Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-11 / 7. szám

SZABÓ ISTVÁN RIPORTSOROZATA ÉLENZÉK / 9 3 fi. j a n n ti r 1 /. az elmúlt esztendő magyar politikáját, kul­túráját és az ifjúság útját Az erdélyi magyar kisebbség évének politikai és kulturális helyzetéről, valamint lifjuságí kérdéseiről indítóit an­kétünk anyagtorlódás miatt sajnálatos­képpen néhány napra megakadt. Riportsorozatunkat, melynek során eddig Tamási Áront, Zászló Dezsőt, dr. Asztalos Sándort és dr. Mikó Imrét szó­laltattok meg s amelyek érthető okok­ból a magyarság legszélesebb relege nek élénk érdeklődését váltottak Isi, jelen KóSáí Bila Politikai tekintetben a/ elmúlt esz­tendő legnagyobb horderejű eseményé­nek azt tartom, hogy a választások ta­núsága szerint a magyar ipari munkás­ság is ráébredt nemzeti öntudatára s :gy a kialakult magyar politikai közössség az utolsó bástyát ás magának mondhat­ja. A német és francia szocializmus a múltban, a világháború elölt sem feled­kezett meg német, illetve francia voltá­ról, csak a magyarságnak volt szüksége arra. hogy nemzeti munkavédelmi tör­vények ébresszék rá a nemzeti a apón történő érdekvédelem lehetőségére és szükségére. Csak meg ne tévesszen bennünket a lákovácsolódott érzelmi közösség, mert emögött nem áll még Erdélyben a nél­külözhetetlen, erős politikai, közművelő­dési és gazdasági szervezettségünk. Ezért még hallatlan erőfeszítéseket ke’.! 'ennie az erdélyi magyar vezetürétegnek -s szü­net nélkül, a legélénkebb tevékenység­nek kell folynia, mert szervezettségünket cíős próbára teszi még a jóvá. Kulturális életünkben — irodaimi sí­kon — valóban megmozdult a fiatal nemzedék, de semmiképpen sem mond' hatom szerencsésnek, hogy iaz uj nem­zedék irói mozgalmuk elvi, alapjául a transzilvániznnis megtagadását hirde­tik. Legalább is ezt tette 1. Szemlér Fe­renc a Helikoniban megjelent ,,Jelszó és mithosz“ cimii cikkében. Arról azonban mostanáig sem győződtem meg, hogy a nemzedék irói valóban mind egyetérte- nek-e vele. Nem hagyhatom em'.itétlenül e helyen egy nagy 'német irodalomtudós munkáját, ai Xadlerét, aki tájszemléleti alapon túrta meg a német irodalomtörté­netet. Nad'Jer nyomán Farkas Gyula, a berlini egyetem miagyar tanára megírta ..A magyar romantika1 cimii munkáját s ebben tájszemléleti alapon megállapít­ja, hogy pl. Vörösmartyt meghatározza dunántúli és katolikus, Kölcseyt pedig tiszaháti és protestáns volta. Vájjon csak az erdélyi kisebbségi magyar Írót nem határozza meg a mai erdélyi magyar sors? Vájjon egyedül az erdélyi irót nem kötelezi az erdélyi tudat? Igaz ugyan, hogy a szóban forgó Szem­léi—Kós vitában Kós Károly is meg­engedett magárnak — bizonyára dühében -— tulkemény kifejezéseket. így például azt, hogy a fiataloknak mindössze né­hány verskötetük jelent meg, nagyob- bára az öregek jóvoltából. Az ilyen szavak vallóban, életre hívhatják a nem­zedéki dacot éppen igazságtalanságuk­kal, mert a Szépmives Céhnek a megkí­vánt mértéket megütő irodalmi müveket kötelessége kiadni, csuk akkor tölti be hivatásai, hisz ezzel a céllal alakult. S bár a kiadóvállalatot az idősebb nemze­dék hozta, létre, ez érdeme lehet, azért mégsem gondol — ugye — senki arra, hogy Petőfi helyett Emich Gusztávot, Petőfi első kiadóját ünnepelje. Ami már most a fiatal nemzedék ma­gyar és európai tájékozódását illeti, ezt nézetem szerint iöbbfelé tévesen értelme­zik. Az idősebb nemzedék az egyetemes magyar műveltségben nőtt fej s azon ké­résziül közvetlen kapcsolata volt Euró­pával. Ma más a helyzet s egyszerűen művelődéspolitikai szempontból is hal­latlanul fontos fiatalságunknak a magyar szellem.; élette] ma csak igen szakadozott, de föltétlenül kiépítendő kapcsolata. Er­dély pedig mindenkor önálló kapcsolato­kat ápolt az európai szellemmel, tehát ez *>ajk hagyomány-lenntaa-iái vqlmM számunkban Kék Bélának u nyilalkoza- lávnt folytatjuk. Kéki Béla a Pászlortih lárss/.erkesz- töjc, régi és élénk tevékenységű részt­vevője aiz ifjúsági mozga nvaknak, aki­nek különösen irodalmi és 'irodalompoli­tikái téren, valamint az ifjúsági kérdé­sekkel kapcsolatban van — mint az ok. alábbiakból kitűnik - igen figyelrmre- mé’.'tó és érdekes mondanivalója: nyi aüSíczafa Azonban fájdalommal látjuk az 1937. esztendő sem hozott javulást művelődés- politikánk tekintetében. A műemlék- gondozástól a néprajzi kutatásig egész sor művelődéspolitikai kérdés vár megol­dásra, de úgy látjuk, tapodtat sem halad­nak ezek az ügyek. Az erdélyi magyar­ság műveltségi színvonalának a kétségte­len süllyedése elé nézünk, ha tudomány­politikai kérdéseink valamikép megol­dást nem nyernek. Erdélyből évek hosz- szu során keresztül teológusokon kívül más főiskolás vagy főiskolát végzett fia­talember külföldi egyetemeken nem ta­nul. A magyar államszervek ellátták a művelődés-politika különböző ágait, de Erdélyből való eltűnésük óta szerepüket senki sem vette örökbe. Az egyházak csak az egházpolitikát és iskolapolitikát tekintik magukénak. Pedig számolnunk kell azzal, hogy a tudós nem születik, mint a költő, hanem nevelni kell. A fiatalság kiemelkedő értékű cs az erdélyi magyarság történetéből kitöröl­hetetlen Vásárhelyi Találkozójáról csak annyit, hogy hiba volna elveinek meg­valósulását oly gyors ütemben várni, amint azok Vásárhelyt három nap alatt, felfokozott szellemi munka közepette, szinte azt mondhatnám, 186 fiatalember ihletéből megszülethettek. De Temesvár­ról, Csíkszeredáról, Szatmárról, Déváról és igy tovább nap-nap után jelentik, hogy a magyarpárti tagozatok magukévá tet­ték a Találkozó határozatait. Itt fordít­va, a párt központja lesz az utolsó bás­tya, amit be kell vennie a Találkozó szellemének. A szellem azonban letörhe- tétlenül munkál. Ezzel természetesen nem látjuk meg­oldottnak a kérdést, csak a munkarér megnyílását jelenti, mert ez a munka nár a fiatalságé. A" Á francia szocialista párt nemzeti tanács ónak üléséről. miniszte relnök.) (Balról Blum helyettes­Döntő fordulat dőli éli Kotács Bálint c§ a văr@§i isnâcj fiarta El akarják venni vizjegát, meri városi adóhátraléka van CLUJ—KOLOZSVÁR, január 10. Kovács Bálintot, a város galambősz- haju legöregebb ,.molnármesterét‘‘ ta­lán a város minden polgára jólismeri Ö volt az, aki az uralom változás után az adókönyveket az ország területén első­nek vezette be. Az öreg ur ugyanis — akiiből >ai humor nem hiányzik — az adó- nyugtákat nagy tekercs papírra ragasz­totta fel s valahányszor adót kellett fi- 7.eím,jj ,,adókönyvét“ mindig büszkén fel­mutatta. Ha a vitális jog Romániában ér­vényben lenne, ő lenne a város első viri- lísse, mert talán egyetlen polgár sem fi­zetett annyi adót, mint ö. Kovács Bálint, akinek csak a baja ősz, de energiája fiatalos, évek óta harc­ban áll a várossal. Ez a harc akkor mérgeseden cl, ami­kor a nmnkakamara nagyérlékü mal­mát és ingatlanait kisajátította azon a cimen, hogy a közel 3 évtizeddel ezelőtt megtartott közigazgatási árverés, amelyen >a malmot megvette, nem volt szabályszerű. A munkakamara felterjesz­tésére az iparügyi miniszter a malom tu­lajdonjogának törlését kérte, amelynek a telekkönyvi hatóság helyet adott. így történt aztán, hogy Kovács Bálint elvesz­tene vagyonát, mert nem volt hajlandó elfogadni a mun ka ka mar ától megtérí­tésként azt az .összeget, amellyel ö az úgynevezett Tímárok malmát 3 évtized­del ezelőtt árverésen megvette. Azóta ezen a malmon a munkakamara is túl­adott. mert azt a vízvezeték igazgatósá­gának szintén, árverésen eladta Kovács Bálintot ez a váratlan intézke­dés uinyagdag súlyosan megviselte, de még mindig volt kenyere, mert van egy másik malma is a Szentpéteri utca vé­gén, az úgynevezett „Plébánosok“ mal­ma. Ext a malmot mielőtt Kovács Bálint megvásárolta volima, a kolozsvári róm. kát egyházközség tulajdona volt és 'in­nen származik elnevezése is. Kovács Bá­lint a rajlacsett sérelmeken dohogva és zsörtölődve négyköves malmában to­vább őrölte az alsó város földészek ten­gerijét, gabonáját. Ha nem csurrant, hát csöppent: de mégis megvolt a minden­U'húi egészséges és életvidám vagyok». • és ezt a Gastro D nek köszönhetem — írja S. Lilly oradeat fiatal leány, majd így foly­tatja: ,,24 éves vágyók, de életem utolsó hat esz­tendeje adandó szenvedésben telt cl. IS éves koromban nagyon megijedtem valamitől és így olyan, betegséget) 'Koptom amelyről nem lehetett megállapítani, hogy milyen termé­szetű. Nem tudtam sem enni, sem aludni, hű ettem valamit, azonnal hánytam és kai vent a forrósáig, utána hosszas fejfájás gyötört. Sápadt, vérszegény leltem, 7 és fát 'kilót fogytáim, elvesztettem életkedvemet és nem tud tűim sehova sem járni, mig mások aján­lásaira végire a Gastro D. nevű gyógyszert kezdtem használati. Ez az amerikai gyógynö­vényki vonatból készült nagyszerű gyógyszer teljesen meggyógyított, mindent eszem ás 3 hónap alatt 6 kilót híztam. Ismét járok tár­saságba és bízom a jövőben! Gastro D. kalpihailó gyógyszertáriakban és drogériákban vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógy­szertáriban, Bucureşti, Calea Vi.ct.Qrigi 124. COCOSEL rotor. riLíSzúN7CiiK » _ , A FEJ Éí FOGFÁJÁST,NÁTHALAZT tlUlítt KlttăEN Efc IDtTI COCO Tiapij kenyere. Most aztán, mint a város legutóbbi hi­vatalos közlönyéből olvassuk, cfölölt a maiam felelt is viharfelhők tornyosulnak s az a veszély fenyegeti, hogy az „öreg molnár'' vi/ nélkül, szára­zon marad. A város mérnöki hivatali! ugyanis előterjesztést tett az időközi bi­zottsághoz, járjon közbe a folyammérnöki hiva­talnál, hogy tiltsa cl Kovács Bálint víz- használati jogút, mert egyrészt a város építészeti és köz­egészségügyi szempontból elhatározta a Malomárok beburkolúsát. másrészt, mert állatndóan vél t» vízjogi törvények ellen, nem gondozza a malomra cső árokrészt és emiatt a környéken lakó háztulajdo­nosokat áLLandóan az áradás veszélyei fenyegeti. Végső indoka a város mérnöki hivatalának az, — s talán ez az igaz —• liogv Kovács Bálint illetékekkel van hát­ralékban és ezzel a városnak „nagy ká­rokat okoz“. Mit hallgassunk meg? KEDD. január u. BUCUREŞTI. 7.30 Ritmikus torna, rádió-« híradó, reggeli hangverseny, háztartási és orvovi tanácsok. 13 Időjelzés, kulturális hi­rek, sport, viíátUVsjelcnlés. 13.10 Déli hang­verseny. Közben: .Sporthíreknek adása. 13.4Ö G umofonlemezc-k. 14.30 Gramofonlemezek, lő Hirek. 16.45 Előadás. 18 Lemezek. 19 Időszaki anyag. 19.15 Csak Rádió-Románia: Lemezek. C;ak Bucureşti: Strauss R.: Cselló- és zongoraszonáta. 19.40 A két állomás együtt: Felolvasás. 20 Lemezek. 20.30 Lu- pescu Sándor Brahms-dalokat énekel. 20.55 Felolvasás1. 21.15 Rádiózer.ekar. Mendelssohn Skót szimfónia. Fallá: Spanyol-kertek íjszai- káir 22.30 Hirek. 22.45 Vendéglői zene. BUDAPEST I. 7.45 Ta na. Utána: Gram» fon. 8.20 Étrend. 11 Hűek. 11.20 és 11.45 Felolvasás, 12.10 Vízjelzőszolgálal 13 Déli has rangszó. 13.05 Cigányzene. 13.30 Pontos idő­jelzés. 14.30 A rádió Szalonzenekara. 15.40 Hirek. 16 Árfo’yamhirek. 17.10 ..Asszonyok tanácsadója“. 17.45 Pontos időjelzés. 18 Bu­dapesti Polgári Dalkör. 18.50 „Elkerülhető gyári balesetek“. Előadás. 19.20 Hanglemo zek. 19 50 Erdélyi József verseiből szaval Szí law Gyula. 2040 „A fekete tu’ipán“ Hangját'ák három részben. 22 Hirek. 22.2C Cigányzene. 22.50 Idöjár árjelentés. 23.15 Herz Lili zongorázik. 24 Jazz. 1.05 Hirek kü'földi magyarok számára. SZERDA, január 12. BUCUREŞTI. 7.30 Ritmikus torna, rádió béradó, reggeli hangverseny, háztartási é? orvosi tanácsok. 13 Időjelzés, kulturális lű rek. sport, vízállás je'entés. 13.10 Déli hang verseny. Köziben: Sporthíreknek adása. 13.49 Gramofonlemezek. 14.30 Gramofon! emezek 15 Hirek. 16.45 Előadás. 18 Szóufkozti. ú zene. 19 Lemez-ok. 19.10 Szórakoztató zene. 19.45 Felovasás. 20 Stroescu Constantin éne ke. 20.25 Híres 'énekesek lemezei 20.50 Fel- olvasási. 21.10 De’-avrancea Cella zongorázó Beethoven: Esz-chcr szonátája. 21.55 Hoki. id Eu répa-hangverseny. BUDAPEST I. 7.45 Torna. Utána: Gramo­fon. 8.20 Ét-rend. li Hűek. 11.20 és 11.s5 Felolvasás. 1.2.10 Vízjelzős'zolgál’al. 13 D»'-1' íia- a-ngszó. 13.05 A József nádor 2. honvéd gyalogezred zenekara. 13.30 Hírek. 14.2] Pontos időjelzés. 14.30 Hanglemezek. 15.4 > Hirek. 16 Árfolyamíhírek. 17.15 Diákfélóra. 17.45 Pontos időjelizés. IS „Az euchariszti­kus kongresszus 'sízooiáks jé'enitösége.“ P Cs'álvossy Etemlélr S. J. előadása. 18.20 C gányzene. 19.10 ..Szegény rokonok“. Ei adás. 19.40 Hegedű számok. 20.15 Zágon Is* ván vidtálm negyedórája. 20.40 A rádió sz loni7enekaina. 21.20 Hirek. 21.15 A német« földi rádióállomás Európa-hangversenvén, közvetítése. 23.40 Idő járásjelentés. 23.4.3 C-. gü-nyzene. 24 Hirek francia és olasz nyelvet- 1.05 FErek kü’ffö’dí magyarok számára. Fernet elnevezéssel különböző alsó- rendű készítményeket hoztak fórra • lomba, kérje tehát csakis a FEHHW IBBKM-í!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents