Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-22 / 66. szám

ÁRA 3 LEJ Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Motíor 4, szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkitdóhivatal és könyvosztály: P. Uníre 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éveata- Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülör.bczettel több. LIX ÉVFOLYAM, 66. SZÁM. KEDD CLUJ, 1938 MÁRCIUS 2 2. Lengyelország az ultimátum elfogadása után is hatvanezer katonát és száz repülőgépet tart a litván határon „Az ultimátum elfogadása jogilag nem jelent annyit, hogy Litvánia lemond Vilnáról és vidékéről“. — A litván külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata a Reuter- ügynökség számára. — Baloldali tüntetések Chamberlain ellen Angliában Az angol cs francia toraim Közösen llflakozett Barcelona tonsitóiása ellen gyelországgal nem jelenti egyúttal azt is, hogy jogilag lemond Vilnáról és vidé­kéről. A fenti kijelentés alighanem újabb ne­hézségeket fog okozni annál is inkább, mert amint Varsóból jelentik, a litván határ felé mozgósított lengyel katonaság a vitás kérdések végleges rendezéséig a ha­táron marad. Ez a haderő pedig mintegy hatvanezer főre tehető, száz katonai re­pülőgéppel. A varsói kormány elégület- lensége esetén a lengyel—litván határon parázsló veszedelmes tűz így még mindig föllobbanhat. Európának ezt a viharsar­kát, a sok más viharsarok mellett, az ul- timátumos vita megoldása után sem sza­bad tehátszem elől eltéveszteni. Varsóban, legújabb hirek szerint, elégedettek a len­gyel—litván konfliktus eredményével. Lit­vániában viszont, ahol az ultimátumnak teljes egészében történt elfogadása a „Vil- na nélkül nem tárgyalunk“ elvhez igazo­dó eddigi litván külpolitika föladását je­lenti, mély elkeseredést váltott ki a köz­véleményben. Meglehet, hogy ennek az elkeseredésnek belpolitikai következmé­nyei is lesznek, ami az eddigi kormányzat megrendülésében nyilatkozik meg. Chamberlain szerdán ki az angol kormány külpolitikai álláspontiát Külpolitikai események az utóbbi idő­ben olyan gyorsan követték egymást, hogy alig ébredt a közönség egyik ese­mény szenzációjára, mikor már újabb sú­lyos esemény kötötte le az érdeklődését. Rendesen a hét vége volt a veszedelmes időpont, mikor szinte csalatkozhatatlanul külpolitikai szenzációra lehetett várni. Az utolsó hétvég azonban aránylag csendesen folyt le s a legfontosabb esemény is in­kább a béke fenntartását, mint az általá­nos feszültség fokozását segítette elő. Szombaton a litván kormány elfogadta Lengyelország ultimátumát. Ezzel meg­szűnt az Északeurópában fenyegető hábo­rús veszély, mely épp olyan súlyos követ­kezményekkel volt terhes, mint a közép­európai események és alapjukat Vesztet­ték ezzel a kombinációk, melyeket Len­gyelország Litvánia elleni föllépéséhez fűztek. Nyugati diplomáciai körökben komolyan féltek ugyanis attól, hogy len­gyel részről Litvánia katonai megszállásá­ra készülnek, ami alighanem azzal a kö­vetkezménnyel járt volna, hogy Szovjet- croszország is közbelép s a szovjet-közbe­lépés természetesen más közbelépéseket is vont volna maga után. Az ultimátum el­fogadása minden ilyen lehetőségnek- elejét vette. Természetesen nem jelenti egyúttal azt is, hogy a két ország közötti feszült­ség szintén megszűnt, miután a kaunasi kormány „az erőszaknak engedve“, elfo­gadta Varsó követeléseit. Beck lengyel j külügyminiszter azonban az ultimátum elfogadása után határozottan kijelentette, hogy Lengyelország tiszteletben akarja tartani a litván állam szuverénitását. Nemzetközi szempontból ez a lényeges, a két állam között tovább is fönnálló el­lentét inkább helyi jellegű dolog mindad­dig, amíg az ellentét újabb kirobbanása nem teszi azt újra nemzetközi veszede­lemmé. A litván külügyminisztérium egyik ve­zetője tegnap magyarázatképen nyilatko­zatot adott a Reuter-ügynökség tudósító­jának. Livánia — mondja a nyilatkozat — a vele szemben baráti álláspontot el­foglaló államok tanácsának engedve fo­gadta el a lengyel ultimátumot. Ez nem jelent annyit, hogy Vilnára vonatkozó igényéről lemondott volna. Vilna kérdé­sével szembeni állásfoglalását a litván nemzet ezután más módon igyekszik kife­jezésre juttatni. A litván kormány min­denesetre értesíteni fogja a Népszövetsé­get és a nagyhatalmakat arról, hogy dip­lomáciai kapcsolatainak fölvétele Len­A német hatalom keleti előnyomulásá­val kapcsolatos külpolitikai bonyodalom­mal kapcsolatban jelentős eseményről az utóbbi két napon nem adnak hirt. A vi­ták előterében még mindig Csehszlovákia sorsa áll, melyet úgy Parisban, mint Lon­donban fenyegetettnek éreznek. Az angol politikusok egyrésze szeretne ezzel kap­csolatban a ki nem hivott támadásokkal szembeni általános kötelezettségeken túl­menő nyilatkozatot elérni Chamberlain miniszterelnöknél. Az angol kormányfő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy elhatá­rozását csak alapos megfontolás után és az események fejlődésének megfelelő stá­diumában hozza nyilvánosságra. Cham­berlin különben valószinüleg a hét köze­pén nagy- külpolitikai beszédet fog tar­tani, amely iránt nemcsak Angliában, ha­nem világszerte rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg. Az angol politikai hely­zet további alakulása és a kormány sorsa is minden jel szerint ennek a beszédnek kijelentéseitől függ. A kormányválságról szóló híreket cáfolják, határozottan cáfol­ta ezt MacDonald dominiumi miniszter is, akit az elégületlenek között emleget­nek. Minden cáfolat ellenére azonban két­séget sem szenved, hogy külpolitikai kér­désekkel kapcsolatban rendkívüli izgalom uralkodik az angol politikai életben és hogy ennek az izgalomnak lecsillapításá­tól függ a Cbamberlain-kormány további sorsa is. Winston Churchill, akinek Páris- i Az Anglia és Olaszország közötti tár­gyalások, amint a londoni „Observer“ je­lenti, legjobb mederben haladnak előre. Azt hiszik, hogy a megegyezést nehánv ba utazását már napok előtt jelentették', legújabb jelentések szerint elhalasztotta pá­risi útját Chamberlain miniszterelnöknek valószinüleg szerdán tartandó beszéde utánra. Churchill belépéséről a kormány­ba, továbbra is szó van. Lloyd George vi­szont Parisban már tárgyalt Eíerriot ka­marai elnökkel, Blum miniszterelnökkel és Boncour külügyminiszterrel. Angliában tegnap nagy baloldali tüntetések voltak Chamberlain külpolitikája ellen. Az angol parlamenti viták központjá­ban álló kérdéssel áll kapcsolatban Krofta csehszlovák külügyminiszternek egyik párisi rádió számára adott nyilatkozata is. Csehszlovákia — mondotta Krofta kül­ügyminiszter — el van határozva, hogy valamennyi szomszédjával jóviszonyban éljen. Ennek érdekében semmit sem fog elhanyagolni és jóakaratának egyedüli ha­tárát csak az ország szuverenitásának és szabadságának tiszteletbentartása képezi. Ennek a kettőnek férfias megvédésére azonban az ország minden lakosa el van tökélve. Ez az elhatározás — folytatta kijelentéseit Krofta — bizonyára meg­egyezik Csehszlovákia barátainak és szö­vetségeseinek elhatározásával és a világ er­kölcsi lelkiismeretével. Ä világot meg kell kímélni egy háború katasztrófájától végezte kijelentéseit a csehszlovák kül­ügyminiszter, aki még hozzátette, hogy bizalommal van Franciaországnak a békét biztositó küldetése iránt. héten belül létrehozhatják. Végleges meg» egyezésről még nem lehet beszélni, de a tárgyalások az Anglia és Olaszország kö­zött fönnálló összes Földközi-tengeri és közelkeleti kérdésekre kiterjedtek. Szó volt a tárgyalásokon olyan kényes kérdé­sekről is, mint az angol Ciprus és az olasz Pantclíaria .szigetének megerősítése és a líbiai olasz csapatok számának meghatá­rozása. Teljes megegyezésről nem lehet beszélni, de a tárgyalások, amint egy Lon­donból érkezett távirat jelenti, a meg­egyezés felé orientálódnak. Kedvező jel­nek tekintik azt is, hogy a római tárgya­lásokon résztvevő angol közelkeleti szak­értő rövidesen visszaérkezik Londonba. A teljes megegyezéshez természetesen szük­ség lesz arra is, hogy a spanyolországi olasz önkéntesek visszahívásának kérdésé­ben megegyezés jöjjön létre. Ez nehéz do« log, de teljesen megvalósithatatlannak nem tartják. A spanyol kérdéssel áll kapcsolatban, a spanyol városok bombázására vonat­kozó angol—francra közös jegyzék is. Az angol és a francia kormány Barcelo­nának spanyol nemzeti repülőgépek ál­lal legutóbb történt bombázásával kap­csolatban jegyzékeit intézett a nemzeti kormányhoz. A jegyzék elitélőleg nyilat­kozik a város bombázásáról, megállapít­va, hogy a polgári lakosság elleni hason­ló támadások ellentétben állanak a nem­zetközi jog elveivel. Szombaton délben r órakor halálos csendben ült össze a litván képviselőház. Stanisauskas ideiglenes miniszterelnök ha­lálos csendben olvasta fel a lengyel ulti­mátumot, majd igy folytatta: — Ezeket a követeléseket — mondotta — a litvánellenes izgatások és tüntetések nyugtalan légkörében nyújtották át ne­künk. Ezeknek a tüntetéseknek az az in­cidens volt az ürügye, amelynek során március n-én megöltek egy lengyel kato­nát, aki átlépte a határt és tüzelt egy lit­ván vámőrre. Ismételten megállapítottam —: és ezt a vizsgálat is bebizonyította —, hogy a mi vámőrünk az érvényben levő litván és nemzetközi jog szerint járt el. A miniszterelnök emlékeztetett ezután a litván kormánynak az incidens békés el­intézésére irányuló kísérleteire, majd a következőket mondotta: — Tekintettel arra a súlyos veszélyre, amely Litvániát fenyegette, valamint a két ország közötti nemzetközi kapcsola­tok példanélküli rendezetlenségére, a lit­ván kormány haladéktalanul a nagyhataU mák kormányaihoz fordult, hogy felhívja figyelmüket a békét fenyegető veszélyre és kérje, hogy politikai befolyásukkal sies­senek segítségükre. (Folyt, a S. oldal.'; Jól haladnak az angol-o tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents