Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-23 / 43. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/1929 ARA 3 LEJ ■ 2 Szerkesztői ég és kia-dóhcvetsl: Cluj, Ca'oa Moţilor 4 sí szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ■ i Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unind 9, Telefon: 11—99, TJX ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. BIHTfiBMi MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szsrke^zíő: DR. GROIS LÁSZLÓ szerda Előfizcté.'i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csa(k a portókülönbözeutél több CLUJ »KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 23. hiwiw wi'MihiXFfrni ^»»««gBasaBsgwgiKgai .aszurszag e Anglia iiuiNványát spanyoiofszági önkénteseinek SsazaszáLliására vonaáitozélag Eden és Chamberlain drámai szópárbaja a londoni alsóház eiött. ~ Chamberlain szerint tevékeny békepolitika szükséges a háború meg­akadályozására. — Alapvető ellentétek egy nem Olaszországra vonat­kozó külpolitikai kérdésben is, amelyet azonban nem fedtek fe! A mmm zsngoi nagykövei bejelentette kormányának hajlandóságát a tárgyalások iovábhioíyíaűásáfa Az az izgalom, melyet Eden. külügy­miniszter lemondása keltett, nem vezetett angol kormányválsághoz, sőt Chamber­lain miniszterelnök és Eden külügymi­niszter alsóházi vitájának páratlanul no­bilis menete s az ügynek a londoni alsó- házban férfias nyugodtsággal veként megítélése következtében az európai válság békésebb fordulatá­nak lehet a kiindulópontja. Eden teljes lojalitással terjesztette az al­sóház elé az ellentéteket, melyek őt Cham* berlaintől elválasztják s amelyek követ­keztében lemondását elkerülhetetlennek ítélte. Az ellentétek főleg az Olaszországgal megindítandó tárgyalás sürgősségére vo­natkoztak. De az elmúlt hetekben ezenkívül alapve­tő ellentétek merültek fel közte és a mi­niszterelnök között egy nem Olaszország­ra vonatkozó rendkívül fontos külpoli­tikai döntés körül is. Hogy mire vonat­kozik ez a másik, rendkívül fontos kül­politikai döntés, arra Eden nem tért ki beszédében és Chamberlain sem válaszolt rá. A két államférfi közötti külpolitikai ellentét egy részére tehát nem derült fény a tegnapi vitában sem. Olaszországgal kapcsolatban főleg a spanyol kérdés miatt nem tartotta Eden még érettnek a hely­zetet arra, hogy a megegyezési tárgyalá­sok elkezdődjenek. A mai helyzet — mondta Eden — szilárdságot kíván An­glia részéről és azt, hogy „ne ugorjunk bele előkészületlenül a tárgyalásokba, tudva, hogy a siker fő- akadályai még nem hárultak el“. Nem lehet úgy tárgyalni — folytatta Eden —, hogy az ellenfél azt mondja: „Most, vagy soha!“ Ilyen állásfoglalással szemben csak tartózkodás lehet a váífcsz. Beszéde végén a lemondott külügyminisz­ter nagy rokonszenvvel beszélt Chamber­lain miniszterelnökről, akinek erős meg­győződéseit tiszteli és minthogy a maga meggyőződéseihez nem kevésbé szilárdan ragaszkodik, egyedüli megoldásnak a tárcájától való visszavonulást látja. Ha utódja a Chamberlain által képviselt elvek alapján jobban elő tudja segíteni az európai béke megteremtését, akkor ő lesz a legboldogabb ember — végezte beszédét Anthony Eden, akit az ellenzék nagy tapssal üdvözölt, a kormánypárt túlnyo­mó része pedig rokonszenvező hallgatás­sal figyelt végig. Chamberlain válasza egyszerűségében és meleg hangjában valóságos notes tér mü volt s az ellenzéknek a vitában várható éles támadásai ellenére is előre biztosí­totta a kormány sikerét. Azzal kezdte, hogy Eden visszavonulásával nemcsak munkatársát, hanem a barát együttmű­ködését veszíti el. Úgy ő, mint miniszter- társai meg voltak győződve, hogy a föl merült nézeteltérésnek nem kellett volna Eden lemondásához vezetnie. Végtelenül sajnálja, hogy Edén erről másképp véle­kedett. Beszéde további folyamán azt fejtegette, hogy a világnak aktiv béke politikára van szüksége s a mai helyzet szükségessé teszi, hogy az Olaszország által kezdeményezett kö­zeledés elől Anglia ne térjen ki. E? nem jelent annyit, hogy a; londoni kormány nem lenne hű tagja a Népszövetség­nek, melynek helybenhagyása nélkül semmiféle megegyezést nem köt. Gya­korlati szükség azonban föltétlenül kö­veteli Anglia tevékeny föllépését a béke ‘ megmentése érdekében, mert a mai helyzet máskép elkerülhetetlenül hábo­rúhoz vezet. Angliát Franciaországhoz rendíthetet­len baráti kapcsolatok fűzik, Olaszor­szágot és Németországot közös világ­nézet kapcsolja barátüag össze, a há­ború kirobbanásának veszedelme nél­kül nem engedhető meg, hogg ez a két nemzetpár szüntelen feszültségben farkasszemet nézzen egymással. ti es Anglia Olaszország lényegileg elfogadta Anglia indítványát a spanyolországi önkéntesek visszahívásának kérdésében, nincs tehát semmi ok arra, hogy a tárgyalások ne induljanak meg, mint ahogy véleménye szerint nem volt ok Eden visszavonulá­sára sem. Beszéde végén Chamberlain A nagy hatást keltő két beszéd után rövid (ellenzéki fölszólalások hangzottak el s a vitát mára halasztották. Az alsó- ház mai ülésén Attlee őrnagy, a legna­gyobb ellenzéki, párt vezére bizalmatlansáágl indítványt fog a kor­mány ellen beterjeszteni. Tegnapi hangulat után ítélve azonban bizonyosnak látszik, hogy ezt az indit- ván'yf a ház nagy többséggel visszauta­sítja. Chamberlain miniszterelnök poli­tikája így sikert ért el. A siker tartóssá­ga azonban attól függ, hogy ay Olaszor­szággal induló tárgyalások meg fogják-e védhetni Anglia érde­keit, mert a mai vita eredményeképen a hely­zet ügy alakul, hogy Chamberlain erre vonatkozólag kötelezettséget vállalt. Min­den eredménytelenség a Chamberlain­kormány azonnali bukását vonná maga után. Politikai körökben meg vannak győződve, hogy Angliában rövidesen uj választások lesznek s ezek a választások most már csak Chamberlain külpolitikájának teljes si­kere esetén fognak a konzervatív párt­nak többséget adni. A kormánypárti saj­még bejelentette s ez a kormány sikerét külön is biztosítja, hogy Grandi, londoni olasz nagykövet tegnap reggel megjelent nála és tudomására hozta, hogy Olaszor­szág elfogadja. Anglia indítványát a Spa­nyolországban harcoló külföldi önkénte­sek elszállításának kérdésében. lif választások lesznek Angliában ? tó különben hangoztatja, hogy Eden tá­vozásával Anglia külpolitikájában nem történik alapvető változás. Tisztán csak arról van szó, hogy Cham­berlain a nemzetközi tárgyalások gyorsí­tásával szeretné az általa kedvezőnek tartott mostani alkalmat fölhasználni az európai béke megerősítésére. Az- angol politika nagy irányvonalaihoz, a fegy­verkezéshez, a Franciaországgal való egyiittmiiködéihez és az Amerikához va- i ló közeledés érdekében tett erőfeszíté­sekhez Chamberlain éppen olyan szívó- ! san ragaszkodik, mint a most visszavo- 1 nult külügyminiszter. .Az.uj helyzet első következménye lesz, hogy Anglia és Olaszország között kése* delem nélkül megindulnak a közeledési tárgyalások, azzal a föltétellel, hogy a megegyezés előtt a spanyol kérdést dűlő­re viszik és hogy az errevonatkozó meg* egyezést a Népszövetség elé terjesztik. Ezzel szemben Anglia el fogja ismerni Olaszország uralmát Abesszínia fölött, de szintén csak a népszövetségi jóváhagyás után, mely előreláthatólag a következő tanács­ülésen. az aneol nénszövetsési előterjesztésére fog megtörténni. A két fontos kérdés megoldása után sor kerül a két kormány álláspontjának összeegyez­tetésére a külpolitika többi kérdéseiben is. Eden visszavonulása természetesen nagy hatást keltett külföldön is. Légkedvezőbb módon Olaszországban fogadták, a ró­mai kormány már rendeletet is adott, hogy az olasz rádióleadó állomások szüntes­senek be minden olyan közvetítést, melynek Anglia-ellenes színe lehet. Nem érdekességnélküli dolog, hogy Eden visszavonulását legnagyobb idegenkedés* sei Amerikában fogadják. Itten nem nézik rokonszenvvel az Olaszországgal és Né­metországgal való megegyezés lehetőségét és az amerikai politika alapelveivel ellen* tétben állónak látják az afrikai olasz hó­dítás elismerését is. Az Egyesült*Államok közvéleményét különben kellemetlenül érinti Hitler beszédének az a része is, mely Japán állásfoglalását látszik igazol­ni Kínával szemben és Eden visszavonulá­sában a diktatórikus államokkal szembeni ellenállás megrendülését látják. Franciaországban osztatlan sajnálkozás­sal kisérik Eden visszavonulását s a sajtó egyrésze annak a véleményének ad kifejezést, hogy az elkerülhetetlennek látszó választások után Eden iránya győ* zelmesen fog visszatérni az angol parla­mentbe. A mostani eseményeket forduló* pontnak látják az angol külpolitikában, de meg vannak győződve, hogy a 34 éves francia—angol antant érintetlenül fog ki­kerülni ebből a válságból. A francia ka= mara külügyi bizottsága ma délután ül össze, hogy a nemzetközi helyzet újabb alakulásával foglalkozzék. Berlinben meg­elégedéssel üdvözlik Chamberlain irányá­nak győzelmét s azt hiszik, hogy ez a politika inkább elő fogja segíteni a nem* zetközi feszültség enyhülését, mint a le­mondott külügyminiszter politikája. Eden megokolja lemondását •—• Fájdalmas okok készletnek an a, hogy ■személyes természetű magyarázatot mond­jak el. Elsősorban világosan kijelentem, hogy mindnyájunk végcélja és Angiin külpolitiká­jának tárgyai a béke fenntartása, marad és annak kell maradnia. De a békének, hogy tartós legyen, őszülte viszonosságon és köl­csönös- tiszteleten kell olatpailiva. Ha ezt el­fogadjuk külpolitikánk alapjául, úgy nvndig hajlandónak kell lennünk tárgyalni a nem­zetközi megértés előmozdításáról minden or­szággal, tekintet nélkül annak kormányfor- májára. Bizonyos eszmecsere folyt kormá­nyunk és az olasz kormány közt a két kor­mány közti megbeszélés megindításáról. Az angol kormány ilyen megbeszélés megindítá­sa mellett kötötte el inasát, miután Cham­berlain Mussoliniim! a mult nyáron levelet váltott. A közvetlenül eldöntendő kérdés az volt, hogy most induljonak-c meg Rómában fţ hivatalos megbeszélések? Meggyőződésem szerint, a: olasz kormány magatartása több nemzetközi kérdésben és különösen Angliá­val v(dá vonatkozásban még nem olgan, hogy indokolná ezt az eljárást. Az olasz kormány még propagandát ío'ytat Anglia el'cn nz egész világon. Kötelességet vállaltam a Ház­zal szemben, hogy add'g nem haditok meg­beszélést Olaszországgal, amig meg nem szű­nik ez o propaganda. Nem akarom az arány­lag nem fontos személyes ké'dést hangsú­lyozni. de rá kell mutatnom arra, hogy mi lye-n súlyos leit -volna a helyzetem, ha c tárgyalások megkezdését kellett volna beje­lentenem a Háznak. Az elmúlt másfél év ólait a spanyol kér­désben kudarcot vallottak összes erőfeszíté­seink, amelyeknek célja az angol—olasz vi­szony ja vitása .volt. A mult év februárjába aláírtuk az angol—olasz egyezményt és n,’ (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon )

Next

/
Thumbnails
Contents