Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-03 / 50. szám

ÁRA 3 LEI Szerkesztő.1) ég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: u—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So. F i ókki ad óh i vata 1 és könyvosztily: P. Uniti): 9. Telefon: 11—99 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Feî=??cs szerkesztő: DR. GROSS LÁSZLÓ aene&s&uraR’or •; *■ Előfizcté:i árak: havonta 70, negyedévre 2to. felevre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi ilkmokba csdk a por tóit ülő cbőzcne több LUX ÉVFOLYAM, 5 0. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1 93 8 MÁRCIUS 3. —1— 1 ...... un jmasimemixjamwtMnmmmirr Francia-olasz közeledési tárgya fásokról is szó van az angol­olasz tárgyalásokkal egyidejűleg Angol ellenzéki képviselők kellemetlen kérdései Chamberlain m iniszter- einökhöz. ** Llano spanyol tábornok nyilatkozata Gibraltár visszafoglalá­sáról.®' Hodzsa csehszlovák miniszterelnök válaszol Hitler beszédére Cáfolják Seyss-Ir.quarí osztrák heíiigymímszier iemondásának híréi Az egymást követő külpolitikai szén- zációk után a nemzetközi helyzet, való­színűleg szintén csak rövid időre, két szenzáció közötti átmeneti stádiumban van. Angol és olasz részről tovább foly­nak az előkészületek a jövő héten való- sziníileg meginduló tárgyalásukra. Ausz­triában a kormány nemze 5~ock.lista tagja, Seyss-Inquarc belügyminiszter és a Schuschnigg védelme alatt álló Hazafiul Front vezetői között folynak megegye­zési tárgyalások a nemzeti szocialisták és keresztény szocialisták közötti nehezen el­takarható ellentét valamelyes elsimítására. Közben bécsi hivatalos helyről cáfolják, hogy Seyss-Inquart benyúj­totta volna lemondását. Ilyen cáfolatok azonban, amint Eden vi­lágraszóló esete mutatja, gyakran csak a cáfolt esemény megtörténésének rövid el­tolódását jelenti. Az angol alsóházi ellen­zék tovább folytatja szüntelen guerilla- harcát Chamberlain ellen, akit naponta kellemetlen külpolitikai kérdésekkel os­tromol. A szívósságáról ismert angol mi­niszterelnök nyakasan állja a harcot, nem kétséges azonban, hogy met birodalmi külügyminiszter volt lon­doni nagyköveti tisztével kapcsolatos bu- csulátogatását arra fogja az angol fővá­rosban felhasználni, hogy a Németország és Anglia közti tárgyalásokra teremtsen kedvező helyzetet. Hitler vezér és kan­cellár, a Havas-híradás szerint, erre Az „United Press“ egy híradása például a békét elősegítő nemzetközi tárgyalások egy másik lehetőségéről számol be. A nagy angol hírügynökség párisi jelentése szerint Olaszország a francia kormánnyal szem­ben annak a kívánságának adott kifeje­zést, hogy a London és Páris között meginduló tárgyalásokkal párhuzamo­san, Páris és Róma között is megbeszé­lések induljanak meg. Franciaországban ugyané jelentés sze­rint örömmel üdvözhk az olasz kezde­ményezést annál is inkább, mert úgy tart­még nem tartja elérkezettnek a pil­lanatot. Meglehet, hogy egy másik híradás - hol- | napra a német külpolitikának éppen el- § lenkező beállítottságáról fog beszámolni. 1 A naponta változó hangulatkeltéssel | szemben legnagyobb óvatosság tanácsos. iák, hogy Franciaország és Olaszország | között az angol—olasz tárgyaláson meg- $ beszélendő kérdéseken kivül lényeges kü- g lön ellentét nem is áll fenn. A francia g külpolitika az abessziniai kérdésben is 1 mindenekelőtt Londonnal való együttmü- g kodése miatt került élesen szembe Olasz- g országgal. Amint az angol—olasz ellentét | okai eltűnnek, nehezen megoldható vitás g kérdések Páris és Róma között sem fog- g nak fennmaradni. A francia külpolitika különben a „diplomáciai módszerek An­gliában történt változása“ után is fenn- 1 tartás nélkül együtt akar haladni London g külpolitikájával. az angol kormány számára végtelenül nehéz helyzetet teremt, hogy külpoliti­kai tárgyalásait állandóan az angol nyil­vánosság gyanakodó kritikája alatt kénytelen folytatni. Az Anglia és Olaszország között előké­szülő tárgyalásokról változatosság kedvé­ért megint pesszimista hírek terjedtek el az előző napok derülátó hírei után. Olaszország állítólag olyan követelések­kel lépett fel, melyeknek teljesítése az angol kormány számára lehetetlen helyzetet teremtene és Berlinből állítólag szintén fékezési tö­rekvések indultak meg az olasz—angol tárgyalások sikeres vitelének lehetőségei ellen. A pesszimista hirek jórészt angol és francia forrásokból származnak, de Ró­mában és Berlinben is megjelentek olyan sajtóközlemények, melyek fenntartással élnek az Anglia és Olaszország tárgyalásai gyors lebonyolításának lehetőségeivel szem­ben. Meglehet, hogy csak a tárgyalások előtti követelések szokott felfokozásáról van szó, ami után nagyobb engedmény­nek lehet kijátszani a követelések nélkü­lözhetetlen szintjére való visszatérést. De meglehet az is, hogy a megoldási lehető­ségekkel szemben komoly keresztezési tö­rekvések érvényesülnek, melyeknek fenn­állását, vagy okait kívülállók nehezen tudják felfedni. A Havas-ügynökség cá­folja azt a hirt is, hogy Ribbentrop né­fíéaiyes érdié selbes smtféziek ChamberlciiBisiiS'Z A londoni alsóházban Chamberlain szá­mára naponta feltett külpolitikai kérdé­sek között tegnap egy meglehetősen kel­lemetlen kérdést szegeztek az angol mi­niszterelnök mellének. Azt kérdezték tő­le, hogy tudomása van-e a spanyol nem­zeti kormány külföld felé beszélő tagja* nak, Llano tábornoknak egyik nemrég történt kijelentéséről, mely szerint a nemzeti Spanyolország gondoskodni fog arról is, hogy Gibraltár mielőbb vissza­kerüljön spanyol fennhatóság alá. A kér­dést Alexander képviselő, volt munkás­párti külügyi államtitkár tette fel. Cham­berlain kitért az egyenes válaszadás elől, kijelentve, hogy ilyen kérdésekben új­sághíreken kivül megbizható és pontos információkra is szükség van. Arra a to­vábbi kérdésre, hogy Anglia nem fogja-e gibraltári helyőrségének létszámát fele­melni, Chamberlain nem-el válaszolt. Az Ankaráb'atn nemrég bevégződölt Balkán értekezlettel kapcsolatban jelen­tik Rómából, hogy az ankarai értekezlet állásfoglalása Olaszország afrikai biro­dalmának elismerése ügyében nagy meg elégedést kelt olasz vezető körökben. Olaszország ankarai követe a római kor mány megelégedésének kifejezést is adott Rüstíi Arras török külügyminisz­ter előtt, akivel tudatta, hogy Ciano gróf külügyminiszter a jövő hónap fo­lyamán Ankarába utazik és útját fel fogja használni arra, hogy Olaszország csatlakozásáról is tárgyaljon a mon- treux-i megegyezéshez. Éhez a megegye' zéshez, mely a török kormány felségjo­gát biztosítottal a Dardanellák felett, 1 Olaszország annakidején nem járult | hozzá. Változott külpolitikai viszonyok | úgy látszik változtattak a római kor- 9 mány ezirányu állásfoglalásán is. Amint Prágából jelentik, Hodzsa mi- | niszerelnök az újonnan összeülő képvi' I selőház ülésén Csehszlovákiai bel- és kül- I politikájáról nagy beszédet fog tartanii, | amelynek folyamán válaszolni készül | Hitler kancellár legutóbbi beszédére is. g Hitler ebben a beszédében tudvalevőleg I Németország jogát hangoztatta arra, | hogy a határai mellett, más államok ke- g rétében élő tízmillió német sorsával be­hatóbban foglalkozzék. Prágai politikát körökben arra vártak, hogy a csehszlo' vák kormány a német igények e han­goztatására gyors választ fog adni. — Hodzsa miniszterelnök azonban valami­lyen okból jobbnak látta a válasz eiha | lasztását s hogy a hozzáintézett kérdése- g két kikerülje, a képviselöház tárgyalá' 1 sait elnapoltat'ta egy héttel. A most be* B jelentett beszéd az elnapolás utáni első | ülésen fog elhangzani (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) * Tavaszi rügyek Bár irásközben pilinkóűk a hó, mégis kikeleti áramokat, izeket, szagokat érzé­kel az ember. Először arra gondol, hogy a márciusi hú kedves a közhitnek, ja­vai ják, hogy mosdjanak meg vele, aztán hivatkozik rá, hogy a kofák egész ko­moly barkáikat árulnak s az utca során ülve már árusítják a tünedezö hóvirág mellett az ibolyát, amely kék varázsla­tával mégis csak megszépíti az életet: a méh is legszívesebben kék virágra száll, mintha épp oly megnyugtató volna kely- he, mint az égbolti mennyezet. Ez csak nem csalás? A természet néha za~ varog, de szigora törvények szerint él. Kü­lönben is mindegy. Nyilván fölfénylenek órák, amikor a kortárs pillanatra, önfe­ledten behunyja szemét és önmagának meséli: március van már, Üt a tavasz pár lépésnyi távolságra az uj élet kü­szöbén, vége a farsangnak, nemsoká­ra naphosszat kitárhatom az ablakot a szabad levegőnek, a fűtés és Világítás gondja véget ér, mely az aj gazdasági válság, egy friss keletű fogyasztási pan­gásnak tünetei közepeit ismét keserves adó volt a szegény ember vállain. így jó! Megfeledkezni a történelmi tapaszta­latról, hogy március nemcsak a szemé­lyes izgalmak és hevülések ideje a sze­relmes természet ölében, hanem a tömeg nyugtalanságok évadja is, hogy a kis Ausztria zaklató kérdései talán az ő nyi­tánya már és Roosevelt jóslata szerint a háborús készülődések üteme talán ebben az évben magasra száll, hogy jövőre az­tán tetőpontra hágjon. El minden bal­jóslattal! Nincs márciusi fiatalság, ha­nem tavaszi emberiség: Nem tévedés, hogy általános köráram­ban. még a háborús színtereken is, az alkotás, az ujjárendezkedés, a termelés, a gazdasági élei hatalmas vágyát látják előre. Éden lett ? olna heves március. De a két legkipécézett beszéd, a Hitleré és a Schaschniggé egyaránt a gazdasági ered­ményekből meríti érveit, a francia kül­ügyi vita szintén rejtett alapszólamként fonta ál a békés munka, főleg a duna- völgyi gazdasági összefogás érdekét. A merev és mégis végletekig helyesen bizó Chamberlain? A világpolitika nagy vita kérdései: német gyarmatok és Abesszínia szintén „ama“ áramlatból valók. Kina földjén is a „piaci eszme“ hajszol vér­ontásra. Védekezni az uj gazdasági vál­ság ellen, eltüntetni, még ahol van, a munkanélküliség rémét, a vegytan segít­ségével diadalt aratni a nyerstermények rossz elosztásán, valahogy kiemelni a van Zeeland tervet a bukás szakadéko­kéi, a fölfegyverkezés még gyorsabb ütemével kenyeret nagyobbitani és álta­lánosabbá tenni, egy lehűlni kész, a ta­vasz forradalmi és háborús lázditól me­nekülni akaró emberiség kapkodó igye­kezetei, mely mögött áll a történelmi döntésektől való elriadtság, a haldokló béke meghosszabbítása után szinte már hisztériás epekedés. És tatán a remény, hogg az év minden vezérgondja és min­den öröme csak a zavartalan őstermelés, a magához térő kereskedelem és örült dübörgésbe futó lázas ipáti munkálko­dás lett — a történelmi kor egy pillanat­nyi megszakítása lett, hátha nem hiú dolognak fog bizonyulni, mert ha nem. akkor észrevétlen szálhinik már le a po­kol pitvarába, hová senki fia se vágya kozik

Next

/
Thumbnails
Contents