Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-24 / 44. szám
19 3 8 február 24. L L L L A Z t, A. Az ul alkotmány (Belei ezö közlemény) SS 19 szövege Második rész A szenátus 63. szakasz. A király által kinevezett szenátorokból, jogszerinti. szenátorokból, valamint kötelező titkos cgymeneíes választás utján az államban létesített foglalkozási testületek tagjaiból, olyan számban és nők és férfiak számára olyan választási és választhatóság! feltételek mellett, amelyeket a választói törvény fog megállapítani. A kinevezett szenátorok aránya 50 százalék lesz a választolt szenátorokhoz viszonyítva. 64. szakasz. Az államban és egyházban elfoglalt magas helyzetük alapján a szenátusnak jogszerinti (hivatalból) tagjai: ■a) A trónörökös betöltött! 18 éves korától kezdve. b) A királyi család összes nagykorú hercegei. c) Az ország patriarchája és metropó- l'itái. d) A görögkeleti román és a görögkeleti egyháznak az ország törvényei szerint megválasztott megyés püspökei. e) Az állam által elismert vallásfelekezetek fejei, minden vallásfelekezet részéről egy, amennyiben az ország törvényei szerint vannak megválasztva, vagy kinevezve és kétszázezer lélekszmnál több hívőt képviselnek. f) A jelenlegi jogszeriníi szenátorok mandátuma megszűnik azzal a minőséggel, vagy méltósággal együtt, amely a jogot adja.. A kinevezett és megválasztott szenátorok mandátuma kilenc évre szól. A megválasztott szenátorok mandátumait az alkotmány 48. szakaszában előirt eskü letételétől számitott minden három évben egy harmadában megújítják. Az utolsó, megújításra ki nem sorsolt harmad, kilenc év leteltéig megőrzi man dátumát. A kisorsolt mandátumok tekintetében a választási törvény rendelkezésének megfelelően uj választásokat tartanak. Harmadik Isis set A kormány és a miniszterek 65. Szakasz A kormány miniszterekből és alminiszterekböl áll, A miniszterek a király nevében gyakorolják a végrehajtói hatalmat, az alkotmány feltételeinek megfelelően és saját felelősségükre. A miniszterek politikai felelősséggel csak a királynak tartoznak. 66. szakasz. A miniszterek gyűlése alkotja a minisztertanácsot, amelynek minisztertanácsi elnöki cimmel az az elnöke, akit a- király a kormány megalakításával megbízott. Miniszteri tárcákat és alminiszterségeket csak törvény utján lehet létesíteni, vagy megszüntetni. 67. szakasz. Miniszter csak az lehet, aki már három generáció óta román. Kivételt képeznek azok, akik már eddig miniszterek voltak. GS. szakasz. A királyi család egyik tagja sem lehet miniszter. 69. szakasz. A miniszterek és almi- niszterek, akik nem tagjai 3' törvényhozási házaknak, rész tvehetnek a törvények tárgyalásán anélkül, hogy joguk lenne szavazni, A házak kérhetik azt. hogy a miniszterek legyenek jelen tárgyalásaikon. A tárgyalások nem kezdődhetnek meg legalább egy miniszter jelenléte nélkül Az uralkodónak és a két ház bármelyikének jógában áll a miniszterek ellen eljárást követelni és őket a legfőbb semmitöszék elé küldetni. Kizárólag ennek teljes ülése van jogosítva Ítéletet mondani fölöttük. Ami a sértett fél polgári követeléseinek érvényesítését, valamint a két ház tagjainak hivatása gyakorlásán kívül elkövetett bűntetteit és vétségeit illeti, ezekben az esetekben n rendes törvények hatásköre alá tartoznak. A törvényhozó testületek a miniszterek vád alá helyezését csak n jelenlevő tagok kétharmad többségével határozhatják el. A vizsgálatot a legfőbb semmitőszék- nek egy telies ülésében sorshúzás utján választott öttagú bizottsága folytatja le. Ennek a bizottságnak jogában áll a tetteket minősíteni és dönteni az eljárás folytatása vagy abbahagyása fölött. A legfőbb semmitöszék vádját az államügyészség képviseli. 70. szakasz. A miniszteri felelősségről szóló törvény határozza meg a felelősség eseteit és a miniszterekre alkalmazható büntetéseket. A miniszterek, valamint a volt mij niszterek nem lehelnek tagjai olyan vállalatok igazgatóságának, amelyekkel az előző három év alatt szerződéseket kötöttek. 71. szakasz. Bármely fél, akit jogaiban egy miniszter által aláirt dekrétum, vagy az alkotmány, vágy a törvények kifejezett szövegébe ütköző rendelet, vagy intézkedés megsért, az államtól az általános jog szerinti, anyagi kártérítést követelhet az elszenvedett joghátrányért. Negyedik feleset ü íő?wényi9®zá tanács A törvényhozási tanács saját szerves törvénye alapján működik. A törvényhozási tanács meghallgatása kötelező minden törvényjavaslatnál, úgy a bizottság által való módosítások előtt, mint azután, kivéve azon javaslatokat, amelyek költségvetési hitelekre vonatkoznak. Egyetlen, a törvények alkalmazására szolgáló végrehajtási utasítást sem lehet a törvényhozási tanács előzetes meghallgatása nélkül elkészíteni, kivéve a következő bekezdésben foglalt törvényjavaslatokat. A törvényhozás házai hozzáláthatnak a törvényjavaslatok megvitatásához, anélkül, hogy a törvényhozási tanács hozzájárulását bevárnák, amennyiben ez nem adná meg véleményezését a maga szerves törvényében megállapított határidőn belül. Ui&dlk feleset A bírói halalom, 73. szakasz. Birói hatóságot csak a törvény létesíthet. Rendkívüli bizottságo kát, vagy törvényszékeket egyes meghatározott polgári, vagy büntető perek eldöntésére, vagy bizonyos meghatározott személyek fölötti ítélkezésre semmi szin alatt sem lehet felállítani. 74. szakasz. Az egész román állam részére egyetlen legfőbb semmitöszék áll fenn. 75. szakasz. Csak a legfőbb semmitöszék tanácsainak teljes ülése van jogo- sitvai a törvények alkotmányszerüségét megítélni és kimondani az alkalmazha- tatlanságot azokra, amelyek az alkotmánnyal ellenkeznek. A törvények alkotmányellenességének megállapítása csak az eldöntött esetre szorítkozik. A legfőbb semmitöszék dönt a hatásköri összeütközések esetén. A semmiség iránti felfolyamodás joga alkotmányjogi jellegű. A bírák elmozdiíhatatlanok. Az elmoz- dithatatlanságot külön törvény állapítja meg, amely ezen alkotmány kihirdetésétől számitott legkésőbb hat hónapon belül megjelenik. A közbeeső időre a fegyelmi szankciókat királyi dekrétum utján fogják alkalmazni. 77. szakasz. A katonai igazságszolgáltatást törvény utján szervezik meg. 78. szakasz. Közigazgatási bíráskodás a külön törvény előírásai értelmében birói hatalom jogkörébe tartozik. A birói hatalomnak nincs jogköre a kormányzati. valamint a katonai jellegű parancsnoksági lények fölött Ítélkezni. Hatodik f©leases A megyei és községi intézmények. 79. szakasz. A megyei és községi intézményeket törvények szabályozzák, Negyedik sím A pénzügyek. 80. szakasz. Bármilyen adót megállapítani és behajtani csak törvény alapján lehet. A törvény által csak az állam, a megyék* n községek és az állami szolgálatokat teljesitő közintézmények javára lehet megállapítani Egyedárusokat csak a törvény állíthat fel és kizárólag az állam, a megyék és községek javára. 52. szakasz. Csakis valamely törvény értelmében lehet az állami kincstár terhére valamely nyugdíj, vagy kegydij •alapot létesíteni. 83. szakasz. A törvényhozói ház minden évben lezárja a számadásokat és megszavazza a költségvetést anélkül, hogy jogában állna felemelni a javasolt kiadásokat. Az állam összes jövedelmeit és kiadásait fel kell venni a költségvetésbe és számadásokba. Ha a költségvetés kellő időben nem szavaztatik meg, a végrehajtó hatalom a közszolgálatokat az előző évi költségvetés alapján elégíti ki, anélkül, hogy ezzel a költségvetés túlhaladhatná egy évvel azt az évet, amelyre az megszavaztatott. 84. szakasz. Az összes állami bevételek és kiadások előzetes és kezelési ellenőrzését a legfőbb állami számvevőszék végzi, amely minden évben előterjeszti a törvényhozási házak elé általános jelentését az elmúlt költségvetés számadásairól, jelezve a miniszterek által elkövetett szabálytalanságokat a költségvetés alkalmazásában. A számadások végleges rendezését minden pénzügyi év lezárásától számítolt legkésőbb két évi határidő alatt elő kell terjeszteni a képviselőházban. Egy felsőbb ellenőrző testületnek lesz a hivatása, hogy ellenőrizze a számadások végrehajtásának törvényességét aiz összes közszolgálatokban. Ez a testület a miniszterelnökség mellett működik és a miniszterelnök rendelkezései alá tartozik. 85. szakasz. Az összes külön pénztárakból befolyó jövedelmeket és azokat a bevételeket, amelyek fölött a kormány különböző cimek alatt rendelkezik, bele kell foglalni az- állami jövedelmek általános kötsógvetésébe. 86. szakasz. Egész Románia számára egyetlen legfőbb számvevőszék áll fenn. 87. szakasz. A közpénzek elsikkasztá- sát igy kell minősíteni és megbüntetni. Ötödik dm A haderő. 88. szakasz. Minden román állampol* gár kötelezően részét alkotja a haderő valamelyik elemének a fennálló törve’ nyék értelmében. 89. szakasz. A katonai rendfokozatok, kitüntetések és nyugdijak csak birói ítélet alapján vonhatók vissza. 90. szakasz. A hadsereg létszámát minden évre a törvényhozói testületek szavazzák meg. 91. szakasz. Semmilyen idegen hadsereg csapata nem fogadható be az állam szolgálatába, nem léphet Románia területére és nem haladhat azon keresztül csak valamely törvény értelmében. Hatodik dm Á Ital ón o$ rendel ke: é s e k. 92. szakasz. Románia zászlajának szí’ nei: kék-sárga-piros, függélyes elhelyezésben. 93. szakasz. A kormány az állam fővárosában székel. 94. szakasz. Az állam hivatalos nyelve a román nyelv. 95. szakasz. Semmilyen eskü nem tehető le és arra nem lehet, kötelezni másként, mint valamely törvény értelmében, amely az eskümintát is meghatározza. 96. szakasz. Ez az alkotmány sem egészében, sem részben nem függeszthető fel. Állami veszély esetén általános, vagy részleges ostromállapot vezethető be. Hetedik dm 'Az alkotmány revíziója. 97. szakasz. A jelenlegi alkotmány nem vehető revizió alá egészében, vagy részében csakis a király kezdeményezésére és a törvényhozó testületek előzetes meghallgatása melleit, amelyek meg fogják jelölni, a revideálandó szövegrészeket. A törvényhozó testületek meghallgatása királyi iréwibeszéd utján történik; a házak együttes ülésén a- szenátus elnökének elnöklete alatt kétharmad többséggel nyilatkoznak a módosítás felöl. A konzultáció eredményét külön bizottság kíséretében a törvényhozás két házának elnökei hozzák a király tudomására1. Az uj szövegek, amelyek a revideálta- kat helyettesíteni hivatottak, a két ház által küíön-külön szavaztatnak meg kétharmad többséggel. Nyolcadik dm Átmeneti és kiegészítő intézkedések Az összes földek, amelyeket az 1921 július 17-iki regáti s az 1920 március r3-iki besszárábiai, az 1921 junius r3=iki erdélyi és bánáti, az 1921 julius 2.1=iki agrártörvény értelmében sajátítottak ki és osztottak szét, szerzett jogként tiszteletben tartandók és minden velük kapcsolatos vitás kérdés a jelenben és a jövőben ezen törvények rendelkezései által ítélendő meg. Ezen törvényeknek az 1923-as alkotmány 131. szakaszába felvett rendelkezései alkotmányjogi jellegűek maradnak. Tiszteletben tartatnak az összes, 1923-as alkotmány 133. szakasza által megerősített dekrétumok által szerzett politikai jogok. Az összes érvényben levő törvény- könyveket és törvényeket felülvizsgálat alá kell venni a törvényhozás egységesítése érdekében, összhangba hozva azokat a jelenlegi alkotmánnyal. Mindaddig érvényben maradnak. A jelen alkotmány kihirdetése napjától kezdve hatályon kivül helyeztetnek az egyes törvények, rendeletek és bárminő más okmányok mindama intézkedései, amelyek a jelenlegi alkotmány rendelkezéseivel ellenkeznek. Hasonlóképen hatályon kivül helyeztetik az 1923 március 28-án 1360. számú királyi dekrétummal kihirdetett alkotmány. Az esküdtszék bűnügyekben addig marad funkcióban, amig II. Károly király; büntetőtörvénykönyvet és bűnügyi per- rendtartást összhangba hozzák a jelenlegi alkotmány 73. szakaszával. A törvényhozási házak összehívásáig az összes törvényrendeletek törvényerővel bírnak anélkül, hogy megerősítésükre szükség volna. A királyi ház statútuma alkotmányjogi jelleggel bír és csak az alkotmány megváltoztatására előirt eljárás mellett módosítható. 99. szakasz. A törvényhozás házainak megváltoztatására, amelyek a jelenlegi alkotmány alapján létesülnek majd, törvényerővel bíró királyi dekrétum fogja a 98. szakasz értelmében megállapítani a feltételeket, amelyek mellett valaki választó és választható lesz a képviselőházban és szenátusban, a választási kerületeket, a képviselők és szenátorok számát és a szabályokat, amelyek szerint a választás történik. Ennek a dekrétumnak alkot- . mányjogi jellege van és csak kétharmad többséggel változtatható meg. xcc. szakasz. A jelenlegi alkotmány az uralkodó által való kibocsátása után a román nemzet elé lesz terjesztve tudomásul vétel és beleegyezés végett. Királyi dekrétum fogja megállapítani az eljárást, amelyet ecélból követni fognak. Ezen művelet befejezése és eredményének a miniszterelnök által az uralkodónak tudomására hozatala után az alkotmányt kihirdetik és az életbe lép. CAROL. ^ MIRON, Románia pátriárkája miniszterelnök. Arthur Vaitoianu tábornok, dr. Alexandru Vaida Voevod, G. G. Mironescu, N. lorga, dr. C. Anghelescu, Gh. Tatarescu, C. Argetoianu, dr. Voicu Nitescu, G. Ionescu Sisesti, dr. I. Costinescu, V. la- mandi, M. Cancicov, Armand Calinescu, I. Antonescu hadosztály-tábornok, Const. Anghelescu, Paul Teodorescu tábornokszárnysegéd, N. Petrescu Comnen. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a ! • választékosabb kivitelig legolcsób 1 az Ellenzék köny vosztál vában ^ Piaţa Unirii. á
