Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-19 / 64. szám

ÄRA 3 LEJ Szerkesztőség és kia-dóhev« tal: Cluj, Calea Motíior 4t szára. — Teiefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiídóhivatai és könyvosztily: P, Uniri 9, Telefon: 11—99, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ Előfizetni árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, irrtAtt 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókiilönbözcoteí több. 3LIX ÉVFOLYAM, 64. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1938 MÁRCIUS 19. Amerika reszt akar venni a nemzetközi rend itönrciiiiásira irányuló Hatalmi eönOítmOködésnen Oordell Huli amerikai külügyi államtitkár beszéde óriási hatást keltett Londonban. *» A Chamberlain-kormány átalakulásáról, Chamberlain esetleges visszavonulásáról és az angol külpolitika átalakulásáról beszél­nek.— Baldwin, Lloyd George és Eden Franciaországban tárgyalnak Litvinov nagyhatalmi értekezlet összehívását indítványozza a nemzetközi helyzet tanulmányozására A nemzetközi politika tegnapi esemé­nyét Cordell Hull amerikai külügyi ál» lamtitkár beszéde képezi, melyben Ame­rika külügyeinek vezetője teljes határo­zottsággal elutasította az Egyesül ^Álla­mok külpolitikai elszigetelődésének állás­pontját. A beszéd Londonban óriási ha­tást keltett, politikai körökben azt hiszik, hogy az angol külpolitikának is teljesen uj irányt szabhat. Tegnap este az angol fő­városban valósággal fölborult a közéleti emberek megszokott foglalkozásának rendje, mindenütt Hull beszédének az an­gol rádió által is közvetített kijelentéseit leste. S a beszéd után, melyet angol par­lamenti körökben történelmi jelentőségű­nek mondanak, megállapítják, hogy ilyen nagy horderejű amerikai megnyilatkozás­ra évtizedek óta nem volt példa. Hull ál­lamtitkár félreérthetetlen célzással az utóbbi idők külpolitikai eseményeire, eré­lyes hangon fejtette ki, hogy Amerika nem zárkózhatik el a világ többi részétől 'és teljes erejével részt fog venni egy olyan nemzetközi rend helyreállitásában, mely a jogok és szerződések szentségének tiszte- letbentartásán alapul. Ebben a kérdésben •— mondta Hull — nemzetközi együtt­működésre van szükség, ennek azonban nem kell föltétlenül szövetségkötésekben és szövetségi kötelezettségek vállalásában megnyilvánulni. Hull beszédének hatása alatt londoni politikai körökben az éjjel folyamán már határozottan beszélték, hogy rövidesen meg fog történni Angliában a kormány­átalakulás, vagy a kormányváltozás. Chamberlain miniszterelnök, ha megtartja a kormány elnökségét, a jövő hét elején körvonalazni fogja az angol külpolitika irányát, mely az amerikai együttműködés beigérése után erélyesen fog tömi kitűzött céljai felé. Az erélyes külpolitikát képvi­selő Winston Churchill belépését a kor= mányba most már biztosnak tekintik; Churchill valószínűleg valamelyik honvé­delmi tárca vezetését veszi át, belépése azonban az általa képviselt irány érvénye­sülését jelenti az angol külpolitika veze­tésében. Meglehet az is, hogy Chamber­lain visszavonul és uj kormány alakítására kerül sor. Ebben az esetben szó lehet ar­ról, hogy Eden, lemondott külügyminisz­ter, kap megbízást kormányalakításra, ha azonban Eden nem vállalná el, ami pilla­natnyilag valószínűnek látszik, akkor a jövő kormány elnöke Inskip, a jelenlegi hadfelszerelési miniszter lesz. Szó van ar= ról is, hogy a kormányba beveszik Bald­wins Churchills Lloyd George-ot, Edent, Attlee őrnagyot és Sir Archibald Sinclairt, az .ellenzéki liberálisok vezetőjét. Londoni politikai körökben sokat be­szélnek arról, hogy az angol külpoliti­ka négy olyan vezető egyénisége, mint Baldwin, Edeii, Churchill és Lloyd Ge­orge egyidejűleg időznek Franciaország­ban, ahol megbeszéléseket folytatnak egymással. Lloyd George, aki hosszabb ideig betegeskedett s ezért az utolsó na­pok parlamenti vitáiban nem tudott résztvenni, amint Párisból jelentik, teg­nap a francia fővárosba érkezett, ahol vezető politikai egyéniségekkel fontos tárgyalásokat készül folytatni. Az angol külpolitika bizonytalanságának érdekes képét nyújtotta a lordok házának tegna­pi vitája, ahol Halifax lord külügymi­niszter, miután ijesztő ténynek mondta, hogy Európa egyes országai előtt nincs sem szerződés, sem nemzetközi jog, csak erőszak, hozzátette, hogy Anglia számá­ra nem marad fönn más állásfoglalás, mint ahogy a már bevégzett tényeket PÁRIS, március 18. Blum miniszterelnök a kormány nyi­latkozatának fölolvasása után közölte a kamarával, hogy az interpellációk vitájá­nak elhalasztását kéri és kérésével kapcso­latban fölveti a bizalmi kérdést. Egyhan­gú bizalmat kér, ha ezt nem kapja meg, akkor lemond és azonnal megkísérli a nemzeti egységkormány megalakítását. Blum miniszterelnök után az ellenzék ré­széről Reynaud, Flandin és Laurens szó­laltak fel. Reynaud hangoztatta, hogy a kamarában a szélsőbaloldaltól a szélső- jobboldalig mindenki a német egyedura­lom ellen van. Ez a kérdés most előtér­ben áll minden más kérdés előtt, ezért szükséges egy széles alapon álló nemzeti egységkormány késedelem nélküli meg­alakítása. Flandin kijelentette, hogy nem elfogadja, mert háborút nem akar indí­tani. Lord Noel Buxon, aki formailag a munkáspárthoz tartozik de a mostani vál­ságban teljesen ellentétes álláspontot képvisel, Csehszlovákia jövő sorsa fölött népszavazást követelt, míg lord Astor, a ,,Times‘c részvény többségének tulajdo­nosa, aki az utóbbi időben erős rokon- szenvet mutatott Németország iránt, ki­jelentette, hogy az angol nép többsége szavatol Csehszlovákia sérthetetlenségé­ért. Lord Robert Cecill, volt külügymi­niszter pedig azért tartja súlyosnak a helyzetet, mert Németország, szerinte, az összes külföldön élő németek bekebe­lezésére gondol. A német—oszrák Anschlussal megin­dult nemzetközi válságba, napokig tartó hallgatás után, most beleszól Szovjet oroszország is. Litvinov külügyi népbiz­tos megbízta a washingtoni, londoni, párisi és prágai szovjetorosz követeket, hogy a nemzetközi helyzet tanulmányo­zására a kormányoknak értekezlet ösz- szehrvását indítványozzák. A szovjet­szavazhat bizalmat a Blum-kormánynak, mert a kormányt támogató többségben ott vannak a kommunisták is, akik úgy belpolitikai, mint külpolitikai téren tel­jesen ellenkező álláspontot képviselnek a polgári pártokkal. A kommunisták Mosz­kva parancsai alatt állanak és a spanyol- országi helyzettel kapcsolatban a benem- avatkozási politika azonnali megszünteté­sét kívánják. Egy ilyen párt bevétele a nemzeti egységkormányba, elfogadha­tatlan, hibrid dolog lenne, amibe belemenni nem hajlandó. Laurens jobbol­dali képviselő szintén a Flandin által ki­fejtett álláspontot támogatta. A kamara el­nöke ezután elrendelte a szavazást, mely 369 szavazattal 196 ellenében elfogadta az interpellációk elhalasztására vonatkozó ' kormánypárti indítványt. A többséget a orosz javaslatot, eddigi jelek szerint, hi­degen fogadták mindenhol. Washington­nak az az állásponja, hogy a moszkvai kormánynak indítványával az európai hatalmakhoz kell fordulnia, mert az ál­tala említett kérdésben ezek a közvetle­nül érdekeltek. Londonban aggodalmas­kodnak, hogy egy nemzetközi érekezle- tet, mely szovjetorosz sugalmazásra jön­ne létre, a parancsuralmi államokban kihívásnak tekintenének s az angol kor­mány a már fennálló ellentétekhez nem akar újabb ellentétet is csatolni. Párá­ban sajnálkoznak, hogy a szovjetorosz indítvány nem határozza meg pontosan a tervezett értekezlet tárgyát, mely enéb kül csak újabb sikertelen tanácskozást jelentene. Prága pedig arra hivakozik, hogy ebben a kérdésben is szükségkép­pen a 'nyugati hatalmak által elfogadott irányt fogja követni, külön nem dönthet. Az utolsó héten különösen erőssé vált nemzetközi feszültség következményeké- pen minden államból a fegyverkezések szélső erőfeszítésig való meggyorsítását jelentik. Hollandiában fölemelték a kato­nai szolgálati időt és újabb fegyverkezési beruházásokat tesznek. Stockholmban a kormány följogositást kért a törvényho­zástól, hogy a súlyossá vált nemzetközi helyzetre való tekintettel jelentősen nö­velhesse a nemzetvédelmi kiadásokat. Svájc szintén kivételes katonai rendszabá­lyokat készül életbeléptetni. Az angol és francia fegyverkezés arányait pedig, elő­reláthatólag minden eddigit messze felül fognak múlni. Ausztria Németországba való bekebele­zésének érdekes következménye, hogy azok a bécsi követségek, melyeknek ha­tásköre eddig Magyarországra és más du­nai államokra is kiterjedt, most Bécsből Budapestre fognak átköltözni. így átteszi székhelyét Bécsből Budapestre a japán, a svéd, a svájci és a holland követség. Va­lószínűleg Budapestre költözik át az ar­gentínai, a brazíliai, chilei és paraguayi követség is, ezek azonban még nem kap­tak végleges utasítást. Blum-kormány igy megkapta, az egyhan­gú bizalmi szavattól azonban ez az ered­mény mesze áll. Parlamenti körökben most érdeklődéssel várják Blum minisz­terelnök további lépéseit. Valószínűnek látszik, hogy késedelem nélkül megpró­bálkozik egy nemzeti egységkormány ösz- szehozásával s amennyiben ez nem sikerül beadja lemondását. Lichtenstein is egyesülni akar BERN, március 18. Lichtenstein hercegségben uj párt van alakulóban, melynek programja a Né­metországgal való egyesülés. A herceg­ségből a zsidó tőke megkezdte kiáram­lását. A francia kamara nagy többséggel bizalmat szavazott a Blum-kormánynak, de visszautasította az óitok egyhangú szavazatot Nemzeti egységkormány megalakítására kerül a sor rövid időn belül

Next

/
Thumbnails
Contents