Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-12 / 8. szám

ILENZßK 1931 Január 12. RÍ í’aiWi'J V;1^''üí!!to36.J-1 11 TM)MA r'A?S SZARÓ ISTVÁN RIPORTSOROZATA 11 g ­Bi©§gy®n te aasBOHK - ■>■■■■ -■•V- -, ••■«-"•••«••« fiz erdäeiyä magyar íiatfal szeiíemiség kiválósága az elmúlt esztendő magyar politikáját, kul­túráját és az ifjúság útját- 'Ti s f V. Ankétünk, amely a fenti három .űio&ó és kisebbségi életünkben nagy horderejű kérdés feltevésével kezdődött, a monda­nivalóknak mind szelesebb mederben v aló kiteljesedését és általános meg különleges erdélyi kérdéseinknek mind élesebb, egyé­nibb és termékeny vitára alkalmat adó megvilágítását hozta természetszerűleg magával. Mindezek teljes mértékben megfelelnek elgondolásunk kiinduló pontjának és ezért örömmel könyveljük el az ifjúság szellemi vezetőinek készségét, amellyel problémáink megvitatására és incgvilágo- sitására siettek, valamint azt a tényt is, hogy olvasóink körében a beérkezett hozzászólások értékes anyagát egyre töb­ben tették beható tanulmányozásuk tár­gyává. Mai számunkban Venczel Józsefet, a katolikus ifjúsági mozgalmak ismert ve­zető személyiségét, a ,,Hitel“ egyik szer­kesztőjét szólaltatjuk meg, akinek eddigi munkássága már eleve meghatározza il­letékességét, valamint mondanivalóinak súlyosságát. íme tehát: Venczeî József nyilatkozata Ä politikai helyzet Az elmúlt év folyamán a derüláms volt állandó érzésünk. Sok olyan kisebb- nagyobb jelentőségű esemény történt, amelyek indokolttá tették azt a hiedel­münket, hegy ez az esztendő nem múlik el népközösségünk belső életének régóta kívánatos és gyökeres átalakulása nélkül. Makkai Sándor „nem lehetőjére sokak­ban megmozdult a lelkiismeret és erőtel­jesen válaszoltak: lehet, mert kell. A vá­laszadók azonban bizonyára maguk is erezték, hogy ez a felelet — bár hangjá­ban erőteljes — vajmi keveset segít az erdélyi magyarság kátyubajutott szeke­rén. Akkor úgy hittük, hogy Makkal pesszimizmusát keseredetten visszautasító válaszok mögött a magunk revíziója, a lelkiismeretvizsgálat húzódik meg. Azt hittük, hogy a Hitel szerkesztője, Albrecht Dezső, még nyilvánosan meg nem nyilatkozó, de mégis általános köz- érzésnek ad kifejezést, amikor a Makkai- vítát határkőnek jelzi s szükségként je­löli meg a> kisebbségi élet eredményesebb továbbvitele szempontjából nélkülözhe­tetlen eszközöknek és módszereknek a számbavételét. Az önrevízió értelmét szá­mosán abban láttuk, hogy indíttassák meg a kisebbségi élet első korszakának fölszámolása, szakítsunk e korszak lemon­dással teli jelszavával: — ahogy lehet! — s álljon rajtba az uj kisebbségi életkor­szak, amely sem jelszavában, sem élet- ütemében, sem eredményeiben nem lehet kishitű, hanem arra törekszik, hogy a lehetőségeken belül előretörjön. Ez a hiedelem mértéken felül optimiz­mussal és cselekvési vággyal töltött el s már magunk előtt láttuk az uj kisebbségi magyar életpályát, amelyet — a nagy tömegek felvonulását lehetővé teendő — a kisebbségi magyarság egy-munkaterv alapján dolgozó veztőinek szorgos tevé­kenysége kisebb-nagyobb elért eredmé­nyekkel épit, erősit és védelmez. Mikor a szászok ideiglenes gazdasági tanácsának megalakulásáról hirt vettünk, egy pilla­natra sem akartunk kételkedni abban, hogy a nálunk már 1933-ban elhatározott és a mult év első negyedében újra vita tárgyát alkotó Gazdasági Tanács problé­mája hamarosan megoldódik s széthúzó gazdasági intézményeink egy erőteljes ki­sebbségi gazdaságpolitika tervszerű vég­rehajtásában találkoznak. A derülátó fi­gyelőnek azonban itt is, akárcsak a ki­sebbségi élet más munkaterületein is, csak csalódásban volt része. Az EGE szí­vós kitartással hajtotta végre nagyvonalú programját, a szövetkezeti mozgalom újabb jelentős eredményekről számolhat be, de mégis most, amikor államunk bel­politikájának változása elsősorban gazda­sági síkon érinti népünk életét, tétován állunk s távolról sem fogunk akkora ön­védelmet kifejteni, amekkora szükséges volna. — A huzavona még kirívóbb az EA4KE körül. A Közművelődési Tanács­nak, népnevelésünk központjának és irá­nyítójának a hivatása valósulhatna meg ebben a szép hagyományokra visszanéző alakulatban. A művelődési élet A két legfontosabb területen: a gazda­sági és a közművelődési sikon a mult esz­tendő adós maradt. A tapogatózó, ..ahogy lehet“-politika folytatódott. Ennek elle­nére azonban nincs okunk lemondani de­rűlátásunkról, mert ha a nagy gazdasági épület betetőzése el is maradt, nem pa­naszkodhatunk: jelentős épületszárnyak emelkednek, mind az EGE, mind szövet­kezeteink munkáshada eredményesen dol­gozott az állásokon s nem illúzió azt hin­ni, hogy csak rövid idő választ el attól, hogy a ma még különböző tervek fölé görnyedő építőmérnökök összeüljenek s közös terv alapján tető alá hozzák a sok évi munka építésének eredményeit. S igy von. ez a közművelődési élet sikján is. Ma már mind tudatosabb és tudatosabb, hogy közművelődési politikánk széles ki­terjedésű munkaterület, távolról sem szűkíthető az iskolaügyre. Iskoláinkat a már hagyományossá vált hősiességgel vé­denünk, erősítenünk és tataroznunk kell, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az iskola népességünknek csak egy kisebb hányada számára művelődési tényező. Népnevelésünk iskolánkivüli eszközei — hála az iskolánkivüli népnevelés mind je­lentékenyebb számú fanatikusainak — napról-napra nagyobb figyelemben is ré­szesülnek. A nepnevelés szolgálatában ál­ló folyóirat, az Erdélyi Iskola, oly színvonalra emelkedett, hogy ma a legki­válóbb ilv természetű magyar folyóirat. Népnevelő kiadványaink is szaporodnak. A kívánatos eredmény csak azért nem mutatkozik, mert a népszerüsités és a terjesztés területén még sok hiánnyal és nehézséggel kell megküzdeni. Az egységes irányítás — gondoljunk az EMKÉ-re — ezért annyira elodázhatatlan. Különös­képen sajtónk, elsősorban néplapokat és népi kiadványokat forgalmzó egyéni és közösségi vállalkozások ma még szétfor­gácsolódó energiáinak összefogása hozna oly eredményeket, amelyek jóformán megoldanák az egyesületi népnevelés évek óta tartó válságát. Minden ellenvetés ellenére az elmúlt év politikai életének lénylegéhez tartozik mindaz, amit elmondottunk. A politikát ugyanis nem értelmezhetjük abban a formában, amint szokás. Gazdasági és közművelődési alapok nélkül a politikai élet levegőbe röppent ballon. Az elmúlt esztendő egyik jelentős vonása ennek a felismerése. A Magyar Szövetség gondo­lata sokszor felmerült s ezt a tényt je' lenlősnek kell Ítélnünk annak ellenére, hogy a Magyar Szövetség megvalósulá­sához nem sokkal jutottunk közelebb. Jelentősnek kell Ítélnünk és pedig azért, mert tisztázódott a Magyar Szövetség mai értelme. A Magyar Szövetségnek U) ÉV - Uj ESÉLYEK r Vásárolt Állami 'Sorsjáték sorsjegyet ? Egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség és a szerencse, amely az uj évvel érkezett, elhaladhat Ön mellet, mert nem látogatta meg kedveh^sorsjegyárudáját. «agi húzásáig ALLAMISORS.'.'ÉK ezt az tij értelmét a Vásárhelyi Találko' zó fejezte ki a legtisztábban, amikor hitvallást tett a Magyar Szövetség esz- méje) mint erkölcsi princípium mellett. Minden intézményünknek úgy kell dol­goznia, mifntha az eszményi Magyar Szövetség egyik tagja lenne s egyetlen intézkedésével, egyetlen mozdulatával sem sértheti meg az erdélyi magyarság legfőbb erkölcsi törvényét, a Magyar Szövetség eszméjét. A Magyar Szövetséggel kapcsolatos fogalomtisztázás — jelenségek alapján állíthatjuk — ma már közszellembeli tény. A magyar párt sepsiszentgyörgyi nagygyűlését a magyar 'népközösség nagygyűlésnek fogta fel. A választások magyar megmozdulása pedig ékesen bi­zonyította, hogy népközösségünkben a pozitív egység tudala valóságos. Ez a közszellem valószínűleg domináns ereje marad a következő esztendőknek is s ezért a sok negatívum ellenére is derű" látók maradunk: amire a racionális felismerés nem döbbentette rá intézmé­nyeinket, azt rájuk kényszeríti a közös­ség gátnélkül megnyilatkozó szelleme. Az egység ma már nem jelszó. Az utób­bi évek nyomott közélete alakitó hatás* sál volt népküzösségümkre. Visszate­kintvén a mult esztendőre, Németh László kérdő hasonlata jut gyakran eszünkbe: „nagy súly alatt nem válhat-e gyémánt a szénből?“ IFJUSGI KÉRDÉSEK A népközösségi magatartás férfiaso- dásának számos jelét, egyéni és tömeg­Ingyen telefontzerelés január héhait! Alig telt él egy pár hónap a Cluj-i télefonköopont automatizálása óta és a folyton növekvő előfizetők száma máris arra kény szelhették a Telefontársasá­got, hogy 800 uj számmal növelje a központ capacitását, hogy ezáltal egy kifo­gástalan szolgálatot biztosíthasson. Ezen uj 800-as központot december 24-én he­lyezték üzembe. A Telefon igazgatóságának aprobáláso alapján a helyi tele/onhivatal folyó évi február l-éig a: egyhavi előfizetési díj befizetése ellenében ingyen szerelteti fel bárkinek a telefont. Február hó folyamán uj telefonkönyvet adnak ki, egész Ardal és Banat ösz- s:es előfizetőiről, melyben már azok az uj előfizetők is fel lesznek véve, akik folyó hó végéig jelentkeznek. bizonyságát figyelhettük meg az elmúld év folyamán. A felszínre került nemze* déki kérdésben is ez a meghatározó elem, mert nemzeti forradalomról szó\ sincs. A csörtető ellenlábasok kora —- hála az Isteninek — nagyjában véget ért. A fiatalság rádöbbent arra, hogy a mí viszonyai&ik közöltt az apák hatalma csak látszat-halialom s ennélfogva a fiák forradalma sem lehet több, mint látszat-forradalom. Akkor, amikor láza­san törtető politikai'közéleti bajnokok és állás-utiíüláristák adták meg a fiatalság hangját, a nemzedéki kérdés dühös vi­ták tárgya lehetett, ma azonban — egyes kivételektől eltekintve — a szolgádat és a kötelesség határozzák meg az 11 j nem­zedék közszellemét. Ez a változás igen természetes. A belső népi politika lesz mindinkább hangsúlyossá: a népnevelési a népszervezés, az egészségvédelem, a gazdaságvédelem és a jogvédelem. Köz" életünk megszűnik a politikai pályafu­tók és az állást hajhászók tere lenni: a népnevelők, a népszervezők, az egész­ségvédők, a gazdasági szakemberek és a jogvédők ideje érkezik. A mindennapi kenyér soványsága mögött nagy felada­tok tornyosulnak s a felelősség közszel' leme erősödik. Valaha szónokolhatott az uj nemzedék a közéleti .hataloméért, ma azonban csak szerepet kérhet és vár hat. Úgy, ahogy erről a több, mint egv megyédévé lezajlott Vásárhelyi Találko­zó. e közszeliembeli változás legerőtelje" sebb megnyilatkozása, tanúskodott. Je­lentősége a fiatal nemzedék szempontjá­ból ás, de máskülönben is éppen ez. Min' den szavával fennen hirdette: az uj nemzedék nem az idősb nemzedékkel áll szemben, hanem nemzete előtt vizs­gán áll. A Találkozó feladatokat állapi'*' tott meg s ezek a feladatok az erdélyi magyarság élethelyzetének kívánatos át­fogó szemléletéből folytak s olyan fel' adatok, amelyeknek megvalósításától népközösségünk további életereje függ. Kiütéses tífusz a VacarestM fogház­ban j BUCURESTI, január 11. ,A Văcăreşti-i fogházban tegnap néhány ki­ütéses 'tifuszmegbetegedóst áfopitotbak mez A hatóságok azonnal zárlat alá helyezié! fogház, •épületét. Senkisem hagyhetjn el n r házait a védőoltások megtörténtéig és snély elmúltáig. A vádlottak bűnügye'r tárgyalását hivatalból elnapolták.

Next

/
Thumbnails
Contents