Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-12 / 34. szám
19 38 február 12. ELLE TV Z ÉK S, író az irásró*: Hogyan készül a regény? 15 év alatt 15 regényt irt Szántó György, az Aradon élő vak író ARAD, február ír. Minden évben meglátogatom egyszer Szántó Györgyöt, a mái erdélyi magyar írógárda egyik legtehetségesebb tagját, amikor rövid pár napig a szép marosparti városban lakó rokonaimnál tartózkodom s a kiváló tollú vak író, minden egyes ta= lálkozásunkkor egy-egy. készülő, vagy rö» Hogy lett Íróvá Kérésemre, hogy mesélje el, hogyan, lett Író s hogy milyen ,,jubileumról“ tett említést, a következőket mondja: — Azt már tudod, hogy miután a harctéren elvesztettem egyik szememet, a festői pályára léptem s tárlatot akartam rendezni Becsben, amikor hirtelen a másik szememre is megvakultam. Ez ponto* san i s évvel ezelőtt történt s akkor kezdtem irogatni. Első nyomdafestéket látott irodalmi „müvem“ a „Hajnalórán“ című novellám volt, amely 1922-ben jelent meg az egyik kolozsvári napilapban. Azóta működöm tehát mint iró, az irodalom azonban sokkal régebbi szerelmem. Apám, dr. Szántó Zsigmond, a magyar nyelv és irodalom tanára volt a gimnáziumban, ahol én is tanultam s egyik legjobb tanulója éppen én voltam az osztályban. Ö adta meg egész irodalmi munkásságom alapját és később vele beszéltem meg regényeimet. Édesapám is több irodalomtörténeti munkát irt, Bajza József* ről szóló életrajzát jól ismerték irodalmi körökben. viddel azelőtt befejezett müvéről számol be nekem. — Persze nem tudod, hogy ezúttal jubileumi interjút készíthetsz velem —• mondja nevetve Szántó, amikor ezevi, mostani látogatásomkor, modernül es ízlésesen berendezett lakásának ugyanabban a szobájában kínál meg hellyel, ahol előző interjúimat is készítettem vele. Száníó György akit 29 éves korában szúrtak le egy mulatóhelyen. Azóta 123 Faust-drámát irtak, mind az ő nyomán. Tiz évvel ezelőtt jelent meg „A bölcső“, Körösi Csorna Sándor életregénye, amelyben ismét revízió alá vettem a magyarság problémáját. 1929-ben irtana „Utolsó hajnal — első hajnal“ cimti regényemet. Ennek hőse a római sas s Cleopatra öt szerelme: Pom= peius, Herodes, Julius Ceasar, Antonius és Augustus Octavianus, 1930-ban két regényem jelent meg a „Stradivari“ és „Az élő mult“. Az előbbiből film és rádió- hangjáték is készült. Az utóbbinak a témáját egy újságcikkből vettem. A következő évben a „Jazz-band“ cimti müvem hagyta el a sajtót, amelyben kilenc zenésznek irtani meg az élettörténetét, akik ugyanabban a zenekarban muzsikálnak. 1932-ben az „Aranyágacska“ cirnii regényemet írtam. Ez ismét a magyarság proHogyan kész blémáiját tárgyalja, Kun László és az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. Endre személyén keresztül. Rákövetkező esztendőben a „Fekete éveim“ Önéletrajzom jelent meg, amely írói pályám hü leírása és folytatása a „Sebastianus útja elvégezte- tett“-nek. Ebben vakságom történetét ittam meg s általában az iró küzdelmeiről szól. 1934-ben a „Sátoros király“ cirnii drámám készült el, amit a budapesti Nemzeti Színházban adtak elő s amely az „Aranyágacska“ problémáinak színpadra- vitele. Főhőse Kun László, akinek lelke felőrlődik a magyarság Kelet és Nyugat között folyó önküzdelmeiben. Két évvel ezelőtt a „Poseidon leánya“ készült el és egyben hozzákezdtem „Meléte“ cimti regényemhez. Mindkettőnek ugyanaz a cselekménye. A regény tulajdonképen egy színész életéről szól, a színész lelki analízise. „Poseidon leánya“ rövidesen szinrekcrül a kolozsvári színházban, a „Meléte“ pedig Budapesten a „Révai“, Koldizsváron pedig a Szépmives Céh kiadásában jelenik meg ugyancsak rövidesen. A „P o; s e i d 0 n 1 c á irt y a“ elő* adása és ai „Meléte“ megjelenése alkalmából most fogom megünnepelni írói működésem 15 éves évfordulóját; ez lesz tehát az a „jubileum“, amiről az előbb teltem említést, — mondja Szántó, il a regény? Beszámoló 13 évi írói munkásságáról — Melyek azok a regények, amiket neked köszönhet az erdélyi magyar irodalom s milyen sorrendben születtek azok? — Látásom elvesztése után Aradra költöztünk s itt irtani meg első regényemet, a „Sebastianus útja elvégeztetett“ cimüt, amely 1923-ban jelent meg. Ez egy önéletrajz-regény, amelyben festői pályámat írtam meg s azt, hogy egy uj festői irányokat képviselő piktor, hogyan küzd az akadémikus, régi és elmaradt irányokkal. 1924-ben két könyvem jelent meg, egyiknek címe „SchumannaJ a carnevalban“, amely egy versciklus s a nagy zeneszerző „Carneval“ cirnii zenei képei hatása alatt irtana. Érdekessége ennek a műnek, hogy csak 100 számozott példányban jelent meg. Kora Nándor kézzel színezett rézkarcaival. A második ebben az évben megjelent könyvem „A kék lovas“ cirnii első novellás gyűjteményem volt. 1925- ben a „Babeltomya“ cirnii történelmi regényem hagyta el a sajtót. Ez volt az első történelmi regény, amely az impérium átvétele után Erdélyben megjelent. A tatárjárás koráról szól és a magyarságnak a sorsdöntő problémáját veti fel. A tatárokat a bosszúálló Kelet küldte a nyugathoz pártolt magyarok ellen — állapítottam meg ebben a müvemben. A következő esztendőben „Az ötszinii ember“ cirnii regényemet írtam. Ez a marxizmus küzdelméről szól s nyomtatásban még a mai napig sem jelent meg, kéziratban fekszik íróasztalom fiókjában. Kiadót nem kaptam reá, politikai okból egyik sem merte kinyomtatni. Megirtam benne, hogy a marxizmusnak Európában el kell buknia. Ugyancsak 1926-ban ittam „Mata Hari“ cimü regényemet, amely a hires táncosnőről és kémnőről szói. A következő évben „A földgömb“ cirnii regényem jelent meg, amely a Shakespeare „Globe“ színházáról szól s regénydráma formájában van megírva. A főhőse az angol Christoper Marlowe, az első Faust-dráma írója, — Hogyan születik a regény? — teszem fel az érdekes kérdést a kiváló Írónak. — Egy regény születése százféle lehet. Tény az, hogy nem az iró keresi n té' mát, hanem a téma jön el az íróért. Előfordul például, hogy van 2—3 sürgető témái is raktáron a/ agyamban s akkor váratlanul megjelenik a negyedik s elnyomja az előbbi hármat. Lehet a téma egy e,gész rövid újsághír követkéz" ménye, lehet gyermekkori emlék, lehet egy uj élmény, die lehet teljesen megmagyarázhatatlan eredetű is. Sokszor úgy ir az iró, mintha valaki diktálná és ő csak hangszer lenne annak az ismeretlennek a kezében. Sokszor viszont vergődik és megszenved mlln.den egyes sorért és oldalért. Az öntudatos miivész és az öntudat alatt élő emberlélek küzdelme sokszor med' dő. Ebből a vajúdásból azonban meg- születhetik a termának és tartalomnak egy olyan harmóniája, almely vigaszt jelenthet az írónak és olvasónak egyaránt. — Amikor elkészül ai regény, meg- vanve elégedve az iró?-— Némelyik regényemet nem szeretem, mert küzdelem nélkül született, másokat viszont éppen ezért. Némelyik' regényemet elavultnak és elkopottnak érzem. Tizenöt esztendő távlatából is másokat élőnek és eleven harcolónak tartok. Ki ttudmai erre magyarázatot adni ? Legjobban sikerült müvemnek talán a „StradwQii“-t tartom. Ez a legnagyobb regényem, amely d legtöbb készültséget és tudást igényelte. Eddigi 40 ezer példányban kelt el s ez saját magamat lepte meg legjobban, inert szerkezetileg is és minden tekin- t&lbemi legnehezebb regényemnek tartom. Más, könnyebb és érdekesebb tárgyú re' gényem iránt néha semmi érdeklődés sem mutatkozott. —Valamit az olvasóról és a kritikusról .. . ? ‘ — Az olvasó nagyon kiismerhetetlen s éppen az előző mondatban elmondottak miaitt is. Aki a kegyeit keresi, nem iró és nem ember. A komoly kritikáira nagy szükség volna s a komoly lektorra is, mert ezek annyit jelentenek az iró számára, mint az edző az atlétának. Az irót munkájában állandóan ellen' őrizni kellene, éles szemmel, kellő bűz- igái ómmal és szakértelemmel. Sajnos azonban, a komoly kritikus és lektor egyre ritkább, a dramaturgok pedig egyre elavultabb nézőpontból ítélik meg az irók drámai alkotásait. Van egynéhány örvendetes kivétel is és igyekszem ezeket a magam részére értékesitteni'. Tanulni tudok és akarok mindenkitől. So" hasem felejtem el. hogy amikor festő- koromban moziplakátokat: készítettem egy litográfiában, Vadász Miklós, Európa legbrarvurosabb rajzolója mindéit inastól megkérdezte, hogy tetszik'e neki ez, vagy az a szili a plakátján és figyelembe vette megjegyzéseiket. Tőle akkor sokat tanultam — fejezi be több. mint két óráig tartó nyilatkozatát Szár, tó György, aki mig ki kísér az ajtóig, elmondja, hogy rövidesen Kolozsvárra I utazik, hogy résztvegyen a „Poseidon leánya ‘ próbáin. Babuczay György. Hatalmas viharok pusztítanak az amerikai partokon Babiis Mihály &8szegyii$f8tÉ miJvei Uj, remek, nagyalakú, bibliofil kiadás. Most megjelent kötete: Tímár Virgil fia és Kártyavár regények egy hatalmas díszes kötetben 396 lej. Postán utánvéttel küldi Lepage. Kérjen teljes jegyzéket Lepage tói, LONDON, febnuálp 11. A Reuter távirati irodai jelentése szerint Észak - Ame nik á.niak a Csendes-óceán, Dél1- Ameniikámlak pedig «uz Atlanti-óceán felül eső paint vidékén lmlaüimias viharok daliak. Saln.-fr0nci1.skói- jelentésiek szerint rendiki- iviil heves orkán seperte végiig Káli fon nia partvidékét és a p;ar trnentén ötven kilométer hosszúságban' és háromszáz kilométer mélységben; leírhatatlan pusztítást, végzett. Az eddigi jelentések öt hat-olírói: és számos suttyós> sebesültről számolnak be. Az orkán megrongálta a közelmultbain 35 millió dol- lár'nsii'j felépített hatalmas san-Lötncískói hidat is. Rio de .Tanéiróból érkezett táviratok szerint o brazilian portok mentén is hatalmas orkán vonult 'végig- amelynek tizenhárom halálos és húsz súlyos sebesült áldozata vau. A vihar több házat megrongált;, wf—i*i« 1 ■ —i 11 iiwnii iwflaw—M—>M— Megrándult? Biztos szer, ameiy azonnali enyhülést szerez ! I /’enje be enyhén Sloan’s - szál. Ne dörzsölje. K Azonnal érezni fog javulást. Sloan’s a vérkeringést élér.kiti — tiszta és friss vér tör utat az fájó izomszövetek felé, enyhíti ezzel fájdalmát és hc-lyreállitja egészségét. Vásároljon még ma egy üveget. Kapható minden drogériában és gyógyszertárban. Nagy üveg GO, kis üveg 35 lei. Sloan’s Liniment megszünteti a fájdalmakat! A szatmári cigánysoron nagy a sirás rivás CLUJ—KOLOZSVÁR, február 11. Mii;:t minden városnak, úgy Szalmáinak is megvan az úgynevezett cigány problémája, A cigányok országszerte minden városban, néhány éh-tiizeddel ezelőtt, máig n város szilén ütötték fel sátorfájukat és ott édes semmi tevésben gondtalaiuail 1 öltötték el napjaikat. De amíg föléltük megállóit az idő, az élet tovább rohant), a városok lakossága szaporodott, területük egyre terjedt és .ágy történt meg aztán az, hogy most a legtöbb városkán nem a város szélén luknak a cígár nyok, hanem n város belterületén, inert időközben' űi? uj, kicsiny házak körülfogták a c gánykolóniákaf Is. így van ez Kolozsváron is. ahol a Tan it ók háza mögött még a múlt századból ottmaradt egy egész cigány negyed és o ivá’osi lanácsnak a lapos gondot ad az fiiak óknak a ki leid?-: lése. Hasoirtló gondjaii voltak Szatmárinak A és a városi tanács, hogy mego dja a go'dlus* csomót, uj városrészt jelölt ki részükre. \ tanács, hogy a város területén fakó cigány oka 1 egy helyen koncentrálja., tóját tulajdonát képező ingatlanát bocsátotta a cigányok rcndelkezéisére. Szerződést is kötött velük, melynek egyik pontja kimondja, hogy a bérleti viszony háromhenapi előzetes felmondás utján megszüntethető,' a cigányok gyors egymásutánban építették fel e területen vályogkunyhóikat. Egy uj c'gánynegyed keletkezeit, ez persze kel"emelten volt «. ne* gyed közelében levő há" tulajdonosoknak, mert n cigánytelepem állandó vo't a civsrko* dás és a laoi-konyháik, a Tfaesuró bűze átszivárgóit a szomsiziádos területekre is. De meg a közbiztonság ás meggyöngült, mert — ha igaz — ia cigánytelep ‘szu! koskazü artany- ifjusága nem igen tett különbséget a tulajdonjog fölött. ilyen körülmények közölt azték* azok «6 városa polgárok, cvk'ik a c'gánynegyed közelében laktak, megfellebbezték a városi tanácsnak a cigánytelep felállítására vonatkozó határozatát. B panaszolták a kolozsvári köz- igazgatási tábla elült, hogy a telepen negyven kalyiba épült fel, a cigánytelep* lük ói nem tartják be 0 rendet, veszélyeztetik a környék egészségét és ezért nr-a kérték n közigazgatási táblát, kötelezze a vörös ianá- i csál, hogy a eigánynegyed részére máshol j jelöl jön ki helyet. Ezt a panaszt a. közigaz- I gatás''; 'tábla tegnap tárgyalta és úgy határozott. hogy a helyszíniét le közállha állapit ja meg a> panaszok alaposságét s csak azután fog döntené az ügyben. Belső-kölcsönköívények húzása Ezo'.i lejt nyertek a következő szamok: 782.801—820 788.001—020 793.981-79-1.000 794.901— 920 80S.501—520 823.101—120 8Ő9.601 —620 879.641—652 888.341—360 901.481—500 914.161—180 915.721—740 940.361—380 990.761—780 1.010.322-340 1«,026.101- 1.038.121 140 1,053.201-220 1.072.901- 90S 1.082. í 13-420 0097.381-400 796.001—020 813.321—840 833.241—260 871.841—860 879.654—660 889.261— 2S0 90S.581—600 914.681—700 925.141—160 954.401—420 995.261— 280 1.022.761-780 120 1031.981- 1.048.921-922 1,054.161-180 1.072.910-920 1.084.941-960 1.099.021-040 (Folytatjuk.) S06.421—440 S16.741—760 842.001— 020 873.821—840 881,361—380 898.081—100 909.4SI— 500 915.001— 020 1.024.501*520 1.032.000 1.04S.924-940 1.061.001 -020 1,0S2.401*411 1.093.441-460 1.103.4-01-420 933.981—934,000 962.SOI—S20 99S.341—360
