Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-20 / 41. szám
1938 február 20. ellenzék 9. Egy angol-amer lehetőségei Japán ellen A PANAMA CSATORNA JELENTŐSÉGE Az „Allison-incidens“ csak egy láncszeme azoknak az amerikai—japán ellentéteknek, amelyek az utóbbi időben mind gyakrabban fenyegetik felborulással az általános békét. Így pl- Japán kihívó magatartásával szemben Amerika eddig hat tiltakozó jegyzéket intézett, anélkül, hogy komoly elégtételt kapott volna. De élénken emlékezünk még Saito ja- pán sorhajóhadnagynak az Anglia és Japán közötti háború lehetőségeit tárgyaló értekezleten elhangzott arra a javaslatára, amely „Angliának a Csendes-óceánból való kiszorítására vonatkozott“. A helyzet komolyságára vallanak azok a singaporei hadgyakorlatok is, amelye- ken 3 amerikai, 14 holland és 3 francia hadihajó is résztvesz. Nem lehet ezekután csodálkoznunk azon, ha Japán fenyegető magatartása, Kína megsegítésére egy ame- rikai-angol-francia egységfrontot alakit ki, annál kevésbé, mert, mint a legfrissebb hirek igazolják, Genfben végleg megbukott a japán elleni szankciós rendszer eszméje és vele együtt az „együttes biztonság“ egész komplexuma is. Ezek az események azonban önkéntelenül is előtérbe tolták és időszerűvé tették a távoíkeleti helyzetüket veszélyeztetettnek látó nagyhatalmaknak, igy tehát elsősorban Amerika és Angliának „önrendelkezési tervét“ Japánnal szemben. A helyzet ilyen kialakulását, ugylátszik, Roosevelt előre látta, mert, mint tudjuk, nemrégen nyilvánosságra hozott „fegyverkezési üzenetével“ egyúttal jövőbeni politikai sakkhuzásainak is határozottabb és merészebb irányokat jelölt ki. A Hearst-lapok legújabb számai már nyíltan kimondják azt, amire a világ politikusai és katonai szakértői ma még csak gondoltak: „Amerika, karöltve Angliával, blokád alá készül venni Japánt, hogy annak túlkapásai ellen hatásosabban védekezhessék“. Roosevelt egyúttal lakonikus rövidség- gél nyilatkozott a Panama-csatorna kibővítésének tervéről is. Vizsgáljuk meg ezekután e rendkívül aktuális és érdekes terv lehetőségeit: milyen eshetőségekkel és kilátásokkal számolhat egy esetleges amerikai—angol blokád Japán ellen, amelynél a Panama-csatorna döntő jelentőséggel bírhat? A 254 egységből álló japán flottával szemben összesen csupán 80 angol-amerikai egységnyi erős ázsiai flottát 23.000 kilométer távolságról kellene megerősíteni. Mit nevezünk blokádnak vagy ostrom- zarnak? Azt a cselekményt, amikor egy állam, rendszerint tengeri és légi erőivel, a blokirozandó állam tengeri és légi támaszpontjait elzárja attól a lehetőségtől, hoev ott tartózkodó katonai erői azokat elhagyják. Általában kétféle Ostromzárat ismerünk: i. katonait, vagy 2. gazdasági blokádot. A katonai ostromzár célja rendszerint az ellenséges hadiflottát hadműveleteiben gátolni. A gazdasági zárral azt a célt követik, hogy az illető állam tengeri kereskedelmét lehetetlenné tegyék, illetve utánszállitásait elvágják rendeltetési helyüktől. A konkrét esetben minden bizonnyal gazdasági blokádról lehetne szó, amelynek célja egyrészt az lenne, hogy Japánt elzárják a külvilágtól és igy elüssék a háború továbbviteléhez szükséges nyersanyagok átvételétől, másrészt, hogy zavarják a közlekedést a japán kikötők és a kinai hadszinterek között és ezáltal a japán csapatok részére szolgáló utánszál- litás lebonyolitását gátolják. A blokád ez utóbb említett része természetesen már belevág a katonai os- tromzár hatáskörébe és minden bizonnyal háború kitörését eredményezhetné Japán és a blokirozó hatalmak között. Mi sem természetesebb, minthogy egy ilyen „együttes Összefogáshoz“ úgy Amerikának, mint Angliának egy olyan hadiflottára van szüksége, amely üzem- és hadianyag, élelmi-, lőszer-, egészségügyi készletek, javítóműhelyek és emberanyagpótlás tekintetében, legalábbis nagyrészben, független a sokezer kilométerre levő bázisoktól, illetve az anyaországtól. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak a Fülöp- szigeteken, Nagybritanniának pedig Sin- gaporeban, Elongkongban olyan erős tengeri és légi haderőket kellene készenlétben tartaniok, amelyek a japán hadiflottával körülbelül egyenlő erősek és értékűek és amelyek fentemlitett utánpótlásaikat e bázisokról egészíthetik ki. Ne felejtsük el: a Távolkeleten „Japán otthon van“ és a Csendes-óceán kitűnő rejtekhelyeit képező kikötőiben — nem is szólva az erősen tagolt és igy nagyszerű kikötőkkel rendelkező szigetországról — egységeit ellenséges légitámadások elől decentralizálva és akként tarthatja készenlétben, hogy azok blokirozásához sok erő szükséges. De igen erősnek kell len- niök a blokirozó flottáknak azért is, mert a modern tengeri járómüvek, különösen blokádszolgálatban, igen sok üzemanyagot fogyasztanak és így az őrhajókat gyakran kell leváltani. Vizsgáljuk meg ezekután, milyenek egyrészt Amerika és Anglia, másrészt Japán maritim erőviszonyai, továbbá, milyenek a konkrét lehetőségek egy Japán- ellenes blokádra vonatkozólag. Japán tengeri hadereje korszerű hatalmas .hadiflotta, amelynek hozzávetőleges ereje a következő: 184 —190 úgynevezett „elsőosztályu egység”, kereken 700.000 tonna űrtartalommal. Pia ehhez a 70 darab régi rendszerű egységet 105.000 tonnaürtartalom- mal hozzászámítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy Japán ma 805.000 össztonna- tartalommal bíró 254 hadihajóegységgel rendelkezik. Minden kétséget kizáró tény, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia hadiflottája együttesen túlszárnyalja Nippon országának tengeri erejét. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Angliának jelenleg az ázsiai vizeken körülbelül 45, Amerikának pedig hozzávetőlegesen csupán 30—35 egysége tartózkodik, a megfelelő iégi erőkkel. Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy az egész japán! hadiflottával szemben (254 egység) még akkor is csak elenyésző angolszász tengeri erő áll szemközt (kb. So egység), ha Hollandiának a jelenleg Singapore körül tartózkodó 14 egysége és a számításba vehető és az ázsiai vizeken levő kb. 13 francia egység is csatlakoznék a blokádhoz. Mindezekből az következik, hogy az angol és amerikai flottát blokád esetére hatalmasan meg kellene erősíteni. Tudjuk, hogy Anglia a ma is még bizonytalan középtengeri helyzet miatt, főleg Itália hatalmas légi-tengeri felkészültségére való tekintettel a Földközi-tengeren összevont tengeri erőiből jelenleg még nem nagyon sokat adhatna le egy blokád céljaira a Távolkeletre. Malta például jelenleg Siciljából 20 perc, alatt, Tripolisz- ból i óra alatt érhető el repülőgépen. Ciprus, a Földközi-tenger medencéjében kényelmesen elérhető az oiasz kézen lévő Dodekanézoszról. Port Szaid és Szuez pedig a kirenaikai olasz repülőterek hatáskörében fekszik. Aden bombázó repülőTHURY LAJOS ROSZOK Éjszakánként, emelkedettebb hangulatomban benézek néha egy budai kis kávéházba, amelyben orosz balalajká- sok tanyáznak. Néha egészen üres a helyiség, csak a pincérek, meg a bakdajká- sok üldögélnek bizonytalan félhomály- ; ban, hirtelen lámpát gyújtanak, araikor ketten-hármcin bevetődünk, a zenészek felderühe körénk telepszenek a szerszámaikkal. Néha mulat odabent két-három társasáig, iparosok, akik duhaj kedvükben is óvatosan bánnak a pénzzel, hu pecek, akiknek tárcája duzzad a bankótól, ilyenkor csak úgy messziről hajlon- ganak üdvözlésünkre az oroszok, kitartanak a társaságuk mellett. Négyen vannak egyébként, színpadiason cifra oros.zi ruhában. Kettő hölgy, a- egyik magas, barna, kissé korcsat leány, magasszáru, piros csizmát és kék selyem lovagló-ruhafélét visel, ha az asztalunkhoz jön, mindenkinek fel kell állnia, hogy szertartásosan kezet fogjon vele. A másik szőke, és molett, prémes kucsmáival a fején és fekete csizmával a lábán szerepel, mind a kettő egész kedvesen énekel és pengeti hangszerét. A primás kerekképü, köpcös, kövérkés ember, csak ő nem játszik balalajkán: ő hegedül. Az orosz dalokon Jdvül rengeteg magyar nótát tud, sokszor a szövegüket is dúdolja, ö a leghangosabb, a legmulatósabb a társaságban, duhaj ipd- rosok és kupecek öt kedvelik. Egyébként közepesen hegedül, a hallása sem kifogástalan: a bánda lelke a hosszú, sovány, hallgatag legény, a balalajkás, as egyetlen igazi, vérbeli muzsikus négyük közül. Tulajdonképen nem virtuóz, csodákra ő sem képes az egyszerű hangszeren, de csupa ritmusérzék, muzikalitás, kifejezőkészség az egész ember. A többi három önkéntelenül is mindig őrá figyel, a két lány közönyösen, megszokottan, a primás jókedvűen mosolyogva és mégis bosszúsan, hogy miért a másik az igazi, a magabiztos és nem ö. Zárkózott, csöndes, majdnem mogorva ' ember a hosszúra nőtt balalajkás. üldögél közöttünk, játszik, egy-egy gyors futammal átmegy a Volga-dalból valamelyik magyar nótába, az arca közben merev és kifejezéstelen, egyetlen szót sem hallunk föle óráikon át. Néha azután lerakják a hangszereiket, pihennek egg darabig, megisznak egy-egy pohár bori Ilyenkor odahajlok a sötét emberhez, megkérdezem, mi a hir Oroszországról és erre hirtelen felragyog az arca, a szeme felcsillan. egyszerre bőbeszédű lesz és élénk. Mindig jó hírei vannak Oroszországról. különböző kerülő utakon érkezett, de abszolut megbízható hirek. A bolsevik mus már ingadozik, a munkások elégedetlenek, a hadsereg lázong, münden nap bekövetkezhet az összeomlás. Jön az átalakulás, az uj Oroszország. Nem a régi cári rendszer, hanem valami egészen más, nacionalizmus, szociális szellem, igazság, uj élet a romok felett, félénken beszélgetünk, ért mindent elhiszek neki, érdeklődöm a részletek iránt és ő beszél hevesen, szenvedélyesen, csontos öklével az asztalt ütögefii, bizonyításként. A prímás örökké mosolygó arca ilyenkor elsötétedik: elfordul tő- lünlc, azután megint visszanéz, elégedetlen pillantást vet a balalajkásra és mt dünnyögi: oktalanság. Orosz fasizmus... bolond beszéd. Az éjszaka megint bent voltam a kávéházban. A zenészek közül csak a pí- roscsizmás, barna lányt találtam ott, meg a komorképü, hosszú balalajkást. A többiek? Hm, nincsenek itt, elmentek. A banda kettészakadt. Hogy miért, mi történt? Hát igen: őszintén szólva, politikai ellentétek, hiszen tetszik tudni. Ellentétek itt az emigrációban, « száműzetés huszadik esztendejében, a balalajka és a hegedű között, Hiába, nem lehetett tovább elviselni. Az a: ember a tiszta reakciós szellem, cári zsarnokság, mi egyéb. Nem lehet együtt muzsikál ni ilyen körülmények között. . . I tföíjjom senamií somra le>eji el?? 1 *Fők p a legfontosabbat: 1 tucat csodálatos Brilliant—Extra— Primissima és Luxus—fii- kén—Finest óvszert, melyeket gyawran utá- g noz iák, anélkül azonban, hogy az eredeti I jkéletességét elérnék. | századokkal Eritreából, Olasz Szomáiibóí, sőt Abesszíniából is könnyen elérhető. Hogy áll a helyzet Amerikára vonatkozólag? A szövegtérkép mutatja, hogy a Fü- löp-szigetek és San-Francisko közötti 14 ezer kilométer utón az amerikaiak részére csak az ut egyharmadában, Hawaiban van komoly flottatámpont, amelyet kelet felé 4000, nyugati irányban 10.000 kilométer választ e! a legközelebbi amerikai flottabázistól. Még megdöbbentőbb adatokat kapunk, ha a Panama-csatornán át megteendő távolságra gondolunk. Az atlantióceáni flottának, a Fülöp-szigetekig, 23.000 kilométert kell megtennie, amely ut alatt csak Portoricoban, Panamában, San-Fran- ciskóban és Hawaiban találhat bázisokra. De mi történnék akkor, ha például — mint azt Roosevelt is említette — a Panama-csatornát ellenség zárná el és igy az amerikai „atlantióceáni flotta“ itt bentrekedne? Láthatjuk ezekből, hogy a Panama-csatornának egy esetleges tervezett japánellenes blokád esetén milyen nagy jelentősége van! Ezt a keskeny viziutat, mint egyetlen összekötő utat a két óceán között, nagy tengeri és légi erőknek kell őriznie, mert különben az atlantióceáni amerikai hadiflottát nem lehet a veszélyeztetett Távolkeletre dobni. Ezek a szempontok irányadók annak a tervnek az előkészítésénél is, amely egy második Panama-csatorna elkészítését tűzte ki céljául. Az uj csatorna San Juan del Norte kikötővárosnál metszené át a szárazföldet Nicaragua és Costa Rica között, a jelenlegi Panama-csatornától északnyugatra. Az eddig mondottakból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: i. Egy esetleg tervezett japáneilenes blokád keresztülviteléhez Angliának és Amerikának hazai flottája (home fleet) tekintélyes részét kellene a Távolkeletre dobni, hogy a „hazai vizeken“ működő és a saját bázisainak közelsége nyújtotta előnyök birtokában levő japán flottával szemben felléphessen. 2. Nagybritannia a tisztázatlan európai viszonyok miatt jelentős erősítéseket a jelen pillanatban aligha küldhetné az ázsiai vizekre. 3. Az amerikai hadiflotta az óriási távolságok és az ebből származó kockázatok miatt csak fokozatosan helyezhetné át egységeit a távolkeleti vizekre, már- csak azért is, mert a Fülöp-szigetek bázisait e célra megfelelően ki kellene építeni. 4. A szóban forgó blokád kétségkívül komoly háborús veszélyt rejtene magában, amellyel szemben Amerika e pillanatban még nem készült teljesen fel! A Japán elleni „blokád“ tehát, mint látjuk, ■ „nehéz dió“ és előkészítése időt vesz igénybe. Nyiry László. PHILADELPHIA Rendőrök, mint szülésznők Philadelphiában egymásután négyszer fordult élű, hogy egy derék rendőr elsősegély képen Tesz Ivett és segédkezett olyani bajbajutott asszony okinak, akik az utcán a nyeri fialj- daitmukbam összeestek és röví'd percek alatt megajándékozták a világot utódaikkal. A tapasz tatotok on elindul1 va egész Amerikáiban most' orvos rendőröket aJkalmawnák, «kaik éppen úgy állnak posztjaikon, mint többi társaik, de mihelyt utcai' sebesülésekről, 'vagy •tnú'Si orvosi beavatkozást igénylő esetekről van szó, rögtön köz belépnek, a terv nagyszerűen bevált, mert egy Mc Camion nevű nevvyorki rendőr máris hét alkalommal segédkezeti szerencsétlen és elővigyázatlan asz szunyok utcai szülésénél és mind a hat csecsemő cinnek a derék rendőrnek köszönhet!, hogy nem kallódott el 4 hideg, szigorú arac- Akad télben.
