Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-30 / 23. szám
} 2 LL'B N Z'â K 143 8 január 30. maaamxtvim A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Wépszoveiségi problemaáiSka Népszövetségi hét. S/.:'i/adik ülésére vült össze, ci népszövetségi lanacs, mely ezúttal első sorban önmagáról tanácskozik. Nemcsak azért, meri ;i szazas szám jubiláns ünnepségre adhatna alkalmat, dt' azért is. mert a genfi intézmény eddigi életének legsúlyosabb pillanatai* 1! éli. A külpolitikai helyzet áttekinthetetlen /avarossága és minden oldalról lenycge- tö feszültségei ma egybeesnek a Népszövetség belső válságával. Nagy 'nemzetközi kérdések elintézésében, vagy tisztázásában a tanács századik ülése aligha végezhet érdemes munkál. A Népszövetség utolsó években nyilvánvalóvá vált erőtlensége miatt ma céltalan gcszfiku- lálásnak látszana részéről minden eré- lvesebb lépés. A századik tanácsülés minden valószínűség szerint a szélső óvatosság jegyében fog dolgozni. A népszövetségi belső válság azonban valamivel szabadabb teret engedne a reformáló munka számára, ha ez. a kérdés nem függne szintén ezer szállal össze a világpolitika többi válságos kérdésével. Mert a nagy nemzetközi1 ellen tétele világháború utáni változatlan fenmaradása tette mindenekelőtt lehetetlenné a genfi intézmény számára, hogy érdemes munkát végezzen s a Népszövetség, válsága teszi még megoldhatatlanabbá a nagy nemzetközi ellentéteket, melyekkel együtt átszakitha- latlannak látszó circu lus vitiosus-ban folytatják tovább keringésüket, mióta az álkos körforgást a világháború olyan nagy lendülettel útnak indította. Sikerek és döntő sikertelenségek Delbos francia külügyminiszter hangoztatta beszédében, hogy az utolsó évek sikertelenségei, met*lett túlságosan elfelejtik a tényleg érdemes munkát, melyet a Népszövetség tevékenysége igen sok téren nyújtott. A nemzetközi együttműködésnek mindazokon a pontjain, ahol a világpolitikai ellentéteik nem állnak kibé- kithetetlenül egymással szemben, különösen kulturális és közegészségügyi kérdésekben ma is érdemesen dolgozik a genfi intézmény. A nemzetközi politika vitáiban is rámutathat több komoly eredményre. A Görögország és Bulgária között kitört háborúskodás megszüntetésében döntő szeaepc volt Genfnck. Ugyancsak jó munkál végzett a Népszövetség több délamerikai állam határvil- longásánnk rendelése kérdésében. Genf közbelépésévé] rendezték a veszedelmesnek látszó korfui incidenst Olaszország és Görögország között. Ugyancsak nép- szövetségi közvetítés rendezte évek előtt a Jugoszlávia és Magyarország között kifejlődött viszályt. A saar-vidéki népszavazás békés keresztülvitele szintén Genf munkája. Tehetetlennek mutatkozott viszont Genf legtöbb esetben, mikor a védelme alá helyezett kisebbségi jogok érvényesítéséről volt szó és teljesen 'tehetetlen volt mindazokban a kérdésekben, ahol dinamikus érvényesülésre elszánt nagyhatalmak bántottak eî maguk elől nemzetközi szabályok által felállított akadályokat. Ez a tehetetlenség részint a kockázattal állott összefüggésben, melyet a Népszövetség sem vállalhatott, minthogy tagállamainak megfelelő kockázatvállalása a legnagyobb mértékben bizonytalannak látszott: részint abból származott, hogy Bizonyos érdekkörök befolyása túlságosain érvényesült Géniben, részint és igen nagy részben abból, hogy az adott rend. melyet a népszövetségi védelem céljául tűztek ki, túlságosan távol állott az. ideális igazság érvényesülésétől, w Mit jelent a genfi intézmény megingása ( \ De bármivel! is magyarázzuk a genfi intézmény megingását, a Népszövetség válságát ai mai külpolitikai: élet súlyosan katasztrofális eseményei közé kell soroznunk. Mert; nemcsak arról van szó, hogy n nemzetközi együttműködésnek egy nagy és merész kísérlete, talán éppen merészsége és újszerűsége miatt egyelőre nem sikerült s hogy ezt a sikertelenséget a tapasztalatok alapján jóvá lehet tenni. A Népszövetség több volt és mai meggyengült alajkjában is több az ilyen kísérletnél. A genfi intézmény a lörténe- lem egyik legátfogóbb nemzetközi szerződésének a A eredménye, melyben öl- ven állam vett aláírásával részt s amely nri'a volt hivatva, hogy ciy emberiség nagy vérvesztesége után must már békésen bajlsa végre a népek egymás közötti viszonyában időnként elkerül belel len átalakulásokat. Világháború elölt a legtöbbször tiszteletben tartott nemzetközi jog rendezte a népek egymás melletti életéi. Európában a Wák század első évéig, mikor már kezdtek mutatkozni a világháborút előkés/,ilö átalakulások, a nagyhatalmakból alakult „európai koncert“ törekedett aránylag sikeresen a békés együttélés megvalósítására. A nemzetközi jog legfőbb irányítójának szereire a világbáb ni után ;i Népszövetségre hárult, mellyel szemben a háborús veszedelemből kimenekült' százmilliók közölt olyan reménykedést, is sikerült kelteni, amire alig van példa a történelemben. Most alapjaiban ingott meg ez a nemzetközi épület, melyet ölven nemzetnek háborús készségig menő kötelezeliségváHálásával, százmilliós tömegek naiv bizakodása közben emeltek a magasba. Talán éppen ez n széles keret volt legfőbb oka az intézmény mind veszedelmesebb jelleget öltő egyensúlytalanságának Talán kevesebb, de a kötelezettségvállalás érlékével tisztában levő aláírás többel jelentett volna a Népszövetség megalakításánál is. Most arról van szó, hogy a düledezö épületet megmentsék, S a mentésre törekvők között még mindig elf látjuk a világ népeinek túlnyomó nagyrészét, köztük a legnagyobb hatalmakat is. \ válság azonban komoly. Komoly különösen azért, mert a nemzetközi helyzet adottságai — közeli lehetőségek közé sorozzák a népszövetségi tagállamok számára is azt. begy a súlyos váltónak bevallását kérjék tőlük, melyet a genfi intézmény megalakulásakor aláírásukkal Iái/ tak el. Kisebb államok menekülni akarnak a kockázatoktól Különösen a kisebb államok ébredtek ennek a kockázatnak tudatára. Az Olaszország ellen sikertelenül alkalmazott szankció megnyitotta szemeiket a veszély előtt, melyet n népszövetségi kötelezettségek bizonyos pontjainak végrehajtása jelenthet számukra'. Az ugyanis elkerülhetetlen dolog, hogy a nagyhatalmak egymásközötti ellentétei ne érvényesüljenek elsősorban a genfi intézmény működésében is. S minthogy az egymással szemben álló nagyhatalmak egyik csoportja most már teljesen kivonult Géniből, a kisállamok abba a kényszerhelyzetbe kerülhetnek, hogy érdekeik közvetlen veszélyeztetése nélkül, vállalt kötelezettségeik alapján, nkarva-akaratla- nul a másik csoport mellé sorozodjanak. A Népszövetség, mint a kollektiv biztonság intézménye csődöt mondott, már céltalan vitatni, hogy melyik államoknak, vagy államcsoportoknak hibájából. A békebontó elleni közös szankciók alkalmazása 'is sikertelennek bizonyult s adott viszonyok közölt minden arra mutat, hogy legalább is a> közeljövőben még kevesebb sikerrel kecsegtet. A kisebb államok tehát, különösen azok. melyek a világháborúban is meg ludlták őrizni semlegességüket, teljes erejükkel igyekeznek visszahúzódni újra a semlegesség terére. A többi kisállam szintén menekülni igyekszik nemcsak a. saját elhatározásuk 'nélkül netalán esedékessé váló katonai kötelezettségektől, hanem a gazdasági életüket veszélyeztető enyhébb szankciók kötelezettségeitől is. Legtöbbjük számára nincs arról szó, hogy ki akarnának vonulni a Népszövetségből, melyben még mindig bizonyos védelmet látnak a maguk számára is. De módot keresnek arra, hogy a népszövetségi alapokmány 16-ik szakaszában, ai sokat emlegetett szankciós szakaszban kijelölt kötelezettségeik végrehajtására csak akkor legyenek kötelezve, ha ezt szabad elhatározásukból is népük érdekében állónak látják. A visszahúzódás megokoiására is megtalálták a szükséges érveket. 193U julius vés pénzért is jól lakhalunk. Egy jó kávéval és egy»két vajaskenyérrel pl. nagyon könnyen pótolhatjuk az egyik étkezési. A Kathreiner- böl és a Valódi Franck-ból készített kávé nemcsak tápláló, hanem olcsó is. 1-én a semleges államok, a négy skandináv állam, Hollandia, Svájc és akkor még Spanyolország képviselői Géniben összeültek és megállapították a követke- j zöket: „Nem engedhető meg, hogy a népszövetségi alapokmány bizonyos pontjai, mint például a lefegyverkezésre vonatkozó pontok bolt belük maradjanak és hogy ugyanakkor más pontokat '.teljes erejükben alkalmazzanak. Különösen áll ez a 1ß-ik szakaszban foglalt szankciós intézkedésekre, melyek szintén nem lehetnek teljességükben érvényesek mindaddig, amig az alapokmány egészében esnie tökéletlenül és következetlenül érvényesül.“ Sandler svéd külügyminiszter. aki pedig szocialista s a svéd politika angolbarát irányának egyik főképviselője. ehhez a megállapításhoz | még hozzá lelte, hogy: „az olyan [örvény, amely nem mindenkivel szemben és nem minden körülmények közölt egyformán érvényes, a helyes irány ujra- felvételéig megszűnik törvény lenni. A megoldás? N’cm valószínű, hogy a kisebb államokat elhatározásukban, hogy a súlyos köA tábla döntése szer nt telezctlségek eddigi vállalásától visszavonuljanak, tno már lényegesen befolyásolni lehetne. Angol és francia1 rész- I röl viszont szeretnék elkerülni, hogy a Népszövetségben összehozott nemzetközi együttműködés kezéből minden szankciós lehetőséget kiadjanak. Az „emászkulálás", amint Londonban mondják, csak kárára lehet a Népszövetségnek. A brit birodalom rohamosan növekedő ereje, a feltétlen francia támogatás és az Egyesült-Államok mindinkább tevékenynek látszó rokonszenve fokozatosan megadhatják a Népszövetségnek az eddig hiányzó tettleges támogatást is. London és Páris véleménye szerint. Valószínű tehát, hogy a kisebb államokkal olyan megegyezésre jutnak, f mely szankciók szempontjából bizonyos függetlenséget biztosit számukra, anélkül. hogy a Népszövetség lehetetlenségét nyílt beismeréssel is megpecsételjék. A továbbiakat pedig attól akarja függővé tenni, hogy a nagyhatalmak között rövidesen meginduló tárgyalások, vagy a tárgyalások sikertelensége esetén újra kiéleződő küzdelem milyen eredményhez fognak vezetni. —s. Újból le kell tárgyalnia a törvényszéknek a kis nyugdíjjal elbocsátott Szamosvölgyi Vasút R-T. munkásainak ügyét CLUJ-KOLOZSVÁR, január 29. Az uralomváltozás előtt a tövisi fővonalhoz csatlakozó szamosvölgyi vasút magántársaság tulajdona volt. Az uralomváltozás után az ország területén levő összes magánkézben levő vasúti vonalak az állam kezébe jutottak, igy a SzamosI völgyi Vasút Rt. is és ennek következtében a vasút nyugdíjasai szomorú helyzetbe jutottak. A CFR ugyanis megtagadta a Szamosvölgyi Vasút Rt. által az átvétel előtt adott nyugdijak folyósítását. A nyugdijakat nagyon alacsonyra szállította le. Mintegy 120 vasutas család került ebbe a helyzetbe és ezek évek óta kemény küzdelmet folytattak a vasúti vezérigazgatósággal, hogy megélhetésüket biztosítsák és nyugdijukhoz hozzá jussanak. A nyugdíjas szamosvölgyi vasutasok dr. Margineanu Aurel dési ügyvéd utján a CFR vezérigazgatósága és a Szamosvölgyi Vasút Rt. igazgatósága ellen próba-pert tettek folyamatba. A per Kovács Károly pályaőr nevében indult meg, akit 1914-ben nyugdíjaztak és akinek nyugdiját 857 lejben állapították meg. A szamosvölgyi vonalnak az állami vasutak által történt átvétele után a nyugdíj összegét azonban 20a lejre szállították le, ebből az Összegből megélni pedig nem lehet, eléri: az,tán keresetet adott be a vasúti nyugdíjpénztár és a szamosvölgyi vasút igazgatósága ellen. A per során a vasúti vezérigazgatóság azzal védekezett, hogy az átvételnél a CFR képviseletében jelenlevő vasúti ügyésznek nem volt joga arra, hogy ?.z okiratban a CFR részéről elismerje az átvétel előtt nyugdíjazott vasutasok nyugdijainak átvállalását. Ez volt a védekezés főmotivu- ma, de ezenkiviil még egész sereg indokot hoztak fel, csak azért, hogy a nyugdíjfizetés kötelezettsége alól mentesüljenek. A dési törvényszék, ahol a per lefolyt, elutasította Kovács Károly keresetét, az Ítélőtábla azonban megváltoztatta az ítéletet és visszaküldte a törvényszékhez. Másodsorban sem volt kedvező döntés a vasutasokra nézve, mert elutasították a keresetet és a szegény vasutasok másodszor is az ítélőtáblához felebbeztek. A tegnapi felcbbviteli tárgyaláson dr. Petrovaa ítélőtáblái tanácselnök elnökölt. A vasúti vezérigazgatóság egy bucureştii ügyvédet bízott meg képviseletével, a vasutasok nevében pedig Margineanu ügyvéd jelent meg és hosszas beszédben fejtette ki a vasutasok igazát, hangsúlyozta, hogy a CFR a szamosvölgyi átvételével százmilliós vagyonhoz jutott, évi haszon xc—12 millió és a vasutasok jogos nyugdijillerményének kifizetése évente még 2 millióba sem kerülne. Kérte az ítélőtáblát, hogy változtassa meg a dési törvényszék Ítéletét és kötelezze uj ítéletbeZcL Lci-il cl * A tábla ennek a kérésnek helyt adott és az ügyet visszautalta a törvényszékhez, hogy érdemben hozzon határozatot. M; st már a tál^a kétszeri .határozata után a nyugdíjasok végre hozzájutnak a régóta várt nyugdijaikhoz. UJGSÖRBÄIO A MAGAS TÄTRÄBÄN (Nővé Strhska P!éso) — 1320 tr.'ter magasságban. MÓRY SZÁLLÓK ÉS PENZIÓ ■MMBMHWKüMIJHWMMMil Ilit Eş sz ápri!i végéi 5 téli sport. Si- hurzaso . — Magaslati nap. Pihenés. Modern I onif rt, zen . t inc. Mérsékelt árak
