Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-18 / 39. szám

I taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 MRM 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: ii—09 — Levélc;m: Cluj, postafiók So. Fiókkiadókiva ta 1 és könyvosztily: P. Un«*: 9. Telefon: M — 99. 1BaawamnaBMM3EaBawi Lr X ÉVFOLYAM, 3 9. SZÁM. •ssasssoMí bmmbmataKMBaHBBattBaga—aMMBaaaiBaaacaBB—g— MAGYAR POLITIKAI NAPII* P ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK és ftéüiábfflsi nyilaikezaloi adott egy lapiaak Tatarescu helyettes miniszterelnök Románia külpolitikájáról. — Kinevezték a városok uj polgármestereit. — A kérvények elintézésének határideje. - Újabb jogszerinti szenátorok Román—-magyar gazdasági tárgyalások BucttresSiben BUCUREŞTI, február 77, Az igazságügyminisztérium tegnap a következő közleményt adta ki: „A bucureştii bírói hatóságok nyomozásn kétségen feliilállóan megállapította, hogy Teodor Butenko, a szovjet romániai ügyvivője Románia területén nem esett semmiféle merénylet áldozatául. Butenko nem tartózkodik ű|r országban és amint a. külügyminisz­tériumhoz küldölt nyilatkozatából kitűnik, Románia területét saját akaratából hagyta el. Rómából jelentik, hogy Butenko Rómában tartózkodik és itt' a „Giorna'e dltclia“ című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy saját akaratából távozott: Româ­ni ólból. helyeft.es sre.Iniszáei'eiíiiSk Ikülpolitikai nyílailsezsis BUCUREŞTI,, február 17. Tatarescu államminiszter és ideiglenes külügymi- niszter sajtónyilatkozatot adott. — A nemzeti egység kormánya — mondotta többek között Tatarescu — azr zal a küldetéssel alakult meg, hogy az or­szág belső életében megvalósítsa a feszült­ség enyhitését és alkotmányos reformokat vezessen be. A kormány nemzetközi té­ren folytatni kivánja nemzeti egységünk parancsaiból fakadó hagyományos politi­kánkat. Ezt az állandó politikát Őfelsége a király fennhatósága alatt gyakoroljuk, aki ennek a folytonosságnak és állandóság» nak biztositéka. Ennek a politikának a célja a béke és az ország határai érintetlenségének örök időkre való fenntartása. Ez a politika nem ismer ingadozást, vagy eltérést, mentesül a belpolitika befolyásától és hullámzásától. Gyakorlati eszközei: a szerződések és a szövetségek tisztelet» bentartása, valamint megkülönböztetés nélkül az összes népekkel baráti kapcso­latok létrehozása. Ennek megfelelően a kormány a szövet­ségek és fennálló baráti kapcsolataink megszilárdítását és kielégítését, valamint pillanatokban, amelyek nemzeti egysé­günk megteremtésében döntőek voltak. E kapcsolatok értéke állandó érdekkö­zösségünk folytán ma egyre növekszik. Nagy-Británnia szüntelen erőfeszítései a béke és a szerződések biztosítása ér­dekében, bennünket is egyvonalba he­lyez poétikájával. Kapcsolataink kiszé­lesítése egyike kormányunk legfőbb tö­rekvéseinek. — Kormányunk megszakítás nélkül folytatni fogja a Szovjetunióval való jó szomszédi és szívélyes viszony kiépítését. — A gazdasági érdekközösség és jóba­ráti érzelmek egyre kielégítően fejlődést biztosítanak Németországgal való viszo­nyunkban. Olaszországgal szemben kor­mányunk folytatni fogja a szoros baráti kapcsolatok megszilárdítását. Együttműködésünk az egyetemes biz­tonság müvén és a népszövetségi alap» okmány tiszteletben tartásával egyike marad külpolitikánk állandó célkitűzé­seinek. Románia továbbra is közremü» ködik a Géniben kifejtett tevékenység­gel és minden erőfeszítést meghoz a bé= ke eszményének szolgálatában, aminek alapján területi érintetlenség és az egye­temes biztonság gondolata áll. Mint a múltban is, továbbra is távol tart­juk magunkat minden olyan ideológiai megkülönböztetéstől, mely arra irányul, hogy a népeket egymással szemben álló táborokra ossza fel és minden belső rend­szerbe való beavatkozástól, mert belső rendszerét minden ország szabadon vá­laszthatja meg, törekvéseinek cs szük­ségleteinek megfelelően. Ugyanilyen hatá­rozottsággal azonban nem egyezhetünk bele idegen részről a mi belpolitikai tevé­kenységünket illető semmiféle beavatko­zásba. Megszakitás nélkül követve ezt a Románia állandó érdekeiből fakadó sért­hetetlen politika megvalósítását, Románia betölti történelmi küldetését a nemzet­közi együttműködés keretében, mindig a haladást és békét szolgálva. Kik az uj iagszeyisíii szédainkkal való kötelékeink kifejlesztését tűzte ki célul. A kisantanthoz és Balkán­szövetséghez tartozó szövetségeseinkkel a kapcsolatok kimélyitése külpolitikánk ál­landó célkitűzése marad. — Ez a két szerv állandóan fokozódó összetartásukkal, valamint politikai, gaz­dasági és kulturális téren való termékeny együttműködésük folytán erős biztosíté­kot jelentenek a béke fenntartására Kö­zép- és Kelet=Európában, valamint a két szervet alkotó népek törekvéseinek meg­valósítására. Lengyelországgal való kulturális és gaz­dasági egyezményeken alapuló szövetsé­günk jelentős tényezője az európai biz­tonságnak és ezt a béke magasabb ér­dekeit szemelőtt tartva, kötelességünk erősíteni. Szövetségeink rendszerének erős pontja: Franciaország barátsága. A Franciaországgal való megbonthatatlan kapcsolatok eredete a népeink közötti gondolkozás! hasonlóságon és törekvé­sen is alapul, de emeli azt a francia népnek mellénk-állása azokban a nagy BUCUREŞTI, februar 17. Legutóbb több közéleti vezető férfi, aki már 10 tör­vényhozási szakaszon át volt egyfolytában képviselő, vagy szenátor, kérést adott be a semmitőszékhez, hogy jogszerinti szená- torságukat elismerjék. A semmitőszék el“ nöki tanácsa most döntött több ilyen ké“ résben. így elismerte Maniu, Popoviciu Mihály és Pillát Ion jogszerinti szenátor* ságát. Hans Otto Roth jogszerînti szenátori kérése BUCUREŞTI), február 17. Dr. Hams Olio Roth, a romániai, németség ■vezére, oi legfelsőbb semmi tő s®ékhez átnyúj­tott beadványában arra kérte a magas bbói fórumot, hogy őt jogsze-rimlt szenátorrá nyil­vánítsa, miután 10 törvényhozási szaka s zón­ál tagja volt a törvDnyhozásnaik. Az uj polgármesterek névsora BUCUREŞTI, február 17. A belügy- minisztérium a következő uj polgármes* tereket nevezte ki: Kolozsvár: Richard Filipescu, a törvényszék harmadik szek­ciója kereskedelmi ügyosztályának elnöke, Arad: R. Ovazeanu, Nagyvárad: C. M. Constantinescu, Brasov: V. Nanu alezre­des, Karánsebes: Mircea Antonini, OravK ca: Dumitrescu, Csíkszereda: V. Paşnic, Fogaras: P. Teodoru, Déva: loan Pane, Lugos: Prosteanu, Sziget: M. Simonca, já“ rásbirósági vezetőbiró, Marosvásárhely: C. Dimitriu, Beszterce: S. T. Niculescu, Székelyudvarhely: Stefanescu, Szatmár: Misulescu, Zilah: Cornel Centea, Nagy­szeben: Emil Georgiu, Dés: Vasile Bala- gan, Segesvár: Grefieus, Balázsfalva: Vec- hiu, Temesvár: Z. Teodorescu, Sepsi­szentgyörgyi E. Panciulescu, Torda: Pa- Iamageanu. Őrizetbe vett külföldi laptudósitók BUCUREŞTI, február 17. Hotineanu ezredes, az ilfovi katonai biróság főügyé­sze a következő újságírókat állította elé és vette őrizetbe: Kövér, az United Presse, Holler, az Asociation Press, dr. Kovács Jenő, a Newyork Times, Pastia, a Radio Central munkatársait. Szövetkezeti reformok Bucurestiből jelentik: A „Viitorul“ megbízható forrásból szerzett értesülése szerint rendeleítörvéíny készül, mely meg­semmisít? a szövetkezeti minisztérium újjászervezésére vonatkozó szabályokat. Birói szervezeti szabályok módo­sítása Bucurestiből jelentik: A hivatalos lap tegnapi számában királyi dekrétum jelent meg, mely a bírói szervezeti szabályokat olyként módosítja, hogy ideiglenesen bí­rákat is lehet kirendelni, a vármegyei prefektusi teendők és a megyeszékhelyek vagy törvényhatósági joggal bíró váro­sok polgármesteri tisztség ellátására. A delegált biró megtartja helyét az igaz­ságszolgáltatásban. A közigazgatásban töltött időt betudják szolgálatába. (Cikkünk folytatása a harmadik oldalon.) jjj Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42c, évente 840 tej. — Msgyarorrziigra: negyedévre io; félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi íikmokba csak a portókülönbözeotei több CLUJ = KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 18. Egy €ü miM Ilyenkor szerepet kaphat, mint megszólaló. Az ideges idők fölsv.ime vetik a mélység ada­lékait. A sajtó és az államvezér érdeklődik, mit mond a földobott elem, az ,,ember az utcáról“, vagy ahogy az Unióban mondták egy időben, az „elfelejtett ember“. Ha vala­melyik szerencsésen fogalmazza meg mon­danivalóit, ncgy \a nagyút véletlenül észre­veszi mji latkor, óta önkéntelen érdekességét. híressé válik, nevéből fogalom származhat, mint a koszénfejtő Stachanovéből, aki újra fölfedezte 0 munkás erejének n végsőkig való kiszivăii módját és így az igen olcsó termelés fokozását. Ez volna tehát 0 vox populi vox Dei, n nép szava Isten szava? Nemrég egy angol zöldségtermelő zsellér ne­vét kapta föl az angol közvélemény: a derék embert barátai noszogatták, vállaljon ö is, mint ők, munkál a herdfölszerebési gyárban, többet kereshet, mint a pántlika-földön, de ő talpraesetten és az ösztönös humanizmus mély zengésével válaszolta, hogy csak olyas­mit akar ezután is előáll Honi. ami élteti az embe>ri[- és nem ami pus-JitjO: elég kár, hogy annyi föld hever komoly művelők nélkül, mert ,,a bombát nem lehet megenniMit? A bombát nem lehet megenni•? Hiszen ez ellen tétele ama másik híresnek.hogy „előbb ágyú és aztán vaj“ . . . Egy angol újság ezt az apróságot hamarosan megírta és most nagy tetszés közepette közli az uj szállóige hősének újabb és újabb nyilatkozatait, me­lyek tisztán csörgedeznek, mint a hegyi p®- lak és elmederitők, mint a falusi virágos, rét. Még izgalmasabb egy másik emberke hi­res föllépése. .4- ifjú orosz munkás levele­zése Sztálinnál alkalmat adott, hogy n vörös szfinks: valamit föltárjon a: uj orosz lejek titkaiból és megfélemlítse a világot az ál­mából ébredező világforradalmi törekvés megújuló szándékaival. Hatalmas szikfalömb dőlt a világ viharos és ringó tengerébe, pe­dig eléggé kábult már a: agyunk és nyug­talanok az éjszakák. Egy lépés a béke érde­kében és kettő a háború feléi1 Nincs két­ség. Az orosz óriás megmozdult és ropog­tatja izmait. Ez S pár la hangja egy visszatérni készülő középkor mögött, a történelem igen messzi múltjából. Ez visszahatás az antikomintrrn háromszögre és jobboldali törekvésekre; e: talán a fölkinátkozás fokozása, hogy utat engedjenek a távol kelet háborúiban katonai sikerekre, gazdasági terjeszkedésre, bujtoga- tá eredményekre törő 16: cs orosz vágyako­zásoknak. Itt a háború és forradalom ab­szurduma harsog elő. mig (tz angol kisem­ber körül a békét erőszakoló vad fegyver­kezés c békét veszélytelen verejtékkel idéz­ni akaró természetes munka küzdelme vitá­zik. Nekünk ez a harc a rokonszenves, nem a vilőg»:emlélei'i szélsőségek állandó ritmu­sa: hatás és ellenhatás, fönt és lent. . . Óhaj­tásunk. hogy ebből ez angol vitából a békés munka kereked jók felül, mely használat nél­kül ócskavassá leit fölfegyverkezés fölösle­gessége után c/z ennivaló és egyéb kózszük- séglet dús előállítására késztessen bennünz két. Egy kis pihenőt a negyedszázada haj­szolt emberiségnek, jóllakást a rengeteg ínsé­gesnek, életet a; életre meghagyottmk, kis boldogságot a boldogtalanság helyett. Együt­tes tiszta emberi hangra, vox humanára. melyet ti: orgona közül ösiszetanult énekkar zeng körül — boszorkányság ez? — meg­valósulhatna ez az egyszerű csoda. Mi ni­ci hogy öreg nemzedékünk életében voltak ilyen hosszú „hétegpési szünetek“, egyek a milliókból elővarázsolhatnák lehetőségei­ket'. Csak mához kellene jutniok c saját bölcs mondataikkal vagy a közmondásaik kai, melyek duzzadnak ez élet egyszerű, w- dóm, bölcs, emberi, békés igazságaitól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents