Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-13 / 35. szám
6 ELLENZßK 1938 /»bruit 13. ' ' 1 • • v I _ Cyógyiinafók a iuJoketegségek 1 Mindazok, akik asztmában, tüdő vagy gágefütubcrlculózísban, sorvadásban, tüdöcsucshurutban, idült köhögésben, nyál - kásodásban, régóta meglevő rekedtségben és náthalázban szenvednek és eddig nem találtak gyógyulást, cfclől tökéletes felvilágosítást kaphatnak képekkel ellátott portómentes könyvünkben, mely dr. Guttmann tollából jelent meg: „Gyógyit- hatók a tüdő etegségek?“ címmel. Hat lejjel ellátott levelezőlap, beküldését kérjük, pontos címmel a következő címre- PUHLMANN & CO., BERLIN 850. MÜGG"LSTRASSE 26 —25/a. «ii üzletasszonyok Mrs. Green, aki sárt„ngereket vásáro't és fürdőhelyeket kreált. — Mrs. Dorrence, aki feltalá t a konzervievest. — Autógyárosnők, bankárnők óriási karrierje Amerikában NEWYORK, február hó. A sokezer szó közül, melyet az emberek kitaláltak, csak két szó őrizte meg fényét, varázsát — a többi elkopott. A két ■>zó: Siker és Szerelem. De míg a Szerelem megelégszik egy értelemmel — Ázsiában ugyanazt jelenti, mint Afrikában. Amerikában ugyanazt, mint nálunk — a Siker szeszélyes. Szólítsd nevén Európában s úgy tűnik, mintha gyorsankialvó kis rakéta repülne fel szemed előtt.. . Szólítsd Amerikában s egész tűzijáték robban e szó nyomán. Megvilágosodik tőle az ég és aranyeső hull a siker kegyeltjére, akár nő e boldog halandó, akár férfi. Ám a jenki-Danaék ritkák . . Szinte hihetetlen, hogy Amerikában, a sikerek országában, az asszonyok paradicsomában, négy-öt nő szerepel csupán a milliókat forgató „nagy business“- ben. Első e hölgyek között Hetty Green, a háboruelőtti tollaskalapos, zsupónos, kontyos, uszályos világ szenzációja. A női őszien Í50 millió dollár* jövedelme: A nyolcvanas évek elején bakfiskoru- kat élték a középamerikai városok. Két felhőkarcoló közt kalyibák sora, két utca közt gazverte rét, két járda közt sarten- ger... E sártenger szélén tipegtek a város hölgyei, egyik kezükben pici napernyőt, másikban uszályukat szorongatva. Szemüket ildomosán lesütötték. így kívánta ezt az illem. Különösen Cincinnatiban, ahol vérében volt mindenkinek a német dédanyák „Sittsamkeit“-ja. A város hölgyei közt tipegett egy csinos barna asszony, bizonyos Mrs. Green, aki nemrég került ide. Sétaközben vidáman nézett jobbra-balra ... Látszott, hogy fütyül az illemtanra .. . Hetty Green a telkeket, a házakat, a várost vizsgálta. Hamarosan hire járt, hogy a csinos Mrs. Green egész kerületre való sártengert vásárolt a város keleti részén. A férfiak összenéztek és jót nevettek. Kinevették a bolond Hettyt. A város azonban, a szeszélyes amerikai város Hettynek adott igazat. Egyszerre csak dél felé kezdett terjedni. Arra, amerre a fiatalasszony telkei feküdtek. Az előkelők, akik eddig északon laktak, hirtelen délnek vonultak, mint a vándormadarak. Hetty telkeinek ára hisztérikusan ugrott ég felé. A szomszéd városban még nagyobb stílűén, még szerencsésebben spekulált. Csalhatatlan ösztönnel érezte meg, merre terjednek a fiatal városok, melyiküknek van jövője, melyikük a múló amerikai „boom“ szappanbuborék-gyermeke. A 9Q-es évek elején Hetty Green bevonult a csikágói tőzsdére s olyan káprázatos szerencsével dolgozott, hogy felfigyeltek rá a férfiak. Voltak, akik spekulációiban követték. Ezek kitünően jártak. Voltak, akik szívesen követték volna az élet egyéb utjain is. Ezeket kinevette . . . Hetty Green, aki immár százezrekben spekulált, pici játéknak, macska-egér játéknak érezte a szerelmet .,. Különben is férjnél volt. Nagyocskák voltak a gyermekei, mikor eladta összes részvényeit. Eladta házait, telkeit. Nem érdekelték a városok — nagyrészük úgyis fölépült már — Hetty Green távolabbra nézett. Két fürdőhely tündöklése és bukása Csalhatatlan ösztönnel megérezte ez a zseniális aszony, hogy Amerika, mely évszázadok óta szüntelenül dolgozott, izzadt, most végre elég gazdag ahhoz, hogy pihenjen. Vagyis, hogy a feleségek és gyermekek kipihenjék az apák fáradalmait .. . Pihenésre pedig a természet zöl- delő ölénél rni sem alkalmasabb. Hetty Green ránézett a térképre s megvásárolta Newport falucska környékét. „Szegény Hetty megbolondult“, mondották- az amerikaiak s ezúttal senki se követte Newportba. - ■ A fürdőélet Saratogában zajlott, a saratogai forrásoknál, melyeknek gyógyító hatását az angol Johnson tábornok fedezte fel a 18. században. A tábornok a William Henry erőd ostroma közben megsebesült. Magas lázban feküdt s meg is halt volna, ha hűséges indián szolgája, aki ismerte a saratogai forrás csoda-hatását, meg nem itatja ezzel a vízzel.... A tábornok meggyógyult s azóta százharminc év telt el . .. Százharminc év... A türelmetlen Amerika egyszer úgy érezte: unalmas Saratoga kies vidéke. A „Smart set“ uj szenzációra vágyott: hölgyei becsomagolták sonkaujju taftruháikat, gombos cipellőiket, napernyőiket s — a 90-es évek végén — áttették székhelyüket Newportba ... Hetty Green pedig jót nevetett s egy interjúban így nyilatkozott: „Csak az első milliót nehéz megszerezni. A többi magától jön.“ — Mikor vonul vissza az üzlettől, Mrs Green? — kérdezte az interjuoló. — Ha elintéztem Saratogát — válaszolt Hetty s mindenki azt hite: hogy mint női Attila, a földdel akarja egyenlővé tenni a leigázott fürdőhelyet De — mint oly gyakran — most is meglepte a világot Hetty Green. Saratogát nemcsak hogy nem tette tönkre, hanem felvirágoztatta, egész környékét megvásárolta. Az uj Saratoga megtetszett néhány sportembernek. Lóversenypályát építettek gyönyörű gyepén, majd versenyistállókat, villákat, kastélyokat s évek óta ott futják a legnagyobb amerikai lóversenyeket. Mikor Hetty Green visszavonult az üzleti élettől, elhatározta, hogy kezébe veszi leánya sorsát. Ezt meg is tette, még pedig olyan energikusan, hogy Sylvia- Harriet harmincnyolcéves koráig nem ment férjhez. Mamája minden kérőt azzal gyanúsított, hogy a Green-vagyon kedvéért akarja elvenni SyÍviát. Egymásután beszélte le a házasságról az olasz della Torre herceget, az angol Earl of Yarmouth-t, 1909-ben végre megtetszett neki egy deresedő úriember, Matthew Astor Willks, az Astor-vagyon alapítójának dédunokája. — Ehhez a fiatalemberhez hozzámehetsz — mondta Sylviának. — Dédnagy- apja, az öreg szőrmekercskedő, majdnem olyan tehetséges volt, mint én. Hetty Green, aki nem tartotta magát többnek, mint „tehetségesnek“, hatvankétmillió dollárt hagyott leányára és fiára, mikor tízévi teljes visszavonultság után meghalt. A konzerv&yáros Edith Dorrance Amerika legkiválóbb üzletasszonyainak egyikét Mrs. John Dorrence-nak hívják. Hajába ősz szálak vegyülnek, de a szeme éppoly élénk, alakja éppoly lányos, mint volt negyven év előtt, mikor fiatal férjével bevonult a kis newyerseyi házba, mely magánosán állt egy nagy park szélén. A farm paradicsom-farm volt ... A fiatalok szerették egymást . . . Joggal nevezték hát otthonukat „földi paradi- csom“-nak. Ám egy idő múlva kiderült, hogy mint oly sok földi édenkert nyugalmát, a newyersey-i kis farmét is megzavarja a kígyó, melyet pénzhiánynak hiv- nak. A szomszédos kis konzervgyár, mely a farm paradicsomát feldolgozta, alig keresett annyit, hogy a Dorrance-házaspárt és az öreg Campbellt, a gyár tulajdonosát eltartsa. — Tudod, mi a baj? — mondta Edith Dorrance férjének, mikor egy este gondterhelten ültek házuk verandáján. — Az a baj, hogy az emberek hetenként legfeljebb egyszer esznek paradicsomkonzervet. Miért nem gyártunk olyasmit, amit mindennap esznek. Például levest, leveskon- zervet? — Levest? — ismételte Dorrance rosszkedvűen. — Ki vesz olyat, amit maga is meg tud főzni? — Mindenki — felelt a fiatalasszony élénken. — Mert tudd meg, hogy uj világ küszöbén állunk. Más idők jönnek: a nők nem fognak ezentúl a konyhában állni, sütni-főzni. Dolgozni fognak! A nők ... — s Edith Dorrance éjfélig beszélt csillogó szemekkel. Éjfél után a férje igy szólt: Ha az öreg Campbellt is meg tudod nyerni a terv számára, én beleegyezem. — Joe Campbell, a gyár tulajdonosa maradi, makacs öregember volt. De a fiatalasszony nem ijedt meg tőle. — Válasszon — mondta neki másnap. — Válasszon, Mr. Campbell, az én tervem és a biztos csőd között. Ha az én tervemet választja, milliókat fog keresni, egész Amerikát maga fogja etetni. Mert a főzés meghalt. Itt a konzerv-világ, a coctail- világ, a szendvics-világ. Itt a nők Amerikája . . . Odakint — kimutatott az or- szágutra, — azok az uj masinák fognak járni, melyek most indulnak és nők fogják vezetni őket. Odafent ... — a tavaszi égre mutatott — gépek fognak repülni s azokban is nők ülnek. A gyárakat, az áruházakat, a színházakat, a bankokat nők fogják vezetni és ezek a nők — dolgozók — csak akkor fognak főzni, ha féligkészen kapják az élelemiszereket, ha öt perc alatt az asztalra varázsolhatják az ebédet. Joe Campbell elgondolkozott. — Csináljatok, amit akartok — válaszolt rosszkedvűen. így született a Campbell leves, mely 28 alakban jelenik meg, két Amerikát táplál és ţo millió dollárt hozott a Dorrance- családnak. Mikor Mr. Dorrance meghalt, úgy rendelkezett, hogy felesége vezesse a gyárat, melynek eddig is igazgatója volt. így lett Edith Dorrance az amerikai üzleti világ „first lady“-je, a jótékony intézmények legbőkezűbb támogatója . . . Mindenki szereti, csak az újságírók nem szívlelik. Hogy is szívlelnék, mikor Mrs. Dorrance- ról legelszántabbjuk se tud pletykázni?... Ennek a kiváló asszonynak nincs magánélete. Nincs jachtja, repülőgépe, palotája. Szerény kis autón megy a gyárba reggel, estig dolgozik, mint bármelyik hivatalnok. Annál színesebb négy lánya, akik szenvedélyes hölgysofőrök, pilóták, foxtrotto- zók. Néhány év előtt az angol udvarnál is bemutatkoztak. Uszályos fehér ruhában, bólogató strucctollak alatt léptek a Buckingham-palotába, az amerikai nők földi paradicsomába, mely oly sokban különbözik az édesanyjuk hajdani kis Paradicsomától, B. M. Százszámra vannak külföldön r* m m rr’ ** B not rendőrök PÁRIS, február hó Nugy szenzáció volt, amikor pár évvel ezelőtt Angliában próbaképpen bevezet lék a nőt rendőrséget. Voltak, akik nem jósoltuk nagy jövőt a női rendőröknek, de rövidesen kiderült, hogy a hölgyek ezen az uj munkaterületen is kitünően beválnak. Különösen a nő- és gyermekvédelem terén működnek eredményesen a női rendőrök. Éppen ezért Angliában már 400 1 a szaporították a női rendőrök számát, akik közül 150 Londonban teljesít szolgálatot Anglia példáját más államok is követték: Varsóban ma már 200-nál több nőj rendőr van, Németországban is minden 50 000-nél nagyobb lélekszámú városban működik két-két női rendőr Parisban két évvel ezelőtt nevezték ki az első két hölgyet a rendőrséghez, akik oly kiválóan megálltak helyüket, hogv nemrégiben ismét két női rendőrt vettek fel s ugyancsak két-két nőt neveztek ki a lyon i és a grenoble-j rendőrséghez A pârtsi női rendőrök jelentésének adatai érdekesen világítják meg, milyen ügyek elintézése vár az uj pályán dolgozó nőkre. Felemlíti a jelentés például, hogy egy kisfiú minden bejelentés nélkül napokig elmaradt az iskolából Az iskola igazgatója értesítést küldött a gyermek családjának, de választ nem kapott. Az eset gyanús, megbízták tehát az egyik női rendőrt, kutassa ki, mi tor térit a gyermekkel. A detektiv-hölgy elmegy az illető családhoz, benyit a In kásba . . és szemben találja magát egy hangosan éneklő, Őrült anyával, a keresett gyermek pedig kiéhezetten, eszméletlenül hever a szoba egyik sarkában Elhelyezni az anyát, gondoskodni a szerencsétlen gyermekről: ez volt a következő feladata a nőj rendőrnek. Nehéz eset volt, amikor egy tizenhat éves leány — egy előkelő líceum bentlakó növendéke, — egy napon szó nélkül eltűnt. Elmúlt néhány nap. a leány nem adott élet jelt. Mi történt, szöktet és, nőrablás, bűntény? Az iskola igazgatónője és a szülök kétségbeesve fordultak a rendőrséghez, ahol a női detektiveket biziák meg a nyomozással. Tizenöt nap múlva, bravúros nyomozás után. Mon- vert kisasszony megtalálta a fiatal leányt egy kis penzióban Kiderült, hogy a regényes fantáziájú bakfis filmszinésznő akart lenni s mivel tudta, hogy szülei ebbe nem egyeznek bele, megszökött az intézetből. Mindennap más penzióba költözött, mindennap más álnéven jelentette be magát. Naiv, fiatalos bizakodással abban reménykedett, hogy hamarosan sikerül szerepet kapnia valamelyik filmgyárnál s akkor szülei már nem fogják tovább ellenezni művészi ambícióit. A fiatal hölgy filmgyár helyett terme szetesen visszakerült az intézetbe . . A gyermekkel kolduló nők ellenőrzése is a női rendőrök feladatai közé tartozik. A kolduló asszonyok, hogy nagyobb szánalmat keltsenek, gyakran cipelnek karjukon beteg vajgy hiányosan öltözött gyermeket. Néha a. gyermek nem is az övék, „bérbe veszik“ valamely hasonló eldurvult lelkű asszonytól, akivel aztán megosztoznak a munkanélküli kereseten Az álkoldusnőket lefülelni, megtisztogatni tőlük aiz utcái: ma már a női rendőrök feladata Párában. Mivel a női rendőrök kifogástalanul dolgoznak, de kisszámúk miatt azt a rengeteg ügyet, ami a nő- és gyermekvédelem és egyéb szociális téren adódik, nem tudják elvégezni, Parisban azt tervezik, hogy a női rendőrök számát rö videsen ötvenre emelik fel. Meghalt a világ első számú felefonelőfizetője TORONTÓ, február hó. Torontóban meghalt kilencvenhárom éves korában Hugh Neiison, a világ első távbeszélő-előfizetője Halála napjáig abban a házban lakott, amelyben az el ső távbeszélő-állomást bevezették. Hugh Neiison a torontói távbeszélő társaság elnöke lett 1877-ben, három évvel azután, hogy Graham Bell a távbeszélői feltalálta.
