Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

1938 január 30. ELLENZÉK Gyogyi^liaiélí a Ilidobetfegségek ? Mindazok, akik asztmában, tüdő vagy gégefőtuberkulózisban, sorvadásban, tüdőcsucshurutban, idült köhögésben, nyál ő rekedtségben és náíhalázban szenvednek és eddig nem találtak gyógyulást, efelől tökélete kásodásban, régóta meglevő rekedtségben felvilágosítást kaphatnak képekkel ellátott portómentes könyvünkben, mely dr. Guttmann tollából jelent meg: „Gyógyít­hatók a tüdőbetegségek?“ címmel. Hat lejjel ellátott levelezőlap beküldését kérjük, pontos címmel a következő címre: PliULfeMKM £ CO-, BÉRLI« 850. Ü9ÍGGELSTRA E 25-25/a. ffl FURCSASÁGOK a gazdag, boldog Svédországban STOCKHOLM, január hó. A tengeri hal, amely Stockholmig úszik és a város szigetei között eljut arra a helyre, ahol a tengervíz elkeveredik a Malaer tó vizével, de oly észrevétlenül, hogy hal legyen a talpán, illetve uszo­nyán, ha meg tudja mondani, meddig úszott sós tengeriében s hol jutott édes­vízbe: a hal érezheti úgy magát, mint az idegen, aki először jár a svéd fővárosban. A hasonlat merész, de nem merészebb an­nál a módnál, ahogy Svédországban az ellentétek párosodnak. A kormánytól a királyi családig, a város egyik végétől a másikig: minden ellentét. A királyi család, amely a szociáldemok­rata ország felett uralkodik, mint ismere­tes, maga is kispolgári származású. Jean Baptiste Bernadotte, aki szerény körül­mények közül küzdötte fel magát Napo­leon marsalljává, igen szerencsés ember volt. 1810-ben meghívták királynak Svédországba, így elkerülte azt a katasztrófát, amely Napóleont és a hozzá közelálló férfiakat elsöpörte. Jean Baptiste elment tehát ki­rálynak a svédekhez, megalapította a Bernadoíte-házat, de rokonait otthon­hagyta Bearn vidékén, a francia Pireneu­sokban. Gusztáv Adolf trónörökös, ami­kor néhány évvel ezelőtt földközitengeri yachtutat tett, az egyik kis francia kikö­tőben egy hajóács személyében közeli ro­konával találkozott. Ez a Bernadotte ur szintén Beámból származott és csak Jean Baptiste hűtlen természetének köszönhet­te, hogy hajóács lett Franciaországban és nem királyi herceg Svédországban. Nos, az első ellentét maga a királyi család, amely V. Gusztávval, a 80 év felé közeledő uralkodóval egyetemben teljesen hozzáidomult a svéd demokráciához s no­ha az uralkodónak alkotmányadta joga, hogy a neki nemtetsző kormányokat meneszthet és minisztereit kinevezze, ez­zel a jogával már régóta nem él. A kor­mány szociáldemokrata és az egyik leg­fontosabb hivatalos szerv a „Királyi Szo- cializálási Bizottság“ nevet viseli. A ki­rályi háznak nincs kifogása az ellen, hogy Svédországban királyilag szocializáljanak, hogy a parlamentben időnkint viharos kirohanásokat rögtönözzenek a királyság intézménye ellen, de a királyi családnak aati a tagját, aki egyszerű grófnőt, vagy egyenesen polgárlányt vesz feleségül, menthetetlenül kiközösíti a családból. ^Az uralkodó családjával Stockholm szivében, a Malaer tó partján épült hatal­mas palotában lakik s a palota ablakai alatt halászok dobálják ormótlan nagy kerek hálóikat a tó vizére. A király, a trónörökös és a hercegek egyszerű ma­gánemberként élnek a városban és gya­kori gyaíogséták alkalmával egyáltalában nem keltenek feltűnést. De az sem kelt feltűnést, ha valamelyik ülés szónoka vagy valamelyik újság támadja az uralko­dót vagy a királyi családot. Nemrég volt V. Gusztáv 30 éves uralkodói jubileuma és azelőtt néhány nappal az egyik stockholmi lápban Csipkelődő cikk jelent meg az uralkodóról. A cikkíró a vadászat intézményét tá­madta s arra az álláspontra helyezkedett, hogy az igazi pacifista az állatok oknél­küli gyilkolását sem tűrheti. Az állatok megölésére kizárólag az önvédelem a mentség. Éppen ezért — irta a cikkíró — nem ítéli el, sőt megdicséri az öreg ki­rályt, hogy legutóbb hősiesen megvédte magát 677 fácán vad és gyilkos támadá­sával szemben és valamennyit lelőtte. Ez Q nemcsak hogy nem volt gyilkosság, ha­nem egyenesen hőstett, hiszen túlerőről volt szó . . . A szocialista ország királyi házán belül mégis szigorúan ragaszkodnak a hagyo­mányokhoz és a merev etiketthez, talán, mert a nép megkívánja. Ha már király, hát legyen királyi. Az ellentétek, a sósviz és az édesvíz ke­veredése, Stockholmban lépten-nyomon észrevéteti magát. Az elegáns, modern lakónegyedről, ahol csupa közpentifüté- ses bauhaus-.stilusu bérpalota világit de- rüsszinii falaival a napfényben: gyári munkások laknak. Az utcai rikkancsot az ide gén nem meri megszólítani, mert fel sem tételezi arról a Borsalino-kalapos, elegáns télikabátban álldogáló úrról, hogy árulja azokat az újságokat, amelyeket ha­nyagul a hóna alá szorított. A fűlött villamosban drága bundás finom kis hölgyekkel uta­zik együtt, a villamos tőlük zsúfolt, mint­ha divatos felsőbbleányintézet növendékei mennének kirándulni rajta. De a villamos megáll a kalapgyár előtt és az elegáns „felsőbbleányok“ beözönlenek a gyár ka­puján s átváltoznak munkáslányokká. Ha­vi keresetük kb. 10.000 lej. Az ország végtelenül demokrata. Ta­lán ezért helyeznek olyan óriási súlyt a formaságokra. A svéd koccintási rend­szer, a hires „skol“ fejfájditóan hat min­den idegenre, aki megtanulja, hogy po­harát fel kell emelnie, szomszédja szemé­be kell néznie s kis korty után újabb po­háremeléssel s farkasszemmel be is fejez­heti a skolt, de hogy kit, mikor és milyen sorrendben szabad „skol“-ra kihivni, azt már mintha spanyol etikett szabályozná. Háziasszonyra nem szabad inni, fiatal hölgyre sem. Ha idős ur skolját három percen belül nem viszonozza valaki, ak­kor sértést követ el, viszont tulgyorsan sem szabad a skolt viszonozni ... és így tovább a szabályok rengetegén a végte­lenségig. Stockholmban igen nagy a hideg. Ezzel magyarázható, hogy a svéd nők nem hordják a híres svéd hócsizmát, kizáró­lag kis, bikáig érő hócipőt, amely ugyan prémmel szegélyezett, de viszont mélyen kivágott. Féríibundát Stockholmban alig látni, a svédek belülről védekeznek pálinkával, punccsal, konyakkal. Az idegen kissé so­kalja az italt, étkezés előtt és után, nap­közben minduntalan inni kell, ami persze azzal magyarázható, hogy Svédországban részleges alkoholtilalom van, az ember csak bizonyos mennyiségű tömény alko­holt vehet naponta, azt is jegyre. Svédország szociáldemokrata ország. A szegénységet fokozatosan kiirtották, az állam úgy küzd a nagytőke ellen, hogy maga is nagytőkéssé válik, kitűzött prog­ram a nagy vagyonok fokozatos leépíté­se s közben nincs ország a világon, ahol az elmúlt tiz év alatt annyi hatalmas vagyon ke­letkezett volna, mint éppen Svédországban. Furcsa ország. Amikor az. idegen elin­dul a vonaton Európa felé, a hálókocsik­ból álló vonaton, ahol a svédek mát a zárt hálófülkében alszanak, végigjár a fo­lyosókon és csupa remek női bundát és szép férfikabátot lát lógni a folyosó akasz­tóin. A bunda- és télikabáttulajdonosok bent alszanak, miközben a nerz, vagy a perzsa kint lóg-libeg a vonat zakatolásá­nak ritmusára. Az állomáson virsli, szend­vics és újságárusok járnak ki-be, a kabá­tokra kutya sem néz, még az árusok sem. Ott lógnak másnap reggelig, békés nyu­galomban, amig tulajdonosuk magától értetődő mozdulattal le nem akasztja őket a szegről. Furcsa ország. Palóczi Horváth György. közönséges dolgait s nem gyakran tud taim felfedez nil bennük az értelem finom­ságát. vagy a képzelet kedvességét Úgy látszik, egy ország kormányzásá­hoz speciális tehetség keli s ez nagyon gyakran előfordulhat! általános tehetség nélkül is. HALÁL: Vannak pillanatok, mikor mohón vá­gyakozom a halálra és úgy repülnék hozzá, mint egy szerelmes asszony kar­jaiba. Ugyanazt a szenvedélyes borzon­gást adja nekem, mimt amilyet évekkel ezelőtt az étet adott. Megrészegszem a halál gondolatától. Úgy érzem, a. végső és teljes szabadságol kínálja. De azért szívesen élek mindad­dig, inig az orvosok tűrhető egészségben tudnak tartani; örülök a világ látványá­nak, érdeklődéssel nézem, mi történik. sorsfragedia 1938-ban Newyork, január hó. A régi görög sorstragédliákra emlékez­tető megrendítő eset történt a pennsyl­vaniai Seottdalebau. Nelson Meese 47 éves bányász vóleillemül megismerkedett a 17 éves Nellie Holis-szal. akibe halá­losan beleszeretett. Csak későn tudta meg, hogy szerelmese saját törvénytelen \ leánya, akit születése óta nem látott és akinek anyját később egy Hollis nevű ember vette nőül. Az irtózatos felfe­dezés után Meese agyonlőtte előbb leá­nyát, azután önmagát. A leány kézitás­kájában talált búcsúlevelében Meese azt írja: „Te voltál az egyetlen igazi szerel­mem és most kiderült, hogy a lányom vagy. Érzem, hogy Te is szeretsz és Te is tudod, mit érzek irántad.“ SOMERSET MAUGHAM VALLOMÁSAI szerelemről' halálról\ politikáról és önmagáról LONDON, január hó. Somerset Maugham-nek uj könyve je­lent meg. Az angol lapok olyan hatal­mas cikkekben számolnak be róla, mint­ha nem is iroidajlmi-, hanem világpoliti­kai esemény történt volna. Vallóban a hires angol író szinte példátlan s nap- ról-napra lavinaként növekvő népszerű­sége valóságos viilághatalommá teszi. A Maugham-rajongók számára, az uj könyvnek egészen rendkívüli jelentősége is van, mert benne az iró életének ta­pasztalatait szűrte le, azokat a gondola­tokat irta meg, amelyek benne az élet legfontosabb dolgairól kialakultak. Ez­ért is kapta; a könyv n „Számadás“ cl­inei. Az alábbiakban bemutatjuk olva­sóinknak néhány érdekes részletét. AZ ÍRÓ ÖNMAGÁBÓL: Nem vagyok társaságbeli ember. Nem tudok berúgni s nagy szeretetet érezni embertársaim iránt. . . Nem nagyon szeretem, ha megérinte­nek. Mindig egy kis erőfeszítést kell ten­nem. hogy ne húzódjam el, ha valaki a karját az enyémbe ölti. SZERELEM: log, amit az élet adhat s hogy majdnem minden ember élvezte már, ha csak rö­vid időre is. Többnyire olyanokat szerettem, akik keveset, vágy egyáltalán nem törődtek velem s mikor engem szerettek, zavarba jöttem. Az, élet nagy tragédiája nem az. hogy az emberek elpusztulnak, hanem az, hogy eljön -atz idő, amikor már nem sze­retnek. Az életnek nem a legkisebb és nem a legkönnyebben megoldható bajai közé tartozik ha valaki, akit már nem szere­tünk. tovább szeret bennünket. Mikor La. Rochefoucauld felfedezte, hogy két szerelmes közül mindig van egy, aki szeret és egy másik, aki szeretni hagyja ] magát, azt az ellentétet foglalta epigram­mába, amely örökre megakadályozza a® embereket abban, hogy a szerelemben megtalálják a tökéletes boldogságot . . . Az idén már nem vagyunk ugyanazok, akik tavaly voltunk; s azok sem ugyan­azok. akiket szeretünk. Szerencsés vélet­len, változásunk után tovább tudjuk szeretni a másik megváltozott embert. POLITIKUSOK: Levélbélyeg és romantika Büttner, a legkiválóbb német bélyeg­gyűjtők egyike érdekes felolvasást tar­tott a brémai Germania bélyeggyűjtő egyesületben. Két érdekes történetet mon­dott el levélbélyeggel kapcsolatban. — Egyik eset 1838-ban történt. Sir Row­land Hite, a.2 angol posta reformátora és a levélbélyeg tulajdonképeni feltalálója utazás közben betért egy utszéli fogadó­ba s látta, hogy a postáslegény éppen akkor vitt levelet egy fiatal kiszolgáló­leánynak, portó fejében pedig két shil lángét kért tőle. A leány kézbevette a le­velet, mindkét oldalát alaposan meg­szemlélte, aztán visszaadta »azzal, hogy sokalja a két shillinget, tehát nem fo­gadja el a küldeményt. Később bevallot­ta az angol utasnak, hogy kedvesével jelbeszédfélét beszélt meg s a jelzések ott álltak a borítékon, igy tehát ingyen jutott az üzenethez. Hill ezen a tapaszta­laton lelájfidulva, kieszelte a levélbélve get, amit már a feladáskor kell a borí­tékra ragasztani. Két év múlva Anglia ban meg is honosodott a penny-portó s azt előre szedték be a postahivatalok. A másik történet 1918-ban játszódik. A svéd postaigazgatóság kiegészítésképpen alacsonyabb értékre bélyegeztetett át ma­gasabb értékű bélyegeket, igy a többi közt n 25 örés bélyegeket 12 örésre. Né hány ivet tévedésből fordítva, tótágast bélyegeztek át s egy ilyen 8v az észak svédországi Guliksberg falu postahTata- lába jutott, Volt ott egy parasztlegénv. aki mindennap szokott levelet írni meny asszonyának. Megvásárolta az egész ivei és cl is használta a harminc hibásan nyomtatott bélyeget. Közben a svéd be lyeggyüjtők megneszelték a hibás felül­bélyegzést és mindenfelé keresték ezeket a bélyegeket. Guliksbergben. a leánynál megtalálták mind a 30 levélboritékot <a bélyegekkel és nyomban 6000 koronát fizettek ki érte. Az egész Guliksberg so­hasem látott annyi pénzt egy rakáson, a szerelmespár azonnal egybekelt és ma nagy földbirtoka van. Qyuntäicsefeieh es nyers­tozellHeft A táplálkozás mint természetes gyökté­nyező! Ára 60 lej az EitenzA kAnyms’U lyábun Kolozsvár, Plata Uttifü. V14&r* utánvéttől is azonnal szállít jóit Az uj Molnár Ferenc siker* Bár igen sokszor voltam szerelmes, sohasem élveztem a vlazonzott szerelem örömét. Tudom, hogy ez a legjobb do­Mindig zavarba ejtett a politikusok szellemének középszerűsége, Ugv ta­pasztaltam, hogy nem ismerik a,z élet

Next

/
Thumbnails
Contents