Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-26 / 70. szám

; r IP38 mit dus 2d. EEC ETVZg/p Elhangzott Chamberlain nagy külpolitikai beszéde ■wriwiT« „Az angol birodalom legnagyobb érdeke a béke, de ez nem jelent annyit, hogy semmi sem kényszeríthet bennünket, hogy harcoljunk“. - Cseh­szlovákia kérdésében fenntartja az angol kormány szabad elhatározási jogát. — Automatikus katonai kötelezedséget nem vállal í.ÚPJDON, március 25. AZ nn'gol úlsúházbtin tegnap elhangzott Chamberlain miniszterelnöknek világszerte nagy ér­deklődéssel várt külpolitikai beszéde. A rendkívül komoly hangon tartott beszéd megfelel annak a jellemzésnek, melyet tegnapi számunkban londoni jelentés alapján adtunk: összeegyezteti Chamberlain óvatos és megegyezésekre törekvő külpolitikáját az erélyesebb külpolitikát követelő angol politikusok kívánalmaival. Hangoztatja Anglia erős elszántságát arra, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse és Szabad elhatározásának fönntartásával, esetleg más, általa szükségesnek tar­tott esetekben is katönai erejével szerezzen érvényt elveinek. Nem hajlandó azonban újabb kötelezettségeket vállalni , melyek tíz eddiginél kiterjedtebb területen kötnék le Anglia szabad elhatározási jogát, Említésre méltó dolog, hogy az angol katonai közbelépés lehetőségeinek meghatározásában Chamberlain miniszterelnök Eden volt külügyminiszter lea- mmgioni beszédére hivatkozott* mely szerinte is legjobb meghatározását képezi Anglia különböző irámjokban elismert kötelezettségeinek. Csehszlovákiára vonatkozólag kijelentette, hogy az angol kormány a népszövetségi alkotmányból és a locarnoi szerződésből származó kötelezettségeken ml újabb katonai kötelezettségeket nem vállalhat. Ezt a kérdést azon­ban a legnagyobb figyelemmel kiséri és adott esetekre fönntartja ezzel kapcsolatban is Anglia szabad elhatározási jo­gát, A nagyjelentőségű beszédet alább adjuk táviratilag közölt szövegében:, „ A háborúban nincsenek nyertesek, csak szenvedés és " — Nem képzelhetnek el olyan esemé­nyeket — mondotta — amelyek megvál­toztathatnák az angol külpolitika alapját, amely a béke fenntartása és megóvása és ama bizalom kérdésének megszilárdítása, hogy a békét tényleg fenntartjuk. Ez minden angol kormány célja, mert a bé­ke az angol birodalom legnagyobb érde­ke. Ez nem jelenti, mintha semmi sem kényszerithetne bennünket arra, hogy harcoljunk. Köteleznek bennünket bizo­nyos szerződések, amelyek a háboruvise* lésnek kényszerűségét hárítják ránk, ha bizonyos esetek felmerülnek és ilyen ese­tekben készek leszünk a kötelezettségek teljesítésére. Vannak továbbá Angliának létérdekei, amelyek fenyegetése esetén harcolunk, az angol terület védelme és a nemzet érdekei szempontjából életbevá­góan szükséges összekötő vonal. Vannak más okok is, amikért vagy harcolnunk kell, vagy fel kell adnunk a reményt, hogy elháríthassuk olyan javak elpusztítá­sát, amelyeket legtöbbre becsülünk. Min­dig arra kell törekednünk, hogy a lénye­gesen fontosaknak tartott dolgokat lehe­tőleg háború nélkül tartsuk fönn, mert a háborúban nincsenek nyertesek, csak szenvedés és rombolás az összes hadviselő felek számára. Az a kérdés, hogy miként tartsuk fenn a békét ebben a világban, amelynek viszonyai állandóan változnak. „Angliának nagyon erősen fel kell fegyverkeznie“. Chamberlain ezután a Népszövetségről beszélt, kijelentve, hogy mélyen megren­dült a hite abban, hogy a Népszövetség a béke fenntartásának hathatós eszköze, en­nek ellenére azonban tovább is bizik ben­ne, hogy a béke fenntartásának eredmé­nyes eszközévé Íehet ezt tenni, de ma nem ez a helyzet. Azzal tesszük a Nép- szövetségnek a legnagyobb szolgálatot, ha ismét megerősítjük — mondottá — nem­csak azért, mert eredeti céljai helyesek, hanem azért is, mert ha naggyá tudjuk tenni, ahhoz, hogy megfeleljen eredeti rendeltetésének, akkor a béke legszilár­dabb biztosítéka lesz, amit a világ valaha ismert. A gyakorlati célok szempontjából nem szükséges a Népszövetség $8 tagál­lamának együttműködése, a biztonság cél­jából elegendő, ha az együttműködő nem­zetek túlerővel rendelkező arcéit tudnák szembeállítani bármilyen Valószínű táma­dóval. Úgy is lehet okoskodni — foly­tatta hogyha kísebbszámu nemzettel volna dolgunk és lemondanánk a nehéz­kes genfi szervezet bizonyos részeiről, ez nyújtaná a hatásosabb megoldási módját annak a problémának, amelyet a modern hadviselés villámgyors csapásai fölvetnek. Ez azonban nem különbözik a háború előtti idők régi szövetségeitől, amelyeket jobb módszerrel akarunk helyettesíteni. Az ilyen szövetség hatása katonai erejé­től függ, épp ezért Angliának nagyon erősen fel kell fegyverkeznie, úgy a véde­lemre, mint az ellentámadásra. Ezek a fegyverek nem támadók és nem szolgál­nak az alapokmány szellemével Össze nem férő célokat. Ha majd eljön az idő, ami­kor a világ nemzetközi rendőri haderőt szervez és az fenn tudja tartani a békét, akkor nekünk sem kell védelemről gon­doskodnunk. De ez az idő még mesz- sze van. — Az angol kormány már kijelentette, hogy a legutóbbi ausztriai események uj helyzetet teremtettek és kimondotta Íté­letét a német kormány eljárása felett. Eh­hez nincs hozzátenni valóm, de a következ­mények továbbra is fennmaradnak. A nemzetközi bizalom súlyosan megrendült. Ezért Európa legaggasztóbb problémája, hogyan állíthatjuk helyre a bizalmat, miként tarthatjuk fenn a jogrendet a nemzetközi ügyekben és hogy biztosít­hatjuk ama kérdések békés megoldását, amelyek továbbra is aggodalmakat okpznak. Csehszlovákiára vonatkozólag az angol kormány nem adhat előzetes biztosítékot — Á csehszlovák kormány és a német kisebbségek közti viszony kérdésének megoldása nagyban előmozdíthatja a szi­lárdság helyreállását ez országnak hatá­rain tül is. Ezért Anglia mérlegelte, hogy vájjon a népszövetségi alkotmányból és a locarnói szerződésből származó kötele­zettségeken túl uj európai kötelezettsége­ket vállaljon-e az európai béke fenntar­tására, különösen a Csehszlovákiára vo­natkozó kötelességek alakjában. Jelenleg fennálló kötelezettségeink: Franciaország és Belgium megvédése támadástól, a lo­carnoi szerződés és az 1936. május 19-i londoni egyezmény alapján, továbbá szer­ződéses kötelezettségeink Portugáliával, Irakkal és Egyiptommal, valamint az ál­talános jellegű népszövetségi kötelezettsé­geink, amelyeket Eden hatásosan irt körül azzal a meghatározással „ezeken kivül ar­ra is használhatjuk fegyvereinket, hogy segítséget nyújthassunk a támadás áldoza­tának minden olyan esetben, amikor meg­ítélésünk szerint ez a népszövetségi alap­okmány értelmében helyes“. Ez az eset előállhat például Csehszlovákiára nézve is. Eden tudatosan alkalmazta a „használ“ hatjuk“ kifejezést, miután ilyen esetben nem forog fenn automatikus kötelezett­ség a katonai eljárásra. — Az angol kormány továbbra iá állja ezeket a kötelezettségeit. Belátja, hogy a jelenlegi körülmények között nincs meg a Népszövetségnek az a képessége, hogy teljes mértékben megfelelhessen eredeti feladatainak, de ezt nem szabad úgy ér­telmezni, mintha az angol kormány sem­mi körülmények kozott se lépne közbe, mint népszövetségi tagállam a béke hely­reállítása, vagy az együttes rend fenntar­tása érdekében, ha olyan körülmények forognak fenn, amelyek ezt az eljárást ránknézve helyessé teszik. Felmerült az a kérdés, menjünk-e ennél tovább? ígér- jük-e meg haladéktalanul Franciaország­nak, hogyha a Csehszlovákiát ért német támadás következtében teljesítenie kellene a francia—cseh szerződésben vállalt kö­telezettségeit, akkor azonnal teljes had­erőnket hozzuk működésbe Franciaország érdekében, vagy jelentsük-e ki haladékta­lanul, hogy készek vagyunk katonai eljá­rással ellenállani a csehszlovák sérthetet­lenséget és függetlenséget veszélyeztető bármely erőszakos beavatkozásnak és hív­juk fel az arra hajlandó többi nemzetet, hogy csatlakozzék ehhez a nyilatkozat­hoz. E két lehetőség mérlegeléséből vilá­gosan kitűnik, hogy mindkét esetben au- I tomatikusan kisiklanék az angol kormány j elbírálási köréből az a döntés,, hogy há- I borúba keveredjék-e Anglia, vagy sem és ; a javasolt biztosíték alkalmazandó volna, ; tekintet nélkül azokra a körülményekre* S amelyek azt működésbe hózták és ame- ! lyekre az angol kormány nem gyakorol­hatott befolyást, vagy irányítást. Ezt a helyzetet nem fogadhatja el az angol kor­mány olyan területekre nézve, ahol Am glia létérdekei nincsenek ugyanolyan mér­tékben érintve', mint Franciaországban és Belgiumban.' Ez a helyzet semmi esetre sem következik a népszövetségi alapok­mányból cs ennélfogva az angol kormány nem adhatja meg a javasólt előzetes biz­tosítékot. Ha háború törne Ha háború törne ki —• folytatta Chain* bertón ***■ 'az nem Szorítkoznék t sztárt azok* 'fái, akik ilyen kötelezettségeket vállaltak. Teljesen leheleken’ volna előre megmondani', hogyan 'címe véget a háború és mely korma* myok keverednőnek bele. 'KőIonosén áll ez olyan két omágra, «Cnt Anglia és Francia- ország, amelyeket a hosszú társulás és ba­rátság, a szorosain összefüggő érdekek és a közösen megvalósítandó * demokratikus sza­badság eseményei fűznek össze. Az angol miniszteretoöik ezután a Litvinov által jaVaslot értekezüet tervéről szólott, k je­lentve, hogy örömmel üdvözölne maidén ta­nácskozást, melytől mi lehetne várni, hogy , mindem, európai nemzet kéDviselteli bnme fnagát, ezt áZöhbain a mái körülmények kö­zött nem lehet remélni. —- Az angol kormány meggyőződése sze­rint — mondta beszéde tavább részében' orz angol miniszterelnök — V1 viliág békéje a kö­vetkező elveken nyugszik: E A nemzetközi ellentétek békés utón, nem pedig erőszakos módszerekkel intézen­dő k el. 2. A békés elintézésnek igazságon kell ala­pulnia, hogy tartós tehessen, (Mindezek alapján az egymást követő angol kormányok teljes mértékben vállalták ti MépsaoiVe-lségi alapokmányból származó ösz- szes kötelezettségeket, amelyek teljesítésére minden tőlünk telhetőt elkövettünk Ha nehezen” háromszor ■ emeszí, ha aranyere van, 1—2 Laa labdacsot (Leo-Pills) szedjen közvetlenül evéB után és érezni fogja kitűnő hatásukat. Ez ai növényekből készült termék már, 5—6 óra elteltével könnyen és kellemesen üríti ki bedéit '.égi a legnehezebb ételek élvezetei után sem érez fáradságot, ha — naponta kétszer vagy*- .eo labdacsokat (Leo-Pills) szed. Anglia kész elősegíteni a cseh­szlovákiai németség é® a cseh lakosság megegyezését —■ Ami Csehszlovákiát illet, az angol kor­mány nézete szerint elérkezett az ideje aan- •ntaik, hogy ei d'plomáci> összes eszközeit a b’tíke ügyének szolgálatába ái,'!its>,'i. Az am- gol kormány örömmel vette tudomásul u német kormány által magatartására nézve adott határozott biztosítékokat, amelyeket egyáltalában nem akar lebecsülni. Mgelége- désscl állapította meg, hogy 01 csehszlovák: kormány az ország alkotmányának keretein beleül teendő gyakorlati lépésekhez folyamo­dik a német kisebbség észszerű kívánságai­nak teljesítésére. Az angol kormány 01 maga részéről bármikor kész minden tőle telhető segítséget nyújtani ama kérdések megoldá­sára, amelyek nehézségeket okozhatnak a némets>ég és a cseh lakosság közölt, Add'g pádig nincs szükség az erőszak használa­tának feltételezésére és arról nem szükséged még csak beszelni sem. A spanyol-kérdés Spanyolországot illetően Anglia tovább is ragaszkodik a bememoivatkozúsi politikához, —- Nem kívánok most bővebben foglalkoz­ni az olasz kormánnyal folytatott megbeszé­lésekkel, amelyek már jelentékenyen előre­haladtak és amelyek eredményei nogyon biz­tatóak mindazokra nézve, akik mint atz an­gol kormány, Európa íecsit'á/pitását olyas* célnak tökölik, amelyre minden jószándóku nemzetnek minden erőfeszítését Irányítania keld. Olaszország elfogadta az idegen önkén­tesek Spanyolországból való elszállítását cél­zó angol tervet. Az olasz kormány ma újból kijelentette, hogy kész lojá'isán segíteni az angol lem* végrehajtásában és ami még sok­kal fontosabb, újra ki'nylvánitotta, hogy Olaszországnak nincsenek sem területi, sem politikai', vagy gazdasági céljai sem Spanyol- országban, sem a Barteari-sizigteken. Erőszak s fenyegetés helyett a józan ész és diplomácia mód­szereit Chamberlain ezután’ részletesen ismertette Angik újabb fegyverkezés1 terveit, majd Így végezte beszédét: — Az angol kormány úgy találja, hogy u fegyverkezés növelése még nem elég biztosi- téka a békének. Továbbra is lankadatlanul do'gozunk a béke ügyének meger ős illésén, de egyszersmind mindent elkövetünk, hogy Angliát olyau erőssé tegyük, hogy megfelel­hessen bármely kívánalomnak. Az a tény, hogy ezt tudják a világ minden részében, bőgj- a legnagyobb gyorsasággal és er'cllyeí tesszük meg ezeket a’ lépéseket, nagyban hozzájárul a nemzetközi, megnyugtatáshoz. Jóval nagyobb hallgatósághoz beszélek, mint ez a Ház és emiatt mii nyíltan gondolko­zunk, más országok zárt ajtók mögött gon­dolkodnak, Az angol politika: alapja a béke fenntartása. • s 01 b'kének az igazsággal való párosítása', Az erőszaknak ez utolsó és nem első eszköznek kell lennie. Még ha ez meg­döbbenti is a világot, ragaszkodunk ebhez ver. elvhez és továbbra is a józan ész és a dip­lomácia módszereinek alkalmazását ajánljuk’ a fenyegetés’ ős erőszak helyett. Chőmberla'u beszédét az angol kormány* párt tagjai hosszan megéljenezték, Atift « űoDfa alszfiiffít gicrniehéf CLUJ-KOLOZSVAB, uiárc'Us 2.3. Az éjszaka folyamán a íuliü Mániii-lUco- 32. szám alatt megrázó i míg .’dia történt. Cech Borbála cselédlány minden segítség nélkül megszülte gyermekét. Cech Borbála el akarta tilkotoró a szülést, hogy szégyené­től megmeneküljön. Az újszülöttet rongyok­ba burkolta és az ágya- alá rejtette. Reggel, íuániLha mi sem történt volna, megkezdte na­iv munkáját, de közben rosszul lelt, »gv- hogy liázkisszonya kihívott« u mentőket. Időközben és 2r vették a vérfoltokat, is. mely­re vonatkozólag a lány mindennemű felivi- lágwitíálst megtagadott. Később megtalálták: az ágy alatt az újszülöttet is. ok' már akkor bedőlt volt. A lány tagadta, hogy az újszü­lött az övé lett tvolna. A mentők az esetet jelöltettek a rendőrségen, amely az ügyben ' mecindította a vizsgálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents