Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

) I \ V ] O 3 8 ja ti liar 30. ’ELLENZÉK 1 saos®»:^ ^±£^î'mz£3jmxm^ sass^rnssassa ASSZONYOK ROVATA A hét legszebb toilettjei Rovatvezetői Dr. DÉVAÍNÉ ERDOS HOSKE Legnagyobb örömünk’rc, már feli tinik a sok téli feketeség között egy-egy tava­szi szili .js. Legalábbis ezen a héten ele­gáns társaságokban már olyan toiilettek- ben jelenitek meg a hölgyek, amik már miagukon viselték a tavasz bélyegét1. Vagy köMőiesebben fejezzem ki magamat: el­jegyezték magukat a tavasszal. így először meg kell említenem egy buzakék szövetruhát, aminek anyaga úgy néz ki, mint ai kelim kézimunkák alapanyaga, csak nagyobb négyszögleil- hagyásokkial. Alatta a hölgy ugyanoly an szinii, talán egy gond ólai Utal világosabb kreppdechin kombinéfc viselt. Egészen magas nyakú volt, két vállbái spiccesen jött és visszahajlott egy kicsit. Két el­álló tölcsérzsebe vicilt az alján, amely­nek egyikéből halványkék muszlin zseb­kendő nézett' kifelé. Rövid puffos ujjak és sajátjából háromujjnyit őv egésziitet- ték ki', Ebből az egy ruhából a\ következőket vonthatjuk le: 1. a kék minden árnyala­ta a legnagyobb divat lesz; 2. már nyu­godtan szakíthatunk <ai sok feketével és csináltathatunk már egy tavaszias jelle­gű ruhát. A második tavaszi ruha egv halvány­kék szövet volt, aminek érdekessége, hogy a derék végig gombolva volt, de a gombokat egész aprófejü fehér virágok helyettesítették és ez roppant frissítette a ruhát. Egyébként kis kihajtós gallérka volt rajttal, hosszú szűk ujjakkal. Az esti, gálaruhák közüli annyi tet­szett. tekintve, hogy a báli szezonban mindenki túl akar tenni a másikon, hegy alig tudom melyiket emeljem ki leginkább. Tetszett egy középkék flamisolszerü selyem estélyi ruha, mély dekoltázzsal, oldüilra felraffolt aljrésszel. A vállpán­tok hátulról jöttek előre, de úgy, hogy a; mellek fölött a vállpántot kéti hatalmas sirass horoigkapocs tartolta össze. Igen eredeti volt. Természetesen az. elmarad­hatatlan bolero itt is szerepelt. Egészen szenzációs otthoni ruhát mu­tatott be a párisi divatszalonok egyik legnagyobbja: Sciaparelli:. A ruha düf­tinből készül középkék színben, egészen szűk, testhez simuló vonalakkal, váll alatt wallis húzással, két nagyon nagy rátett zsebekkel, magas nyakkal és —• térdig piros zippzárral. A ruha hosszú volt, egészen a földiig ért, a zip pzár pe­dig csialc a térdig, cinnan szabaidon nyí­lott. Minden lépésnél úgy hatott, mint cgv uszály. (Jóalaku, magas, karcsú és jólábu hölgyeknek különösen figyelmé­be ajánlom ezt a remeksziaibásu pongyo­lát helyettesitő toilettet.) Az egyik niagy szalonban készült egy fehér chantung kosztüm piros, kék, sár­ga, elöl megkötött övvel, ugyanilyen muszknzsebkendővel és ezen színekből összeállított turbánszerü kialapból. A hölgy, aki kapta, szintén csinos volt és ennyi szín még rajta.., Mein Herz, was willst du noch mehr? ... HETI ÉTLAP: . ■ Hétfő: Ebéd: borjubecsinált leves, ser­téscomb rántva, lencse, túrós rétes. Va­csora: Sült burgonya vajjal, szardínia, tea. Kedd: Ebéd: Köményleves, tűzdelt fe­hérpecsenye, tejfeles burgonya, 'narancs. Vacsora.: Sertéska.rmonádli káposztásai-. Lilával. Szerda: Ebéd: Paradicsomleves, töltött kelkáposzta, kolbász, aranygaluskái. Va­csora: Meleg sonka., tea. Az Ön szállodája BUDAPESTEN a C0RVI1 SZÁLLODA Budapest szivében, a Nemzeti Színház mellett : Vili., Csokonay-utca 14. szám. Tökéletes, modern komfort. Folyóvíz és köz­ponti fűtés minden szobában. Budapest S va’amennyi villamos vasuta és autóbu­szok a hotel közvetlen közelében. Egyágyas szobák már 3 pengőtől, kétágyas | szobák G p.-től, teljes penzió 6*50 pzngő. § Jll HU IBMIWM———BWWWl——— Csütörtök: Ebéd: Húsleves, főtt mar- | balms l'oghagymamártással, habtekercs, i Vacsora: Paprikás szalonna;, Ica, sajt. Péntek: Ebéd: Karfiolleves, halikra, felfújt tejfeles pité. Vacsora: Sajtos ma­karóni, naíriancs. Szombat: Ebéd: Lencseleves, dinsztelt szelek diós kifli. Vacsora: Gombástojás, ugorka, gyümölcs. Vasárnap: Ebéd: Csigatésztaleves, tyukmelle gesztenyével, krémes pite. Va­csora: Felvágott, vaj, sajt. DIVAT POST A. Manci asszony. A lányának csináltas­son egy halványkék tüllruhát halvány­kék taft kombiméval, erősem húzott', bő szoknyával, feszes derékkal, vállkivá'gás- sail, timely kivágás körül holokba bera­kott rüssrész jöjjön, ezálitial mintegy kis ujjia.rész is képződik. A derekára erő­sebb kékből egy szélesebb bársonysza­lagot tétessen, elöl megkötve. Az egész slylruhaszerü lesz. aim most roppant di­vatos fiatal lányoknál. Üdvözlet. F. Évi. Sajnálattal nélkülöztem ezideig beiigért divatlevelét. Otthonról jött „ba­rátnője“ meséli, hogy az estélyén nagy­szerű szabású ruha voll magán, ennek örülök. Várom tehát kedves miielőbbi le­velét, amelyben ludat, hogy mire van szüksége. Üdvözlet. Fitoska. Hái piros szinii estélyi ruhát szeretne, ezt csakis muszlinbársonyból ajánlom, mert ez csiak abból szép. Sem­mi diszt, mint egy 'magy ötvözött arany csat tolt, ne tétessen rá. Egyébként telje­sen sima legyen, srég, testhez simuló szoknyával, hátul lehet az egy kicsit hosszabb. Rövid, egyenes ujjakkal és teljesen zártan csináltassa elöl, hátul „V‘‘ alakban jöjjön a1 dekoltázs. Üdvözlet. Tipikus szudeta-német utca Válóperek napja Törvényszéki terem, ahol a „szabadság((-ot osztják. — Jasticici isten- asszony serpenyőjében. — Légkör, melyben még a birák is fáznak CLUJ-KOLOZSVÁR, január hó. A törvényszék II. tagozatánál az el­múlt napot joggal nevezhetjük a válópe­rek napjának. Tizenöt tárgyalásra tűzött ügy között tizenegy váiókereset szerepelt. A törvényszéki tanácsterem „párokkal“ van tele. Igaz, legtöbbjük — mintegy szándékuk kifejezésére — elkülönítve foglal helyet, ki-ki a maga ügyvédjével. Mert minden párra jut egy-két ügyvéd. És a perzsabundás hölgytől kezdve a Válaszúton Kényes eset részleteit méregetik Justi- cia istenasszony serpenyőjében. A felpe­res férj ügyvédje listán sorolja fel a vét­kező ismerősöket. A „feleség“ már csak a tartásdij megítélése miatt küzd. El is nyeri: Soo lej havonta. — a férfi felmé­ricskélt jövedelméből egy egész hétre eső kereset. Sârb Petru és felesége, Perian Ana kö­vetkeznek, Zsukról. Kerek két éve élnek különváltan. A köteles bírói békicési kí­sérletre a férfi határozott mozdulattal toldja meg a „nem“-et. A nő gyorsan pergő nyelvvel szövi utána: — Hát, ha nem akar visszafogadni, mit csináljak. — Vissza menne? — kérdi a bíró. — Ha annyi esztendő óta nem hivott, ugyan mit keressek nála. Nem megyek én! Ügyvédje, a férj családjának tagjait akarja felvonultatni Sarb uram öreg hi­báinak bizonyítására. A bíróság helyt ad a kérésnek. cifrázott ködmönü falusi paraszt asz- szonyig minden rendű társadalmi réteg képviselve van. Legtöbbjük unottan várja ügye eldőltét; inkább a hasonló helyzetben lévők esetei iránt érdeklődnek. Szinte felvillanyozód- nak az egymás bajai láttán. Minden egyes ügy eldőltekor diadalmasan, gyakran kár­örömmel villan össze az egymásnak há­tat fordítani készülő felek tekintete: — Na látod! ‘ Tartásdij — az el nem füstölt cigaretta árán I. Jón és D. Mária Kolozsvár városi lakosok. Valahonnan a Kerekdomb kör­nyékéről. A nő, bár fiatal, gondtörte te­remtés; szálas, kifent ba.jszu, öreg férje mellett mintha ő volna a szánalomra méltóbb. Itt is a férj, mint felperes tá­mad . . . Dehogy békül! . . . Az asszony szintén nem. Durcás. Tizenhárom éve eszi a magánosság kenyerét, mert verte a férje. Valamikor még visszatért volna, de a férje azt mondta: —Letöröm a derekát, ha ide még beteszi a lábát! Egymásra nincs már szükségük, csak a tartásdij hívja még bírókra, iooo lejt kér a nő. Van miből a férjnek. Havonta 2300 lej nyugdijat húz a dohánygyárból. — Az nem olyan sok! — mentegető­zik. — De valamit csak kap még mellette? — firtatja az elnök. — Ugyan. Cigarettát! — Sokat? — 1400 darabot havonta. — Aztán milyen fajtából? Mit csinál azzal a rengeteg mennyiséggel? — Csak az olcsóbbikból, elnök ur. Ma­gam is füstölök, a többit meg eladom — billentette helyre előzőleg lesajnált anya­gi egyensúlyát a jámbor ember. Rá is húztak 600 lej havi tartásdijat — a vég­leges válás kimondásáig. Újabb pár lép csendes megilletődéssel a birói emelvény elé. Sugárzik róluk az egymás iránti gyöngédség. Mindössze a tompa „nem“ hangzik kirívóan. Mintha csak egymás jövőjét igyekeznének meg- .könnyíteni, a tartásdij nehéz kérdését is mellőzik. Néhány perc alatt — a külön­élés igazolása után — a bíróság kimondja a házassági kötelékek felborulását. Egy­másra néznek, szinte bánják ezt a rájuk szakadó nagy szabadságot; majdnem kéz a kézben távoznak el. 13 „Olyat már nem“ A kiskalotai Pavel-pár esetében már az aszony állt az erdőfelé. Felperes. Tisztes- ségtudóan rázza fekete fejkendős fejét a biró kérdésére: Nem békül. Olyat már nem! Ha már annyiszor elverte a férje. Mi több: megöléssel fenyegette. Varrot- tas kékködmön, rámás csizma — ünnepi viselet — feszül rajta. Talán ünnepe lesz, ha sikerül a válás. Bárányprémmel szegett bekecsbe bujt férje jámborul hangoztatja: Mit tegyek, ha nem szeret. Csakhogy kiderült ám, az asszonynak alapos oka volt a kiábrándu­lásra. Úgy elverte annakidején — lehet éve már — hogy csak úgy porzott bele. Va­sárnapi templomozás után aztán hiilt he­lyét találta a menyecskének. — 7000 lejemet is elvitte! — csattan fel a fiatalember. Jobban fáj a pénz, mint az asszony elveszítése. Ugyancsak érvel a menyecske ügyvédje, hogy védence rrem oknélkül ment el. Elválasztják. Addig megházasodhaíok A sok újkeletű — alig éves — bead­vány között most kerül az egyetlen ré­gebbire (1933-ből) a sor. Asszony itt is a kezdeményező, mégse jött el. Maris Péter felesége Havasnagyfa- luból. Sehogy sem akadtak idézője nyo­mára; pedig valahol a városban cselédes- kedik. A férfi egyre erősködik, mindent- tudón: — Hazudik az asszony. Odahaza van már éve. De lóvá teszi a kézbesítőt is. Hiába, a bíróság márciusra halasztja a döntést. Távozás közben a férfi vissza­fordul: — Oszt addig meg is házasodhatok? Az arcokra derű költözik, de a követ­kező percben már a törvény szigora csen­dül meg. „Bigámia“. — Bigámia — lóbálja fejét a férfi hi­tetlenül. Ugyan mi fene betegség mán megint. Újabb városi párokon van a sor. Ezek­nél több a megértés, vagy nagyobb a sza­badulni vágyás. Perzsabundás nő és prémgalléros férfi. Javakorabeliek. Mégis sietős ügy. Gyerek nincs. Tartásdij sem szükséges. Kimondják a válást. Egymásra se pillantanak, amint kifelé ■sietnek. Délután egy óráig tizenkét ember lépte át a tanácsterem küszöbét azzal a gondo­lattal: Újra szabad lettem! És hat pár in­dul neki vaktában, tizenkét különböző irányban, ahogyan valamikor a véletlen összehozta. Ülés végén az elnök csendesen rászól a teremszolgára: — Máskor jobban fiitsön be; hideg van! Valóban. Ma több jégkéreg rakódott a szivek köré. Fázunk. (r. k) PAPÍRSZALVÉTÁKAT minden sziliben és minőségben az EMea/ék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii kap* ható. Egy próbavásárlás meggyyőzi Önt áraik utédérhetetlen olcsó voltáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents