Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-25 / 45. szám

2 ELLBNZÉK 1 0 .? 8 február 2 S. lezeíl holozsvárl (l'olylalá's.) qJi 154. Cetz losif (Capolnic), Munaslu'i“, r. Suftft Eleno, gy. Elena, inser. in bozo no. 2(7217 _1935. CL 113. vad. Cioban Ravcca (Salatin) gv Jacob, lz dov, Norbcvl, la min, l’eana. Erica. Iosif, Póz. 2229. CI». Con­ţinea Valter (MroUa). P«>/. 72. Cli. löt. Cm* iwr Saino la (Vursoviak 1. Deutsch l.ani, g5> Louche, A "nein, inser. ín baza snet. Tnl>. Chij no. 1 135- 931. S. 1. si in ba/;i Mun. ( inj, no. 19051—935. Gs. 3. Csaló Ölbe., f. Urci nev Alico, Póz. 3 Csc. 109. Csejdtj Ludo­vic. (Allai-lnlia), f. Seres Elclra. «V. .Jolán, Póz. 290. G.s. Cserkész Salamon (l)itrou). f. ]j'.fta, gy. Margareta. Ludvig. Irina. Póz. 77S. Cz. 3. Cziment Géza, f. Wcisbcrgcr l-slereu. Póz. io. Cz. I. Czerjek Beniamin, f. Bautn- zwe'g Róza. l'oz. 22. Cz. Czinczw Emcrie (Budapest), f. Margaréta, gy. losif. Póz. 41. G.z. 8. Czilrom Zollun (Be'us). f. Bernat Gi- zoia. Póz. 90. Cz. Cziment Herman (Satu Maréi. f. Kis Elisa beta. gy. Margareta. Póz. 285. Cz. Czikorie Lazar (Cluj), f. Osztre chor Bora, gy. Pavel, Jolán, Teréziái, Ludovic, Póz. 268. Cz. 20. Czitron Nkolne (Crocine- Iul de jós), f. Stearn Berta. gy. Marga'eJa, (Lga, Emeric. Póz. 348. Cz. 29. Czcizel loan (Gajd:!), f. Nclischer Magda, gy. loan. lo- si'F, Vincze, Irma. Póz. 860. Cz. 32. Czikoria Adolf Arán (Cluj), Póz. 749. Cz. 52. C:a:dik Kuge.n (Cluj), l'oz. 136. Cz. Cziment Elias (Safeca), f. Lőrincz Sarolta, gy. Vioreüo. Emoric, Póz. 77. Cz. 61. Czerjek Herman (Biístrita), f. Goldfeld Cairobno, gy. Elena. Ernest, Zoltán. Póz. 14 Cz. 74. Czukermandl J.eopokl (Doicnn Sarata). Póz. 1031. Cz. 80 Czigeri Adolf (Cluj), ánsoris én baza bot. Teii). Cluj, sau no. 1530—927. si 2110—928 Cz. 82. Czif/nCj p,crla (Gluj)i, înscris ti baza bot. C. A. 12 19—929 si 12588—930 M. CI. Cz. Czigori Konc înscris in baza dec. no. 21247—1933. Da. 1. Doseai !gnac;e (Aghiresj f. Goldman Serena, gy. Arad, Margareta, Pnz. 5. Da. 2. Doscnl Herman (Bindin), f. Herman Roza, gy. Ileana, Dori, Elisa. .Aure­lia, Hugo, Po». 22. Da. 16. David Herman (Gherla), f. Muzcs Cedlia, gy. Catalina, Edit, T beriet Póz. 129. Da. 17. vad. David Honi, nasc. SiIbcrman (La-pus Ung.), gy. Roza. Eri- dorica, BcrLa, Póz. 130. Da. 18. David Aron (Nasaud), f. Burger Debora, Poz. 142. Da. 24. David Abraham (Salari), f. Deutsch Zet- f:, Pnz. 187. Da. 15. Dasc'tj Samuel (Sinlcu), f. -Frei Zali, gy. Elhsabclo. Magda'ena, Poz. 189. Do. 59. Danzigctr Heinrich (Odcsa), f. Fusch Flora, gy. Lili, Poz. 274. Da. David Bernal (Borsa), f. Fried Blanco, gy. Isme, Poz. 256. Da. 72. David ovi Is Moise (Oona). f. Bein Estern, Poz. 194. Da. 78. David Gers (Cristoitul Mare), f. Mark Regina, gy. Hani, Vilhelm. Andor, Marlin, Poz. 158. Da. 79. Poz. 131. Da. ,88. Dambit z Be"ta (Budapesta) Poz. 91. Da. David losif (Mocifalau). f. Fo''- vad. Dctvid Ludovic (DumH-ren'). gy. Ida, kas Rozalia, gy. Oigo, Zoltán, Elsa, Pnz. 72. Da. 94. David Herman (Gherla), f. Mózes Cecil a-, gy. Calai na, Edit, Tiberiu, Poz. 72. Da. 91. Danzingcr Herman (Alba Tuba), f. Weisz Le ón tin, gy. Sigismund, Adrian, Edit, Sfdonkv, Ernest, Po::. 35. Da. 106. David Eduard, f. Scbesi Luiz.a, gy. s'amoila, Poz. 425. Da. 147. vad. Doseai Catalina, nasc. Ghe- la, gy. Emil, Poz. 631. Da. vad. David Isac. nasc. Schwartz Gizella (Cepau). gy. Bernat. Abraham, Noc. Simon. jioz. 632. Da. 149. David Lc;b, poz. 633. Da. 150. David Emi­im, poz. 634. Da. 160. Dax Béla Adalbert, f. 'El ispbely Brauer, poz. 574. Da. 163 Dasz- ko} Rudolf (Aglii res). f. Sara Grün borg, gy. Elena, Ernest, poz. 518. Da. 184. Davidovics Ábrahám (Bacicoiu), f. Hani. gy. Alexin, Adolf. Fridorica. Glrzcl-n, Bcrla, Eugenia, poz. 661. Do. 188. Văd. David Sigismund nasc. Grün Matilda (Vullureni), gy. Lenke. Da. 214. David Ludovic, f. Adler Ecalarina, poz. 433. Da. 220. David .losif (Cluj), f. Fan', gy. Margareta. Aurel. De. 2. Deutsch Armin (Albo-Tulia). f. Samuel Km. poz. 1. De 4. Deutsch Tgnalie (A-l-ba-fulia). f. Klarman Gi­zi. gy. Calaliinai, Zoltán, j>oz. 10. Da 197. Văd. DafskaiJ isac n. Grün Matilda (Vullure­ni). gy. Lenke, bol. 0. A .no. 1668—1926. si na. 27118—1928. De. 5. Deutsch Carol (Jam­ba Mare), f. SO'bcrslein Mario, gy. Samoila, Eugen, mama văd. Deutsch Zoli nasc Lob. poz. 21. De. 14. Văd. Deutsch Sar o Ma nasc. Brüll, gy. Peana/, Desidcriu, poz. 68. De. IN. Dens Mgunitiu (Gapalna de Sus), f. Hirsch Eugen:a. gy. Izrael. Eugen, ipoz. 103. De. 30. Dr.er Sigismund (Micasnl Marc), poz. 181. De. 33. Devecseri Emil (Budapesta), f. Eehl- ma-n.i> Sidonia, Gatinca, Ladislau, Ana. poz. 201. De. 71. Deutsch Leopold (Lovászi1, f. Sfrasser Ete’m, gy. Adalbert, Filip, Alexan­dru, poz. 244. (Folytatjuk.) PAPÍRSZALVÉTÁKAT minden s/inÍren és minőségben az Ellenzék kölayvosztályában, CUi.j, Piala Unirii kap­ható. Egy próbavásárlás meggyvőzi önt úraik utolérhetetlen olcsó voltáról. LÜR1NCZ1 LÁSZLÓ: A Földközi-tenger kérdésének rövid története Ahol csaknem minde t európai ország (rd:kei találkoznál:. — A jövendő világháborúja a Földközi-tengeren robban ki ,,Népek országút já“-nak nevezik a Földközi-tengert, mely ma a világpoliti­kai érdeklődésnek a középpontjában áll. 1 látom világrész népei találkoznak ebben a medencében és a három világrészt üsz- szekütő utak itt haladnak keresztül. A vi­lágpolitika szálai pedig ezeknek az utak­nak a mentén haladnak cs igy a Földkö­zi-tenger valóságos gyűjtőlencséje a világ összes hatalmi kérdéseinek. Itt alakultak ki az első nagy birodalmak, itt folytak az első véres háborúk az elsőségért. A görög államok itt vívták meg elkeseredett har­cukat a hegemóniáért. Ezek a harcok azonban nem akadályozták meg a görög kereskedővárosokat abban, hogy ne gyar­matosítsák Kis-Ázsia partjait, a Fekete- tenger vidékeit, Ciprust, sőt még Dél- franciaország és Spanyolország nehány pontját is. Gazdag kereskedelem folyt ezek között a görög telepesek között. Bi- borszövetek, gyümölcsök, borok, nemes fémek áramlottak a telepesektől az anya­ország felé. A föníciai kereskedelem kö­vetkeztében felvirágzott pun városok je­lentették az első versenytársat a görög ke­reskedelem számára. A pun hajók keresz- tül-kasul járták a Földközi-tengert, sőt még az Atlanti-óceánrai is kijutottak. Amikor azonban Róma jelenik meg a történelemben, mindkét kereskedő nép­nek letűnik a csillaga. A rómaiak hallat­lan szívóssággal, lépésről-lépésre haladva biztosítják elsőségüket a Földközi-tenge­ren; hatalmukat az a küzdelem erősiti meg végképen, melyet Karthágóval foly­tattak a Kr. c. 3-ik századtól a 2-ik szá­zad közepéig és amely Róma teljes diada­lával végződött. Nemsokára hatalmába- keríti az egész földközi medencét. Az ak­kori viszonyok között és az akkori köz- igazgatási eszközökkel nem lehetett ezt az óriási birodalmat összetartani, ezért szük­ségszerűen be kellett következnie a Ró­mai Birodalom összeomlásának. Róma bu­kása után az Ókor folyamán már nem történik semmi nevezetes a Földközi-ten­geren. A Középkor a politikai és gazda­sági súlypontot ismét a klasszikus Görög­ország földjére helyezi vissza. Bizánc ek­kor a gazdasági és egyéb érdekek gyűjtő­pontja, ide özönlik minden: arany, ezüst, ritka szövetek és gyümölcsök. Nyugat felé az „Adria gyöngye“, Velence bonyo­lítja le a kereskedelmet, természetesen bu­sás haszon fejében. Legnagyobb üzleteket pedig akkor csinálja, amikor megindulnak a keresztes háborúk. Óriási hajóhaddal és sokezer tengerésszel dolgozik már ebben az időben. Velence mellett nemsokára élénk részt vesznek a kereskedelemben a többi olasz városok is, Genova, Pisa, Fi- j rcnzc, stb. Ekkor azonban már uj hatalom tűnik fel a Földközi-tenger medencéjében: a tö­rökök. Meghódítják Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, sőt 1453-ban Bizáncot is el­foglalták és ezzel a Földközi-tenger egész keleti része a kezükbe kerül. Már úgy lát­szik, hogy Európára nézve egészen elvesz­tek a keleti utak. amikor Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát, majd pedig 1498-ban Vasco di Gama az Indiába ve­zető utat, Afrika megkerülésével. Ezek a nagyszabású felfedezések egyelőre clfeled­tetik Európával a Földközi-tengert. Min­den szem Amerika cs India felé tekint. Spanyolország mérhetetlen gazdagság­ra tesz szert, de tengeri hegemóniát sem az Atlanti-óceánon, sem a Földközi-ten­geren nem tud magának biztosítani. Az előrelátó Anglia viszont tudja, hogy a Földközi-tenger kereskedelmi utjai na­gyon fontosak lesznek a rohamosan fej- • lődő angol ipar számára. Nyersanyagokat remélt keletről, de piacokat is. Csendesen kezd terjeszkedni. T7ir-ben már övé Gib­raltár, később pedig Máltát is elfoglalja és fontos bázissá építi ki. Ekkor azonban már küzdenie kell Franciaországgal, mely­nek szintén voltak érdekei a földközi me­dencében. Anglia és Franciaország versengése Mindkét államnak az a célja, hogy ma­ga számára szerezze meg az impériumot a Földközi-tengeren. Angliának már a ke­zében van két fontos pont: Gibraltár és Málta. Már Egyiptom felé kacsingat, ami­kor Napoleon hirtelen megelőzi. Egyip­tomban terem cs próbálja megszerezni ezt az országot, mely India kulcsa. Csakhogy Nelson és az abukiri győzelem keresztül­húzzák a francia számításokat. Anglia ez­után már óvatos. Amikor a saint-simonis- ták 1848-ban felvetik a Szuezi-csatorna tervét, Áden már az ő birtokában van. Amikor pedig 1869-ben megnyílik a fran­ciák által kiépített csatorna, az ott ural­kodó pasától sietve összevásárolja a rész­vények többségét. 1878-ban megszállja Egyiptomot, sőt ugyanebben az évben Ciprust is megkapja s ezzel újabb flotta­EREDETI KÖZLEMÉNY Gyomor és Sbélgörcseisro más* kihirfiíitfatii'űsiioEc voltak... Fivérem, aki mar nézni, halhatni nem tudu évek óta tartó kínzó ^yomorfájdalmaimat és ret­tenetes bélgörcseimből származó szörnyű ingatá- sai'mac, hazaérkezve, meglepett 1 üveg Gastro D. gyógyszerrel. Eddigi eredménytelen próbálkozá­saim után egyszerűen meglepőnek' keli neveznem azt a szép eredményt, «mi’t rövid használtait után Istennek hála elértem pokoli kinja.lm után. De nagyon szeretném a kúrát folytatni, miért is ké­rem részemre még két üveg Gasro D.-t sürgő­sen elküldeni. .Telje.r, tisztelettel': S_ E. Bratiov, Str. Regele Carol 25." Ezen amerikai gyógynövény kivonatával ké­szült Gastro D ma már kü’önböző gyomor- bét- epe-, vese- és májmegbetegedésekben szenved ők közkincsévé váló mert rövid kúra mán a legiti- tünőbb eredmények érhetők el. Orvosok «1 ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogé­riákban v'jgy postán megrendelhető 135 lej után­vét mellett Császár E. gyógyszertárában. Bucu­reşti, Cai'lea' Victoriei 124. bázisra tesz szert. Az angol impérium egyelőre biztosítva van a Földközi-ten­geren. Franciaország kissé későn ébredt, ami­kor a fontosabb stratégiai pontok már az angolok kezében voltak. 1830'ban el' foglalják Algériát, melynek nemcsak gazdasági, de hadászati jelentősége is fontos. Sokat vásárol az anyaországból, de meg háború esetén 700 000 embert tud kiállítani. 1881 ben Tunisz kerül francia kézre. Jelentős bányái miatt fon­tos terület és éppen Olaszország hódítási vágyait erősen izgatja ez az ország, an- nái is inkább, mert Tuniszban sok olasz él. A harmadik atlaszhegyi ország, Ma­rokkó. 1904-ben kerül francia; impérium alá. Mindkét államnak titkos célja volt, hogy a medence keleti oldalán élő ara* bokát és törököket a maga érdekeinek megfelelően irányítsa. Az angolok siker* rel is dolgozlak az arabok között, de Törökország lassan kimászott a kezük ­ből: itt Németország hatása bizonyult erősebbnek. iA világháborúnak az volt egyik kirobbantója, hogy Németország igen gyors ütemben haladt a Berlin— Bagdad vonalon India felé. Ezt pedig Anglia nem nézhette ölhetett kezekkel. A világháború után a mohamedán vi­lágot Ankarától irányítja Kemál. Szí­riában a francia, Palesztinában és Egyip­tomban az angol balalom ugyan még rendületlen, de a medence keleti részé* nek súlypontja ma már Ankarában van. Ugyanakor nyugaton is fontos változás áll be a halalmi politikában Olaszország munkába lépése folytán. Olaszország is munkába lép Olaszország a XX. század elejéig nem játszott szerepet a Földközi"tenger poli­tikájában. Amikor pedig ennek a szá­zadnak elején gyarmatosiláshoz akar lálni, rájön, hogy számára mái Nuc» egyetlen ériékes gyarmat sem. Némelor- szághoz csatlakozik, meri onnan remél valamit, de ,a francia diplomácia me­göl! visszacsalogatja azzal, hogy átcag • di Tripolis/.!. I Íz i'Ji'gbcn voll. A világ­háborúba az Entente oldalán harcol, óriási gyarmatok reményében. Ver.sail* les ban azonban csak keveset kap. Meg­szerzi ugyan Líbiát, die ez a féEig sivata** •go.s terület nem sokat jelent. Jelentősége csak ma bontakozik ki, amikor Abesz- s/.inia elfoglalása után Olaszország Szu­dán és a í’.sád tó vidéke felé kacsingat. Ezért tünteti fel magát Mussolini a mo* haincdánság barátjának. Szüksége van a mohamedánok rokonszenvére — An­gliával homlokegyenest ellenkező irány­ban. Ezekhez azonban szüksége van egy erős nemzeti államra, mely hátvédje­ként szerepeljen egy Angliával való eset­leges háború esetén. Ezért támogatja a spanyol polgárháborúban Francoékat. A spanyol kérdés: minden európai érdek fókusza Amikor a spanyol polgárháború 1930 júliusában kirobbant, minden európai hatalom elérkezettnek látta az időt, hogy érdekeit véglegesen bebiztosítsa a Föld­közi-tengeren. Németország és Olaszor­szág, melyek között az utóbbi időben nemcsak eszmei, hanem fegyverbarátság is fejlődött ki, Franciaország, illetve An­glia ellen keres felvonulási terepet, nem is beszélve arról, hogy mindkét államot milyen szoros gazdasági érdekek fűzik Spanyolországhoz. Anglia viszont nagy gondokban van Gibraltár miatt. Ha ezt elveszíti, vége a Földközrtengeren való uralmának. Az is aggasztja, nehogy az olaszok flottabázist építsenek ki maguk* nak a Baleári-szigeteken s attól is fél, hogy a Kanári szigetek német kézre ke­rülhetnek s ebben az esetben fontos támpontot képeznének Afrika felé, de Anglia felé is. Franciaországot szintén erősen érinti a spanyol kérdés, mert déli halárai kevéssé vannak megerősítve és egv nemzeti Spanyolország, mely Olasz­országgal és Németországgal rokonszen­vezik, veszedelmes lehet számára. A Ba* leári'szigelek megszállása viszont észak­afrikai gyarmataitól vágná el. Franciaor­szág úgy látja, hogy a világkereskede­lem felé számára csak egy ut van: a Földközi-tenger Emellett számit azzal, hogy előbb-utóbb megindul ellene egy nagy szárazföldi háború és ebben az esetben nem szeretné, ha Olaszország is beleszólna a küzdelembe. Ez pedig be* következnék, ha a nemzeti Spanvolor- szág hátvédként állana mögötte. Ezért anyagilag, erkölcsileg támogatja a spa* nvol köztársasági kormányt és a győzel­méért mindent megtesz. * A Földközi tenger medencéjében ma az összes európai érdekek találkoznak. Borúlátók szerint újabb világháború bölcsője ez a medence. Mindmái napig azonban egy állam sem adla fel a re­ményt, hogy ezt a kérdést békével fog­ják megoldani. Mert végeredményben egyetlen államnak sem célja a háború, amely kiszámíthatatlanul borzalmas kö* velkezményekkel járhat s amellett való­színűleg nem oldana meg semmit sem.------- in ■—aaBBE5ZSB8B ---------------------­No vendék-h a ng verseny a Magyar Zenekonzervaíóriumban Tegnap este tartotta a Magyar Zenekon- zervatórium idei első n'övendékliongver.se- nyét. A műsoron szereplő 17 növendék, mindegyike tehetséges teljesítménnyel örven­deztette meg tanárát 'N hallgatóságát és a valamennyi előadott sznm illan felhangzó élénk tetszésnyilvánítás legjobb bizonyítéka a kitűnő tantestület eredményes munkájának. Együttes dicséret Elsieti meg az összes szerep­lőket: Szalmán Lóránd. Szalmán Eduárd, Turbucz Gyufa, Király Lili, Diezi László, László Éva, Szabó Éva, Báró Piroska, István Éva, Lebovits1 Heddy, Burgbardt Mába, Pus­kás Lő!i, Sándor Irén, Stern Alice, Körösi Sári, Soós 'Kala és Imbcry GahneJn. Oszíránsnaffyzr frn d Bruno Brchm nagy regénysorozata: I. Igv kezdődött, II. Ez lett a vége, 111. A kétfejű sas lehull, kötetje 400—430 lap, fűzve 191 lej, kötve 231 lej. A három kötet egybekötve (közel 1300 lap) bib­liofil kiadásban kötve 030 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvétttel. Kérjen teljes jegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents