Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-08 / 30. szám

I: L LENZ fi K 10 3 8 lehr ti /t r 8. Zogu király és hat ■---- ■■■■■miiiiiiMii ■ --­Érdekes részletek Albánia királyának magánéletéről. - Aki Kemál tanítványának vallja magát TIRANA, február 7. Achmed Zogu nibán király, Apponvi Ge­raldine grófnővel való eljegyzésé révén ;i vilngerdeklödés központjába került A fiatal albán állam uralkodója kétségkí­vül nagyon érdekes jelenség. I Acluned /.ogu az egyik legrégibb molnunedan Achmed Zt A jelenlegi albán uralkodó ti/: eves volt. amikor elveszítette atyját. Anyja: Sadia, aki bat leányával és a kis /'.elv meddel maradt özvegyen, átvette a nagy- kiterjedési! birtokok vezetései és olyan energikusan és jól gazdálkodott, liogg a gyermekek számára a viharos idők ellenére hiány talanul megmaradt az apai örökség. A kis Aehmedet apja halála után Kon­stantinápolyija vitte, ahol a kisfiú elvé­gezte az algimnáziumot, majd a katona- iskolába került. Amikor kitört a Balkán­loldbirtokos családból származik. 1] ré­gi családfája földbirtokosokat bégek­nek nevezik Albániában. Számos ös hi­res hadvezér volt a különböző szultánok hadseregében. Sőt apja, Kemál /ogu pa­sa ugvancsak török tábornok volt1. gu ifjúkora Becsben kísérellek meg ellene, amikor a király az előadás után távozott az operaházból és be akart szállni kocsi­jába. Ahogy kilépeti az opera kijáratán, minden oldalról ráláttok a merénylők, de adjutánsa testével védte meg uralko­dóját'. úgyhogy /ogu sértetlen maradt. Az adjutáns életével fizetett hűségéért. ZOGU REFORMJAI Trónrnlépése után folytatta nagysza­bású refcirmmunkáját. Elsősorban sike­rült aránylag igen rövid idő alatt meg liszlilani országát a különböző rablóban­dáktól. Ezután megteremtette az albán hadseregei, amely fényesen szervezeti és jé)] felszerelt haderő, majd hozzálátott az ország gazdag természeti kincseinek fel­tárásához. Mivel azonban Albánia tőke­szegény ország, kénytelen veit idegen lökét, lökéül olaszt igénybevennii. Eszményképéhez, he mái AI at árkiul: hasonlóan. Achmed /ogu is igyekezetI behozni a modern szellemei országába. Legelőször is, akárcsak Alábuknék, neki is meg kellett törnie a/ imának és muf­tik hatalmát, mert ezek minden reform­mal szemben ellenséges álláspontot fog­lallak el. Kivett kezükből az ifjúság nö­velését es a házassági törvényalkotást, úgyhogy nemsokára minden különösebb ellenállás nélkül megszüntethette Zo-gn is országában a háremet és betilthatta a JáIvói és a fez viselését. háború visszatért Tiranába. Nagybáty­ja, az Albániában oly nagy hatalom fe­lett rendelkező Essnd pasa mellett részt- vehetett 1912-ben a válónál konferen­cián, amelyen Ismail Kemál pasa beje­lentette az ország függetlenségét. Essád és Kemállal együtt ö is támogatta Wied herceget, akit a nagyhatalmak 1914-ben Albánia fejedelmévé tettek meg. Wied herceg uralmai azonban csupán néhány hónapig, a világháború kitöréséig tar­tott. A háború alatt ahhoz a párthoz tartozott, amely az ország függetlenségéért szállott síkra. A sevresi békekonferencián ö volt Albá­nra képviselője. Fiatal kora ellenére már ekkor is belügyminiszter volt az albán köztársaság első kormányában, Sulej- man Delvin alatt. Mindazonáltal már ak­koriban, körülbelül ö volt a legfonto­sabb tagja a kabinetnek és személyének tekintélye akkor emelkedett csak igazán, amikor átvette a hadügyminisztérium vezetését is. Néhány évvel később, ami­kor még nem is volt harminc éves, mi­niszterelnök lett. AZ ELSŐ MERÉNYLET ÉS ZOGU MENEKÜLÉSE Nem valami barátságos légkör ural­kodott akkoriban Albániában. A moha­medánok és a keresztények elkeseredett harcokat vivtak egymás ellen. A lakosság egyrésze olaszbarát volt, a másik rész viszont a szomszédos Ju­goszláviáért lelkesedett és a pártszen­vedélyek gyakran véres csatákban rob­bantak ki. Achmed Zogu megkísérelte erős kézzel elfojtani a belháborut és ez alkalommal egyforma kíméletlenséggel járt ej úgy a keresztények, mint a mohamedánok el­len. Erőszakos fellépése sok ellenséget szerzett számára és 1924-ben, a tiranai parlamentben merényletet követtek el ellene. Súlyosan megsebesült, kénytelen volt visszalépni, aminek következtében régi ellenfele: Fan Noli püspök jutott uralomra. Noha sebei még nem gyógyultak be, kénytelen volt Jugoszláviába menekülni, de még beteg­ágyán sem nyugodott, máris megszer­vezte a> felkelést Fan Noli liivei ellen és nemsokára kitört Albániában a forrada­lom, amely Zogu pártjának győzelmé­vel végződött és igy megint ő került ha­talomra. Most azután Fan Noli ment száműzetésbe. A püspök most is az Északamerikai EgyesUlt-Ţllamokban él. A következő évben Zogu államelnök lett és három évvel később királynak kiál­tották ki. MÉG KÉT MERÉNYLET Még ]<ét Ízben kíséreltek mg merényle­tet élete ellen ellenfelei. Amikor 1924 decemberében, néhány hónappal a hazá­jába való visszatérés után Becsben tar­tózkodót t, merényletei kíséreltek meg ellene, mely azonban nem sikerült. Épp igy sikertelenül végződött az a- me- tén.vlel amelyet 1931-ben, ugyancsak A kiráíy mesgdetéSeíe Achmed Zogu magánélete igen egy­szerű keretek között folyik le. Reggel hét órakor már felkel, nyolckor pedig már ott ül Íróasztalánál és személyesen in­tézi levelezéséi. Kilenc órakor fogadja a minisztereket, akik semmiféle határoza­tot, legyen az bármilyen kis jelentőségük nem hozhatnak meg nélküle. Délben általános fogadtatás van és ek­kor mindenki, akinek panasza van, felkeresheti a királyt. Amig anyja élt, ö volt a/i udvar kö­zéppontja. A király rendkívüli szeretet­tel vette körül és minden fontosabb kér­dést megbeszélt vele. Amikor meghalt, pompás mauzóleumot létesített a király anyja emlékére Elbassan melleit. Az albán uralkoló nagyon szereti nö- teslvérAt. Délután négy órakor teára gyűl össze a bét testvér és a nap hátra­lévő részét rendszerint együtt töltik el. Sokat zenélnek, mert hiszen a királynak van egy kis udvari zenekara is. hall­gatják a rádiót, vagy kártyáznak, mert Zogu szeret néha egy kicsit pókerezni. Az étkezés szinte tulon túl egyszerű az albán királyi udvarnál. A leányok, il­letve asszonyok nagyon vigyáznak, hogy fivérük pontosan betartsa az előirt dié­tát. Arra kell legjobban vigyázni, hogy Achmed Zogu uc egyék érzékeny gégéje miatt fagylaltod, mert ezt szenvedélyesen szereli. Régi szokáshoz hiven nem iszik bort Zogu király. hanem csak vizet. Ruháit Becsben csi­náltatja. általában Bécset nagyon szereti. Szenvedélyesen szereti n lovat és istállója messze földön hires. A NŐVÉREK ÉS HUGÓK A király legidősebb nővére Adile her­cegnő. aki Emin (’./isii bégnek. Albánia leggazdagabb emberének felesége. Öt gyermeke van. Két fia St. Cyrben ta­nult és ka tonali szí az albán hadsereg­ben. Harmadik fia egy angol kollégáim­ban nevelkedik, leányai, Tora és Dane hercegnők Ascolban tanulnak. Senio her­cegnő. a király második nővére Habid herceg. Abdul Hamid legfiatalabb fiá­nak felesége. Habid herceg jelenleg Al­bánia párisi követe. Harmadik nőtestvé­re Nafia Zena bég özvegye. Zena béget, akér Albánia prágai követe v. ít, mint is­meretes, meggyilkolták. Mizej.n és Malii­dé hercegnők a sportok legfőbb védnö­kei. A király legfiatalabb buga, Ruhia pedig a szépmiivészelek ápolója, aki Tyranában szépművészeti akadémiái is alapitott. Fóthy Ernő. A kozmetikusnő: Egyetlen célom az éle 'ben, hogy a munkám ered­ményes legyen, résén megállni CLUJ—KOLOZSVÁR, február 7. A kozmetikusnő derűs, fölényesem intet-i- gí.ns fiatal teremtés, puha kis lény aocn van, haját simára fésülve viseli (fodrászhoz nein jár), szemüveget hord s csak lehelteimyi pú­der van az arcán. Birodalma a város- főterén egy régi emeletes házban van, kozmetikai szalonjának, nem adott hangzatos nevet, mindössze orvosi kozmetika aiz övé, egy is­mert kolozsvári orvos nevén, akivel együtt dolgozik. Olyan a kis birodalma csillogó tisztaságában, piros és fehér púderes dobozai­val és tégelyeivel, hófehér fiiggöintyével 'éles lámpái fényében, mint egy mai, ele nagyon mesebeli ailchimisla -birodalom!, ahol az embe­A természet titkai siyomában Sztrokay Kálmán pompás uj könyve 286 lap. 100 rajzzal cs 4 miii melléklet tel vászonkötesben 198 lej, Colerus: Az egyszeregytől az integrálig (Amit illik tudni) kötve 271 lej. Korábbiak Ed­dington: Az uj természettudomány Hu- zclla: Az élet tudománya; Rerchenjach: Atom és világegyetem, stb., stb. Lipage- nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen jegy­zéket. hogy sikerüljön jól es sike- a helyemet a pályámon riség legnagyobb vágyát, az örök szépséget és ifjúságot tartogatják. A kozmetikus nő, aki­nek a neve Már a, nem hisz ügyein! az örök ifjúságban, de az! mondja, hogy 50—55 évig ki tehet tolni aiz ifjúság határvonalát, ba va­laki egészséges, ápolt és 'törődik magával. Már'a szigorúan tudományos állápon dolgo­zik, a legbüszkébb aera, hogy sok embernek visszaadta1 már ez életkedvét azáltal, hogy meggyógyította a csúnya, pattanásos és zsiros arcbőrét, vagy megállította a hajhullást, ami mind beteges tünet, tehát éppen úgy gyógyí­tásra szorul', mint mais betegség. Mária hat évig tanulta Budapesten a kozmetikát Koz­metika« Egyesület elnöknö jelöl, le válásának taeitj-a, szereti, p-omfpás krémjeit olyan szak­értelemmel készíti, mint művész az alkotá­sát s bárcsak most nyitotta- meg kozmetikáé szalonját, máris nagy sikerei, vannak. Bizto­san karriert fog csinálni. Kérem a kedves, okos Máriáit, hogy mesél­jen az 'életéről. — Előbb a- munkámról — mondja :—hi­szen a munkám az életem. Tudja, habár a kozmetika divatos mesterség, mert uj, egye­seknek furcsa élőitél-elei • vannak velem szem­ben. Hiúsági kérdésnek veszik, ha egy asz- szevny kozmetikai^ szalonba- jár, pedig a koz­metika', különösen, az orvoskozmetika min­den, csak nem az. Egy példát mondok. Van I egy kedvei é szép fialnia /ony pácten mid, akinek a/ utóbbi idölan bije-i-n <!ioni!oll <1/ .'il'eböie, p-te ' .i)i In 5 /elírt es li'j/yni zsiios. Kénytelen a legnagyobb I.tokban t.e /elletni magát, mert úgy a férje, mini az u>ny<ha ellene vannak, hogy kozmi !’k i szu- Ionba ja. joii I H egyáltalán c in ériem, III szén, ha ugyanennek a fiatal nőnek a iogai romlanának, hozzál.." lozó! kühlen k legelső- •sorbrui fogorvo-boz. A tétek egyensúlya, a köz' izei függ .-1Ü/1, hogy vn'aki tudja magá­ról, hogy hibát an <i, illegjek-, é-e, vagy csú­nya és vissza la viló A legnagyobb büszkesé­gem. hogy sok rmlu ii leltem már s/ebbé s ezért boldogabbá Bős: Icán mond halom cl, hogy nincsen az * a p'hilanásos, zsíros, isiinyn arcbőr, amit rendbe ne tininél. l\o:ni, meg ne hűlnék (lljógi)ilani. Természetesen ebhez az kell, hogy a bc-teg ás akarjon meggyógyulni s pontosan betartsa az uleis'ilásaimat. — Az életéről, n terveiről beszéljen Mária. Azt fele'i: — Az én ételem a munka. Hajnalijain ke­lek. kilmkar tok. elk‘’c-7'i!em az ebédhez valói. Bejöv k ide, ill dolgozom dél-'g. ekkor haza­megyek megfőzöm az ebédet, rendc-t csiná­lok1 délután négykor vis znjövök, esi g dol­gozom). este haza. vacsora Egv Ulkán jövő bejál óass'zony mellell mindent magam végzek el s büszkén mondhatom, hogy olyan az ott­I bonunk, mint egy tiszta pohár. Amellett ké- 1 zimunkára is jut időm, egyetlen szórakozá­som az olvasás. Beosztani nagyszerűen tu­dót;: havi kétezer lejből lelik ki a kosziunk teljesen s n v i Item ys zárni át. tejest, vajat, fii- e/crl is ( -1)1)01 [ zclem. Apáin valamikor «:j.gy jövedelmű ember volt, ma a változott viszo­nyok m alt szerényen élünk s az én beosztá­som kell ahhoz, hogy rendben legyünk (> iávi imwkateljesitmény ez. Mária. Dolgozó nőnek kv/ni s háziasszonynak. Fé<:j- bezmeaé-re nem gondol? Nem. Kis’ánv voltom, mikor 'édesanyám megholt, nevelőim vám betegágya melcii öt évet töllöttem e'z, öt liosszu és magános évet, éjjel-nappal ápolva egy nagy beteget, nk a k i'i'jaém között ball meg. Méi-y c.yomol ha­gyott ez bennem, nem is érzem magján fia­talnak. Teljesen’ visszavonulva élek, társaság­ija nem járok, férjhez nem mehetek, hiszen szegény lány vagyok s amellett van egy r.igy hibám: Csak olyan emberbez tudnék feleségül menni, aki szellemileg sokkol feleltem ál­ló, nkitől tanulhatnék, akire felnézhetnék. Ilyen ped'g nem akad. Fiatalemberekkel nem tudok miről bes-zAró. O’yan nehéz életem volt s olyan sokmándenen mentem át. hogy nem tudok bele licszkede.i léha gondolkozás- módjukba. Pedig valamlko:" >: ekém is voltak színes térivéim. Segédkántor voltam tl gyufa- fehérvári kato’ikus templomban. Székelyhídif Ferenc hallott egyszer énekel­ni s Iazt mondta, hogy a hangom porban heverd gyémánt. Komcerlénekesr.ő szerettem volna lenn'. De nevclöanyiám halála után magam is beteg lel­tem, mellhárlyagvul’adást kaptam, ma már nem tudok énekelni, hamar fáradok. Mind­egy. — Mégis, mi a célja, a tervei? — Első lenni a magam szakmájában. Hogy munkám eredményes legyen, hogy jól és sikeresen megálljain helyemet az étel­ben. Reméljük, hogy ez sikerűt Is a- komoly, dolgozó, rokonszenves Máriának. (M. L.) A tűzhely forró vaslapjára dobta fiát egy buzsáki munkásasszony. Aradról je­lentik: Tegnap megjelent a rendőrségen Szomszéd Rozália, Fehér István vadhá-- zastársa, még a mult hét péntekén a tűz­helyre dobta fi éves mostoha gyermekét, aki súlyos égési sebeket szenvedett. A rendőrség kiszállott a helyszínére, kihall­gatta a mostoha anyát, aki megdöbbentő választ adott: „Nem tagadom kérem, rá­tettem a Sanyit a tűzhelyre, mert rosz- szul viselkedett. Nem akartam elpusztí­tani, csupán /neg akartam leckéztetni, hogy máskor jobban viselje magát.“ A rendőrség a gonosz mostoha ellen az el­járást megindította. COCOS Et POROK MEGSZÜNTETIK A FEJ EI FOGFÁJÁST,NATKALAZT HUIÉST Itt R5ENE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents