Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-26 / 19. szám

\ 193 8 január 26. B L L .G /v n Kelet katlana: A forrongó Kína Irta: HORVÁTH JENŐ öt évvel ezelőtt, mikor Japán kiope­rálta Kina lázas testéből Mandzsúriát, so­kan azt hitték, m3ga Japán is ilyesmit hirdetett, hogy a rend most már helyre­állt: ki van huzva Kelet méregfoga. A mai események azonban azt mutatják, hogy sokkal messzibb terjednek Japán tervei és sokkal súlyosabbak Kina belső zavarai. Japán terve nagyrészt olyan szeg már, ami kibújt a zsákból, az elég gyorsan pergő események pedig am úgy is elénk rajzolják. Kina válságának megértéséhez azonban nem árt feleleveníteni, illeltve megkeresni a történelmi szálakat. Az ötezeréves történelmi mult szimbó­luma az a kínai fal, amely a Krisztus előtti időkre visszamenőleg nemcsak a külvilágtól zárita el a „mennyei birodal­mat“, hanem a történelem egyik leg­hosszabb életű császárságát is konzerválta, ma azonban meghaladottan omladozik Négyszázmillió ember megbonthatat- lannak hitt egysége már a mult században megnyílt az európai kultúra és haladás számára, de nyilván még igen sok tekin­tetben anakronizmus volt, mert egy ne­gyedszázaddal ezelőtt, dr. Szun Jat Szén reform-mozgalmának hatása alatt alapjai­ban megrendült. Az 1911-i forradalom ugyan máról-holnapra köztársasággá szer­vezte át, melynek élére maga a nagy re­former állt, de a mérhetetlen kiterjedésű állam újjászervezése nem sikerült: a nagy megrázkódtatásból olyan polgárháború támadt, mely máig se szűnt meg és előbb két részre szakította az országot, hova­tovább pedig a teljes szétesés veszedelmé­vel kisért. Kifelé Szun Jat Szén naciona­lista volt, ki különösen a hóditó és egyre több befogást szerző angol—amerikai ér­dekeltséggel szemben: nemzeti autonómiát akart, befelé pedig demokratikus elvek fűtötték. Nacionalizmusát azonban csak­hamar kikezdte s demokratikus célkitűzé­seit eltorzította a kommunizmus, amit az orosz szomszéd azóta se szűnt meg táp­lálni. A zavarban itt is, otjti is pártok alakultak, kis hatalmaskodók ütötték fel fejüket s igyekeztek magukhoz ragadni a milliók feletti hatalmait. A rossz földel- osztásu, társadalmi igazságtalanságokkal teli országban minden párt és eszme ta­lált követőkre, a jogbiztonság hiánya kö­vetkeztében elharapózott a banditizmus, amit megfékezni, leszerelni egyik pártnak -sem sikerült. Legnevezetesebb pártok a Kuo Min iTang és Kuo Min Csun. Az előbbi egye­nes folytatója és örököse volt dr. Szun 'Jat Szén forradalmának. E haladó nacio­nalista irány élére csakhamar Csang Kaj Sek került. Az ő mozgalma, pártja szol­gálta leginkább a nemzeti öntudatra való ébresztést s az idegen ellenőrzés elleni til­takozást. Nankingban központi kormány­zatot próbált létesíteni s mindmáig neki ■ sikerült legjobban összefogni Kina erőit. Némileg e párt reakciójaként jötld létre az északkinai Kuo Min Csun, melynek veze­tői Feng Ju Sziang tábornok, azután Csang Cső Lin, ki annakidején Mandzsú­ria felett diktátorkodott. Feng Ju Szian- gat is általában az északkinai pártot azzal vádolták meg, hogy kommunista és Kínát is a kommunizmus karjaiba akarja ker­getni. Tény, hogy az északi pártot s kü­lönösen annak bizonytalanul csatlakozott periférikus tagjait közelebbről kapta s ,itt-ott megfertőzte a szovjet propagan­dája, de maga Feng Ju Sziang távol állott a bolsevista hatástól. Éppen őszinte nem­zeti érzéséről tett tanúbizonyságot annak­idején, amikor nem tudván Csang Kaj Sekkel megegyezni, inkább elhagyta Kí­nát, hogy igy utat, lehetőséged adjon az annyira kívánatos nemzeti egység kiala­kulására. Annak, hogy a nankingi kor­mány ezt az egységet mindmáig létrehoz­ni nem tudta, sőt egyre újabb csoporto­sulások tíünnek fel a láthatáron, sok oka van elsősorban belső erőtlenség, szerve­zetlenség, szegénység. Megdöbbentően mutatja ezt az a körülmény, hogy Kíná­ban minden évben számosán halnak éhen, az 1920 körüli években egy évtized alatt nem kevesebb, mint 12,000.000 ember halt éhen. Az ember önkéntelenül kérdi: hol van hát a keresztény Európa segítsége? Ne mosolyogjunk, mert valóban volt és van ilyen, azonban nem politikai, gaz­Tasnádg Niög Andris lesz a nagiprorszáti Mül» eindüc BUDAPEST, jjamuá-r 25. Mint ismét! ie ies, Ivády BéJo, a mngyaji? Nemzeti Egiyslúg Pántjának elnöke, 'em on­dóid. A magyar kormánypárt hosszas tanács­kozás utláln, úgy döntött, hogy az elnöki szé­ket Tesnády Nagy András luLliíuszminiszteri álDamitiikárrall! töltik lie. Az el űrök választó pártóritekezlet csáitöULökön iil össze, oho'í Darányi Kálmán miniszterelnök inditvfólnyá- ra Tcvsnády Nagy Andrásit jelölik egyhangú­lag. Megválasztása: esetén Taisnády Nagy An­drás lemond az államtitkárságról és minden ■idejét a párt ügyeinek fogja szentelni. Tévedés M vám záapva! 2-szeresen védi a » fßuA^&i« kereszt az ön egészségét : rajta van a csomagoláson és bele van préselve minden tablettába. Ezek a csalhatatlan jelei a valódi Wrfm. ASPIRIN TABLETTÁNAK iharos korszerü&iteít bravurţa Az unitárius cserkészek vitorlázó repülőgépe sikerrel kiállta a vizsgát.«* Tavasszal a nagyközönség számára iskolát nyitnak Kolozsváron a vitorlázó repülésnek CLUJ-KOLOZSVÁR, január 25. ^ A mithológiai ezermester Daidaios és fia, Ikaros repült először — mondja a legenda —: viasszal összetoldott szárnya­kon szöktek az Útvesztőből és Ikaros, akit az uj mámor mellett az ifjúságnak pezsgő buzgósága is részegített, vakmerő módon napközeibe szállt, hogy perzselt szárnnyal a tengerbe hulljon s igy legyen belőle a repülésnek egyik, de csak legelső hős-halottja. Rögökhöz fogó kötelékeink­ből való elszabadulásnak a vágya szülte a legendát is váltotta végül valóra a repülés­álmokat, teremtette a repülő hősöket, vett számolatlanul halottakat, hogy az­tán ma, XX. századunknak 38. évében naponta látott és megszokott dolog le­gyen a bravúr: messze hagyni a szilárdat, a biztosnak ismert támaszt, a földet és törékeny szerkezet erejével beúszni a vég­telen semmibe. A gépmadár már nem szenzáció, mint ahogy már nem az a gép­kocsi, a vasút, a tengerjáró hajó s a tech­nika s civilizáció sok más gyümölcse. Itt élünk közöttük. Nem esemény, szükséglét left belőle, vagy sport, esetleg szórakoz­tató eszköz, változó érdekek szerint. A repülés már megszokott: bárki próbál­hatja, ha kedve tartja, bátorsága engedi s pénze van . . . Vitorlázás o teííegeh között A mindennemű repülés között csak ne­hány éve vált népszerűvé a vitorlázó re­pülés, amelyet jobb hijján közhely fel- használásával a sportok sportjának ne­vezhetünk. A mindenfajta repülés kö­zött kétségtelen legrokonszenvesebb az a lebegő, játékos kaland, melyet az ilyen repülés jelent. A modern Ikarosok eszköze, a motor nélkül is szálló szerkezet, az a nehány kilónyi vászon és fa, amely együtt ke­cses és könnyű test, a szél hullámán úszó karcsú sárkány és a lovagja, ura, lelke: az ember, akinek a nagy-nagy végtelenségben minden támasza csak e vézna váz. A berlini olimpián, ahol a motor nél­kül való repülést a próbaszámok közé beiktatták, 5000 m. magasságra szállott e sport német világrekordere. A tartamre­pülés világrekordja vitorlázó gépen 44 óra és ez szintén német csúcsteljesítmény. A tartamrepülésnek második helyére ma­gyar versenyző került 24 órás teljesítmé­nyével. A gép nélkül való távrepülés vi­lágrekordere Rotter Fajos (magyar), ki szintén az olimpián Berlintől egészen Kiéiig repült. Ez ţţo km. ut. Teljesítmé­nyével kiérdemelte a nemzetközi Ikaros- gyürüt, e sportnak legnagyobb kitünte­tését. A motor nélkül való repülést Romá­niának számos városában szintén eredmé­nyesen gyakorolják, igy elsősorban Bucu- restiben, Brassóban, Szebenben s más vá­rosokban, mig a Brassó közelében levő Szenípéter községben szakszerű képesítést adó iskolája van. Magyarországon pedig, hir szerint, azt tervezik most, hogy az iskolákban rendes tantárgyként bevezetik a vitorlás repülés oktatását. YR-PAB Kolozsváron egész vasárnapig csak el­méletben hódított teret. A gondolat több­szöri felvetése után végre vasárnap dél­előtt . megvalósult itt, Kolozsváron is az első vitorlázó repülés s ez fiatal cserké­szek érdeme. ,4 kolozsvári unitárius főgimnázium cserkészcsapata kezdeményezte a kí­sérletet, melyhez aztán szives segédke­zet nyújtottak a többi cserkészek is. Lő hi ncz.i Zoltán unitárius tornatanár, cserkészicsapatparancsnok s a németorszá gi Gronauban vitorlás repülésre képesí­tett Hye Gyöngy mérnök, cserkész rajpa­rancsnok irányításával két év előtt, pon­tosan 1936 február 2-án hozzáfogtak a. gép nélkül repülő szerkezet elkészítésé­hez. És megcsinálták. Utolsó részletéig a maguk kezemunká- ja teremtette meg a vitorlázó repülőt, amely vasáo-nap vizsgázott le, szép si­kerrel. Anyagi nehézségek tornyosodtak a mun­ka előtt és késleltették ezt, de a lelkese­dés s áldozatkészség keresztülnölt az akadályokon és a. gép meg van, 3.500 munkaórának eredményeképpen. Játéko­san szép, könnyű szerkezet, csaknem tel­jes egészben vászon és fa. Mintegy 50.000 lejbe került. .4 két szárnya együtt H m., szárnyszélessé­ge 1.8 m., a törzs hosszúsága S m. s ári egész súlya alig UH kg. Ez a<z ,,YR-PAB“, a könnyű testű gép, melyet a vitorlázó repülőszövetségbe „ 13-as repülőraj“ néven felvett cserkész- csapat a maga munkájával megterem­tett.. A raj különben engedélyt kapott, hogy tavasszal nyilvános iskolát nyisson a vitorlázó repülésnek, a/ iskola clőrkílhalólag míg is fog nyílni s igy reméindőleg Kolozsváron is nagy lendületet vesz ez az érdeklődésre érde­mes sport Az első kolozsvári próba Vasárnap délelőtt a Szászfenes felé vi­vő országút oldalán, a 144. számú domb előtt ment végbe a gép sikerült vizsgája, amelyet minit hatósági személy, losipescu comandor, az itteni polgári repülőtér kitűnő parancsnoka nézett végig. A kö- I zönség közt olt volt gr. Bethlen György­né, br. Bothmer kolozsvári magyar kon­zul, dr. Gyergyai professzor és felesé­ge, kiknek fia, ifj. Gyergyai Árpád, ma­ga is a gronauii iskola képesítettje, szin­tén oroszlánrészt: vett ki a gép megszer­kesztésének munkájából. Eddigi legna­gyobb teljesítménye, amelyet Gronauban elért, több mint 5 órát tartó repülés. A hóval vékonyan hintett mezőről, ahol a gépet összeállították, szorgos cserkész­kezek vontatták a könnyű szerkezetet a dombra, ahonnan gumikötéllel aztán a repülésbe lendítették. Elsőnek Hye mér­nök repült. Vezényszóra megfeszült a kötél, aztán a gép sima, szép lendülettel be­úszott a dombról a levegőbe s repült kecsesen, mintegy tetszelegve, köny­vijén mint pihenő madár, amelynek szárnya se rezdiil és mégis halad. Másodiknak if j. Gyergyai Árpád ült a gép csónakjába és repült. Kisebb, jelentékte­len baleset fejezte be a másként pompá­saim sikerült vizsgát: a gépnek egy har­madik vezetője tulgörömgyös terep fölé jutott, erős döccenővel ereszkedett le és a jéjgkeményre fagyott röghöz ülöd ve. a gépnek a sítalpa megrepedt. A hiba alig számbavehetö, egy-két napi munka már helyrehozza. Ez volt a vitorlázó repülőgép kolozsvári vizsgája, első próba. A közönség számára majd tavasszal mutatják he Kolozsváron először a motor nélkül való repülést, mely .az eddigiektől megítélve, bizonyára elismerést arat akkor is és akadnak majd sokan, akik a cserkészek iskolájába be­iratkoznak és beletanulnak ebbe a szelek szárnyán ringató, csaknem teljesen ve­szélytelen sportba: a korszerű tökélyre fokozott, nemes izg.almu Ikaros-bravur- ba. (h. j.) Dr. Bacîu Aurel igazság­ügyi atrniniszter Maros vásárhelyen Tg.-Mures-M.-Vásárhely, január 2ţ. Baciu Aurel dr. igazságügyi alminisz- ter néhány napos látogatásra marosvásár- helyre érkezett. Szombaton a délelőtti órákban látogatást tett a helyi igazság­ügyi palotákban, majd a királyi tábla dísztermében fogadta a marosvásárhelv. igazságügyi kar üdvözletét, melynek so­rán dr. Bersan Aurel táblai főelnök, Hagi Chirea dr. törvényszéki főelnök, Avra- mescu P. Petre táblai főügyész és a járás- bíróság elnöke üdvözölték a magas láto­gatót. Baciu dr. hatásos beszédben vála­szolt az üdvözlésekre és Ígéretet tett, hogy a bírói kar további függetlenségé­nek érdekében lépéseket tesz. Baciu almi- niszter tegnap, hétfőn utazott vissza a fővárosba. dasági vagy társadalmi téren, hanem egy- házin. Ez a már évszázados múlttal bíró keresztény misszió, amit az egyházak és missziói társaságok egész sora végez s aminek egyik eredménye, hogy ma, ha nem is több, de minden ezer kínaiból hat keresztény, a másik eredménye pedig, hogy az iskolázás ott van ma Kínában, ahol van s ahova a missziói iskolák szol­gálata nélkül talán egy évszázad múlva se jut el. (Kina iskolázása igy is messze elmarad Japáné mögött.) Más tekintetben azonban s ez az érem másik oldala, csak kihasználást tapasztalt Kina a fehérek ré­széről. Ilyen volt a múltban az ópium behurcolása, valóságos rákényszeritése a népre, kereskedelmének külföldi szabályo­zása s ilyen ma a szégyenletes extraterrito­riális jog, melynek következtében külföldit kinai hatóságok semmi tettéért felelős­ségre nem vonhatnak s az a hatalmi láb­vetés az országban, hogy Kina 49 legna­gyobb kikötőjében külföldiek az urak. A forrongó Kina vergődése tehát nera- csak sajnálatos esemény, hanem vád is az erősebb testvér, a keresztény európai szá­mára!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents