Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-09 / 31. szám

\ 193 8 február 9. ELLENZÉK Őfelsége magas részesüli egy fiatal maros vásárhelyi cipész mester, aki két pár remekbe sikerült cipőt készített az Uralkodónak TG.MURES-M.-VÁSÁRHELY, febr. S. . .Magas kHüinltetés élite néhány nappal ez.- •cl ő í t Maró s« vásáráé 1 y i p árost« rsada lm á maik egyik fiolái 'tagját, Rezi Aladár Noua-utca 16. szám alatti lükó magyar capészsegédct. A fiatal cipésziparos két pár cipőt készí­tett Őfelsége számára, amiért Őfelsége legfelsőid elismerésével és jutalmává! tiiintetle ki. Rezi Aladár, akii fiattal! feleségéivel a No-uiar idea 16. szám oltott lakik), Iá« elmúlt érv nyá­réin nagy tervet gondolt ki: cipőt készít Őfelségének. A tervből hamarosan «valóság lett. Julius elején fogolt hozzá munkájának és , nagy előkészülettel, lázas igyekezettel éj- jel-hoppal dolgozott a terven. Egyhónapi! szorgos munka után aztán elké­szült két pár remekbe sikerült o'lpő, a.z egyék lakkból, a másik nubukkból. Igazi művészi kivittel; volt mtimd a. kellő. A bélésük nyers selyemből készült és egy esetleges ki’tálláitláj- soni minden bilzonn.yal -az első dijat nyerte vO'linia kés«itményével a fiattal mester. Rezi Alléidat! behuzalot is készített a két pár ci­pőhöz,. .4 behozat selyem szaténből készült, mely­nek hímzése Rezi Aladár feleségének ke­zéből került ki. E.z i«s igazi müvészii teljesítmény volt. A be­húzni orrán színes «selyem hímzéssel az or­szág címere, majd Őfelségének neve díszeleg. A páratlan szépségű mimikát az elmúlt év augusztusának e’.iső napjaiban küldte el Őfel­sége címére Rezi- Aladár. ■Csaknem bárom hónajpon át tvárt türelme­sen Rezi A lad át"1 és Őfelsége nem feledkezett nmg n derék iparosról. November 29-én le­velét hozott a« posta a fiákul cipés«zmester címére és a levelet, amely az 1205-ös számot viseli, Őfelsége udvarmestere Irta alá. A le­vél szövege a következő: ,,Őfelségének, a Királynak megbízásából tolmácsolom Önnek legmagasabb Háláját a\: Őfelségének megküldött és Ön által ké­szített két pár cipőért.“ «9J jpy 1(2,0 A$P'r U \a A T o * e r e s 1 \ Ennyi volt a levélben és Rez«i Aladár min­den fáradságéért és munkaijáért kárpótolva érezte magát Őfelsége köszönő szavat miatt. Néhány nappal ezelőtt aztán újabb megle­petés érte ţi Noua-utca 16. szám alatti:1 ház két fiattal lakóját. Ezúttal a pénzespostás kopogtatott be aj­tajukon és szép összeget hozott elő tarsolyából. Az öröm le« írhat a fiám volt: a« pénzes ve vény is­mét az udvarmesteri hivatal pecsétjét viselte magán. Rezi Aladár' meistermuiníkájavai karriert csinált magának, őfelsége kitüntetése nem­csak nevet biztosított nek a1 város iparostár- sad almáiban, hanem hozzásegítette, hogy rö­videsen' műhelyt, illetőleg cipőüzletet nyithat és megalapozhatja jövőjét. Megszüntették a szövetkezetek autonómiáját A Szövetkezeti Központi Bank és a Szövet­kezetek Központja áiiami szervekké válnak BUCUREŞTI, február 8. A hivatalos lap legutóbbi száma királyi dekrétumot közöl, mely a szövetkezeti minisztériumot újjászervezi s a román szövetkezetek autonómiáját megszünteti. A rendelet folytán az összes szövetkezeti szervek Szövetkezeti Központi Bank, Szövetkezetek Központja, a kezdeménye­zés, szervezés, ellenőrzés, a termelési, ellá­tási és értékesítési szövetkezetek, melyek­nek legtöbbje magánjellegű kereskedelmi társaságban fejti ki tevékenységét, állami szolgálattá válik és a dekrétum kihirdeté­se napjától a szövetkezeti minisztérium kiegészítő részét képezik. S hogy ne ma­radjon semmi kétség: a dekrétum 17-ik szakasza feloszlatja a kérdéses szervek igazgatóságait, felügyelőbizottságait s ezeket időközi bizottságokkal helyettesíti. A pénzügyminiszter fönntartja magának a jogot a szövetkezetek pénzügyi tevé­kenységének ellenőrzésére és feloszlatásig menő büntető határozatokra is. A pénz­ügyminiszter rendeletét nem lehet felfüg­geszteni s minden felszólítás nélkül végre kell hajtani. A kérdéses dekrétum 1. szakasza meg­állapítja, hogy a szövetkezeti miniszter a következő szakaszokban megjelölt hatás­körrel működik. A 2. szakasz szerint a szövetkezeti mi­niszter a hatáskörébe osztott összes intéz­ményeknek és szolgálati osztályoknak fő­nöke s a törvényekben, dekrétumokban es minisztertanácsi jegyzőkönyvekben megjelölt hatáskörrel rendelkezik. A 3. és 4. szakasz szerint az 1937. évi 4327. számú dekrétumban megjelölt er­dészeti, haltenyésztési, szőlészeti és borá­szati ügyek is a szövetkezeti minisztérium hatáskörébe tartoznak. A földművelés- ügyi minisztériumnak ezekben az osztá­lyokban alkalmazott egész személyzete a szövetkezeti minisztériumba nyer áthe­lyezést, hol a következő osztályok, illetve igazgatóságok állíttatnak föl: 1. A szövet­kezeti ügyek vezérigazgatósága. 2. A sze­mélyzeti ügyek igazgatósága és számvevő­sége. A buzaértékesitő hivatal külön igaz­gatóságban fog működni. Az igazgatósá­gok megszervezésére nézve az 5. szakasz szerint speciális törvény fog intézkedni. A 6. szakasz értelmében a szövetkeze­tek fölötti felügyelet, tervezés, útmutatás joga a szövetkezeti minisztert illeti. A közbirtokosságok s hasonló szervek, va­gyonközösségek ellenőrzése szintén ide tartozik. A szövetkezeti miniszter hatás­körét a jövőben kiadandó dekrétumok kitágíthatják, vagy szűkíthetik. A 6. sza­kasz külön is hangsúlyozza, hogy a szö­vetkezeti központi banknak, „Cecopa- va“-nak a Fogyasztási Szövetkezetek Központjának és a Szövetkezetek Köz­pontjának ellenőrzése is a szövetkezeti minisztert illeti. A 7. szakasz értelmében a miniszter a szövetkezetek előbb jelzett központi igazgatósága utján gyakorolja jogait. A 8. szakasz szerint a szövetkezeti tör­vényben megjelölt összes bizottságokat feloszlatottnak kell tekinteni. A 9. szakasz hangsúlyozza, hogy a szö­vetkezeti törvény ÍV. részében foglalt s a 199—210. szakaszokban megjelölt min­den rendelkezés a szövetkezetek igazga­tóira, felügyelőbizottsági tagokra, likvi- dálókra, tisztviselőkre, egyszóval az ösz- szes alkalmazottakra vonatkozik. A 10ik szakasz külön kiemeli, hogy a szövetkezeti miniszternek joga van elő­zetes vizsgálat alapján a szövtekezeti törvényben megjelölt büntetéseket kiró­ni, továbbá a közgyűlési határozatok jó­váhagyása vagy megsemmisítése is ha­táskörébe tartozik. A büntetések neme következőként változik: 1. Az i'piaz gat óságnak küldött figyel­meztetés. 2. Az igazgatóság feloszlatása. 3. Rámutatás arra, hogy likvidálása kö­vetkezik. 4. Megszüntetés és likvidálás. Ezt a sorrendet nem kell feltétlenül be­tartani. Az ,,Uniunea“-ho: való felfolya­modás joga megszűnik. A szövetkezeti miniszternek joga van az eddig végzett munkát revklió alá venni. Jioiga van to­vábbá a szövetkezeti miniszternek airra is, bogy erdőkilermelés céljára szövet­kezeteket létesítsen s törvényjavaslato­kat terjesszen elő. A szövetkezeti mi.' niszíer határozatait előzetes felszólítás nélkül kell végrehajtani és a végrehaj­tást nem lehet felfüggeszteni. A 11 -ik szakasz a szövetkezeti intéz­ményhez rendelt kormánybiztosok ha­táskörét körvonalazza. .4 12-ik szakasz értelmében a szövet­kezeti nCniszternek joga van személyi változásokat eszközölni. A 13'ik szakasz a szervezés, igazgatás, ellenőrzés költségeit szabályozza. A 14 - ik szakasz a szövetkezeti minisz­térium költségvetésének ügyét rendezi. A 15-ik szakasz a szövetkezeti-törvény III. részében megjelölt összes jogokat a szövetkezeti miniszterre ruházza s a 16' ik szakasz leszögezi, hogy az államilag segélyezett szövetkezeti intézmények igazgatóságában az állam képviselői kétharmad arányban' foglalnak helyet a jövőben. A 17-ik szakasz a Szövetkezetek Köz­pontjának, a Fogyasztási-Szövetkezetek, szervezésű és ellenőrzési szövetkezeti központ, a „Cecopava“, Szövetkezetek Központi Bankja vezetőségének és a Sző' vetkezeti Nemzeti Bizottságának felosz­latását rendeli el azzal, hogy a szövetke­zeti miniszler ezek élére időközi bizott­ságokat fog kinevezni A revíziós cionisták vezére 6-8 millió zsidót akar kitelepíteni Palesztinába PRÁGA’, február 8. Jabotinsky, a záidó revizionisták szö­vetségének az elnöke, interjút adott a Havas távirati ügynökségnek. Jabotinsky kijelentette, hogy egy generáció élettar­tama alatt 6—8 millió zsidót kellene ki­szállítani Palesztinába. Felvetődik a kér­dés, hogy lehetséges-e ennek a tervnek a keresztülvitele? Igen — mondotta az el­nök. Palesztina Transjordániával együtt 100.000 négyzetkilométernyi területet al­kot. Ezen az óriási területen ma csak egy és félmillió főnyi lakosság él, amelynek a zsidóság képezi egyharmadát. A kólónak'« zált zsidók száma tehát még a franciaor­szági zsidók számát sem haladja rneg. Tudvalevő tény ugyanis, hogy abban az esetben, ha 76 zsidó lakost helyeznek el i négyzetkilométernyi területen, akkor is elegendő hely marad még az arabok ré­szére. Jabotinskynek elhatározott terve, hogy nemzetközi konferenciát hozzon létre az érdekelt államokkal, ahol lehető­vé tehetnék a zsidó emigráció kérdésének végleges megoldását. Tiz év leforgása alatt — fejezte be az interjút Jabotinsky — el lehetne érni Palesztina és Transjordánia egyesítését olyan irányban, hogy zsidó la­kosság alkossa az állam többségét. Mar®s¥ásárl?c!sjcn ö îiiiilwăîios nem siaüisl magyar nöláftaf látszani Tg.-Mures-M.-Vásárhely, február S. A marosvásárhelyi városi tanács egyik legutóbbi ülésén elhatározta, hogy átira­tot küld a rendőrségnek, amelyben uta­sítja, hogy a jövőben a nyilvános helyisé­gekbe tiltsa be a magyar nótáknak játszá­sát. A városi tanácsnak ez az intézkedése egyébként megjelent már a város hivata­los lapjában, az Orasulban is. A vömén űárstsdaíiom- tudomány kutatásai Bckk Péter előadása CLUJ-KOLOZSVÁR, február 8. A tegnap délután az Erdélyi Muzeum- Egyesület Társadalom és Jogtudományi szakosztálya keretében Bükk Péter, a nagyenyecli Bethlen-kollégium kiváló ta­nára tartott előadást „A román társada­lomtudomány kutatásairól.“ A fiatal szociológus, ki hosszabb ideig szemé­lyesen is résztvett Gusti professzor társa­dalomkutató szemináriumában, részlete­sen ismertette azt a hatalmas munkát, amelyet az Institutul Social Román és a Fundaţia Regele Carol királyi diák munkaosztagai végeznek Gusti profesz- szor munkaterve alapján. Vázolta a ro­mán1 parasztság összetételét s azt a szem­pontot, hogy hogyan és milyen célból folynak a tudományos kutatások. Rövid történetét adta a Fundaţia Regele Carol és Gusti professzor falu-kutató szeminá­riumának és rámutatott azokra; az ered­ményekre, amelyeket a tudományos vizs­gálatok ’sorára elértek. A Fundaţia Re­gele Principele Canal 1922-ben alakult s annak célját maga az alapitó, Károly trónörökös jelölte meg, mondván: — Be' láttam azt, hogy nem elég, hogy földhöz jutott és szavazati joga van a népnek, el kell oszlatni a sötétséget és megtanítani az egészség gondozására. — Ezt a kitű­zött célt a legszebb eredményekkel tud­ja igazolni az Uralkodó alapította tudo­mányos egyesület. Az Institutul Social Român és a Gusti professzor szeminári­uma 1925-ben kezdte meg kulturális és falu-kutató munkáját egy oltenia! falu­ban 90 emberrel. A következő évben már két falu monográfiáját dolgozta fel. A királyi diák munkaosztagok 1934-ben 12 csoportban kezdték meg a kutatási munkálatokat és a mult évben nrár 80 rendes csapat és 20 önkéntes osztag veti részt ebben a társadalomkutató munká­ban. A román társadalomkutatás tulaj­donképpeni! célja az ország társadalmá­nak monográf Heus módszerrel való meg­ismerése, a valóságok meglátása és az általános népnevelés. A kitűnő szakember igen értékes elő­adását a nagyszámú hallgatóság végig élénk figyelemmel kísérte. Sztrájk a nizzai laxu$*száííodákh€in A Promenade des Anglais.n levő három nemzetközi hotel személyzete sztrájkot mon­dott ki és lefoglalta az épületek összes he­lyiségeit. Cannesbn.n hasonlóké pen kitört a sztrájk. Gusztáv svéd király kedvenc szállo­dájában is beszüntette a kiszolgálást a sze­mélyzet. Méhány óra mubn azonban meg­egyezés jött létre a szálloda igazgatósága és a sztrájkolok között. Fokonzuílá lépettel® Bala Mózes, a btidrrpesíi román sajíóaftasé BUCUREŞTI, február S. Magas és megérdemel kitüntetésiben ré­szesüli Balta Mózes, a budapesti román kö­vetség sajtóattaiséja. Balta Mózest a kor mám y fökotthzull'á léptette elő. Ez az előléptetés Er­délyben is örvendetes visszhangot keltett. Balta Mózes, akii évek hosszú sora óta tölti be sajtó főnöki tisztségét, számtalanszor be­bizonyított», hogy nagy szeretettel viseltetik az erdélyi magyarság kiitturtörekvései'vel szemben is. Az erdélyi magyar Íróknak' Balta' Mózes mindig készséggel állott a rendelkezésükre. Szeretettel és jóindulattal! kisért minden magyar kulturális megmoz­dulást. Nemesoda tehát, hogy ha most ma­gas előléptetése az erdélyit magyarság sorai­ban is kedvező «visszbaingra talált.

Next

/
Thumbnails
Contents