Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-13 / 9. szám

4 !1 93 8 január 13. E L L fi /V /. 4 '*■ Beiktatták Torda városi és megyei időközi bizottságát TURDA'—TORDA, Január íz. ^ Hétfőn délelőtt történt meg Torda vá­ros és vármegye uj időközi bizottságá­nak beiktatása. A beiktatás a szokásos és ünnepélyes külsőségek mellőzésével tör­tént Pop Iosif prefektus jelenlétében. Az uj időközi bizottság összeállítása a következő: Időközi bizottsági elnök: Ion Muresan tanár, alelnökök: Gabor Aristide bank- igazgató és Chisu Alexandru iparos, ta­gok: dr. Eugen Rus ügyvéd, Iacob Trif gyárigazgató, Florea Teofil szabó, Oprean Nicolae kereskedő, Popa loan, Faur N:- edlae földművelők, Ardelean loan nyug­díjas, Izidor Gasinschi nyugdíjas. A bizottsági tagok 9$ százaléka a nem­zeti keresztény párt soraiból kerül ki. A vármegyei időközi bizottság ugyan­csak hétfőn vette át hivatalát. Ennek a [ bizottságnak elnöke dr. Iosif Chiorean I ügyvéd, alelnökök: Iulian Macavei es Hie Radu lelkészek, tagok: Victor Bug- nariu tanító, Octavian Gherman tanító, Pascu Gheorghe tanitó, Rotariu Vasile földműves, Suciu Vasile lelkész, Deac Virgil kereskedő, Rus loan földműves, dr. Marie Miron ügyvéd, Cornelii! Gog lelkész, Stanciu Pavel nyugdíjas, Scrob Gheorghe lelkész és Oaida Iosif föld­műves. Lapunk tudósítója a beiktatás után be­szélgetést folytatott Muresan Ion időközi bizottsági elnökkel, aki munkaprogram­jára vonatkozólag kijelentette, hogy mint a legfinomabb művű gépezetnek, úgy kell ezután is mindennek mennie fenn­akadás nélkül. Egyebekben pedig minden­ben alkalmazkodni fogunk a felülről jö­vő utasításoknak. A költségvetés kérdésére térve, az uj időközi bizottsági elnök kijelentette, hogy a költségvetés előirányzata marad a régi, v-ag-yis 12 millió lej, amiben a vá­góhíd és a városi vízmű költségvetése is benne foglaltatik. Az időközi bizottságnak a polgármes­ter kijelentése szerint első teendőie lesz, amint az erre vonatkozó kormányutasitás megérkezik, az elsőrendű közszükségleti cikkek: gyapot, só, bőr, stb. árának le­szállítása. n A római jegyzőkönyv államainak baráti kötelékei hozzájárulnak az egész kontinens megbékéléséhez“ Kánya magyar és Ciano olasz külügyminiszter kijelentései* —­„Ä római jegyzőkönyv célja nem elszigetelődés“ BUDAPEST, január 12. 'A római) jegyzőkönyv három államá­nak, Olaszországnak, Ausztriának cs Magyarországnak külügyminiszterei teg­nap folytatták Budapesten értekezletü­ket. Keddi tanácskozásuk délben kezdő­dött s délután két órakor ért véget. Ezt megelőzőleg a megbeszélésen résztvevő államférfiakról hangos filmfetvéhd ké­szült. Darányi magyar mims7ferclnök, Kánya külügyminiszter, Schuschnigg osztrák kancellár és Ciano olasz külügy­miniszter sorban álltak a felvevő gép elé s tettek nyilatkozatot anyanyelvükön. — Kedden délben Baar-Barenfels budapesti osztrák követ és felesége az értekezlet résztvevői tiszteletére villásreggelit adott, melyen megjelent Darányi magyar mi­niszterelnök és Kánya külügyminiszter is. Este a hármasértekezlet résztvevői a belügyminisztériumban vacsorán jelen­tek meg, melyen Kánya magyar külügy­miniszter, majd Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter mondott pohárköszöntőt. Kánya magyar külügyminiszter, mi­után emlékeztetett rá, hogy a római jegyzőkönyv aláírásának már csaknem teljes négy esztendeje, méltatta az együtt­működés eddigi eredményeit. Ezután hangoztatta meggyőződését, hogy a jegy- •'ökönyv három államát összefűző - baráti kötelékek még jobban megszi­lárdulnak a jövőben s hozzájárulnak az egész kontinens megbékütéséhez. V magyar nép megindulással és lelkesít­éssel fogadta a két baráti nemzet kép­viselőinek látogatását, amely hozzájá- AiUb a baráti érzelem lemélyítéséhez —• ejeztc be beszédét a magyar külügymi­niszter, majd Olaszország és Ausztria hldogulására és felvirágozására ürítette Poharát. Kánya után Ciano gróf olasz kiilügy- niniszter mondotta el pohárköszöii.tőjét. Tam,gőztatta a7_ olasz külügyminiszter, sogy a római jegyzőkönyv megalkotá­sakor nem zárt rendszer megteremtése, el­szigetelődés s a más érdekek kizárása volt a cél. Ellenkezőleg — mondotta Ciano külügy­miniszter —, a római jegyzőkönyv olyan Raffy Ádám: A léleklátó kitüinő erdélyi író legújabb könyve. Az "lőző: Máglya. (Giordano Bruno). Úgy a ,Lélekláilió“, mint a „Máglya“ fűzve 165 \j, vászonkötésben 198 lej LEPAGE-nál Huj. Kérjen ingyen könyvjegyzéket ÍEPAGE-tól, politika keretében alakult meg, amely széleskörű együttműködést akar létre­hozni, Ma délelőtt az ólam és osztrák állam­férfiak vadászaton vesznek részt Vise- grádon, ahonnan délután térnek .vissza Budapestre. A tanácskozásokat délután négy órakor folytatják s ezúttal főleg gazdasági kérdésekről lesz szó. A ma délutáni megbeszélésen szövegezők meg az értekezletről kiadandó hivatalos befe­jező közleményt ős. A MAGYAR SAJTÓ FELFOGÁSA Budapesti lapok értesülése szerint a hármas értekezlet hétfői és keddi tanács­kozásain a résztvevő államférfiak megvi­tatták az általános európai helyzetet, megvizsgálták Magyarországnak a kisan- tanthoz való viszonyát, a romániai esemé­nyek következtében előállott helyzetet s szóvátették a Népszövetség ügyét. A ma­gyar lapok hangoztatják a római jegyző­könyvek államainak békeszeretetét ® a középeurópai kérdések megoldására irá­nyuló akaratát. A „Függetlenség“ cimü lap megállapítja, hogy ebben az-irányban különösen olasz részről fejtettek ki érté­kes munkát s az olasz—jugoszláv szerző­dés a dunavölgyi megbékülés egyik leg­fontosabb elemét teremtette meg. A„Pes- ti Hírlap" szerint a budapesti tanácsko­zásoktól nem várhatók szenzácós eredmé­nyek, de azt remélni lehet, hogy a bu­dapesti hármas találkozó nagy mértékben hozzájárul a Dunavidék politikai és gaz­dasági kérdéseinek tisztázásához. A római egyezmény módot nyújtott a szerződő feleknek, hogy egymástól függetlenül is tájékozódjanak uj barátok és szövetségek felé. Éppen ez mutatja a paktum erejét. Magyarország szempontjából örvendetes jelenség az olasz—jugoszláv barátság ki­alakulása, amely jelentősen hozzájárul a középeurópai helyzet tisztázásához. Idő­szerű kérdés a román politika uj alakulása és magyar szempontból a budapesti tár­gyalások egyik legfontosabb fejezete ép­pen a román viszonyok magyar vonat­kozásai lesznek. Az „Uj Magyarság“ Magyarország ka­tonai egyenjogúságának az európai béke szempontjából való nagy fontosságát han­goztatja. Az „Újság“ cimü budapesti lap keddi számába Virgilio Gayda, az ismert olasz publicista irt vezércikket, melyben mi­után rámutat a római gazdasági egyez­Héti mindig fart a éetueli harc Csökkentik a madridi lakosság henyéradtxgjáí SARAGOSA, január 12. A nemzetieknek nemrégen visszaszer­zett állásai ellen megindított kormányhü csapatok támadása még mindig a meg­kezdett hevességgel tart. Az éjszaka fo­lyamán újabb pihent csapattesteket is harcba vetettek, akiknek erőfeszítése azonban ezideig semmi sikert sem hozott. lermssielss, hogy mindenki szereti saját egészségét, s evégbő csakis az egyedüli minőségit, rendkívül nyuiékony és eüetiállóképességü csodá!aío3 óvszert használ A BR1LL1ANT-EXTRA-PR1M1SSI.VU és LUXUS- I SILKEN-FINEST óvszereknél különb rém létezik ■■WWMlOTMBMIiMaffIiTaHWMrTBIirflr— —WBtrr minin II ni n SALAMANCA, január 12. A spanyol nemzeti nagyvezérkar je­lentése szerint Terűdben még mindig vannak épületek, amelyekben nemzeti katonaság tartózkodik elbarrikádozva; A kormánycsapatok parancsnoka, állítólag;, elrendelte ezeknek az épületeknek a fel- robbantását. MADRID, január 12. A Havas távirati iroda jelentése szerint a spanyol fővárosi hatóságok a lakosság eddigi napi 200 gr.-os kenyéradagját fe­lére redukálták, mivel a havazások mi­att nem sikerült megfelelő utánpótláshoz jutniok. Az intézkedésnek, ennélfogva, csak átmeneti jellege van. Ne hagyja magát félrevezetni, kö­vetelje csakis a FERNET BRANCA-f, _ I az egyedüli, valódi gvo’morerősitőt! “Wtf meny jelentőségére, az osztrák—német és olasz—jugoszláv megegyezés fontossá­gára, a romániai politikai fordulattal fog­lalkozik. Az uj román kormány fejének kijelentése — írja Gayda — világosan ki­fejezésre juttatta, hogy bensőséges és cselekvő olasz—román közeledést akar. Románia egyike a legnagyobb és legha­talmasabb dunai országoknak. Amikor politikáját reális alapokra fekteti és ami­kor nagy nemzeti érdekei és történelmi jövője felé tájékozódik, akkor megtalál­hatja azokat a politikai és gazdasági érint­kezési pontokat, amelyek természetsze­rűen és állandóan egyesitik a fasiszta Olaszországot és a nemzeti szocialista Né­metországot. Románia és Ausztria viszo­nyát könnyű lesz tisztázni. Ami Magyarország és Románia viszo­nyát illeti, Goga kijelentései arra mu­tatnak, hogy az uj román kormány élénken tudatában van a román—ma­gyar közeledés jelentőségének a Duna- völgye békéje szempontjából. Nem szabad említés nélkül hagyni Len­gyelországot, amelynek jelentékeny érde­kei vannak politikai és gazdasági téren a Duna völgyében és komoly hozzájárulást jelenthet az együttműködéshez. A külföldi sajtó Az osztrák sajtó szintén nagy érdek­lődéssel foglalkozik a budapesti hármas­értekezlettel. A bécsi félhivatalos „Reichs­post“ megállapítja, hogy helytelenek a hírek, melyek szerint Olaszország a kommunizmus elleni egyezményhez való csatlakozásuk érdekében nyomást akar­na gyakorolni Ausztriára és Magyaror­szágra. A lap tudósítója szerint az osz­trák államférfiak legteljesebb mértékben elégedettek a budapesti megbeszélések­kel s ezek folytatása elé nagy bizakodás­sal tekintenek. Az olasz lapok közül a „Messagero“ megállapítja, hogy a hármas értekezlet el­ső megbeszélései az öntudatos és válto­zatlan egyetértés jegyében folytak. A ki­sebbségi kérdéssel kapcsolatban a lap tu­dósítójának az a véleménye, hogy a Ke- leteurópában várt enyhülés feltétlenül meghozza ennek a kérdésnek megoldását is. A „Popolo di Roma“ hangoztatja, hogy a magyar politikai élet jövő vezető­je, az ifjúság, teljes mértékben bízik Olaszország barátságában. Cuönuörll buvárteiiesifméiiu RÓMA .január 12. Spezziáfoairt téglalap egy olasz búvár feltűnő teljesítményt végzett: nehéz búvárruhába« 250 méter mélyre szállít le a viz alá. A bú­vár ruhája 400 kg. srnlyu volt. forróvá íís bz zuftanf £% ömségdi n£#udne$ gÜSiáílIJ Tg.-Mures—M.-Vásárhely, január 12. Súlyos szerencsétlenség áldozata volt a Marosvásárhelytől 3 kiométerre levő Meggyesfalva községben Aldea Nicolae községbeli lakos 4 éves kislánya: Elvira. A gyermek szülei lakásán a konyhában játszadozott. Óvatlan pillanatban meg­botlott és hanyatt esett. A szerencsétlen kislány a tűzhely mellé helyezett forró vizzel telt üstbe zuhant. A négyéves gye­rek harmadfokú égési sebeket szenvedett. Kórházba akarták szállítani, de még mi­előtt erre került volna sor, meghalt. A szerencsétlenségről értesítették a maros­vásárhelyi ügyészséget, amely a temetési engedélyt mezadta.

Next

/
Thumbnails
Contents