közötti ellentétek nem voltak olyan nagyok, mint például, a királyi Magyarországon sí bár a fejedelmi Erdély életének kétségtelenül ívolt valami1 patriarkális vonása, azért a rendi szervezetet, ai nemesek, a szabadok, a polgárok, a jobbágyok éles jogi határokkal egymástól elválasztott osztályá t s az ebből a szervezetből származó gyakori súrlódást és összeütközésekt itt is megtaláljuk. A XVII. századi református egyház elsősorban az igehirdetés alkalmait igyekezett, megragadni, hogy azokon keresztül hasson a torzsalkodó, szembenálló osztályokra. Az egyesek és közösségek büuelt kiprédikáló igehirdetés gyakori ebben az időben. Gyakori a kemény, evangél ium itéilethirdetés a „tétlen, dorbézoló, kicsapongó nemesség, ke- gyetlenkedő kapitányok" felett, sőt Tofeus (püspök még A paff i; fejedelem testvérét is meg meri fenyegetni' excommnnu'qá foval, amiért az egyház örökségét 1 lakarjö foglalni. Az egyház fegyelem és egyház-kormányzás társadaló nme velő hatása tekintetében tárt fel üiz előadás különösen sok ismeretlen adatot s mutatott rá e kor egyházi szellemére, árukor még q> vármegyei gyűlések -s sűrűn foglalkoztak a templomkerülő, garázda é's főként a káromkodó emberek megbüntetésével. A református egyház kiegyenlítő tevékeny, »égé látsz k meg azokban a fejedelmi intézkedésekben iS', amelyeket e h thü uralkodók őrs zúgjuk belső épülése érdekében tettek. Bethlen Gábor nemesítő levele (1629) lehetőivé tette, hogy 0 jobbágyságból 0 nemességbe necsak had'? erények révén lehessen eljutni — hűinem a tanulás, szellemi k'váll- ság utján is. Az említett oklevél nemességet adományozott oz összes bevett vallásfelekezet lelkészeinek és azok leszármazottarnak is. De ehhez hasonló szellemű intézkedések, kiváltságok jutottak a. romám papoknak is. Az előadás zárótétele szépen mutatta ennek az egész kornak a tanulságát: „általában az akkori kormányintézkedéseket nem annyira o meglevő'jogok megnyilvánulásai és erőszakos társadalmi egyenlősdés elve jellemzi, hanem inkább 'az a törekvés, hogv az alacsonyabb rangunkat elsősorban a lelki javaiknak s azután fokozatosan a ^szükségesebb ember'.1 jogokuk a részesévé tegyék." Az előadást szépszámú hallgatóság hallgat ba végig. " (—)
