Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-26 / 70. szám
Ám 3 LEJ Sícrkesítőjcg és ki «'dó hé va cil: C.îu j, Calea MotFor 4, PA AGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42a, éreata síi m, — Telefonszám: n—09 — Levélem: Cluj, postafiók So. ALAPÍTOTTA B ART H A MIKLÓS 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 413 Fiókkudóhivatal és könyvosztäly: P. Unir-i Telefon: ix—99, felelő# szsfítcszSő: DR. GROIS LÁSZLÓ pengő. A többi külföldi államokba cssk a portókiilör.bözeotc, többj I/TX ÉVFOLYAM, 7 0. SZÁM. SZOMBAT UJ IDŐK Irlm: SPECTATOR Kánya Kálmán magyar külügyminiszter nagy ismertető beszéde az események higgadt magyarázatát adja és jelentős készülődésről tudósit. A gondolatok egész árja ömlik át lelkűnkön és az elképzelések tömege rajzik benne. Ilyenkor érezzük igazán, hogy nagy időket élünk s a kész tények minduntalan a háborús szakadék szélére sodornak. De aztán mégis tudomásul vesszük az egyensúly megváltozásait, alkalmazkodunk hozzájuk, megállapítjuk, hogy a tengely politikájának van most „nyerési szériája“, egyelőre azonban Berlin és Róma óriási uj föladatokkal fog birkózni, igy Ha a spanyol félsziget nem áraszt magából végzetes bonyodalmakat, nem történik egyéb a belátható hetekig, mint csöndesen megváltozik a világ hangulat, módosul az egyes államok virtuális ereje, meredeken megnövekedik a fegyverkezési verseny, most már a francia tocaiitásos háború-eszmény alapján, melyet a Csendes-óceán tengeri hatalmainak uj óriási hajótipusai, búvár* maszádjai s rcpülőgcpanyahajói fognak, bekeretezni. A halál még a távoii ködben trónol. Megint hallottuk, hogy az Anschluss a Renner*féle népszavazás s a tvzeimari alkotmány második pontja értelmében a német—osztrák vámunió ter- ■vén keresztül állandó folyamat volt és Európa közvéleménye minden pillanatban várhatta a két német nép történelmileg szükségszerű egyesülésének bekövetkezését, ezért a világ népei nem rendezhették ezt a kérdést háborús bonyodalmak árán és ismételten halljuk, hogy a spanyol küzdelembe most már senki sem fog beavatkozni. E szerint a dunavölgyi népek pánikja érthető volt ugyan, de semmi okuk aggodalomra. Kánya szerint a német kormány olyan garanciát nyújtott Magyarországnak, amely nem enged kétséget határai sértetlenségéről, miként az olasz, jugoszláv és svájci határ tekintetében sem, viszont a hivatalos angol szólamok szerint Németország nem fenyegeti Csehszlovákia létét, amelyért különben Franciaország feltétlenül sikra szállna. Ne feledjük, hogy nagy haderők árnyékában elsimult a litván—lengyel konfliktus is s a távolkeleti háború újabb .veszélyei még mindig messze vannak tőlünk. Mindez azonban még sem jelenti, hogy nem kell óvatosnak lenni s a Duna-völgy végzetét nem kell megoldani, illetve most már föl kell függeszteni, mini fölöslege- j seket ama tárgyalásokat, amelyek már régen folynak itt, még mielőtt a mai kényesebb helyzet létrejött volna. Az óriási fegyverkezés hangsúlyozhatja tisztán védekező célzatát, a fölfokozott lelki és politikai érzületek sem kell siettessék egyelőre az uj világháború kitörését, a Chamberlain nyilatkozataiban szinte kizárólag önmagukra utalt kis államokat régi barátságaik megerősítése orvén a biztonság és önbizalom némi tudatával telhetnek meg ma és holnap, de azért nem lehet munka és fáradozás elég nagy, hogy ujabb barátságokkal, összeköttetésekkel és szövetségekkel meg ne támasszák minden oldalról a békét és az egyensúlytalanságban hintázó Európában meg ne akadályozzanak minden végzetes balesetet, amely általános zavart idézhet elő. Különöskép a Duna völgyében, e sikamlós és gondüzte tájon kell erőfeszítéseket megkísérelni a lehető legjobb szomszédságok megalapozása céljából, hiszen most már igaz-igazán beleesik a germán és szláv előtörések egyenes vonalába, mikor épp e percben itt ingott meg az egyensúly leginkább. Még a békésen szervező és békésen gazdasági nagy egységekre törekvő Németország és Oroszország is egyformán óhatatlan nyomást jelent helyzeti és virtuális erejével, főleg történelmi küldetéstudatának misztikumával minden dunamenti kis népre. Ettől függetlenül, a mainál nyugalmasabb és kényelmesebb időben is rendezni kellene a Dunavölgyét, ahol egyetlen államrendszer sem tudott eddig végleges megoldást teremteni a kelta-rómaiaktól a párisvidéki békéig és ahol gazdasági tekintetben a volt monarchia gazdásági egységének súlyos hiányát érezni. Horror vacui! Ezt a körülményt jelezte mindén olyan tárgyalás, amely 18 év óta igyekezett egy=két, vagy valamennyi dunavölgyi országot a kisantant- alakulaton túl kapcsolatba hozni egymással; az utódállamok megülepedése óta Benestől és a génuai konferencián Bethlentől kezdve mind a mult évi sinaiai és genfi tárgyalásokig ez a kérdés egyre- másra napirenden szerepelt. Mert annyira természetes dolog, sohasem állt, most sem áll ellentétben az egyes Duna-orszá- gok meglévő külpolitikájával, történelmi hagyományaival, jövendő céljaival. Nyilván csak a legidőszerűbb érdekek és a legközelebbi szükségletek érdekében csírázik; elősegitené az általános béke biztosítását és a fejlődést, hiszen valamennyi szerződő felet megszabadítva fölösleges küzdelmektől, belső építő munkára terelne és az összefogás valamennyit mind a külön-külön barátok, mind a külön- külön ellenségek szemében csak értékesebbé és bántatlanabbá fokozhatna föl. Egyáltalában a kisállamoknak most szinte külön Népszövetséget és külön Pán- európát kellene alakitaniok, amikor a négy nagyhatalom váltakozva, de sorban mindinkább erősebbé válik s ha egyebet nem is tenne, puszta létével a gondok árnyát borítja minden kisebb államra, amelynek állandó napfényre és a vonzás szünetére van szüksége, a fegyverkezési versenyt nem győzve óhatatlanul önbizalom, a népek vitamin-hiányába esik. Ami a skaridináv államokat megegyeztette, ami a baltikumi szövetséget létrehozta, adhat irányt a Dunavölgyének is. Közvetlen fenyegetés nélkül is erősíteni az életbiztosítást gazdasági zavar nélkül és fokozni a megélhetést. Vannak, akik valamennyi kisállam szövetségéről álmodoznak, mint Bratianu Ghcorghe, aki szeretné a Keletitengertől a Fekete-tenger^ az összes országokat a fasiszta tengely és a szovjet csillag között összefogni. De már magá- banvéve nagy haladás lenne a béke, a bizalom, az egyensúly, jólét szempontjából, hogyha legalább az eddig független dunavölgyi államok közös gyékényre ülnének, ha pedig ez sem lehetséges, akkor Kelet- európábán nagy magányosságra kényszerült románság és magyarság teljes megbékélése és többirányú szerződése szűnhetne meg. Ezt a nagy gondolatot képviselte az „Ellenzék“ szinte már egy évtizeden át hid verés jeligéje alatt. Félreértéssel küzdve is rgen ragaszkodott ama sarkalatos eszméhez, hogy az egymásra utalt két nép a germán és szláv nyomás és összeütközés kiegyensúlyozása céljából vegye át a boldogult monarchia szerepét s a kielégített kisebbségek utján a szomszédos államok közt is a megbékülés és összemüködés olyan alapját hozza létre, amelynek szellemében a pörös kérdések felfüggesztődnének, egymás egyenjogúsága magától értetődnék, gazdasági és politikai erő egyesülne. így együtesen ujabb nagyhatalmat jelentenélek. Mindig meggyőződésünk volt, hoigy az idő ennek az elgondolásnak dolgozik s jólesett megérnünk az elmúlt két évben az időt, amikor az érdekelt államok és a nagyhatalmak igazi kitűnő állami érfiai sorban a középeurópai megbékülés csillag- képletére rögzítették figyelmüket. A Tardieu-terv sírján — érthető dolog — már megnőtt a fü, amikor a dunavölgyi politikusok uj célzatnak hódoltak, független törekvésnek: Maniu, Hodzsa, de főleg Bethlen István nagy kísérleteit egymásután, Olaszország, majd Anglia és Franciaország, most Németország, egyre nagyobb figyelemmel fogadták. A fogantyút a kisebbségi jogvédelemben állapították meg. Most ás sűrűn halljuk, főleg Angjia felől, hogy a kisebbségi kérdés a kulcsa ennek a vitának és a megoldás annál könnyebb, mert az utódállamok kötelezettséget vállaltak a kisebbségi jog dolgában. Most örömmel értesülünk Kánya külügyminiszter beszámolójából, hogy Lengyelország örvendetesen érdeklődik a Duna-medence iránt, hogy Magyarország további törekvése Q! kisantant államokkal a jóbarátság fönntartása és a Romániával decemberben megkezdett és időközben elakadt tárgyalásokat a román fővárosban újra fölvették. Hogy Bethlen István szerint föl kell készülni, mert 5 év alatt megoldódik a dunai kérdés. Szerintiünk a román-—magyar tángiyalások szempontjából főleg rendkívül kedvező a helyzet. Nincsenek már politikai pártok, amelyek a kisebbségi kérdést s a dunavölgyi mithoszt politikai játékká fokozzák le, ellenben van erős középpontiság, amely, ha akar, döntően megoldhat ilyen történeti kérdéseket. A kormány élén álló pátriárka s a kormány spiritus reclora: • Vaida- Voevod Sándor erdélyiek és a volt ma- gyar parlament tagjai, szóval végigküz* dőlték a nemzetiségi harcokat és ezért bírnak leginkább oda férkőzni a kisebbségi kérdés igazi magvához. ök tudják és döntően megmagyarázhatják, miért kell az elsüllyedt osztrák-magyar monarchia helyére legalább egy gazdasági konföderációt tenni, amelyben a/ összekötő szálak a kisebbségek. Kedvező a helyzet, mert a közös dunai hangulatCLUJ, 19 38 MÁRCIUS 2 6. barn a közeledés láthatóan rokonszenves a román közvélemény előtt és ez kész a tisztán emberi talapzaton, amely kirekeszti a mult veszedelmes hánytorgatá- sát és a jövő veszedelmes képzelgéseit, megkeresni a két egymásra utalt nép gondos megegyezését. Hogy ez igy van, bizonyltja a rokonszenves izgalom, amely Bethlen István bucureştii látogatásáról terjeszt álhirt fogadta. Kánya beszéde bizonyára hasonló hatással lesz majd. Ar- ról nem kell már beszélni, hogy az erdélyi magyar kisebbség épp úgy teli van jóleső reményekkel, mint a természet igaz nagy erőpróbájának idején, most kikeletkor, a fák hasadó rügyekkel. Kölcsönösen egy lehet a két fél számára élet és igazság. Lám, a magyarországi közvélemény, nemcsak a hivatalos, amely szilárd önbizalommal áll a nagy külpolitikai március csípős levegőjében és nehéz felhőzete alatt, hanem a tömegeké >is a magyar lapok tanúsága szerint, örömmel hatott vissza külügyminiszterének célzásaira, hogy a magyar követ Bucurestíben fontos tárgyalásokat folytat, amelyeket bizonyára elősegítették a magyar gazdasági közélet nemrég ott járt kitűnőségei szintén. Ha senki ellene, akkor a történelem nem él vétó-jogával s a gyakorlati eszme a megvalósulás felé közeledik. Próbáljuk egyszer a legjobbat remélni, mielőtt Európa kikezdene borzasztó végzetével. A dolog sürgős. A németek meggyorsították az, órák járását. Uj korma nyelnök Litvániában KAUNAS, március 25. A volt litván köztársasági! elnökök, volt miniszterelnökök és a hadsereg vezetői lemondásra szólították fel a kormányt. A kormány le is mondott s az uj kormány megalakításával Mironas lelkészt, a Tautininkaii-szövetségi vezetőjét bízták meg. Schuschnigg nem akarja elhagyni Ausztriái BÉCS, március 25. ,4 német birodalmi kormám] közötte Schuschniggál, hogy elutazliatik, ahová akar. A volt osztrák kancellár kijelentette, hogy nem él az engedéllyel és Ausztriában marad. Nyomtalanul eltűnt Németországban at badapesti ieleiomgyáf főmérnöke BUDAPEST, március 25. A Magijar Telefongyár Igazgatósága tegnap feljelentést tcit a rendőrségen, hogy főmérnöke, Tóbiás Jenő. aki a lipcsei vásárra utazott és onnan Berlinbe ment, nyomtalanul eltűnt. Tóbiás főmérnök Berlinből még telefonált Budapestre, hogy rövidesen hazatér. Azóta azonban teljesen nyoma veszett. 1 A budapesti rendőrség, külföldi rendőrségekkel karöltve, megindította a nyomozást az eltűnéssel kapcsolatban. IDŐJÁRÁS Bucurestiből jelentik: Emelkedő légnyomás ) többnyire derült ég és gyenge délkeleti szél mellett a hőmérsié\k!et további emelkedése várható. Bucurcstiben a hőmérséklet csütörtökön délben ]ß fok voit.
