Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-20 / 65. szám

ÁRA 5 LEJ ffi: Szerkesztő s cg ís kUdóheVstfil: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. —• Tclefonrzám: 11—09 — Levélóm: Cluj, postafiók 80. Fiókkiádóhivarel és könyvosztily: P. Uniri; 9. Telefon: rí—99. 3L.IX ÉVFOLYAM, 6 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éventfl 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeetel több’. CLUJ, 1938 MÁRCIUS 2 0. Lengyelország ultimátumát még nem fogadta el a litván kormány Anglia fcözveütf, Szovjet Oroszország nem mntat hajlandóságot Litvánia katonai támogatására. - Halifax és Grandi aláírták Londonban az angol-olasz kereskedelmi egyezményt. » Hull amerikai külügyi államtitkár beszéde a nemzetközi viták előterében Baldwin, Mond George Churchill e§ egész §©r más angol pnlitihns Parisban tárgyalnak Miután az utolsó napokon cáfolták a Litvániához küldendő lengyel ultimátum hírét, tegnap az ultimátum teljes szigorú­ságában megérkezert a litván kormányhoz. A varsói kormány 48 órás határidőt ad az ultimátum követeléseinek elfoga­dására. A követelések között nem szerepel a most vitára alkalmat adó határincidens, melyet nyilvánvalóan Varsóban is másod­rendű dolognak látnak. Ellenben követeli az ultimátum a litván kor­mánytól, hogy szakítson véget az utol­só tizennyolc év óta Lengyelországgal szemben követett politikájának, vegye föl a diplomáciai érintkezést Varsóval és nyíltan és világosan mondjon le Vil- nára formált igényeiről. A szembenálló erők aránytalansága mi­att Litvánia, ha külső támogatást nem kap, aligha utasíthatja vissza a lengyel ultimá­tum követeléseit. A lengyel csapatok föl­készülten Litvánia határán állanak, nép- szövetségi közbelépésre ma nem lehet várni, csak a gyors szovjetorosz segitség volna az, mely Litvániát egy lengyel tá­madással szemben megmenthetné. Szov­jetorosz segitség azonban nem maradhat­na helyi kérdés s az érdekeltek európai kapcsolatai miatt minden valószínűség ’szerint európai háborúhoz vezetne. Ed­digi jelek szerint Moszkva részéről sem igen mutatkozik hajlandóság, hogy a litván álláspont megvédése miatt ilyen beláthatatlan kö­vetkezményű összetűzést kockáztasson. A többi nagyhatalmak pedig, különö­sen Anglia, diplomáciai összeköttetéseik révén igyekeznek teljes erővel a veszély elháritására. Amint az alsóházban tegnap Chamberlain miniszterelnök kijelentet­te, a népszövetségi módszer ma nem volna hatékony, dé nem is volna elég gyors ahhoz, hogy a szükséges lépéseket idejében megtegyék. Az angol kormány ezért varsói és kau- nasi követei révén lépett közbe, hogy az ügy békés megoldását elősegítse. A var­sói angol nagykövet — mondta Cham­berlain — nyomatékosan közölte a len­gyel kormánnyal Anglia reményét, hogy a mostani vitás ügyet nem fogják ürügyül fölhasználni messzebbmenő igények érvé­nyesítésére. Lord Halifax külügyminiszter pedig Litvánia követét fogadta London­ban, ami után a Rcuter-ügynökség köz­leményt adott ki, amely szerint remélni lehet a lengyel—litván ellentét békés elrendeződését. Litvánia fővárosából, Kaunasból érke­ző jelentések viszont távolról sem szólnak ilyen biztatóan. A kaunasi kormány a litván nemzeti mozgalmak vezetői által erősen fölizga- itott közvélemény nyomása alatt habo­zik a lengyel követelések elfogadásával, bár minden bizonnyal szintén érzi, hogy az ultimátum visszauasitása közvetlen ka­tasztrofális következményekkel járhat Litvániára. A Stefani-ügynökség kaunausi jelentése szerint a litván minisztertanács elhatározta, hogy visszautasitja a lengyel ultimátumnak Vilnára vonatkozó részét, mely követeli, a Vilnát Litvánia fővárosá­nak kimondó litván alkotmány megvál­toztatását. Az ultimátum többi pontját a litván minisztertanács hajlandó volna, a j Stefani-jelentés szerint, elfogadni. Viszont j lengyel szempontból éppen a Vilnára vo- 1 A külpolitikai viták előterében még mindig Cordell Hull amerikai külügyi ál­lamtitkár tegnapi beszéde áll. Különösen Hullnak azt a kijelentését kommentálják, hogy véget kell vetni a békeszerető nem­zetek közömbösségének egymás iránt, mert ez a béke megsértésére bátorítja a más felfogású nemzeteket. „Meddő eljárás volna ma már azt hirdetni — tette még hozzá Hull —, hogy a haderő korlátozá­Az errevonatkozó hírek tegnap már annyira elterjedtek, hogy a kormány a Reuter-ügynökség utján hivatalosan cá­folta lemondási szándékának hírét. Az „United Press“ távirati ügynökség pedig Chamberlain politikájának magyarázatára közölte, hogy a dominiumok kormányai, mélyek mindig készen állanak Anglia se­gítségére háború esetén is, nem hajlandók viszont belesodortatni natkozó rész képezi az ultimativ követe­lések leglényegesebb részét. Tegnap dél­után a litván országgyűlés is ülést tartott. Lozoraitis külügyminiszter ismertette az eseményeket, ami után nagy vita indult meg, anélkül, hogy végleges határozatot hoztak volna. A helyzet tehát még mindig bizony­talan. A szembenálló erők aránytalanságánál fogva azonban (Litvániának két és félmil­lió lakosa van, Lengyelországnak 32 mil­lió) valószínűnek látszik, hogy Kaunas vé­gül is kénytelen lesz teljes egészében elfo­gadni a lengyel ultimátumot. Ha csak szovjetorosz részről valamilyen meglepe- j tés nem készül, ami azonban adott viszo­nyok között legnagyobb mértékben va­lószínűtlen. sához és a szerződések tiszteletbentartá- sához ragaszkodunk, hiszen az elmúlt he­tek eseményei megmutatták, hogy milyen gyorsan terjedhet a szerződésszegés“. Hull beszédével kapcsolatban változatlanul olyan hangulat uralkodik londoni politikai körökben, hogy az an­gol külpolitika módosulására kerül sor kormányátalakulás, vagy Chamber­lain visszavonulása révén. magukat középeurópai bonyodalmakba. Ennek megíelelőleg az angol minisztertanács szintén nem hajlandó közvetlen kötelezettséget vál­lalni egy Csehszlovákiát érő támadás esetére, hanem megmarad eddigi álláspontja mel­lett, mely szerint Angliának általános kö­telezettségei vannak minden provokáht- lan támadással szemben. Londoni politikai körökben, a kormánypárt körében is, e magyarázat ellenére nagy erjedés van fo­lyamatban. Arról beszélnek, hogy a kormány több tekintélyes tagja szin­tén kifogásolja az Eden visszalépése utáni külpolitikát. Különösen jelentősnek tartják, hogy a nagyiekint íP. Ü lord Baldwin, Winston Churchill, Lloyd George és sir Walter Ciprine, az angol szakszervezetek vezére, Parisban tárgyalnak. Ezekre a tárgyalá­sokra, amint londoni lapok jelentik, egy- re=másra érkeznek más angol politikusok is a francia fővárosba. Eden, aki a francia Riviérán üdül és ott tárgyalt Baldwin lorddal, óvatosságból nem vesz részt a pá­risi tárgyalásokon. Lloyd George tegnap hosszasan tanácskozott Boncour külügy­miniszterrel. Változott helyzetre vall a kormány egyik tagjának, lord Warre fő- pecsétőrnek, tegnap egy londoni népgyü« lésen tartott beszéde. A főpecsétőr kije­lentette, hogy a háború még nem elkerülhetetlen, ha a békés hatalmak fegyveres erővel tud­nak gondoskodni arról, hogy Európá­ban a békének ezután több biztosítéka legyen, mint jelenleg. Ausztria bekebelezése — mondta lord Warren — azon a napon történt, mikor német részről tárgyalások indultak meg Angliával. A történtek után ilyen tárgya­lásoknak többé nincs sem lehetősége, sem értelme. Az angol—olasz tárgyalások a nagy nemzetközi feszültség ellenére is változat­lanul tovább tartanak. Lord Perth római angol nagykövet tegnap újra megbeszélést folytatott Ciano külügyminiszterrel. — Ugyanakkor a londoni külügyminiszté­riumban Halifax lord és Grandi olasz nagykövet ünnepélyes külsőségek között írták alá az olasz—angol kereskedelmi és clearing-szerződést. Visszavonul Chamberlaint Csehszlovákia és Anglia CD A\Tr»A. „Spanyolország egy te- rKAÍN U» nyérnyi földet sem ad — I,," ........................ át idegen hatalomnak“ Tegnap útból borzalmas bombázás alá vették Barcelonát a nemzeti repülők RÓMA, március 19. A „Giornű.le iPItaUV'-'ban Gayda azt í'r.ia> hogy Franco tábornok semmiféle fegyverszü­net i indítványt nem fogad el. A tábornok el van haltár ózva, hogy Spanyolország felszaba­dj lása érdekliben 'végigviszi a háborút. SARAGOSSA, március 19. Franco tábor­nak a Havaa-ügynöks'ég tudósítója előtt ki­jelentette, hogy oí Földközi-tenger helyzete Stpainyolország kezdeményezéséből! nem fog módosulni, bogy a nemzetlek végleges győ­zelme után egyetlen tenyérnyi földet sem adnak át Spanyolországból idegem hatalom - nakj hangoztatta, hogy Spanyolországban ma jóval kevesebb külföldi harcol, mint egy év előtt s végül »alaptalanoknak bélyegezte a hí­reket, melyek arról «kariak tudni, hogy a nemzet» Spanyoirszágba újabb külföldi ün- Wéntesek érkeztek. BARCELONA, március 19. A tegnapi bom­batámadás alkalmával 110 ember életét veszi tette, 150 ipedig megsebesült. A halottak közötti van ;v francba atkonzu! is., mig a fő- konzul megsebesült. IDŐJÁRÁS Bucii re síiből jelentik: Emelkedő h'grujo- más, derült égbolt és élénk nyugati szél mel­lett a hőmérséklet további emelkedése és a: éjjeli fagy szünése várható. Bucuresíiken pénteken délben a hőmérséklet ^15 fok volt.

Next

/
Thumbnails
Contents