Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-22 / 42. szám
TA^A POSTÁUL PLĂTITĂ IN NUMERAR. No, 141.1*3/1*** ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhévscal: Cluj, Calea Motí'or 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélc;m: Cluj, postafiók 80, Fiókkiadöhiyatal és konyvosztiály; P. Uniri 9. Telefon: 11—99. ,iX ÉVFOLYAM, 4 2. SZÁM. MAGYAR PÜLÍTIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ agiBEasmmepstsm^s^ssaMrmmmimsea^mt KHDD Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra; negyedévre iqj félevre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba cssík a portók Ulonbozevce: több. CLUJ»KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 22. taKxzaeäSKEBmMBB&me^aaesaHM Február 24.-én járul az ország népe az urnák elé, hogy az alkotmány ügyében leadja szóbeli szavazatát BUCUREŞTI, február 21. őfelsége II. -Károly király u következő szövegű kiáltványt Mézre Románriu népéhez: ROMÁNOK! Egyetlen gondolat, a népem iránti heti úr tar lan szeretet és egyetlen vágy, Románia jóféle , ezek vezetnek haboz,áh nélkül azon az után, emehjet hazámnak megfogadtam. Számomra a haza megmentése az egyetlen parancs, mely ezekben a lelki nyugtalansággá,: aggasztó időkben lírányit engem. Népem elé terjesztem a,- uj alkotmányt, mely arra vem, hivatva hogy szilárdabb és iga-abb alapokra helyezze az államot s az ország életét biztosabban, szabadabban és egészségesebben irányítsa. Ez az alkotmány határozottan kimondja a román nemzet elsőbbségét, mely áldozatokká! és léttel teremtette meg nemzeti államunkat. Jobban meghatározza és megmagyarázza az állampolgárok kötelességeit és jogait. Növeli a kormány tekintélyét és erősíti függetlenségét. •Csökkenti a szenátorok és képviselők számát. Biztosítja a; ország (parlamentjében a földművesek, munkások, értelmiségek és más vezető tényezők igazságosabb képviseletét. Biztosítékokat tfoglal magában 'és szigorú határozatokat a parlament tagjai számára, úgyhogy a nemzet Mâlos zt ott fái valóban az országos érdekek képviselői és védelmezői lehessenek. A kötelességteljesités útjára helyezi az ország 1 összes munkásait, megvédve őket a politikai nyugtalanságok veszélyes követhez- ( menyeitől. Szigorú büntetéseket tartalmaz a gonosztevőkkel szemben, különösen azokkal szemben, akik a közvagyon és a közpénzek páradúsában Váltak bűnösökké, miután ez mostantól kezdve bűnténynek számit. Alapos és szigorú ellenőrzést létesít a közvagyon és a közkiadások ellenőrzésére. Leszögezi a földművesek jogait azon a földön, mely a kisajátítás utján az övék. Az állam által kisajátított földalatti kincsek tulajdonosainak szélesebb és igazságosabb részesedést biztosit a koncessziók jövedelméből és a jutalékokból. Meghatározza a más fajú népek mindazon iagjairíok jogait, akik századok óla az egységesített Románia területén találhatók. Ezek által az annyira hasznos módosításokkal, ‘amelyeket :a> román állam uj alap- törvényei valósítanak meg. meg vagyok győződve, hogy népemnek kezességet adok a szabad fejlődési lehetőség, a saját sorsa felein rendelkezés, a rend, a béke és a megújhodás jegyében. Románia jövőjének ezen az ünnepélyes és megújhodást jelentő 'nqptfán népem jóváhagyása elé terjesztem ezt °z uj alkotmányi. Ezzel a nyilai kozaltal egyidejűleg nyilvánosságra hozták nz uj alkotmányt ás. A7, alkoAmánymódositó rendelet szövege BUCUREŞTI, február 21. Az igazság» iUyminisztérium közzé tette annak a királyi rendeletnek a szövegét, amely a román népet arra hívja fel, hogy, i.i ....., ii . 1938 február 24-én véleményét nyilvánítsa az elrendelt alkotmánymódosítás elfogadása felett. Ennél a szavazásnál mindazon válasz- rók résztvesznek, akik eddig a képviselő- választói névjegyzékben szerepelnek. A szavazáson való részvétel kötelező. Minden egyes község külön szavazó kerületet képez. A járási és megyei székhelyeken több szavazó kerület alakítható. Községekben a szavazás a primari,an történik, egyéb helység pedig a polgármester által megjelölt helységekben. A szavazatszedő bizottságok községekben a polgármester, vagy annak helyettesének elnökletével, városokban és megyeszékhelyeken pedig a polgármester által kijelölt városi tisztviselők elnöklete alatt működnek. A szavazás napján a szavazatszedő bizottságok ' két Írástudó szavazó polgárral egészíti ki, akiket sorshúzás utján fognak kihúzni a szavazó teremben jelenlevők közül. Ezek hiányában a szavazatszedő bizottság csak az elnök és segéderője közreműködésével működik, ez utóbbi a községi jegyző vagy a polgármesteri hivatal valamelyik tisztviselője lesz. A &za:vnizás reggel 8 órakor kezdődik &s dél'ufáin 5 óráig fog iártunk A szavazás s\:(iir(iziitszedő bizottság előtt szóbeli nyilatkozás után történik. Külön listái fektetnek föl azokról, akik az alkot- , many melleit és azokról, a]ők ellene szavaznak. A szavazás befejezése után az elnök jegyző- bölnyvet vesz fel. amelyben megöl'cijp ltja ft szavazók együttes számát, külön a me'lot te Us külön az ellene szavazókat. E jegyző' könyv két példányban készül el és a polgármestert hivatal pecsétjével is ellátják. A példányok egyikét űi svavazó'iislakkut együtt azonnal átküldők 11 törvényszék, elnökének. A megyék szerinti eredmény összeálliIá,súl a törvényszéki elnök, vagy annak helyettese végzi, Ez eredmélryeket a reávonatkozó okim Ink'tcn] egyetemben az Igazságügyininisz- leriiumnak terjest/tik elő. Az egész országra szó-ó összesítési külön bizottság készíti el, amely a törvényhozó testű'« t főéi nőkéből és niégy semmélönzéki tanácselnökből áll. akiket sorshúzás uljáta jelölnek és az igazsáíg- ü gym in kstz tórium külön rendeletiéi nevez. ki. Ennek a nBpszavázasnak az eredményét közölni fogják A népszavazás- előkészítő lmunké tatai végrehajtásával az igazságügyi minisztérium és a beliigyaündsztérim vannak meg hi z vo. Kelt Bucureis'lOben, 1938 február 2ü. Aláf- jrto II. CAROL. Románia királya, ellenjegyezte Miron Cristen páf-’iárka miniszterelnök. Cahinescu belügyin nis trr és Mircea Cancicov ideiglenes iga-zságiigyminiszter. Lem&mdoîi Eden angol külügyminiszter és Cranbome külügyi Chamberlain és Eden ellentéte nagy politikai válsághoz vezethet Angliában. — Utcai tüntetések Edén mellett „Slésneíofszág és ^îndesi német esnijefr és acélban áil<£ — mondta tegnapi beszedében Hitler vezér és kancellár Á tegnapi vasárnap fontos külpolitikai események napja volt. Németországban Hitler vezér és kancellár mondta el nagy beszédét, melyben a nemzeti-szocializmus ötéves munkájának mérlegadása után, leszögezte a német külpolitika nagyvonalait is. Angliában az olasz —angol viszonyra és az ezzel kapcsolatos tárgyalások ujrafelvételének módjára és idejére vonatkozólag olyan ellentétek robbantak kj, a kormányban, melynek következményeképen Eden külügyminiszter és Cromborne törd külügyi' államtitkár benyujották lemondását. Még nem lehet tudni, hogy a népszerű külügyminiszter lemondását elfogadták-e és hogy ez: a lemondás nem vezet-e általános kormányválsághoz, ami elkerülhetetlenül a kormányon levő angol nemzeti koalíció, sőt a konzervatív pártnak is szétszakadását és a parlamentnek esetleg csak újabb választások állal orvosolható válságát vonhatja maga után. Hitler háromórás beszédének lényegét alább adjuk részletes kivonatban. A vezér és kancellár ezúttal is hangoztatta, hogy Németországot, mint a maliban, úgy a jövőben is a béke gondolata .vezeti, dy őrködni fo£, hogy ^ _____ a németség Mindig kitartson becsülete és joga mellett és hogy a német bad sereget soha többé mcggijcngüeni ne lehessen. A „Blut und Eisen“ régi porosz jelmondatot Hitler ezúttal következőképen fogalmazta meg: „Úgy országunk, mint minden német ember, vasban és acélbarv áll.** Ezután kijelentette, hogy Németország sohasem fog lemondani gyarmatairól, hogy a Népszövetségbe soha visz- sza nem lép, hogy Németország barátsága Olaszországgal tökéletes és erős, hogy a Franciaországgal és Angliával való ellentét Is főleg sajtóhadjárat eredménye és hogy az ilyen sajtóhadjáratot ezután német részről nem vállvonogatással fogják elintézni, hanem a nemzeti szocialisták módszerei szerint. Németország mindenkivel hajlandó együttműködni, csak egyetlen állammal nem: Szovjet- oroszországgai. A beszédben, melynek a gyarmatokra való kijelentései elsősorban Anglia ellen i irányultak, föltűnő volt a türelmetlen hang Angliával szemben, ami főleg,Eden külügyminiszter elleni, éles megjegyzésekben nyilvánult meg. A külpolitikai eseményekkel kapcsolatos lgndonj, politikai válság rendkívüli izgalomban tartja Anglia egész közvéleményét. Aki ismeri az angol szokásokat, tudja, hogy mit jelent, ha egy angol kormány a weekend megszentelt szokásával szemben szombaton délután és este több minisztertanácsot és vasárnap megint a késő éjjelbe benyúló három minisztertanácsot tart. Ezeken a minisztertanácsokon azt az ellen létet igyekeztek eloszlatni, mely az olaszokkal megindítóit tárgyalások során Chamberlain miniszterelnök és Eden külügyminiszter közöt fölmerült. Chamberlain, talán az utolsó napok eseményeinek hatása alatt is, hajlandó volt olyan alapon is tárgyalni: az olaszokkal, hogy gyorsan oldják meg a Földközi-tengeri kérdést ésaz’ abessziniai olasz hódítás elismerésének' kérdését, a spanyol kérdést pedig hagyják a benemavatkozási bizottság tárgyalásaira, Eden ezzel szemben minden tárgyalás nélkülözhetetlen előfeltételének jelölte meg a.z olasz önkéntesek visszavonását Spanyolországból. Hir szerint oz Ausztriára vonatkozó angol—francia— olasz közös nyilatkozat kérdésében sincsen Chamberlain és Eden között teljes egyetértés. Az olaszok a hármas nyilatkozat helyett négyhatalmi értekezletet (Cikkünk folytatása a: utolsó oldalon
