Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-13 / 35. szám

ELLENZÉK

I 9 3 fi február 13.

8.

aho! uj élet indul a régi j^HnHnmi birodalom helyén

E.-y KoíOisuirott átutazó magyar mérnök beszél teheráni útjáról és a pedagógia fejlődéséről

CLUj-KOLOZSVAR, február hó.

Magyar emberek néha messzire vetődnek el ai nagyvilágban A magyarok \ ilágs/óvetségénél sorolhatnák el, menynyiül!. lehetnek a/ Egyesült-Államokban, Délarnerikábau, A1 rikában, I ndiábam, t se ti eg Vusztráliában is, de Perzsiában, amit ma már Iránnak hivnak, annál kevesebbem. Perzsia azok közé a birodalmak közé tartozott, ahová idegen embernek a legnehezebb volt eljutni, részben azért, mert mindig szigorú volt a határzár, másrészt pedig: Perzsiábám hosszú időn keresztül nagy volt a bizonytalanság és európai emberek közül kevesen gondoltak arra, hogy a sah ok földjén keressenek megélhetést. A világháború alatt egy-két magyar iogoily

szökött át az orosz birodalomból Perzsiába, a volt foglyok közül is többen átvándoroltak.

Mosd' rövid ódéig Kolozsváron tartózkodott egy iráni magyar: Romeiser Ferenc mérnök, aki Teheránban, Perzsia fővárosában él már bosszú esztendők óla, az ottani legnagyobb filmszínház vezető mérnöke. Romoiser Ferenc most már vonalon ül, valahol Bagdad felé ; járhat, de mielőtt elutazott, beszéltünk j vele arról ay országról, amelyről talán ' a legkevesebbet tudunk. Romeiser Ferenc egyike azoknak a magyaroknak, akik legrégebb idő óta élnek Iránban, jól ismeri a perzsa' kultúrát, Irán történőiméi és különösen a mostan» állapotokat.

Uj birodalom a regi helyén

— Minden idegent meglep az a hala dás — mondta a kalandos életű mérnök, — amely azonnal szemébe ötlik mindenkinek, amint átlépi az ország határát. Mindenki a legfantasztikusabb fogalmakkal érkezik Perzsiába, de nagyon gyorsain kénytelen belátni tévedését. Irán modem ország lett! Közíbiz'tonsági szempontból sok európai országot elhagyott és az is érdekes, hogy ami az államháztartást illeti: a bevételek tökéletesen fedezik a kiadásokat és se belföldi, se külföldi kölcsönt nem vesznek fel. Történelmi szempontból minket magyarokat különösen az érdekelhet, bogy a teheráni könyvtárakban igen régi feljegyzések találhatók, amelyek szerint már az ősidőkben Pannóniában Iránból vándorok törzsek települjek le, amelyekkel a nagy perzsa hódítók csapatai Pannóniában a saját anyanyelvükön érintkeztek. Érdemes volna, ha ezzel a kérdéssel hivatott történészek foglalkoznának. Nagyon valószínű az is, hogy az iráni történetludósolk többet tudnak rólunk, mint mi ayi ái*ja népek bölcsőjéről és az árja kultúra középpontjáról. Mert a' régi perzsák nemcsak katonailag liódrtoták meg a nyugati népeket, hanem kultúrájukat is eljuttatták. Perzsiában uralkodtak a nagy Dárius, Xerxes és Artaxerxes királyok ködbevesző alakjai és onnan kormányozták az akkori világot...

Ezután a mostani időkről beszélt Romeiser Ferenc. Elmondta, hogy Irán az utolsó ötszáz esztendőben nagy hanyatlásnak indult, a'zi északi tartományok orosz kézbe kerültek, mig a déli vidékeken hosszú ideig az angolok voltak az urak. De a világháború után megjelent egy nagy üstökös a perzsa égen: Riza San Pahlevi, akit már életében nagy-nak jevasutügyi minisztérium panamái miatt a legnagyobb nyilvánosság előtt folyt le a tárgyalás, a legsúlyosabb ítéletekkel. A lapoknak szinte kötelességévé tette a fejedelmi hivatal, hpgv a legrészletesebben számoljanak be a botrányos ügyről és semmit el ne hallgassanak a történtekből.

Magyar pedagógiai filmek Perzsiában

Ma jd igy folytatta beszámolóját a magyar mérnök:

— .4 modern trónban a nők nem hordánál: már fátyolt, a férfiakon sincs

turbán, söt az egyház föemberei ifi kezdenek az utcákon civil-ruhában járni. A sportok nagy fejlődésben vannak éa a fi»- talság nT egész országban cserkészcsapatokba szervezkedik Az egykori há- remhölgyek leányai most már mint cserkészlányok vonulnak fel március 16-án, Riza San Pahlevy király születésnapján Szövőgyárak, cukorgyárak és mindenféle más modern ipartelepek nemek ki o\ földből. A svájci hires nagy hegyi vasútvonalakhoz hasonló bravúrral épülő transiráni vasútvonal befejezéséhez közeledik, sőt már tervezik a következő nagy vonalán is A földrnivelés növelésére modern gépekkel felszerelt társaságok alakulnak, impozáns középületek emelkednek Teheránban és a külföldi tőke minden eszközzel azon van, hogy elhelyezkedhessen Iránban. A közoktatás hatalmas tempóval terjeszkedik és már rohamosain növekszik a felnőttek számára nyitott irni-olvasni tiBTntó tanfolyamok számai. A közoktalág ott tart, hogy a különböző fakultásokkal bi:ró egyelem két év ólai részben megkezdhette működését. sőt a filmvetítéssel megkönnyitett oktatás organizációját is el ha tározlak és ennek szervezésével éppen engemet bizlak meg. Ezért is vittem pedagógiai filmeket, hogy ott, Irán polgárai előtt a mergyar kultúrából és tudományból is bemutassuk azt, ami jellemző, ami érdekes és amiből ott sokat tanulhatnak.

— Szeretném felhívni a magyar gyárak és intézmények figyelmét arra, hogy a jövőben válogassák meg. kit jogosítanak fel képviseletükkel Ne legyen az elég. ha valaki egyáltalában ..vállalkozik" Iránba jönni, mert n,z eddigi tapasztalatok szerint az ilyen megbízatásokkal érkezett legtöbb ur nagyon csúfosan volt kénytelen Iránból eltávozni. Minden európai országnak van már képviselete Iránbam. Összes szomszédaink, természetesen főleg a gyárak és ipartelepek révén keresik a kapcsolatot ezzel a gazdag és kiegvensulvozoti állammal.

D. A.Hollywoodi karrierek:

Gaál Francitól BUDAPEST, február hó.

A Hollywoodban működő magyar Írókról és művészekről időnként a legellen- őrizhetetlenebb híradások jelennek meg. Alkalmunk van teljesen hiteles forrás alapján beszámolni a film-fővárosban elhelyezkedett magyarokról.

Meg kell jegyezni, hogy ez a riport a mai helyzetét tárja fel, mert hiszen Hollywoodban máról-holnapra változhat egy iró, vagy művész munkalehetősége. Hogy ez mennyire igaz. azt Marlene Dietrich esete bizonyítja, aki egyik napról a másikra — lett kegyvesztett, miután utóbbi filmjei nem jártak azzal az anyagi eredménnyel, amelyet a gyár elvárt volna. Ebből az esetből is látható,- Verebes Ernőig

hogy a hollywoodi karriereknek nincs stabilitásuk. Uj csillagok tűnnek fel és régi csillagok áldoznak le.

De térjünk a tárgyra:

Ezidőszerint legnagyobb érdeklődésre Hermann Kosterlitz, helyesebben Koster karrierje tarlhat számot. Kosterlitz másfél évvel ezelőtt utazott Hollywoodba, ahol heti 250 dollár fizetéssel helyezkedett el a\z Univcrsalnál. Azonban ezt a szerény feltételű szerződésé1 is csakhamar felbontották, mert egy neki átadott sziizsét rossznak talált. Ekkor történt, hogy Joe Pasternak, az Amerikába vándorolt producer megtalálta ..A három kis ördögi storyját, összeállt Kosterlitzel és igen szeréiay atragi eszközökkel meglölt a történelem.

— Az iráni birodalom ura — mondta a magyar mérnök —, régi nemes katonacsaládból való és az egész katonai ranglétrát alulról kezdve futotta be. Már minit generális tfeztitotta meg az ország északi tartományait a világháború végén aiz orosz hadaktól és nemsokára mint hadügyminiszter fogott hozzá az országépités munkájához. Megtisztitotta országát a valóban óriási létszámú kicsii és nagy rablóbandáktól is. Állandó har- cok közipetite ment felfelé a mct\ga dicsőséges utján, egészen Irán ősi trónjáig, amelyet mint hatalmas uralkodó foglalt /. A nép Riza San Pablevit majdnem mint prófétát, de legalább is mint megmentőt és felszabadítót imádja. Amit ö tett, az annyi, mint amit Mussolini, vagy Hitler tettek nemzeteikért, azzal a különbséggel, hogy a két európai drk- : ’ .ornak civilizált népek álltak rendelkezésére. Riza San Pahlevi a legrégibb kulturnép élére került, de ez a nép a legteljesebb elzüllésben és dekadenciában volt. Kitárta az ország kapuit a tudomány és a modern civilizáció előtt. Minden befolyástól mentesen kormányozza országát, az alattvalóknak és az idegeneknek egyaránt törvényesen biztosítja jogaikat. Példátlan energiával lép fel a korrupcióval szemben. Legutóbb a

Irta:

MARTON LILI

A legjobb időbeosztás — mondta egyszer egy okos ember — ha az ember naponta nyolc órát dolgozik, nyolc órát pihen és nyolc órát szórakozik és sportol. Ez a mondat átment a köztudatba s pontos emberek igyekeznek betartani, olyanformán, hogy valami egyensúly álljon fenn napjaik különböző elfoglaltsága között. Csakhogy ki tudja ezt a nyolcórás hár- masszabályt betartani? Mert dolgozni azt lehet nyolc órát, sőt többet is, aludni is muszáj legalább nyolcat, de mi van a nyolcórás sporttal és szórakozással? A szabály felállitója nagyon rendes, pontos ember lehetett, szerencsés körülmények között élt s ha törik-szakadt, nyolc órát szórakozott naponta. Aranyszabálya pedig ugyancsak rendes és pontos emberek számára szól, valami olyan rendes és pontosan beosztott világban, ahol mindenki szabadon rendelkezik az idejével, semmi körülmények között nem kell naponta nyolc óránál többet dolgoznia s igy a nap 24 órájából tizenhattal azt csinál, amit éppen akar. A szabályfelállitó ur boldog és rendes világában azonkívül minden polgárnak rendes és jólbeosztott

jövedelme van, úgyhogy nem probléma a kultur= és sportigények kielégítése, sem egy klubban vagy vendéglőben elköltött vacsora zenekiséret mellett s utána egy bármüsor megtekintése baráti társaságban.

Mindenki tudja, hogy a szórakozás milyen fontos, mennyire szüksége van rá minden embernek. Csakhogy nem mindenkinek lehet és nem mindenki tud szórakozni, mintahogy sportolni sem tud minden ember, mert nincs hozzá tehetsége. Vannak őstehetségek a sportban, kik kétszer veszik fel a sitalpat s máris bátran és remekül siklanak rajta. Viszont mások meg sem tudnak állni s ha mégis megpróbálják, olyan szörnyű nagyokat esnek, hogy átkozzák, aki a sítalpakat kitalálta. Ugyanigv vannak őstehetségek a szórakozásban, akik beülnek egy kiskocsmába, megisznak egy pohár sört, lehunyt szemmel és taktusra bolongatva meghallgatják kedvenc dalukat s másnap elmondják mindenkinek, hogy milyen remekül mulattak az este. Ezzel szemben vannak emberek, akik abszolút tehetségtelenek a szórakozásban: nem érzik jól magukat

csinálták a mull szezon egyik légim yyobb 9ikerü filmjét Moudnni sem kr-ü hogy Kosterlitz fizetése egyszerre lu-i 2000 dollárra' szökött és második lilmji a „100 férfi1, 1 kislány'4 után külön nagv honoráriumot kapott a gyártó!.

Qaál Era ne is ka most elkészült Hs- filmjéért 25.000 dollárt kapott. Szerződé se szerint második filmjéért 30 000 harmadik filmjéért pedig 50 000 dollárt fog kapni

Igen érdekes He rezeg Géza hollywoodi karrierje. Annak idején a Paramount heti 350 dollárral szerződtette, ezt 0 fi zetést azonban két hónap után 500 dollárra emelte. Az általa irt Zo’a filmnek rendkívüli sikere volt Még nem is élvezhette e siker gyümölcsét, amikor kitör! ismert válóperes botránya, amelynek kö vetkezményei — tekintettel a hollywoodi viszonyokra — nem maradhattak el Herezeg Géza ezidőszerint egyetlen gyárnál sincs alkalmazásban, hanem személyi titkárja Sheennek, Jeritza férjének, aki egyik filmváilalait elnöke.

A legnagyobb hollywoodi karrier: Vajda Ernőé. Vajda tizenkét évvel ezelőtt ment ki Hollywoodba, ma már amerikai állampolgár és most kötötte legnagyobb szerződését a Metróval, ahol három évig heti 2500 dollárja van és filmenként külön 50 000 dollárt kap.

Lengyel Menyhért egy7ideig a Paramount nál működött, ahonnan a Metro szerződtette heti 1000 dollár fizetéssel, sei,

Érdekes megemlíteni, hogy Gaál Franciska férje, Dajkovich Ferenc, aki feleségével együtt ment ki Hollywoodba, darab- és szinházügynökséget nyitott, amely nagy eredménnyel működik.

Lukács Pálról is érkezett hh\ Lukács legutóbb Londonban tartózkodott, ahol egy filmet forgatlak vele. Nemrég érkezett vissza Hollywoodba, ahol azonban még semmiféle szerződést nem irt Mű Több gyárral folytat tárgyalásokat.

Hajmássy Ilona is befutott. Befe^/te első filmjét, amely még nem reprezentativ szerep, de karrierje biztosítottnak látszik és heti 500 dollár fizetése is rövidesen emelkedni fog.

A kis Verebes Ernő. aki tavaly igaza 1! bizonytalanra ment ki Hollywoodba, nemrég a Coin m 5 zu-gyárral irta alá szerződését. Heti 400 dollár a fizetése. Meg kell említeni, hogy Verebest nagyon megszerették amerikai kollégái. Legjobb barátja: Garry Cooper.

Végezetül a leghíresebb és legjelentékenyebb hollywoodi magyarról szó] a híradás: Czukor Györgyről. Ez a har- mincnyolcéves fiatalember ma a legismertebb rendező Hollywoodban. A Metro szferződítette kizárólagos joggal heti 5000 dollárral és minden filmjéért 150.000 dollárt kap. Czukor György rendezi az összes Garbó-filmeket. A Kamé- liás hölgyet is ő rendezte.

Eddig szól a hollywoodi tudósítás a „filmparadicsom" magyarjairól.

kávéházban, zenés mulatóhelyen, csípi a szemüket a füst, ha színházba mennek semmi sem tetszik, ha moziba mennek, hülye a film, ha vendégségbe hívják őket, rossz a vacsora és unalmas a társaság.

Három különböző emberről írunk a szórakozás problémájáról. Ök hárman képviselik azt a három embertipust, amely közül az első nem tud szórakozni, felesleges idő- és pénzpazarlásnak tartja, a második szívesen szórakozna, de nem engedheti meg magának s a harmadik, aki élete céljának tartja a szórakozást s reggeltől estig programot csinál és szakadatlan hajszával próbálja takargatni élete üres és csillogó céltalanságát.

Az első ember, akivel beszélünk, tiszt= viselő felesége, szerény polgári keretek között él, tisztában van vele, mennyire fontos az embernek a mindennapi munka után a változatosság, egy kis szerény szórakozás, csakhogy nem tud szórakozni, legalább is olyan módon, amit az emberek szórakozásnak neveznek.

— Lánykoromban nagyon jól éltünk, vacsorákat adtunk, anyám névnapjai hi= resek voltak — mondja — persze vittek hálózni is minket, két másik nővérem már hetekkel azelőtt csak a bálról, a ruhákról s a fiukról beszélt. Engem különcnek tartottak és nem értettek meg, mert ruhát próbálni utáltam, táncolni se