Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-23 / 43. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/1929 ARA 3 LEJ ■ 2 Szerkesztői ég és kia-dóhcvetsl: Cluj, Ca'oa Moţilor 4 sí szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ■ i Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unind 9, Telefon: 11—99, TJX ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. BIHTfiBMi MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szsrke^zíő: DR. GROIS LÁSZLÓ szerda Előfizcté.'i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csa(k a portókülönbözeutél több CLUJ »KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 23. hiwiw wi'MihiXFfrni ^»»««gBasaBsgwgiKgai .aszurszag e Anglia iiuiNványát spanyoiofszági önkénteseinek SsazaszáLliására vonaáitozélag Eden és Chamberlain drámai szópárbaja a londoni alsóház eiött. ~ Chamberlain szerint tevékeny békepolitika szükséges a háború megakadályozására. — Alapvető ellentétek egy nem Olaszországra vonatkozó külpolitikai kérdésben is, amelyet azonban nem fedtek fe! A mmm zsngoi nagykövei bejelentette kormányának hajlandóságát a tárgyalások iovábhioíyíaűásáfa Az az izgalom, melyet Eden. külügyminiszter lemondása keltett, nem vezetett angol kormányválsághoz, sőt Chamberlain miniszterelnök és Eden külügyminiszter alsóházi vitájának páratlanul nobilis menete s az ügynek a londoni alsó- házban férfias nyugodtsággal veként megítélése következtében az európai válság békésebb fordulatának lehet a kiindulópontja. Eden teljes lojalitással terjesztette az alsóház elé az ellentéteket, melyek őt Cham* berlaintől elválasztják s amelyek következtében lemondását elkerülhetetlennek ítélte. Az ellentétek főleg az Olaszországgal megindítandó tárgyalás sürgősségére vonatkoztak. De az elmúlt hetekben ezenkívül alapvető ellentétek merültek fel közte és a miniszterelnök között egy nem Olaszországra vonatkozó rendkívül fontos külpolitikai döntés körül is. Hogy mire vonatkozik ez a másik, rendkívül fontos külpolitikai döntés, arra Eden nem tért ki beszédében és Chamberlain sem válaszolt rá. A két államférfi közötti külpolitikai ellentét egy részére tehát nem derült fény a tegnapi vitában sem. Olaszországgal kapcsolatban főleg a spanyol kérdés miatt nem tartotta Eden még érettnek a helyzetet arra, hogy a megegyezési tárgyalások elkezdődjenek. A mai helyzet — mondta Eden — szilárdságot kíván Anglia részéről és azt, hogy „ne ugorjunk bele előkészületlenül a tárgyalásokba, tudva, hogy a siker fő- akadályai még nem hárultak el“. Nem lehet úgy tárgyalni — folytatta Eden —, hogy az ellenfél azt mondja: „Most, vagy soha!“ Ilyen állásfoglalással szemben csak tartózkodás lehet a váífcsz. Beszéde végén a lemondott külügyminiszter nagy rokonszenvvel beszélt Chamberlain miniszterelnökről, akinek erős meggyőződéseit tiszteli és minthogy a maga meggyőződéseihez nem kevésbé szilárdan ragaszkodik, egyedüli megoldásnak a tárcájától való visszavonulást látja. Ha utódja a Chamberlain által képviselt elvek alapján jobban elő tudja segíteni az európai béke megteremtését, akkor ő lesz a legboldogabb ember — végezte beszédét Anthony Eden, akit az ellenzék nagy tapssal üdvözölt, a kormánypárt túlnyomó része pedig rokonszenvező hallgatással figyelt végig. Chamberlain válasza egyszerűségében és meleg hangjában valóságos notes tér mü volt s az ellenzéknek a vitában várható éles támadásai ellenére is előre biztosította a kormány sikerét. Azzal kezdte, hogy Eden visszavonulásával nemcsak munkatársát, hanem a barát együttműködését veszíti el. Úgy ő, mint miniszter- társai meg voltak győződve, hogy a föl merült nézeteltérésnek nem kellett volna Eden lemondásához vezetnie. Végtelenül sajnálja, hogy Edén erről másképp vélekedett. Beszéde további folyamán azt fejtegette, hogy a világnak aktiv béke politikára van szüksége s a mai helyzet szükségessé teszi, hogy az Olaszország által kezdeményezett közeledés elől Anglia ne térjen ki. E? nem jelent annyit, hogy a; londoni kormány nem lenne hű tagja a Népszövetségnek, melynek helybenhagyása nélkül semmiféle megegyezést nem köt. Gyakorlati szükség azonban föltétlenül követeli Anglia tevékeny föllépését a béke ‘ megmentése érdekében, mert a mai helyzet máskép elkerülhetetlenül háborúhoz vezet. Angliát Franciaországhoz rendíthetetlen baráti kapcsolatok fűzik, Olaszországot és Németországot közös világnézet kapcsolja barátüag össze, a háború kirobbanásának veszedelme nélkül nem engedhető meg, hogg ez a két nemzetpár szüntelen feszültségben farkasszemet nézzen egymással. ti es Anglia Olaszország lényegileg elfogadta Anglia indítványát a spanyolországi önkéntesek visszahívásának kérdésében, nincs tehát semmi ok arra, hogy a tárgyalások ne induljanak meg, mint ahogy véleménye szerint nem volt ok Eden visszavonulására sem. Beszéde végén Chamberlain A nagy hatást keltő két beszéd után rövid (ellenzéki fölszólalások hangzottak el s a vitát mára halasztották. Az alsó- ház mai ülésén Attlee őrnagy, a legnagyobb ellenzéki, párt vezére bizalmatlansáágl indítványt fog a kormány ellen beterjeszteni. Tegnapi hangulat után ítélve azonban bizonyosnak látszik, hogy ezt az indit- ván'yf a ház nagy többséggel visszautasítja. Chamberlain miniszterelnök politikája így sikert ért el. A siker tartóssága azonban attól függ, hogy ay Olaszországgal induló tárgyalások meg fogják-e védhetni Anglia érdekeit, mert a mai vita eredményeképen a helyzet ügy alakul, hogy Chamberlain erre vonatkozólag kötelezettséget vállalt. Minden eredménytelenség a Chamberlainkormány azonnali bukását vonná maga után. Politikai körökben meg vannak győződve, hogy Angliában rövidesen uj választások lesznek s ezek a választások most már csak Chamberlain külpolitikájának teljes sikere esetén fognak a konzervatív pártnak többséget adni. A kormánypárti sajmég bejelentette s ez a kormány sikerét külön is biztosítja, hogy Grandi, londoni olasz nagykövet tegnap reggel megjelent nála és tudomására hozta, hogy Olaszország elfogadja. Anglia indítványát a Spanyolországban harcoló külföldi önkéntesek elszállításának kérdésében. lif választások lesznek Angliában ? tó különben hangoztatja, hogy Eden távozásával Anglia külpolitikájában nem történik alapvető változás. Tisztán csak arról van szó, hogy Chamberlain a nemzetközi tárgyalások gyorsításával szeretné az általa kedvezőnek tartott mostani alkalmat fölhasználni az európai béke megerősítésére. Az- angol politika nagy irányvonalaihoz, a fegyverkezéshez, a Franciaországgal való egyiittmiiködéihez és az Amerikához va- i ló közeledés érdekében tett erőfeszítésekhez Chamberlain éppen olyan szívó- ! san ragaszkodik, mint a most visszavo- 1 nult külügyminiszter. .Az.uj helyzet első következménye lesz, hogy Anglia és Olaszország között kése* delem nélkül megindulnak a közeledési tárgyalások, azzal a föltétellel, hogy a megegyezés előtt a spanyol kérdést dűlőre viszik és hogy az errevonatkozó meg* egyezést a Népszövetség elé terjesztik. Ezzel szemben Anglia el fogja ismerni Olaszország uralmát Abesszínia fölött, de szintén csak a népszövetségi jóváhagyás után, mely előreláthatólag a következő tanácsülésen. az aneol nénszövetsési előterjesztésére fog megtörténni. A két fontos kérdés megoldása után sor kerül a két kormány álláspontjának összeegyeztetésére a külpolitika többi kérdéseiben is. Eden visszavonulása természetesen nagy hatást keltett külföldön is. Légkedvezőbb módon Olaszországban fogadták, a római kormány már rendeletet is adott, hogy az olasz rádióleadó állomások szüntessenek be minden olyan közvetítést, melynek Anglia-ellenes színe lehet. Nem érdekességnélküli dolog, hogy Eden visszavonulását legnagyobb idegenkedés* sei Amerikában fogadják. Itten nem nézik rokonszenvvel az Olaszországgal és Németországgal való megegyezés lehetőségét és az amerikai politika alapelveivel ellen* tétben állónak látják az afrikai olasz hódítás elismerését is. Az Egyesült*Államok közvéleményét különben kellemetlenül érinti Hitler beszédének az a része is, mely Japán állásfoglalását látszik igazolni Kínával szemben és Eden visszavonulásában a diktatórikus államokkal szembeni ellenállás megrendülését látják. Franciaországban osztatlan sajnálkozással kisérik Eden visszavonulását s a sajtó egyrésze annak a véleményének ad kifejezést, hogy az elkerülhetetlennek látszó választások után Eden iránya győ* zelmesen fog visszatérni az angol parlamentbe. A mostani eseményeket forduló* pontnak látják az angol külpolitikában, de meg vannak győződve, hogy a 34 éves francia—angol antant érintetlenül fog kikerülni ebből a válságból. A francia ka= mara külügyi bizottsága ma délután ül össze, hogy a nemzetközi helyzet újabb alakulásával foglalkozzék. Berlinben megelégedéssel üdvözlik Chamberlain irányának győzelmét s azt hiszik, hogy ez a politika inkább elő fogja segíteni a nem* zetközi feszültség enyhülését, mint a lemondott külügyminiszter politikája. Eden megokolja lemondását •—• Fájdalmas okok készletnek an a, hogy ■személyes természetű magyarázatot mondjak el. Elsősorban világosan kijelentem, hogy mindnyájunk végcélja és Angiin külpolitikájának tárgyai a béke fenntartása, marad és annak kell maradnia. De a békének, hogy tartós legyen, őszülte viszonosságon és kölcsönös- tiszteleten kell olatpailiva. Ha ezt elfogadjuk külpolitikánk alapjául, úgy nvndig hajlandónak kell lennünk tárgyalni a nemzetközi megértés előmozdításáról minden országgal, tekintet nélkül annak kormányfor- májára. Bizonyos eszmecsere folyt kormányunk és az olasz kormány közt a két kormány közti megbeszélés megindításáról. Az angol kormány ilyen megbeszélés megindítása mellett kötötte el inasát, miután Chamberlain Mussoliniim! a mult nyáron levelet váltott. A közvetlenül eldöntendő kérdés az volt, hogy most induljonak-c meg Rómában fţ hivatalos megbeszélések? Meggyőződésem szerint, a: olasz kormány magatartása több nemzetközi kérdésben és különösen Angliával v(dá vonatkozásban még nem olgan, hogy indokolná ezt az eljárást. Az olasz kormány még propagandát ío'ytat Anglia el'cn nz egész világon. Kötelességet vállaltam a Házzal szemben, hogy add'g nem haditok megbeszélést Olaszországgal, amig meg nem szűnik ez o propaganda. Nem akarom az aránylag nem fontos személyes ké'dést hangsúlyozni. de rá kell mutatnom arra, hogy mi lye-n súlyos leit -volna a helyzetem, ha c tárgyalások megkezdését kellett volna bejelentenem a Háznak. Az elmúlt másfél év ólait a spanyol kérdésben kudarcot vallottak összes erőfeszítéseink, amelyeknek célja az angol—olasz viszony ja vitása .volt. A mult év februárjába aláírtuk az angol—olasz egyezményt és n,’ (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon )
