Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-26 / 19. szám

LLENZÉK 1 9 3 H janit ó r 2 (>. mi BliMftIWMI Tegnap és Ma Égi jel \ budapesti csillagvizsgáló intézet rendkívül érdekes szakvéleményt <>( ° arról a „Hermes: ' nevű parányi bolygó­ról, mely mull óv októberének l'e(Jcn majdnemÖsszeütközőn a l'iilndel. In­dósaink szerint <•;, ól kilometer átmé­rőjű bolygó — mint ezt <i: utólagos szá­mítások' ' megállapítottak mm,lösszé félmillió kilométer távolságban haladt el Földünk pályája mellett. Félmillió kilo­méter a végtelenségben egyértelmű a sem­mivel. .4 „Hermes: ', tudományos szem­pontból miniatűr égitest, összeül h azes esetén pontosan a földgömb északi jelen, tehát Európában hallót! volna le. A: osz- sveütközés ereje kiszámíthatatlan. Való­színű, hogy ez esetben Európa nagyobb fele megsemmisült volna. .1 veszély < I- mult. Lélegezzünk fel. koccintsunk. Több éve hangoztatjuk, szóval és írás­ban, európai közírók, írók és próféták, hogy jó lesz vigyázni. Most itt a bizonyí­ték; igaz, csak ..majdnem'- bizonyíték. Több éve hirdetjük, csekély credmeny- nyel, hogy Európa ellen ismeretlen erük terveznek valamit, több éve írjuk, még sokkal csekélyebb eredménnyel, hogy Európa tervez önmaga ellen valamit, s ha jobb szellemei nem kapnak észbe, egy napon rossz vége lesz az egésznek. Érre a kozmikus megoldásra, mely ala­pos és gyökeres lett volna, természetesen nem gondolt senki. A kollektiv biztonság elvének mániákus hirdetői éppen olyan kevéssé számoltak a „Hermész“-szel, mint a közrendészet felelős tényezői. Évek óta hallunk mindenféle veszélyről: a sárga veszedelemről, a kommunista veszede­lemről. a gáz- és a bacillus-háboruró!, a világnézeti őrjöngésről; de a föltevés, hogy a világűrből ismeretlen valaki pa­rittyával megcélozza s egy napon ötkilo- métercs kaviccsal halántékon lövi a Föl­det, ej az utópisztikus és gyökeres meg­oldás még H. G. Wels-nek sem jutott eszébe. Most felvillant az Égi Jel s fej­vakarva nézünk utána. Rendőrség itt nem tehet semmit. Gyakorlatból tudjuk, hogy itt még a Népszövetség sem tehet semmit. Felháborodva kérdjük: mi ez, kérem-? Ezt is lehet? Máir a világegyetem sem tartja be a játékszabályokat? Hol vagyunk, erdőben, vagy egy rendezett vi­lágűrben. ahoj mindenkinek megvan a szabott helye és pályája, stréber bolygók nem rendezhetnek alkalmi kiránduláso­kat, megbontva az Örök Rendet, mely — kezd kiderülni —, nem is olyan örök s éppen úgy telitve van önkénnyel és ren­detlenséggel, mint a Föld és aj emberek ’dolgai? RendőrtI De a rendőr egyelőre tehetetlen a vi­lágűrben s az elvillanó Égi Jel kósza fényénél vetítsük fel egy pillanatra a lá­tomást, mi lett volna, ha?... Hát Istenem. Először is fülsiketítő csattanással kezdő­dött volna. Aztán nagy, nagy csend kö­vetkezett volna. Aztán megjelentek vol­na Európa megmaradt országaiban a _ megmaradt napilapok különkiadásai, öt- a centis címekkel, mint: ,,Páris, London, Berlin és Róma elpusztultak.“ Vagy: „Ti­ranából jelentik, hogy Nyugat- és Közép- Európa megszűnté“ Föltéve, hogy Genfet megkímélte a kósza csillag pusztítása, el­képzelhető, hogy a Népszövetség rendkí­vüli tanácsülést hivott volna össze. Ezen a tanácsülésen, melyet a delegátusok csak gyéren látogattak, mert a tagorszá­gok egyrésze kilépett a Szövetségből, más része elpusztult, az elnök — valamelyik délamerikai állam, kiküldöttje — reszkető hangon bejelentette volna, hogy a Nép­szövetség bizottságot küld ki a szeren­csétlenség okainak megvizsgálására s a bizottság jövő októberében részletes je­lentéssel számol majd be a katasztrófa eredetéről, jelentőségéről és várható kö­vetkezményeiről. Aztán elnapolták volna az ülést; ej egészen biztos. Valószínű az is, hogy a megmaradt tanácstagok csen­des elképedéssel állapították volna meg, menyivel kevesebb baj van egy Európá­val. amely nincsen, mint egy Európá­val, amely van. Az összes függő kérdések — a spanyol polgárháború, a japán-kindi konfliktus, a földközitengeri biztonság kérdése s más ilyen bogai éllek — leke­rültek- volna a napirendről. Az emberiség megmaradt része mély és őszinte elcso- d áík ozás sál észlelte volna, hogy mindaz, ami tegnap mécj megoldhatatlan prob­Kiadóhivatal H cikk magvának 1 ulmjdt>n>k'é'[» ;i hirdellési lowi'lbo kelleti volna kerülni. Körülbelül éh­ben a ineglogulma/áMbuu: Özvegy uria-s/ony ,.lváztairli.isii al'kuiltmazotl“ kíván lenni mint házvezetőnő, ítnyahelyeltes-, üreg hölgy 'vagy házaspár gondviselője; o főzést is vállalja; elme a kiadóinvalalbam, „Kiváló ember öz­vegye és kitűnő asszony" jeliige alatt. A / eset a z on ban a lap ein 11 hasábjai ra tartozik, ahol a társadalom tlgves bajos doi* gain’ll, főleg a inogva,r 'Kisebbségi élet loko- zóíló el borulás;! réil és egyre gyökeresebb tra­gikuméin')!' ej legelő Ilik szót', rendesen így fo­galmazva meg a következtetés1!: Ne hagyjuk egymást' sem kisebbségi, sem pedig emberi viszonylatban; fogjuk meg. magyarok egymás kezét, de szoroson és ragadjuk meg külöinü- sen azt a kezet, moly nagy kiipill'antbsu mű­velődési élet után súlyos testi munkál kér, nem a szégyen érzésével, hanem oz élelhure nyomatékos vállalásának igaz. elszántságával. Nem akarok kritizálni: idők folyamán men­tül több fogunk buli ki, annál kevésbé , fekszik“ uz érzelem. A száraz tény ökre. il­letve a történésükre hivatkozók csupán. Be­szédjenek azok, úgyis csak azt mondják és kiáltják tömören, f s fojtott pOtoss/al. a miit én gyarló ilJogikáHansággal és szómámorban elmondaniuk rosszul é.s bőven. A történet és' történeti előzmények sora inaié a következő. Levelet kaptam egy régi barátom — politikai és hírlapíró társam — szintén régóta ismert özvegyétől. Napokon át hordoztam és egy pár jóemberemnek, okik nagy halottunkat ismerték, fülo'.vuslum ellen­őrzésül, hogy elfogultság és hirtelén hév he­ves- útra .ne sodorjon. Mindnek véleménye egy-bclvangzoll: tudatni kell a kisebb.-.égi tár­sadalommal,, megfogni moút a jelentkező gyámoltalan kezet. A levél kérte, hogy isme­rősöknél puhatoljak, nem kellenek el valói­ból az irója ..háztartási alkalmazottnak"? ,,Hosszas gondolkodás és' megfontolás uta-rr arra ötz egyetlen eredményre jutottam, hogy iva/iami módon pénzt kell keresnem, amivel fiaimat ki tan it lass am“. Meg kell jegyezni, hogy 3 pompás fia 'van — egyik a reformá­tusok szere tétéből olcsó pénzen fanul Bras­sóban — és még két műnk allen és lehetet­lent, a.z egyik az öreg anya. dagasztja gond­jait. És ez nemcsak állapot, hanem n ,-föl- készültség“ egy neme, mint ő mcgfogalmoiz- za: Szintén képesítő „tapasz t a lat“, amely megtanítja, hogy kell beteg, sőt még terhelt betegekkel bánni. A levél a módozat kiválasztását is megin­dokolja'. „Sajnos semmi képesítésem nincs. cs;ak a szomorú piokszisom. amely ki Imii tolt és igy egyetlen elhelyezkedési lehetőségem mint „háztartási alkalmazott“-nnk lenne. Itt ismét, megszakítom a történések fonallál és beállók jogszerű mentegelönek. tanúnak, ajánlgatónak. Miért mines képesítés, mikor ma ezrével, hányódnak e képesítettek? Hát... Az ajánlkozó hölgy nagy vidéki város n> gyogó leánya volt, aki a módos vezérigazga­tó-apa házában korszerű nevelést kapott: művelt és! társadalmi lénnyé, egyben házi- erényekkel ékes eladó lánynak nevelték'. Nagyméretű férfiakat bilincselt le és a trelk* ták asztala Is megvesztegető volt. Abban fl) városban a család házi kenyere pl. szokat­lan hírnévre telt szert. Érdekes-, hogy a je­les háziasszony legjobb ifjúkori barátnője most liasonlókép házias erényeivel keresi meg kenyerét — szintién tanulságos adatok •a kor és' kisebbségi élet rajzához — ugyanis nemrég Budapesten, a Bécsi-utcában a ma­gyar főváros legragyogóbb idegenforgalmi művészetben is párját ritkító „Medico-ipenr zio't“ myrtotifcai meg. De folytatnom -kell o fo­nál sodorását, ment végre meg kell mondani a türelmetlen -olvasónak, miként alakul egy szerencsésnek. láís:zó élet emberi és kisebb­ségi tragédiává', hogyan lett kisebbségi társa­dalmi életünk valóságos becsület ügye. Vagy rém is kell mondani, mert mIndenkl bőven ismeri alz ilyeneket? Mégis! Tanulság, bizo­nyíték, kötelesség soha sem elég. A „háztartási alkálin a zottság“ után sóvár- gó úri-hölgy sokaktól irigyelt fényes házas/- ságbn vonult vissza, szinte rem-etex-zerüem. Kiváló férj mellett fiai nevelésével és házá­val! törődött, ßimig a nagy változás a sorsi- cs-alpások egész sorozatát rá nem zúdította. Legnagyobb volt, hogy ee állását vesztett család;!pH önálló vállalkozásai pórul járlak is agyonlőtte magul. Megrázó voll. Azonban egyelőre a bukás elhárul. A család regi ha­lai ja vállalkozott a gondviselés képviselőjé­nek. l érj helyeit férj lelt, apa helyértl apu, pedig lassúimként maga is az életlol egye súlyosabb küzdelembe bonyolódóit. \ város vezére, a magyar párt bölcse, a magyarság egyik első kép viseli) je a ininnn 'Kamarában, .sorra clves/ilelle állásért: és igazgatói sa'llál- riumail, kényszerüli <iz. iíjsiágiráshoz való vissz« l’-- és re. hogy mini gazdasági közi ró is­mét legyü/.hotel lem büszkeségünk tegyen. Csakhogiy nemrég váratlanul ö is meghall és most már a többször célba veil cseléd .sorsai egye lére megpecsételődött. ■Egyelő'.K?. Meri hátha emberi, kisebbségi és különleges közéleti körtelcsségiink meg­mozdul hőmmé?! Most már elsősorban a név miatt, melyet a ,,háztartása alkalma zoll“-iva'k ajánlkozó u'hölgy visíel özvegységében és ómnak örvém, hogy hivatalos képesítés he­lyett a háziasszony, konylvunűhésznö, anya- ápoló, gyermekncvelő, társadalmi lény ./fél- hivatalos“ képesítését szerzetté meg becsü­letül. sírva- meg sínylődve ama munkakörre, melyet elnyerni szeiielnc, A levél írója kér­dezi tőlem: „l.’tezik-e a magyarság kebelén bolii valami olakulal, mley engem pártfo­golna és elhelyezne?“ Ez is tőrdöfés. ilyen kimondott alakulat nem létezik és szégyen­kezhetünk, -amiért nem létezik, mert ilyen­kor érezzük, hogy nyilván léteznie keltenék. De oi kérdés után jól sejti, hogy nincs ez az intézni1 ny, különben aligha kérné, hogy ,. magánul on, kiterjedt ismeretségi k önben“ emeljek szót érdekében. Érzi, hogy én igye­kezni fogok segíteni u.ijto. Igen-igen. Ki nem igyekeznék ilyen cselben, ha minden más tömérdek hasonlóban eljárni merő lehetet­lenség. Ilyenkor cselekedni kell. Nemesük földi, de másvilági szemek is csiingenek raj­tunk . . . Ámde van-e az embernek kiterjedt ismertségi köre és olyané, amely segíteni Ind0 A régi hívek kidőllek, az ifjú titánbk átnéznek és áll’pnck rajtunk. Körülnézek és az eoedmény nyomasztó. Akaratlanul mégis feltör a mindenkiben lappangó lira. Kihez fordulhatnék, ki hcülgat meg, mikor korom és helyzetem Kassánként magános bölénnyé kényszerit, aki a kis erdőségből nemigen bír kijutni és ha igen-, egyedül, társtalanul és meg-rtétlenül szemlélődik. I.eszorul minden­felől és mindenfelé. Szavam pusztába kiál­toz most már egészen'. Aki a közeliemben vai- lamikép megrekedt, az is többnyire szintén sorsüldöztc vad. De hátha seg.lt. a véletlen. Szólva egyeseknek, mond'vu távoli 1-ömeg- r.e'k, nézzetek a magatok világában kissé kö­rül, elmélkedjetek az ilyen, ügyekről és eb­ben a, dologban ha valakinek szüksége lehet a kérelmező e és ezzel máson segíthet, illet­ve másít fü .ha szilái bat, legye meg, amit a szív sugall, érdek óhajt és most az egyszer, elkerülve az elhelyezési vállalkozást és rém fizetve közvetítési dijat, Írjon Ide néhány boldogító sort. Álui-tsairo-e és a rejtekező szí­nész közélte ti biusl .Igával — mlndannyiunik- j ham lappang ez — hátha van ismeretlen ,,tá- l bor“ mögöttem, o'ki még fontolói-a veszi. lémának tetszett, amibe államok nem tud­tak belenyugodni, ami egy földrészt arra késztetett, hogy a csecsszopókat is szu- ronygyakorlcdokra nevelje, mindez egy­szerre értelmetlen és felfoghatatlan, jó­zan ésszel meg sem lehet érteni, mi ba­juk volt g. „Hermész'‘ látogatása előtt e M § t í d e n ki n e h 9 a h © I c s a k tehetem, ajánlom a D. "gyógyszert írja nekünk több-ele között Raffa Ede; mészáros, Rovineból, majd folytatja: „M ndenek előtt köszönetét mondok a küldött Gs-stro D. gyógyszerért, amely betegségemből k-É gyógyírott. A gyomromban és ez epémben voltak mar eve® óta fájd-amaim. étvágyaim n-em volt és ha- ettem vafeimi keveset, az sem esett jól, úgy­hogy lesoványodtam. De amikortól a. Gastro D-t szedni kezdtem, fájdalmaim megszűntek, jó ét­vággyal eszem és míá‘r híztam is egy pár kilót. Is­merőseim ér. rokonaim megcsodálták a gyógy­szer gyors hatását. A Gas-tro D.-t. mi-nt kiváló gyógyszert mindenkinek legmelegebben ajánlha­tom. ez; gyors és biztos gyógyulást eredményez. Kénem», szíveskedjenek egyelőre S üveg Gastro D.-t küldeni- postafordultával és utánvéttel. A gyógyszert sokan várják — az ismerőseim és ro­konaim., — mert mindnki’nek. ahol csak tehetem, ajánlom cl szenvedőknek e gyógyszert.“ Fenti levélhez bármil'yen kommentár is feles­leges. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban. vagy postán megrendelhető 135.— lej utánvét mellett Csiászár E. gyógyszertárában, Bu­cureşti, Caile,ai Victoriei 124. Földön az embereknek?... Így történt volna, ha... Szerencsére nem igy történt. Európa megmaradt, ösz- szes problémáival, melyek megoldhalat- lanok, vígan gurul sorsa elé s fütyül föl­di és földöntúli jelekre.- ’ MÁRAI SÁNDOR< •'miit ily küldetéss/» rüen mr g, ok ' curb •In­dái lel vi.s-/hangoz 1 (•: 1 / Most pi! < /< inb- bogy c/l a zavaros Kis alanyi bc'sö inozdu latol a 1 is/t ie-/ü és böíci humorii Karinlhy nemes mondul ha foglal la, tahin ilviorm.’. : „Nem mondhatom el senkinek, elmondom bút 'mindenknack“. A .szíves tudakozódásokat az Lllenzék rí­mére kéri SPECTATOR. A Népszövetségnek pár nappal ezelőtt kellett volna összejönnie s nz időpont különöskép emlékezetes lett volna. Mert ugyanezen a napon is évvel ezelőtt nyílt meg a Népszövetség első ülésszaka és a mostani épp a 100-ik volna. Természe­tesen ej utóbbi jubileumnak nem veszett el érvénye, mindamellett emlékezetesebb, elgondolkoztatóbb és érzelmesebb lett volna, ha összeölel ke: hét ik n IS. évfar- dLilával. Mindez inkább csak újságírói s emberi érzelmességböl, no meg törté- nelemirói játékból említésre méltó: miért ellenállni jelentéktelen csábításoknak. Annál fontosabb körűiméin) például: mi­ért halasztották el a 100-ik ülésszak meg­nyitásért január 19-ről mostanra és mi­ért igen-igen jelentős ez a helyzet, amely­be áltfdában véve került ez a nagy pipá- ju és kevés dohánya intézmény? A halasztás oka< mint köztudomású, a francia kormányválság volt, amelg ez­úttal' hosszabb és bizonyos mértékig vészt jósló volt. A csuklyás mozgalom le­leplezése. most pedig n bombamerényie­teknek és politikai gyilkosságoknak a jobboldali titkos mozgalommal való üsz- szefüggése méltán aggodalmat kelt. A frankért és aranyért a keleti szövetsége­sek megtartásáért folyó Imre a spanyol háború közelében mégis csak némi vál­ságot borit Franciaországba, mely a Népszövetség egyik alapzata, és kétségkí­vül a népszövetségi politika fokozatos gyengülésének a legfőbb okozója. Mint­ha nemezis röpülne át felettünk. Hová is jutott ez a Népszövetség! Eltekintve a főbenjáró ténytől, hagy nemcsak a tulaj­donképpeni úttörőjét: <1 Wilson-féle Ame­rikát nem tudta beszervezni, hanem Wil­son eyyenes utódját: a Roosevelt-rend- szert sem tudta máig magához édesded- ni, egyik csapás a másik után érte: vere­ség Mandzsuiméban és az olasz megtor­lás kérdésében. Talán fölösleges is hány- torgalni a lefegyverezés kudarcát. Egy- idöben Brazilia és Spanyolország tünte­tett ellene kilépési szándékkal és adclig- addig festették az ördögöt a falra, inig csakugyan sorba kiszakadt belőle Né­metország, Japán, Olaszország és megla­zult a talaj Itália néhány hive alatt, sőt hirlelés szerint a délamerikai államok is kilépni készülnek az ..ABC1' országok vezetésével. Nincs államférfi, nincs or­szág még az első hangszereket játszó Angiin és h'ranciaország se, aki és amely tagadni merné a Népszövetség súlyos be­tegségét, hiszen már évek óta hasztalan szeretnék gyökeres reformmáj meggyó­gyítani, viszont annál több politikus van, akinek véleménye nyílton sújtó, sőt meg­vető. Pedig épp most kellene élőnek, erős­nek, hatásosnak, döntő tekintélyűnek lennie. Hajszálon függ a világbéke. .4 spanyol polgárháborút és a japán—kínai marcangolást komoly ,.munkába kellene venni.“ Megoldásért eped az ismét idő­szerűvé vált kisebbségi kérdés s mint óriási árny borul a világpolitika mezőjé­re a: egyre végzetesebb zsidó-kérdés. Olt settenkedik a Duna-Európa sürgős, bo­nyolult kérdése. A főleg ^demokrata álla­mokban, mint az Unióban. Angliában, Franciaországban, Csehországban frissi- be jelentkező pénzügyi és gazdasági vál­ság, hogy ne is beszéljünk a tengely-ál­lamok súlyos helyzetéről, égető mád fi­gyelmeztet uj gazdasági vifágértekezh'i összehívására, melyért eddig Van Zee- land tengeren túl és innen annyit fá­radt. E viharos légkörben senki sem siet a kibontakozás komoly reményével meg­telni, annál inkább kél bírókra önma­gában a borúlátással, mely egyre inkább nyomja lelkünket. Tömérdek nehézség és a szegény Népszövetség a növekvő terhe­ket egyre roggyanóbb vádiakkal hordoz­za. De a szegény emberiség nem érdemel mást, mint szegény Népszövetséget. Úris­ten legyen irgalmas mindakettőhöz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents