Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-20 / 65. szám
/; L LEN ZÉ K I 9 3 fi március 2 0. 8 íS-Wl Ahol az időjárást „csinálják“ Látogatás a budapesti meteorológiai intézetben BUDAPEST, március hó. Milyen időnk les/ holnap? — ez a naponta visszatérő kérdés ott fekszik állandóan lelkűnkön. A napilapok kozlik a meteorológiai intézetek jelentéseit, amelyek e kérdésre megadják a feleletet, leginkább a legprecízebb előrelátással. Igaz, hogy a nép ajkán tréfás megjegyzések is kelnek, a nép nyelvén „időjó$lás“-nak nevezett prognózisok nyomán, mint például: „ha esik az eső, szép idő lesz“, vagy például: „holnap borús, de utána derült időjárás lesz“, stb. A nép ajkán született tréfás megjegyzések valóban nem illenek a meteorológiai intézetek komoly munkájához, mert ez a munka mélységes tanulmányokon és tiszteletre, sőt a nép szemüvegén át nézve, csodálatraméltó tudáson alapszik, de mindenképen méltó arra, hogy a meteorológiai intézet munkáját megismertessük a laikus közönséggel, amely nagyon messze áll a meteorológiai ismeretektől. E célból felkerestük Európa egyik legnagyobb meteorológiai intézetét, a budapestit, hogy ott szakszerű és tanulságos felvilágosítást kapjunk arról, miben áll tulajdonképen az intézet működése és hogyan „csinálják“ az időjárást. Az intézetben A budai II. kerületi Kitaibel Pál-utca i. szám alatt, közel a Ganz-gyár^oz, impozáns sarki épület a budapesti meteorológiai intézet. Dr. Réthly Antal egyetemi ny. rk. tanár az intézet kiváló tudásu és európai hirü igazgatója, aki úgyszólván egész életét, kora ifjúsága óta az intézetben tölti, aki elismert tekintélyű tudósa az éghajlatkutatásnak és aki megszervezője volt a világháború után a törökországi meteorológiai intézetnek, kedves készséggel ad engedélyt az intézet megtekintésére. Béli Béla tanárt kérte fel, hogy az intézetben való látogatásom alatt a szakszerű felvilágosításokat megadja. Béli Béla tanár szimpatikus, megnyerő modorú ur, szivesen vállalkozik a szerepre. De még mielőtt megkezdenők kőrútunkat az aulikus csendességü intézet csöppet sem komor falai között, Réthly igazgató ur közli, hogy a budapesti meteorológiai intézetnek 540 csapadékmérő és 120 magasságmérő állomása van. Csillagvizsgáló obszervatóriumok pedig Magyarországon Budapesten, Debrecenben és Kalocsán vannak. A régi Magyar- országnak legnagyobb obszervatóriuma az ógyallai volt, azonban ez ma csehszlovák impérium alatt áll. Béli tanár ur mindenekelőtt az intézet tágas dísztermébe vezet, amelynek falain egész galériája, arcképcsarnoka az intézet régi, nagynevű tanárainak. Elsősorban feltűnik dr. Schenzl Guido hatalmas portréja, aki a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1870-ben első ala- oitóigazgatója volt az intézetnek. Itt látjuk dr. Konkoly Thege Miklós portréját is, akinek vezetése alatt 1890— 1911-ig fénykorát élte az intézet és aki alapítója volt az ógyallai obszervatóriumnak, amely akkor Európa legelsői közé tartozott. Jelentőségéből az utóbbi időben igen sokat vesztett. Megtudjuk, hogy a meteorológiai intézet a földművelésügyi minisztérium fen- hatósága alá tartozik és három főosztályra, illetve három munkakörre oszlik éspedig: i. a klimatológiai, 2. aerológiai és 3. a prognózis osztályra. Megtudva ezeket az adatokat, első kérdésünk, melyek az intézet feladatai. — A meteorológiai intézet — kapjuk a preciz tanári feleletet — azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a' légkörben lejátszódnak. Ezeket a jelenségeket időjárási elemeknek nevezzük. — Ilyen elemek? kérdezzük. — A szél, a csapadék, a felhőzet, a napsütés. Mi a csapadék — Mi a c-sapadék? — kérdezzük. — A levegőben vizgőz keletkezik — mondja Béli tanár ur — és ez kondenzá- Sódik. Ha a vizgőz lehűl, képződik a köd. ha pedig a kondenzálódási folyamat tovább tart, keletkezik a felhő, amely nem más, mint lebegő vizcseppek tömege. Ha aztán ezek a vizcseppek oly nagyok, hogy nem tudnak megmaradni, leesnek, vagyis keletkezik belőlük az eső. — Ha pedig a- lebegő vizcseppek tömege oly magasan van, ahol a hőmérsék- et a O fokon alul áll, akkor lesz a jég, amely, ha leesőben van, esetleg megolvad, de lehet, hogy nem olvad meg és mint jég esik alá. — Ennek a szilárd csapadéknak másik alakja a hó, amely a vízgőznek kristály alakokban való megszilárdulása. Ezek együttvéve mind csapadékok, de van a csapadéknak számos más formája is, mint például a dara, vagy ahogyan a nép hívja: dér, stb. — Ezeknek az időjárási elemeknek a változásai képezik az időjárási jelenségeket és ezekkel a jelenségekkel foglalkozik a meteorológia. A klimatológia Az intézet egyik osztálya a klimatológia, amelynek feladata Magyarország időjárásának, éghajlatának kutatása. — Magyarország éghajlata — mondta Béli tanár ur — rendkívül változatos. Nagy hegyekkel van körülvéve és van alföldje, dombosvidékc, amelyek a különböző talajok felől érkező időjárási jelenségeket nagyban módosítani tudják és ez okozza a nagy változatosságot. — Ennek az éghajlatnak a kutatása a meteorológiai intézet észlelő hálózatával történik. Mint említettük, intézetünknek 540 olyan meteorológiai állomása van, amelyek mindennap megnézik a lehullt csapadékot és azonkivül 120 olyan állomása, amelyek napjában háromszor észlelik az esőt, szelet, hőmérsékletet, felhőzetet, napsütést, légnyomást, stb. Ezek az állomások havonként közlik az intézet klimatológiai osztályával észleleteiket és ezeknek az értesitéseknek feldolgozása egyik főfeladata az ország éghajlati viszonyai vizsgálatainak. — De ezenkívül sok más feladata van a klimaosztálynak. Szükség esetén azokban a dolgokban, amelyek az időjárással vonatkozásban vannak, mint például bűnügyek, biztosítás-kártérítési, építkezési ügyekben, sok esetben járdái baleseteknél, vagy szél által okozott károk ügyében, ködös időben előforduló közlekedési zavarok ügyében szakvéleményt nyilvánít és ez a hivatalos szakvélemény a bíróság előtt döntő jelentőségű. Ilyen szakvélemények iránti megkeresések csaknem naponta érkeznek az intézethez. Az aerológia A másik osztály az aerológiai osztály, amely azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a magasabb légkörben mennek végbe. Vizsgálja elsősorban a magas légkörben uralkodó szélviszonyokat. A magassági szél vizsgálata rendkívül nagy- jelentőségű a modern korban, a repülés korszakában. E szélméréseket az aerológiai osztály úgy végzi, hogy napjában bocsát fel hidrogénnel töltött, egy méter átmérőjű, gumiballonokat és ezeknek útját távcsővel követve, ki tudja számítani a szél irányát és sebességét. A felbocsátott ballonok — kapjuk a felvilágosítást — vagy belemennek a felhőbe és úgy tűnnek el a távcső elől, vagy pedig felfelé haladva mind jobban kitágulnak és elpukkannak fent a ritkább le- vegőben. Derült időben 16—18.000 méter magasságig is lehet szélméréseket végezni velük. Az aerológiai osztály a szélméréseken kívül vizsgálja a magas légkörben a hőmérsékletet, nedvességet és légnyomást. Erre a célra műszereket bocsát fel ugyancsak gumiballonok segítségével, amely műszerek e három elemet írni tudják. E műszereket könnyű vesszőkosárba kötik, rákötik egy körülbelül három méter átmérőjű gumiballonra és úgy bocsátják fel. Ez évente huszonötször, harmincszor történik. Amikor ez a műszer felfelé megy az űrben, útjában írja a három elemet, a hőmérsékletet, nedvességet és a légnyomást. Közben a ballon állandóan tágul, úgy, hogy mire 15.00c méter magasságba ér, több mint kétszer akkora, mint eredeti nagysága. Egyszer aztán elpukkan, de egy reászerelt ejtőernyő segítségével a benne volt műszer leszáll. Az intézet 20 pengő jutalmat ad a műszer megtalálóinak és beszoigáltatóinak. Gyakran megtörténik, hogy a ballon kiszáll a környező országok területe felé, de innen is mindig visszakerül a leszállt műszer az intézet birtokába. Tiz év alatt talán kétszer történt meg, hogy elveszett a műszer, ezek közül egyszer azért, mert beleesett a Dunába. HOBÁN INDULÓ VONATOK KÖZÖTT Látod, a vonatok, mozdonyok, vagonok már sorakoznak, acéltüdejükben dohogva, lihegve már nő az Iram s jön már a főnök és int és a vonatok eliramodnak, robognak a súlyos kerekek, ki erre, ki arra, vígan — erre, amarra loholnak a célok felé, oda messze, hol vágyak sereggel remélik a drágát, a szépet, a jót... — Jaj 1 csak a sinek ördöge va ahol a mélybe ne vesse s távolba álmodó vágyakat hordozó víg robogót! Hogy elhúz előttem a lendületükre bukó levegő, kapja és viszi már vágyamat is oda messze, utánok és úgy száll a vágyam, mint forgószél hátán a kis lebegő papDcafatka, vagy őszi fa lombja, el messze, utánok... — Ó! megyek én, vonatok, vigyetek, hordjatok messze I — Ól megyek én, fut a vágy veletek, kicsike sárkány, melyet egy vénülő gyermek itt ereget el oda messze, ahol, ha igaz a mese, úgy soha sincs bánat, se ármány!... De mégis, valahol — Istenem! — valahol hba lehet, mert... fütnek a vonatok keletre, nyugatra a vá ;yak elé, futnak a vonatok keresve az igazi tájat, az embert és nyúlik közöttük a sinek acélja, e vasköteíék — és ez, ha megunja, már holnap, va y tán majd holnapután, de visszara adja ismét, ide vissza füstös-feketén, azt, aki fény sen, büszkén és gőgösen indult, úgy hozza sután püfögve, nyögve, hogy szemében nincs öröm már, se remény. — Az ily müszerfelszillijokat az egész világon előre meghatározott órában végzik és igy lehetővé válik, hogy nagy területen végbemenő légköri jelenségeket egyszerre megvizsgáljanak. Újabban az ilyen műszerek rádióleadó készüléket visznek magukkal és idelent a meteorológiai intézet ugyanúgy fogni tudja a fenti hőmérsékletet, légnyomást és nedvességet, mint bármely földi leadó állomást, vagyis, amint a műszer fent a magasban egy tü segítségével a benne levő hengerre grafikonszerüen írja a hőmérsékletet, a nedvességet és a légnyomást, idelenn ugyanakkor azonnal fel lehet fogni a műszer tűinek mozgását, illetve karcolását. Mi a troposzféra és mi a sztratoszféra — Ahogyan ezek a műszerek felfelé szállnak, a tapasztalat szerint, mind alacsonyabb hőmérsékletet találnak. De elérkezve körülbelül 10 kilométer magasságig, a hőmérséksülyedés hirtelen megszűnik és innen kezdve már felfelé majdnem állandó, de lassú emelkedést mutat a műszer. Azt a réteget, ahol a hőmérséklet csökken, troposzférának, ahol pedig ez a csökkenés megszűnik, sztratoszférának hívják. A sztratoszféra az egyenlítő fölött nagyon magas és nagyon hideg, a sarkok alatt alacsonyabb és melegebb. Ez azonban egyáltalán nem nevezhető melegnek, mert ott is O fok alatt legalább 5c—6o fokot jelent és olyan erős szelek vannak, hogy egyáltalán nem lenne kellemes ott wikendezni, vagy bármily kirándulásban résztvenni. Azonban van a sztratoszférának egy nagy előnye, hogy t. i. a kivételes esetektől eltekintve, nincsenek benne felhők, örök napsütés van. Ha pedig még feljebb megyünk, állítólag elérhetünk olyan meleg réteget, mint a földé. Ez azonban még ma kivizsgálva nincs és elméleti számítás, illetve feltevés. A tudósok fáradoznak a felső rétegek titkainak kivizsgálásával. Mi a prognózis A harmadik osztály: a prognózis osztály. Ennek a feladata az időjárás előrejelzése. — Ez az előrejelzés — hangsúlyozta ki Béli professzor — tudományos alapon történik, semmiféle természetfölötti segédeszközöket nem használunk fel és ebben különbözik a jóslástól. Az intézet által kiadott jelentések tehát az időjárás előrejelzései és nem időjóslások. Erre a célra szüksége van a prognózis osztálynak a jelenlegi idő pontos ismeretére. És mivel az időjárás változásai nagy távolságból is befolyásolhatók, mert a befolyásolás rendszerint gyorsan terjed, a 24 órai előrejelzéshez nem elegendő csak a belföldi időiárás pillanatnyi ismerete, hanem szükséges egész Európa, sőt az Óceán jelenlegi időjárásának ismerete is. A meteorológiai intézet e célból felhasználja a rádiót. Európában körülbelül ezer ilyen állomás és a tengeren körülbelül száz hajó napjában ötször végez szél, csapadék, napsütés és feíhőzetészleleteket, amelyeket rádión továbbítanak az egyes országok és ez észleletekből számitott két órán belül a meteorológus térképén, feldolgozva készen is vannak. A térképekről a meteorológus megállapíthatja az Európa felett levő légtömegek tulajdonságait, eredetét, terjedési irányát, sebességét stb. Két légtömeg nem egyenletesen megy át egymásba, hanem a két levegőtömeg között éles határterület képződik. Ezek a határterületek az időjárási frontok. Amikor egy ily időjárási front felettünk áthalad, akkor egyik fajta levegőből átkerülünk egy másik fajta levegőbe és ilyenkor hirtelen megváltozik a szél, a hőmérséklet, a levegő tisztasága, a csapadékviszony és minden időjárási elem. Ezeknek a frontoknak átvonulását vizs= gálja a meteorológus és ezeknek segítségével tudja megmondani a 24 órán belül várható időjárást, hogy milyen időnk les holnap. A mai viszonyok között 24 órán túl időjárási előrejelzést adni nem lehet. Van-
