Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

} 2 LL'B N Z'â K 143 8 január 30. maaamxtvim A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Wépszoveiségi problemaáiSka Népszövetségi hét. S/.:'i/adik ülésére vült össze, ci népszövetségi lanacs, mely ezúttal első sorban önmagáról tanácsko­zik. Nemcsak azért, meri ;i szazas szám jubiláns ünnepségre adhatna alkalmat, dt' azért is. mert a genfi intézmény ed­digi életének legsúlyosabb pillanatai* 1! éli. A külpolitikai helyzet áttekinthetetlen /avarossága és minden oldalról lenycge- tö feszültségei ma egybeesnek a Népszö­vetség belső válságával. Nagy 'nemzet­közi kérdések elintézésében, vagy tisztá­zásában a tanács századik ülése aligha végezhet érdemes munkál. A Népszövet­ség utolsó években nyilvánvalóvá vált erőtlensége miatt ma céltalan gcszfiku- lálásnak látszana részéről minden eré- lvesebb lépés. A századik tanácsülés min­den valószínűség szerint a szélső óvatos­ság jegyében fog dolgozni. A népszövet­ségi belső válság azonban valamivel sza­badabb teret engedne a reformáló mun­ka számára, ha ez. a kérdés nem függne szintén ezer szállal össze a világpolitika többi válságos kérdésével. Mert a nagy nemzetközi1 ellen tétele világháború utáni változatlan fenmaradása tette minde­nekelőtt lehetetlenné a genfi intézmény számára, hogy érdemes munkát végez­zen s a Népszövetség, válsága teszi még megoldhatatlanabbá a nagy nemzetközi ellentéteket, melyekkel együtt átszakitha- latlannak látszó circu lus vitiosus-ban folytatják tovább keringésüket, mióta az álkos körforgást a világháború olyan nagy lendülettel útnak indította. Sikerek és döntő sikertelenségek Delbos francia külügyminiszter han­goztatta beszédében, hogy az utolsó évek sikertelenségei, met*lett túlságosan elfelej­tik a tényleg érdemes munkát, melyet a Népszövetség tevékenysége igen sok té­ren nyújtott. A nemzetközi együttműkö­désnek mindazokon a pontjain, ahol a világpolitikai ellentéteik nem állnak kibé- kithetetlenül egymással szemben, külö­nösen kulturális és közegészségügyi kér­désekben ma is érdemesen dolgozik a genfi intézmény. A nemzetközi politika vitáiban is rámutathat több komoly eredményre. A Görögország és Bulgária között kitört háborúskodás megszünte­tésében döntő szeaepc volt Genfnck. Ugyancsak jó munkál végzett a Népszö­vetség több délamerikai állam határvil- longásánnk rendelése kérdésében. Genf közbelépésévé] rendezték a veszedelmes­nek látszó korfui incidenst Olaszország és Görögország között. Ugyancsak nép- szövetségi közvetítés rendezte évek előtt a Jugoszlávia és Magyarország között kifejlődött viszályt. A saar-vidéki nép­szavazás békés keresztülvitele szintén Genf munkája. Tehetetlennek mutatko­zott viszont Genf legtöbb esetben, mikor a védelme alá helyezett kisebbségi jogok érvényesítéséről volt szó és teljesen 'tehe­tetlen volt mindazokban a kérdésekben, ahol dinamikus érvényesülésre elszánt nagyhatalmak bántottak eî maguk elől nemzetközi szabályok által felállított akadályokat. Ez a tehetetlenség részint a kockázattal állott összefüggésben, me­lyet a Népszövetség sem vállalhatott, minthogy tagállamainak megfelelő koc­kázatvállalása a legnagyobb mértékben bizonytalannak látszott: részint abból származott, hogy Bizonyos érdekkörök befolyása túlságosain érvényesült Géni­ben, részint és igen nagy részben abból, hogy az adott rend. melyet a népszövet­ségi védelem céljául tűztek ki, túlságo­san távol állott az. ideális igazság érvé­nyesülésétől, w Mit jelent a genfi intézmény meg­ingása ( \ De bármivel! is magyarázzuk a genfi intézmény megingását, a Népszövetség válságát ai mai külpolitikai: élet súlyo­san katasztrofális eseményei közé kell soroznunk. Mert; nemcsak arról van szó, hogy n nemzetközi együttműködésnek egy nagy és merész kísérlete, talán éppen merészsége és újszerűsége miatt egyelő­re nem sikerült s hogy ezt a sikertelen­séget a tapasztalatok alapján jóvá lehet tenni. A Népszövetség több volt és mai meggyengült alajkjában is több az ilyen kísérletnél. A genfi intézmény a lörténe- lem egyik legátfogóbb nemzetközi szer­ződésének a A eredménye, melyben öl- ven állam vett aláírásával részt s amely nri'a volt hivatva, hogy ciy emberiség nagy vérvesztesége után must már béké­sen bajlsa végre a népek egymás közötti viszonyában időnként elkerül belel len átalakulásokat. Világháború elölt a leg­többször tiszteletben tartott nemzetközi jog rendezte a népek egymás melletti életéi. Európában a Wák század első évéig, mikor már kezdtek mutatkozni a világháborút előkés/,ilö átalakulások, a nagyhatalmakból alakult „európai kon­cert“ törekedett aránylag sikeresen a bé­kés együttélés megvalósítására. A nem­zetközi jog legfőbb irányítójának szere­ire a világbáb ni után ;i Népszövetségre hárult, mellyel szemben a háborús vesze­delemből kimenekült' százmilliók közölt olyan reménykedést, is sikerült kelteni, amire alig van példa a történelemben. Most alapjaiban ingott meg ez a nemzet­közi épület, melyet ölven nemzetnek há­borús készségig menő kötelezeliségváHá­lásával, százmilliós tömegek naiv bizako­dása közben emeltek a magasba. Talán éppen ez n széles keret volt legfőbb oka az intézmény mind veszedelmesebb jelle­get öltő egyensúlytalanságának Talán kevesebb, de a kötelezettségvállalás érlé­kével tisztában levő aláírás többel jelen­tett volna a Népszövetség megalakításánál is. Most arról van szó, hogy a düledezö épületet megmentsék, S a mentésre tö­rekvők között még mindig elf látjuk a világ népeinek túlnyomó nagyrészét, köz­tük a legnagyobb hatalmakat is. \ vál­ság azonban komoly. Komoly különösen azért, mert a nemzetközi helyzet adott­ságai — közeli lehetőségek közé soroz­zák a népszövetségi tagállamok számára is azt. begy a súlyos váltónak bevallá­sát kérjék tőlük, melyet a genfi intéz­mény megalakulásakor aláírásukkal Iái/ tak el. Kisebb államok menekülni akarnak a kockázatoktól Különösen a kisebb államok ébredtek ennek a kockázatnak tudatára. Az Olasz­ország ellen sikertelenül alkalmazott szankció megnyitotta szemeiket a veszély előtt, melyet n népszövetségi kötelezett­ségek bizonyos pontjainak végrehajtása jelenthet számukra'. Az ugyanis elkerül­hetetlen dolog, hogy a nagyhatalmak egymásközötti ellentétei ne érvényesülje­nek elsősorban a genfi intézmény mű­ködésében is. S minthogy az egymással szemben álló nagyhatalmak egyik cso­portja most már teljesen kivonult Géni­ből, a kisállamok abba a kényszerhely­zetbe kerülhetnek, hogy érdekeik köz­vetlen veszélyeztetése nélkül, vállalt kö­telezettségeik alapján, nkarva-akaratla- nul a másik csoport mellé sorozodjanak. A Népszövetség, mint a kollektiv bizton­ság intézménye csődöt mondott, már céltalan vitatni, hogy melyik államok­nak, vagy államcsoportoknak hibájából. A békebontó elleni közös szankciók al­kalmazása 'is sikertelennek bizonyult s adott viszonyok közölt minden arra mu­tat, hogy legalább is a> közeljövőben még kevesebb sikerrel kecsegtet. A kisebb államok tehát, különösen azok. melyek a világháborúban is meg ludlták őrizni semlegességüket, teljes erejükkel igye­keznek visszahúzódni újra a semleges­ség terére. A többi kisállam szintén me­nekülni igyekszik nemcsak a. saját elha­tározásuk 'nélkül netalán esedékessé váló katonai kötelezettségektől, hanem a gazdasági életüket veszélyeztető enyhébb szankciók kötelezettségeitől is. Legtöbb­jük számára nincs arról szó, hogy ki akarnának vonulni a Népszövetségből, melyben még mindig bizonyos védelmet látnak a maguk számára is. De módot keresnek arra, hogy a népszövetségi alapokmány 16-ik szakaszában, ai sokat emlegetett szankciós szakaszban kije­lölt kötelezettségeik végrehajtására csak akkor legyenek kötelezve, ha ezt szabad elhatározásukból is népük érdekében ál­lónak látják. A visszahúzódás megokoiására is meg­találták a szükséges érveket. 193U julius vés pénzért is jól lakhalunk. Egy jó kávéval és egy»két vajaskenyér­rel pl. nagyon könnyen pótolhatjuk az egyik étkezési. A Kathreiner- böl és a Valódi Franck-ból készített kávé nemcsak tápláló, hanem ol­csó is. 1-én a semleges államok, a négy skan­dináv állam, Hollandia, Svájc és akkor még Spanyolország képviselői Géniben összeültek és megállapították a követke- j zöket: „Nem engedhető meg, hogy a nép­szövetségi alapokmány bizonyos pontjai, mint például a lefegyverkezésre vonat­kozó pontok bolt belük maradjanak és hogy ugyanakkor más pontokat '.teljes erejükben alkalmazzanak. Különösen áll ez a 1ß-ik szakaszban foglalt szank­ciós intézkedésekre, melyek szintén nem lehetnek teljességükben érvényesek mindaddig, amig az alapokmány egé­szében esnie tökéletlenül és következetle­nül érvényesül.“ Sandler svéd külügy­miniszter. aki pedig szocialista s a svéd politika angolbarát irányának egyik fő­képviselője. ehhez a megállapításhoz | még hozzá lelte, hogy: „az olyan [ör­vény, amely nem mindenkivel szemben és nem minden körülmények közölt egy­formán érvényes, a helyes irány ujra- felvételéig megszűnik törvény lenni. A megoldás? N’cm valószínű, hogy a kisebb államo­kat elhatározásukban, hogy a súlyos kö­A tábla döntése szer nt telezctlségek eddigi vállalásától vissza­vonuljanak, tno már lényegesen befo­lyásolni lehetne. Angol és francia1 rész- I röl viszont szeretnék elkerülni, hogy a Népszövetségben összehozott nemzet­közi együttműködés kezéből minden szankciós lehetőséget kiadjanak. Az „emászkulálás", amint Londonban mondják, csak kárára lehet a Népszö­vetségnek. A brit birodalom rohamosan növekedő ereje, a feltétlen francia tá­mogatás és az Egyesült-Államok mind­inkább tevékenynek látszó rokonszenve fokozatosan megadhatják a Népszövet­ségnek az eddig hiányzó tettleges támo­gatást is. London és Páris véleménye szerint. Valószínű tehát, hogy a kisebb államokkal olyan megegyezésre jutnak, f mely szankciók szempontjából bizonyos függetlenséget biztosit számukra, anél­kül. hogy a Népszövetség lehetetlensé­gét nyílt beismeréssel is megpecsételjék. A továbbiakat pedig attól akarja függő­vé tenni, hogy a nagyhatalmak között rövidesen meginduló tárgyalások, vagy a tárgyalások sikertelensége esetén újra kiéleződő küzdelem milyen eredmény­hez fognak vezetni. —s. Újból le kell tárgyalnia a törvényszéknek a kis nyugdíjjal elbocsátott Szamosvölgyi Vasút R-T. munkásainak ügyét CLUJ-KOLOZSVÁR, január 29. Az uralomváltozás előtt a tövisi fővo­nalhoz csatlakozó szamosvölgyi vasút ma­gántársaság tulajdona volt. Az uralom­változás után az ország területén levő összes magánkézben levő vasúti vonalak az állam kezébe jutottak, igy a Szamos­I völgyi Vasút Rt. is és ennek következté­ben a vasút nyugdíjasai szomorú helyzet­be jutottak. A CFR ugyanis megtagadta a Szamosvölgyi Vasút Rt. által az átvétel előtt adott nyugdijak folyósítását. A nyugdijakat nagyon alacsonyra szállította le. Mintegy 120 vasutas család került eb­be a helyzetbe és ezek évek óta kemény küzdelmet folytattak a vasúti vezérigaz­gatósággal, hogy megélhetésüket biztosít­sák és nyugdijukhoz hozzá jussanak. A nyugdíjas szamosvölgyi vasutasok dr. Margineanu Aurel dési ügyvéd utján a CFR vezérigazgatósága és a Szamosvölgyi Vasút Rt. igazgatósága ellen próba-pert tettek folyamatba. A per Kovács Károly pályaőr nevében indult meg, akit 1914-ben nyugdíjaztak és akinek nyugdiját 857 lejben állapították meg. A szamosvölgyi vonalnak az állami vasutak által történt átvétele után a nyugdíj összegét azonban 20a lejre szállították le, ebből az Összegből meg­élni pedig nem lehet, eléri: az,tán kere­setet adott be a vasúti nyugdíjpénztár és a szamosvölgyi vasút igazgatósága ellen. A per során a vasúti vezérigazgatóság az­zal védekezett, hogy az átvételnél a CFR képviseletében jelenlevő vasúti ügyésznek nem volt joga arra, hogy ?.z okiratban a CFR részéről elismerje az átvétel előtt nyugdíjazott vasutasok nyugdijainak át­vállalását. Ez volt a védekezés főmotivu- ma, de ezenkiviil még egész sereg indo­kot hoztak fel, csak azért, hogy a nyug­díjfizetés kötelezettsége alól mentesül­jenek. A dési törvényszék, ahol a per lefolyt, elutasította Kovács Károly keresetét, az Ítélőtábla azonban megváltoztatta az ítéletet és visszaküldte a törvény­székhez. Másodsorban sem volt kedvező döntés a vasutasokra nézve, mert elutasították a keresetet és a szegény vasutasok másod­szor is az ítélőtáblához felebbeztek. A tegnapi felcbbviteli tárgyaláson dr. Petrovaa ítélőtáblái tanácselnök elnökölt. A vasúti vezérigazgatóság egy bucureştii ügyvédet bízott meg képviseletével, a vasutasok nevében pedig Margineanu ügyvéd jelent meg és hosszas beszédben fejtette ki a vasutasok igazát, hangsúlyoz­ta, hogy a CFR a szamosvölgyi átvételé­vel százmilliós vagyonhoz jutott, évi ha­szon xc—12 millió és a vasutasok jogos nyugdijillerményének kifizetése évente még 2 millióba sem kerülne. Kérte az íté­lőtáblát, hogy változtassa meg a dési tör­vényszék Ítéletét és kötelezze uj ítéletbe­ZcL Lci-il cl * A tábla ennek a kérésnek helyt adott és az ügyet visszautalta a törvényszék­hez, hogy érdemben hozzon határozatot. M; st már a tál^a kétszeri .határozata után a nyugdíjasok végre hozzájutnak a régóta várt nyugdijaikhoz. UJGSÖRBÄIO A MAGAS TÄTRÄBÄN (Nővé Strhska P!éso) — 1320 tr.'ter magasságban. MÓRY SZÁLLÓK ÉS PENZIÓ ■MMBMHWKüMIJHWMMMil Ilit Eş sz ápri!i végéi 5 téli sport. Si- hurzaso . — Magaslati nap. Pihenés. Modern I onif rt, zen . t inc. Mérsékelt árak

Next

/
Thumbnails
Contents