Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-04 / 2. szám

n 1 9 3 S január 4. BELBN ZßK SáíS PÁNIMÉ CSEHOV Csehov hősei vaJioimerünyiien kásáé szalon- klaibátot ívisiellnek, csiptetős páipaszemet s az*a- k-'áliMstm álltainak egy világban, mely ismeri már a vasai tat és & díifUéffia-öLtást, utálja az obszo tel izmust cs hevesen vágyik öiz alkot­mányosságra, de titokban legszívesebben még számikőni játn, mint Gogoly ailaíkjai, a nőiknek morogva köszön és közbein érpárul a stzaki.ulJ mögött. E hősök mind eltfnulitak ötvenévesek. Polgáréi hősök. Érzel'mességLik halálos, tiszta és gyógyíthatatlan. A „fehÉrkutyás asszony“ és barátja, a Krim-vidéki: fürdöhe'yen, m csá­bítás jelenete ntán sírnak, majd dinnyét ész­tnek. E novellákban’ minden pillanatban el­ered az eső S' a platánfák húsos levelei meg­áznak. A ,, Cseres znyéske lt‘‘ hősei életük drá­mái piililtaniaitóban észt eveszăik, hogy a.zi egyik mellék a laknak 'tófeje van; s mindent feledve, mulöftini kezdenek. Mindez családias, a sző tragikus értelmé­ben’. Csehov félelmesen) családias író. Olyant, minit egy nagybácsit, alkll macsora irtán érke­zik, sízallbnkabátfcain, dünnyög, rövid szivart •sízliv, tarokkozik és adomákat mesél, de nem árt köz,beirr, szemmel tartani, mert egyáltalán .nem liehe tetőén), hogy óva tlan p’nl'ilana t.ban felköti] a szalonajtó ikiiliinicsétie magát. í KAZINCZY Miért szeretem ilyen gyöngéden? Talán, mert Kassáin kezdte pályáját, vagy, mert a börtönéé bábán vér ével irt, vagy tálán, mert hitt Berzsenyiben. Felvidéki ember voit. Svádiáijü volt. Ebből a svádából ívirult ki a tünemény, melyet ma e néven ismerünk: — Magyar iLiodallom. RIMBAUD Tizeninyoleéves korában eldobta magától a költészetet, mllnit egy alkálim! szeretőt, kjinieik izgalmával betelt. Aztán elment élni. Még húsz évig bioitai. Akkor lévágták Jlá'baiiít egy marseilleá kórházban és’ meghalt. Ez a kiöilt’ésizet, ez az éltet különösen re- kedtihangu, mint lm egy érzés elfojtaná a szavaik értelmét, mintha 0 szenvedély hörgő- sebe, rekedt dadogásába falna bele mindem’, amit a léitek slkoltani akar. Mi volt ez a szenvedély? A pénz? A bsutlailom? A kaland? A különlcisi, beteg szerelmek ?Az idegen tájak. Ménielük császár barátságai, a fegyvercsempé- szési, a® ananypor, melyet övébe rejtve lo­pott át a hadúrokon, az atfrikaii éjszakák, ál­latok és emberek közölt, a világ végb, tá­vol a pániisi irodaiLmi kávéháziaktól, távol a belga 'flegyháztéil, ahol Ve-"lane, a beteg ba­rát slínyliődött? .Mit keresett? Mit akart az élettel kifejezni? Mi volt az, amit az iroda­lom sem birt kifejezni, 'amire a magánhang­zók titkos, színes értelme sem adott választ, mi volt az a „sensation“, melyről első, fclasz- szikus versét irta s aztán mindenütt hajszol­lá, versekben és nőkben, rabló vezérek segít­ségével', tevehiá.toln' és k okaimmá mórban? Mi­kor meghalt, a marsei Eei kór házban, mikor felnézett, megtört pillantással, a mennyezet­re, értette v'éjgre, hogy mi volt a csodálatos és elviselhetetlen, a kiibirhátiaflain és utólé*-- hetetlen? Talán akkor megértette. Irta: MÁRAI SÁNDOR Minden iró szobájában arcképek lóg­nak a falon, Írók, időben és 'roelálom* történetben elkaUódotD rokonlelkek arc­képei. A kétely, a gyötrelem,, a kish-tü- ség óráiban e képek elé állunk és tár* salk odúnk velük Rokonaink ők, de b»- ráink is., kegyetlen él lenfelem ki. egyetlen barátaink. Ügy állunk a képek eőtt, mint a kínaiak «2 ősök emléktárgyaival megrakott ház'okárok előtt. r.zeki az arcképek homályosak, kezdetlegesek. Nem akarnak hűségeseit Lenni. Nem is képek, csak látomások, ilyenek:) „SIEMENS Pi mert ezzel ujratisztán hallanak. Díjtalanul bemutatja MANGESIUS K. Ciuj, „NEW-YORK“-szalIó, csak január 3. és 4.-én. D. e. 10-1-ig, d. u, 3-6. írás­beli érdeklődők forduljanak „Telefunken“ céghez, Bucureşti, Str. C. A. Rosetti 5. m A januári şerifi tan s csillésen Megszünteti a Népszövetség Magyurmszág pénzügyi ellenőrzéséi GENF, január 3. Az Uj Nemzedék című budapesti lap genfi értesülése szerint a Népszövetség január 7-én összeülő tanácsülése el fogja határozni Magyarország pénzügyi ellen­őrzésének megszüntetését. Ezen az ülé­sen fogják ugyanis a tanácsülés elé ter­jeszteni a Népszövetség pénzügy» bizott­ságának december elején lefolyt ülésé­ről szóló jelentését, mely kedvezően ítéli meg Magyarország pénzügyi helyzetét és javasolni fogja az ellenőrzés megszülile- lésél. A jelentés elismeréssel szól Eabinyi magyar pénzügymirüszler pénzügyi poli­tikájáról. Fényes siker jegyében zajlott le a Magyar Színház szilveszteri kabaréja Zsnfoilt ház előtt, nagy siker jegyében zajlott le az év utolsó napján; a Magyar Színház szokásos Sziveszteri kabaréja. Jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy a sikert ezúttal a pompásan összeállított műsor, a kitűnő előadás és a színpadról áradó vidám hangulat döntötte el. A jólsikerült. kabaréelőadás fénypont­ja és legnagyobb sikere kétségkívül Sza­bados Árpád és dr. Dávid István: A szerelmes óbester egyfélvonásos operett­je. Maga a darab meséje kedves, finom hangulatú történet a régi kurucvilágból, francia miliőben. Szabados Árpád ked­ves szövegéhez és finom verseire inven- ciózus, hangulatos muzsikát szerzett dr. Dávid István, a jónevü és tehetséges szé­kely zeneszerző. Mingyárt a,z első im­presszió, ami megragadja az embert, az a megszokott, tudat zenész ám ok lói elté­rő, szívnek és fülűek egyaránt kellemes tiszta üdítő melódiái, ami főjellemzője a Dávid-muzsikának. Uj szin, uj hang árad ebből az eredetien zamatos és han­gulatos zenéből, amilyent kevesen írtak az utóbbi időben. Ahogy felcsendülnek ezek a dolgok, önkéntelenül is a magyar muzsika kl'aszíkus nagymesterei jutnak eszünkbe. Semmi utánérzés nincs ebben a zenében, de mégis valahogy Kacsó Pongráczhoz ál'l a legközelebb. Termé­szetesen egészen uj és mai veretű Dávid István m’nden szerzeménye, amely amel­lett!. hogy telítve van magyaros motívu­mokká?, szerencsésen egyesiéi! magában az egészen modern zene követelményeit is. Valcere, liarangnótája és katonaindu­lója külön-külön egy-egy slágerszám, de pompásabbnál pompásabbak a többi da­lok is. Nem túlozunk, amikor leírjuk, hogy Dávid Istvánban egy uj Kacsó Pongrácz kelt életre. A vidám hangu­latú, finom operettet Sólymosán Magda, Homm Pál1, Sándor Stefi és Tompa Pufi vitték sikerre, de derekasan állták meg helyüket a kisebb szereplők is. A dicséret hangján emlékezhetünk meg Csiby Lajos Laji'bá cimii egyfelvo- násos tréfájáról is, amelyet egy székely történetből ültetett át színpadra. Jóizü humor és kitűnő ábrázoló készség jel­lemzik ezt a rövid egyfelvonásost, ame­lyen a, közönség mindvégig jól mulatott. De a teljes siker jegyében zajlott le a műsor többi száma is, Lőrrncz Miklós: Abbi és László Miklós: Megvert a felesé­gem című komédiája is, amelyeknek ke­retében Tompa Sándor, Rélhely, Csóka, Paál' Magda, Homm Pál, Solti Miklós, Végh József, Dancsó és Szentes Ferenc adták tudásuk és tehetségük legjavát. A magánszámok közül' a Topán Lulu—Te- bán-dou, továbbá a Bázsa—Wojticzky- duo, valamint Kabdebo O felia, és Keresz­tes Klári ügyes láncszámai és Pintér Jenő step szám a> aratott szép sikert. A műsort Tompa Sándor ötletesen, jóizü humorral konferálta végig. A zsúfolt ház közönsége mindvégig jól mulatott és sokat tapsolt a lelkes szereplő gárdának, a jó rendezésnek és a kitűnő szerzők­nek. (g!) KIÜTÉSES TÍFUSZ BESZ- SZARÁBIÁBAN. Bucurestiből jelentik: A Chisinau-i egészségügyi hatóságokat értesítették, hogy Ungheni járásban 7 uj kiütéses tífusz megbetegedés történt. A betegeket nyomban a Iasi-i járványkór­házba szállították és egészségügyi oszta­gokat küldtek ki a vidékre, hogy a jár­vány terjedését megakadályozzák. Edén lúvoliéíében €la a ibériaira vezeía az angal kiílügy­isa i m í s E i é v i & a &ss o i LONDON, január 3. Eden angol külügyminiszter a hét fo­lyamán tíznapos szabadságra Francia- országba utazik. Az angol sajtó diplomá­ciai munkatársai körében élénk megle­petést kelteit Chamberlain miniszter­elnök elhatározása, hogy Eden távoliéin alatt személyesen fogja vezetni az angol külügyminisztérium ügyeit. Eden helyet­tese ugyanis, a külügyminiszter távollé­tében, rendszerint Halifax lord volt. Bámyászsors VARSÓ, január 3. A Tengyelszilézaiai Nikisioevitz szénbá­nyában összeomlott egy tárna és 7 mun­kást maga alá temetett. Három munkást súlyos sérülésekkel megmentettek és fel­színre hozták. Egy közülük a kórház­ban maghalt. A men tő csapó tok nagy erőfeszítésekkel dolgoznak a tárnába zárt munkások megmentésén. agyonlője telesig«, enne!« ii a vérét és isnohaRajáf e«u francia munüás PÁRIS, január 3. Rouenben egy gyári előmunkás való­ságos tömegvérengzést vitt véghez, mert felesége az ő tudta nélkül házasságuk' felbontását kérte. Műkor megkapta a tör­vényszéki tárgyalásra szólító idézőt, a gyárimunkás revolvert ragadott, lelőtte feleségét, ennek nővérét és egy unokanő­vérét, aki történetesen szintén, lakásuk-' ban tartózkodott, majd kézenfogta kis­fiát, a távolabb lakó, a történtekről mit sem sejtő rokonaihoz vitte a gyermeket, végül önként jelentkezett a rendőrségen,- - ■■ ——■—MB———— UJ PUSKÁKAT KAP AZ ANGOL HADSEREG. Londonból jelentik: A Herald jelentése szerint rövidesen újszerű puskákkal látják el az angol hadsereget. A kétcsövű fegyverek a jelenleginél há­romszor nagyobb súlyúak és a golyójuk a tankok páncél oldalát is átfúrja, majd felrobban a bentülőket meggyilkolja. SZERELMI CSALÓDÁSÁBAN A DU­NA HULLÁMAI KÖZÉ DOBTA MACÁT, Bucurestiből jelenítik: Megrendítő öngyil­kosság történt Bnailában. A Duna part­ján a járókelők arra leltek figyelmesek, hogy egy fiatal leány izgatottan le és fel sétál, majd a korláton keresztül a Duna hullámai közé veti magát. Az egyik sé-* táló utána ugrott, erőlködése azonban hiábavaló volt, mert o szerencsétlen le­ányt a Duna hullámai elsodorták. A par­ton rövid búcsúlevelet hagyott, melyben közli, hogy árvaleány, Máriának hívják és szerelmi’ csalódása miatt keresi a ha­lált. Eljárás indult személyazonosságá­nak megállapítására. j aaM8t«,'awtriMSMWiawG3B:ai Dl GKENS A vasárnap számomra, cillndetes ur, aki a vizfeskeksvknü tájiban kézenfogva vezeti hosz- s z u na drago.s, sápadt, utad rózruhás 'kisfiát. Egyik kezében Dickens uj müvét szorongat­ja. A kikötő partján. ladlkuk s 'nézik a vitor­lás hajókat, melyek gyömbért, teát, rumot és cukornádat hoztak az országba. A fii bt a magats' kéményekből egyenesen sízáÜI fel a halváinyszülDce égbe, faggyú- és bors-szagu- an. Egy tálján, vállán megtáncolt majomul, kintornát tol és halkam, vinnyogva énekei. A szelet is hal''ami, amint tépi és csattogtatja a lehorgonyzott hajók ponyváit és* vitorláit. A magtárban két pofára falatoznak a patká­nyok. Egy negyvenéves nő, »zn'lcte selyem- Tuháíbain., imaikönyvét mellére szorítva, le­hajtott fejjel áil a. ifehérfüggönyös szoba fcö'- ■zepyin s ezt gondolja: „Gazember“. A cuk­rászdában kék báJi'S’omryíkabátos, kipirult ar­cú leányók és fiuk ülnék s császárkörte-pár- tátot isznak, mely ragad és édes. Az idő esős. KRÚDY Amint távolodunk tesrtti emlékét® a® :dő- l>-n, mind rejlő’.yefiíebb, mivel lölltöttie nap­jait, pontosabb:::! uz órákat, mikor nem irt? Természetes-en kocsmázo'Jt, férfiaisian és 'ko­molyan, aztán a szerkesztőségékieiti látogatnia, miiint egy számiizölít angol, ur, oldalt hajlóit fejjel, őszesen és etegánisan, szótlanul ül­dögélt titkárok oiszíiaila étótit, 6®erkeszilőségi nagy urak előszobáiban. Azután ciment küí*- v'á'i’OS’i kávéházakbai, zsokéik közöm üli!', sört, pálinkáit és mérges féketeket ivott). A nők­re nem sok 'időt áldozott. Ol'vasólf, de csak. úgy, mint akii pafílience-ot rak. ’Sokat diclgozott, de müve, míéy a ileguic- inesebb anyagból készüli', oem fogllalikozliat- ta feliadátszerüen; úgy irt, minit egy úriem­ber, aki éppen ráér. Mégis, miit csinált a,z éfleltben? Ez az étiéit most, müve vairázsos ködfátyólán kereszllüli, keletiesen’ iliiitolkzatoiS’. Emlélkezem egy déHutániria., mikor órákon áiü szótlanul iiilltüinlk ia „Londoni“-szálloda kláivéházában; topokat olvastam, Krúdy kö- römolllót Ikérit a, ruhatárosnétól s komolyain) és ’aggályosán nyesegeilfe hatváinykrémsziiniü- re mosotit selyeminge kézelőjémelci festem rojitjiaiilti. GOETHE-nél, télidőn Most, ítéllidőin, gondoltok néha arra, hogy teli kelletnie inbazmí Weimiarba, megszálllaniii az .,Elef'áinit“-hoz oltmzietit fogadóban, reggel felkeáe ruhát öliteni s (mjánilóleveieimmól bc- j á' llliifiamii' GO'el'he-hiez. Délié']őitil tii'Zeiniegyk'or j fogadna, kék szalonlkiabátban, mellén a csil­laggal, Hajlongiamékj bűvölném, Gyanakod­va, pislogva hallgatná hódol'alom; de aztán fölcngedno, rézmetszeteiket mutogatnia, ér­deklődne hazám ’irodia‘l:mviszonyai iránt s elfismerően emíVgetné Petőfinek „szép 'lehet- ség'é“-ti. A fehér cserépkályhának támn.sz- kodna s igy ba'J’igűtíná, amit hiazátnról1, iro- dia'Jmi V’iiszicnyainkróí, a kávéim zabnál és hi- vaitiallos társaiságokról', az irodalmár díjtéte­leikről, a vershon'Oráriumókról ,9 egyes nők nemz élik öz’i veszély ess égéről beszélnek. Sze- iiiden! f'gyeimeztciüTe, hogy a vkzonyak saij- nláiliatioisak ugyan, de az egyén? sors fiiggel- llieini az 'áilltalános sorsitól, s ő*t is sokain támad­ták ifjabb éveiben, különösen egy Börne nevű tollbemeimc. ,,S higyjer» a niökben!“ — mondaná feltemelit muitaitóujjail1, búcsúra. — „A végzetet hordozzák a világban, de ez « végzet néhai szeüdl“. Amíg beszélünk, az ablak előlit szüntelen esiik a hó; e mindent befed, az irodalmat és a történelme'!, is. KUPRIN Kupriim kissé lililaillosian fogadoiít*. Vodkát i'vo'tlt, mint regém yh ősei. A párisi but oroz ölti szobábam iildögélltünk, dünnyög ve adóit elő. a ho'seviik'iiekrők „Párbaj“ cimii regénye világsikeréről ai száműzetés -keserveiről. Ö maga iLs neigényhős volt, onoaz regényhős: 1 csaipzoüt, Jjelkes, széteső és reménytelen. Egy évvel halála élőit, megtörtén és k1- bÍThatatlan! hom-váigytái kínozva’, visszament hazájába. A szovjet nagy ünnepségekkel fo­gadta. Társai, akik a száműzetésben ma­radlak, hevesen éli! ét léik e lépése nniatt. De eszembe jut zavaros szeme, eszembe jut a párisi, szoba, Kuprin zavart1, dünmyögő hang­ja, amint ezt mondja: „A vodkának az sí sajátsága*, hogy kekszünké festi a világot“, eszembe jut a szenvedés é<s vágyódás, maiy- Jyeli haza gondolt Párlisbóí, ahol nem volt köze semmihez a viliágon, az utca? padok­hoz sem, az Eiffel-torony éjszaíkai fényei­hez sem, Maurice Dekobra i'rodalmi sikerei­hez sem: mindez eszembe jult s megértem, hogy hazia.ment meghalni. A meg halasnak is van ‘iillemtiana. Erköltesös ember odahaza •hull meg. TÖMÖRKÉNY Poroszkálő mondatai utáni porzik a pusz­ta; porfellleghen ár, magányosan, oroszok és németek közölt, pipával száljában, szűksza­vúan, de mintha >a halottakat is látná, minit a novajti asszony, miiinitha mindent tudná akarna az emberről, azt is, ami a gödör és az enyészel, titka.; mintha zsigerekböi jósol­na élc/ilet és halái't, egykedvűen és kegvet- 'l'einiili, mint u pétsztorok és táltosok. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents