Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-24 / 68. szám

4

/: I.LBN 7 ÉK

19 3 8 március 24.

Az északi tűzfészek

A lengyel— litván konfliktus hátterében a Memel-kérctés áll

KOLOZSVÁR, március 23. Néhány napos izgalom után a lengyel — litván incidens már elsimult. 1 ízcnöt éves konok diplomáciai tüntetés után mégis összeülnek majd a lengyel es litván megbízottak. Talán sikerül is nekik eltüntetni azokat az ellentéteket, amelyek hol gyengébben, hol erősebben, de mindig a fegyveres összetűzés rémet rajzoltak Lurópa északi egére.

Bármint alakuljon a helyzet a közeli napokban, tény, hogy a litván kérdés végleges rendezése európai szükségesség.

A világháború eredménye Lengyelország feltámadása volt. Azonban meg itt is hibákat követtek cl. A legyengült Oroszországot éppen a volt szövetségesei igyekeztek mindenképpen elzárni a tengertől és igy megszülettek a balti államok, — köztük Litvánia is. Hogy Litvániát életképessé tegyék, lengyellakta területen húzták meg az uj állam határit és igy szomszédságba került Oroszországgal. Tűnek a tévedésnek rögtön jelentkeztek az eredményei. Amikor 1920-ban a szovjet hadai megtámadták Lengyelországot, a lengyel hadsereg képtelen volt muníció- szükségletét fedezni a tenger felől.

Az egykor német, de a háború után szabad városnak nyilvánított Danzig nem engedte át a szállítmányokat és az oroszok kedvében járó litvánok hasonlóan cselekedtek,

A sikeres hadjárat után Lengyelország benyomult Litvániának ama részeibe is, ahol még mindig sűrűn laktak a lengyelek.

így elvágta a Szovjetet Litvániától és ezzel mintegy elejét vette annak,

hogy egy újabb előretörés Litvánián keresztül, a kommunistákkal akkor nagyon is kacsintgató Kelet-Poroszországba jusson.

Lengyelországnak e jogos és előrelátó sakkhuzására a litvánok részéről az volt a válasz, hogy elzárták És-zak-Lengyelország útját az egyetlen természetes tengeri kikötőtől: Memcltől.

Nem mult el hónap véres határinciden- sek nélkül. A mai Litvánia területén is még mindig kétszázezer lengyel él, akik elkövetnek mindent, hogy hazájukkal, —- néha a szomszéd falukban lakó rokonságukkal, — fenntartsák az összeköttetést. Határátlépési engedélyt lehetetlen volt kapniok. Az egyszerű parasztok és földművesek csak az éj leple mellett mertek átszökni. Ilyenkor pedig ropogott a litván határőrök fegyvere.

Ezektől a sajnálatos és véres Incidensektől eltekintve, Lengyelország virágzó északkeleti kereskedelme is teljesen megbénult.

A Njemen folyó olyan értéktelen volt, mintha ott se lett volna. Ezt a kitűnő, tengerfelé vezető viziutat a határzár miatt el kellett ejteniök.

Nem maradt más hátra, mint hogy Lengyelország teljes erővel ráfeküdjék az egyetlen kivezető útra: a danzigi korridorra. Itt is bajok voltak. Mint köztudomású, ezt az utat a párisi békeszerződések Kelet-Poroszország testén vágták keresztül. Az uj Európának a danzigi korridor ama problémái közé tartozik, ahol mindkét félnek jogos az érdeke. Németországot elvágták keleti részétől, Lengyel- országot pedig majdnem ellenséges helyzetbe hozták hatalmas szomszédjával. Danzig városát szabadkikötőnek nyilvá- nitották, amelynek vezetősége felerészben lengyel és felerészben német tanácstagokból állt, egy semleges állambeli elnökkel. Danzigon keresztül próbálta lebonyolítani Lengyelország tengeri forgalmát.

Ez azonban lehetetlennek bizonyult. Danzig politikailag a Népszövetséghez,

Orvosok, akik haladnak

a tudománnyal, szakkönyvet, folyóiratot, minden nyelven LEPAGE-nál rerr delhetnek. Közölje, milyen szak érdekli és milyen nyelven ért és megkapja a megfelelő jegyzéket. A folyóiratokat LEPAGE-nál fizeti elő, de közvetlenül kapja a kiadótól. Cím: LEPAGE, Cluj.

érzelmileg Németországhoz, gazdaságilag pedig Lengyelországhoz tartozik.

E ferde állapotok kényszeritették Lengyelországot arra, hogy hatalmas költséggel, közvetlenül Danzig mellett kikötőt építsen.

Gdynia halászfalucskát választották ki erre a célra, amelynek lakossága 1926- bnn alig haladta meg a négyszáz főt. Ezen a kopár és fát lan terepen ma a világ egyik legmodernebb kikötője bonyolítja le egy nagy ország sokszáz millió lejre rugó évi forgalmát.

Amit az emberi munka, pénz és tehetség alkotni tud.

Ma kilencvenezer lengyel lakosa van Gdyniának. Ez Lengyelország egyik legiontosabb ütőere.

Ezen a kis résen több, mint ötszázhet- vennyolcnullió zloty értékű importot és háromszázhetvcnmilliós exportot bonyolít le Lengyelország.

E kereskedelemnek igen tekintélyes része a litván határzárlat miatt mesterségesen ideirányitott forgalom.

így érthető a lengyel vezetőkörök elkeseredése a litvánok ellen, akik a Nép- szövetségen keresztül már másfél évtized óta megbénították Lengyelországnak egyik legtermészetesebb kereskedelmi útját, a tengerhez.

Fokozza az ellentétet az is, hogy az ugyAMIC

(wih)lün. rwrjhújlja,

A NATHALAZT HŰ LÉST ÉS FEJFÁJÁST

inni mi w !!■! 1111111 iiim

kétnevezett Memel területen meg ma is százezer lengyel él.

A litván kormány a lengyelekkel szemben a szovjetnél keresett menedéket. Legjobb bizonyítéka ennek az, hogy most, amikor a legutóbbi határincidens felmerült,

a litván kormány Moszkvát kérdezte meg, vájjon számithat-e a lengyelek ellen fegyveres segítségre?

Ez a kis északi állam természeti fekvésénél és szovjetorientációs politikája révén állandóan veszélyezteti a német és a lengyel érdekeket.

Ebben összpontosul a lengyel—litván ellentét, amelyet most Lengyelország erélyesen tisztázni akar.

Remélhetőleg az összes felmerülő kívánalmakat meg tudják oldani a zöldasztal mellett. Az utóbbi megoldást követeli nemcsak Európa, de Litvánia érdeke is.

(-)

felmentette a Kolozsvári Katonai törvenu- szeh a gondatlanságból ohozott emberölés vádia alól a Kapitányt

saiát felelősségére cseleCLUJ, március 23.

A kolozsvári katonai törvényszék folyosóját tegnap főként katonatisztek lepték el, akik egyik tiszttársuk érdekében jelentek meg tanúkihallgatásra.

Gondatlanságból okozott emberölés volt az a vád, amely Hies loan S4. (bistri- tai) gyalogezredbeli századost a Cherchez | Stefan hadbiró-alezredes elnöklete alatt összeült katonai törvényszék elé juttatta.

A százados, mint egy kézi gránáttal harci gyakorlatokat végző katonai osztag parancsnoka, a bistritai katonai lövölde területén 1937 szeptember 7-én — a gyakorlati szokásnak megfelelően — elrendelte a fel nem robbant, visszamaradt kézigránátoknak puskatüz általi megsemmisítését. Ennek során két, veszélyezett ponton fekvő gránát felrobbantása nem sikerült, mire a százados beszüntette a további kísérletet. Azonban a csoport egyik kitűnő lövésze: Huciu Petru tizedes újabb próbálkozásba fogott, de olyan szerencsétlen módon, hogy a szétrobbanó gránátdarabok azonnali halálát okozták.

Ilies százados ártatlanságát hangoztatta, í amennyiben a végzetes sorsú tizedes, parancs ellenére, kedett.

A felvonult tanuk: Farcas őrnagy, Mustaţa cs Torna főhadnagyok, valamint Av= rnfm Nicolae tartalékos szakaszvezető, valamennyien a százados állításait igazolták.

Ennek ellenére Metianu hadbíró-őrnagy, katonai ügyész a tiszt megbüntetését kérte, mivel a kézigránátok megsemmisítését a szabály szerint előirt elfölde- lés mellőzésével hajtotta végre. Tehát a szerencsétlenség előidézéséért felelni tartozik.

Mihaileanu Gheorghe kapitány, katonai védő, csupán szerencsétlen véletlennek mondja a halálos balesetet. Az eljárás szabálytalanságát azzal mentegeti, hogy ez a módszer általános a hadseregben, mivel a szabályzat régi minőségű francia kézigránátokra vonatkozott. A gyászbabo- rult szülőknek gyermekük halálában bele= nyugvó állásfoglalását szintén enyhítő körülménynek tartja.

A katonai törvényszék, rövid tanácskozás után, Ilies Joan századost felmentette.

Miss Peggy Henderson: manói szakértője vagyok Angliában az áruminősitésnek

Beszélgetés egy különös foglalkozású fiatal angol íánnyafj aki többet keres sok filmcsillagnál

CLUJ—KOLOZSVÁR, március 23.

Áru-minős,it ési szakértő. Bevallom, ilyen foglalkozásró? miéig nem hallottam s ilyen foglalkozású emberrel még nem beszéltem. Az első Miss Peggy Henderson, aki egy napig itt vesztegelt a, városban, ö mondja -gy, hogy vesztegelt. Ugyanis dunai kiaiálmdulásra készül, a Dnha-delfót akarja látni, aztán a Fekete-tengert, KonstainÚníáipo’yt és Kisázsiiiát.

! Romantikusán akarja eltölteni? a szabadságát, mert vérbeli angol Hétére igazi globetrotter.

— Nagyon sokért utazom — mondja — s egy napig ú-tt vesztegelek maguknál. Nagyon megkapott ennek a városnak kom tavaszi

hangulata. Valami régies és költői van a házakban. Nem találja?

A húszas évek végén, ragyogó mosolyával,

Felöltőiét, tavaszi és nyári öltönyét a

világhírű Humespune

szövetekb öl rendelte.

Nagy választék! Dombria szövészet

Cluj, tirada Regina Maria 4. — (D. e, 12-föJ d. u. 7-ig.)

SzdlOoKványohal

oim „Caspar!“

szölőtelep utóda: Ing. Iosef Höfner Iroda: Bucureşti V/., Str. Sirenelor 29. Telefon 4.07—48. — Rendeléseket és szállításokat Medgyesről is teljesítjük.

Árjegyzék ingyen.

kis kosztümjében semmi áru-minősítési szekértől jeMeg nines Henderson kibasszon yon, aki igy magyarázza cL foglalkozása Lényegét:

— Áru-minősítési szakértőnek lenni nem más — mondja —, mint a vásárlóközönsy pillanatnyi' hangulatát tervszerüen megtudni és megállapítani. Például, ha egy bizonyos fajta árut nem vesznek meg, a gyáros felkeres engem és nekem az a kötelességem, hogy megtudjam: miért nem vesz k az emberek. azt a bizonyos fajta árut? De a munkám nemcsak árukra vonatkozik. Egy nagy londoni lap megbízásából — e lap nevét az ügy kényes volta miatt hallgatom el — azt kellett kinyomoznom, hogy milyen reakciót vált U c brit közönség köbében a német nemzeti szocialista rezeim. A megb zalás természetesen nagyon bizalnvJs természetű volt. hiszen politikai: és vallási kérdéseket érinteti.

Miss Henderson, járt Ausztráliában s Amerikában ős. Melbourneban is érdekes feladatot kapott.

— .Meg kellett tudnom, hogy egy vezető melbourni napilapnak miért esik a példány- száma. Sikerült! S a lűjp le fedezésem nyomán forradalmi ujjitást vezetett be. Az első oldalon hirdetések helyett híreket hozott. A példányszám azonnal újra emelkedett.

(A legtöbb angol és amerikai lapok eső oldalán hirdetések foglalnak helyet.)

— Ez a két feladat volt eddig kétségtelenül legérdekesebb egész pályafutásom alatt. Az, hogy egy szövetminta, vagy egy illatszer miért nem tetszik a közönségnek — gyerekjáték megállapítani.

— Mondja, Miss Henderson', hogy lett magából ám-minösités' szaktekintély?

— Ma-gam lsem tudom. Mindenesetre alt kezdődött, hogy a nagybátyám kötöltszövött- árugyára rohamosan hanyatlott. Akkor 18 éves (voltam s rájöttem, hogy a baj ott van, hogy mindaz, amit a nagybátyáméi; gyártanak, érdektelen. Legalább száz ismerős, sőt ismeretlen nővel beszéltem s megkérdeztem, milyen kötött-holmit vásárolnak a le g sziveGYOMOR- ÉS BÉLBAJOKNÁL A MÁJ. ÉS AZ EPEUTAK MEGBETEGEDÉSEINÉL, rei^cl felkeléskor egy pohár rermészener' ..FERENC JÓZSEF“ fcese rü viz kortyonként elfogyaSztv:, igazán remek hashajtó, Kérdezze meg orvosát.

sebben. A válaszokat bejegyeztem, levontam a konklúziót s a tippet átadtam a nagybár-- tyámnak. ő szó tfogadott s elkezdte gyártani a tömegiizlés megkívánttá holm kot. Az eredmény kitűnő volt. Más gyáraik, is hallottak ró'am s berendeltek az üzembe, hogy vizs>- gáljain ki a bajt. Csak 18 éves voltam akkoir, képzelheti, hogy soket nem vártak tőlem, lemosolyogtak. De mikor kiderült, hogy hallatlan érzésem van a vásárló közönség pillanatnyi szeszélyének felderítésében, kezdtem remekül keresni. Három évvel később Amerikába hivtki];.

— De nem maga az egyetlen ezen a pályán?

—• Dehogy! Sokain vagyunk. De nőről magamon kívül csak egyről tudok: Mss Sylvia Ashby-TÖl.

■— Jól jövedelmező e foglalkozása?

Babonásom kopog az asztalom.

— Remekül. Többet keresek, mint sok ismert filmcsillag. Kérem, lém milliósi vállfátoknál dolgozom.

S hozzáteszi v'dám mosolygásával:

— Sőt, én nem iis cserélnék a filmcsillagokkal! Imádom a jó konyhát s nekem nem keli fogná kurtát tartanom! (M. L.)

Örök szolgaság

Sommerse't Maugham nagy regénye, 538 lap, fűzve 224 lej. Maugham uj regénye: .,Színház“, kötve 119 lej Lepage- nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket.