Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-04 / 2. szám

LLENZÚK

S®6í«í«^IT5ű:iaSaBBűE IÖBS&Ä JŞţfi

19 38 január 1SZABÓ ISTVÁN RIPORTSOROZATA

I®

gyám

az

az elmúlt esztendő magyar politikáját, kultúráját és az ifjúság útját

erdéiys magyar líaíai szellemiség Síiváaóságaá ?

ii.

László Dezső nyilatkozata

t: cl mull év magyar kisebbségi politikai helyzetéről kulturescményciröl és ifjúsági kérdéseiről indított ankétünk során, Tamási Áron nyilatkozata után László Dezső református kollégiumi tanárhoz, az „Erdélyi Fiatalok

‘‘ szerkesztőjéhez fordultunk kérdéseinkkel.

László Dezső ismert személyisége és erős egyénisé te kisebbségi közélet Linknek, aki felekezeti, közművelődési és különösen ifjúsági kérdéseivel kapcsolatos

területen tette ismertté nevét, mint szónok, előadó, cikkíró és szerkesztő, Egyi- ke volt azoknak, akik a kezdet kezdetétől részt vállalt és vezető szerepet vitt az ifjúsági mozgalmakban és szervezkedésekben. Előadásai, cikkei, melyek a ref. egyház és a\z egyetemes nemzeti élet alapproblémáit ölelik fél, méltó feltűnést kelteitek mindenkor.

Lássuk tehát, mit mond SLás í Bő öezs {>

Az „Ellenzék“ szerkesztőségén ek felkérésére ..az c múlt év magyar political helyzetéről, kuiluijeieiuségcVöt és 'ifjúsági kérdéseiről* kei] aiylBattik-oziniom. ügy vélem, hogy erről ia három éleikőrről meni egyetemes magyar, hanem erdélyi magyar vonatkozásban 'kell szótanom. Sajnos, semnviké- pcai' sem áll módomban szemléi ilarianţi az •egyetemes magyarság politikai, touilllurá’ds és ■ifjúsági élete föiLöóll-. Sőt, erdélyi vonatkozásban sem könnyű (kisebbségi életünk fent jelölt három szeletét áttek.nlená, különösen egy Ilyen, mégis csak szűkre szabott nyilatkozat keretében, A politikai életet úgy szemlélem, miiint a iromámiiai' magyar 'kisebbség egyik tagja, akinék nincsen semmi külömö- sebb megbízása a pofiit Hori élei irány Iá subán. tHivallásainmiáJI és munkaöreitmnéi fogva természetszerűleg vám elég sclk közöm a kulturális és ifjúsági élethez.

Mim den bonilláié megítélései szemben a teghakrozoVJabbam vallom, hogy7 r.z elmúlt 1937 esztendő Is nagyban szolgálnia kisebbségi nlipközöségünik u j ö el ud altosod ásót.

Lassan-ilatssam csak ráeszmélünik arra, hogy annál sikeresebb lesz kisebbségi óletiü.nik, mdtnél iinlkább megtaláljuk és kifejezzük ennek az életformának sajátos ■törvényei és nniméj Inkább ezek szerént rendezzük ]>e életünket. Azt kel; mondanom, hogy ebben az évben agyon sok jeli' mutatott arra, hogy a k’sebbségi éleinek majdnem minden vonatkozásban adva vannak a kerete«, nekünk csaik ezeknek a kereteknek aiz élettel és ■al- Iktatmas emberekkel való megtöltésén) IkielU fáradoznunk..

Az esztendő nagy politikai itanuíliságai kétségkívül az ViOiM, hogy kiisebbségi magyarságunk egésze ismét ellen, kifejezte, hogy a miaga legegyeiemesebb közösségi keretének az Országos Magyar Pártot tekinti! A sep- siszenfgyörgyií nagygyűlésen, de kiilSinősen a v álaszf ásókomi keresztül meg kollleíit iláb numk, hogy kisebbségi népköz ősségiünk önmaga szerves keretének itekinti ezt a pántot. Ezzel szembeni még mindig kísért az >ni gonddalait, hogy e&fc » közösségei azonosítsuk ■aruniaik vezetőségével és munkáját ebben az elszülktiett értelemben tekimitsülk. -Meg kel' Látnunk. amiül' népiközösségümlh ragaszkodásai kifejezett!, hogy ehhez a párthoz másfélmillió magyar ember leglényegesebb életigé- nyeinek kielégítését fűzi és a'Mó»l Leglényegesebb é! ebigényeinek kielégüléséit jogosan vá'rjia is. Nagy jelnek íkelll tekintenünk, hogy a magyarság legegyetemesebb szervezetéhez vapó hűséges ragaszkodás az elmúlt észtén- dőben éöletáirdozaltoit is követőéit. Ezt az első áildoztailOt egyszerű földműves emberek hoznák. Ezit a jelt magasain kell 'tanítanunk pártunk mind'etni tagija >éis vezetője elé. Öröm látni, hogy népünkben annyi belső és külső atka d ál y ellenére is megvian az igazi nemzétiii egység uláini vágy és ez,t a vágyat minden ■alikiailmiais percben domiínáló erővei ki is fejezi'. Ha pártunk vezetősége nem is tod semmi nagy poliillikaiB eredmény rój beszámolni, népünk egységes magatartása & legbiztosabb aillaipot muitaittai meg, amelyen a Jegszervese hb és ilegsokoldailubb. a reális igényeket minden tekiinibetíbein kielégítő politikai életet lehet fei'éipitaniii. Azt az érzelmi egységet, amelyet oly tisztáin muitiaitott meg kisebbségi' néptközösiségüinlk a Leghatározottabb é.s legszervesebb gaz diaisági, politikai, társad almi egységgé épileni, ez iaiz a feladat, melyet pártunk vezetősége elé sürgetően álhit odia népünk politikai önfudáiámak ezévi meg- ínyiiiLaitlkozása és pártunk vezetőségével szemben kifejezett bizalma.

Kuli túrtál! is életünk (kissé mozdulatlan tavába-, minit hatalmas kő zuhant bele az év elején Miakkiai Sándor ismert „Nem lehet.“ című irásia. Egy esztendő távlatából világosan meg lehet ittéilinli, hogy a'ig volt még érás, laimeilyik ilyen nagy mé.v.^K'ben szolgálta volna a kisebbségi önfdatosGdás ügyét, miiinit éppen ez a cikk. Egész kisebbségi közösségünk egy szóval felélt vissza, hogy „liehet, mert kék. Közösségünk az emberi valóság lelietelHeuségé vei szemben, ha tározót la n uibalti a parancsoló (keni valóságára és lehetőségére. Ezen felül Makikai cikke 'elmélyítette magái a kisebbségi kérdést, végső vonalko- zásóiban mutatta meg, hogy számunkra « kisebbségi ellet még mennyire csak kérdés, de ezzel együtt sokunkat arra sarkalt, hogy a ik'sehbségi kérdéssel szemben még ön tudatosabban dolgozzunk a kisebbségi válasz megadásán. Mii -a kisebbségi tudomány, művészei’, neve’és e három igazi ku Illír tényező hivatása? Semmi más, mint fáradozás a kisebbségi válasz megadásán.

Az Erdélyi Muzeum Egylet székelyudvar- hellyi vándorgyűlése megmutatta, hogy vannak erdélyi magyar tudósok, akik a tudomány művelését nem öncélnak, hanem magyar népünk szolgálatának tekintik. Ezen a vándorgyűlésen, határozott jeleit láttuk, heg}- úgy filozófiai*gondolkozásunk, mint történelmi 'kutatásunk és feldolgozásiunk, vagy nevelés-, orvos- és jogtudományunk útban van afellé, hogy igazi sorstudománnyá váljék. A muzeumegylet gyűlésével kapcsolatban felmerüld! az erdélyi nyár? szabadegyetem gondolata, aminek megvalósulása nagy nyereségei) jelenítene kulturális téren. A múzeum egylet kolozsvári téli előadásai! tovább v'ilsz'ilk azf a tudományos munkát, melyről a nyári vándorgyűlés bizonyságoi tett.

Ürömmel liehet mlegáflapiltani?', hegy a néprajzai való foglalkozás egyre öntudato- sabb munkájává válik azoknak, akik azt hivatalosan művelik. Öröm ţ'idinii, bogy ezen u téren különösen a fiatalabb kutatóink buzgolikodmaík.

Az Irodalmi élet két legnagyobb eseményének Kos és Xylrő darabját tekintem. Az a meggyőződésem, hogy ezt a két. müvet nem lehet az iskolás esztétikai szabályai szerint élték elinii. E két mű a maga 'lényege szerint annyira uj, hogy természetszerűleg törhette szét a drámaiallkótás Iskolás szabályait. A mű'flajiüag tiszta dráma feladata: az egyetemes emberi éltet törvényeivel minden esetben összeütköző egyéni élet-sors végzetében. Ikiábrázollniii. Az uj ancisz, vagy német drámában a fáusadaffimá, iilfetve nemzeti közösség maga je’iemlk meg a színpadon, hogy a társadalmi, ülhetve nemzeti gondoláit, ere- jérŐO hódítókig bizonyságot tegyen. A Kos és Nyirő darabjában, az erdélyi magyar nép kéb Clegérüék'esebb rétege szólalj meg (a k'a- lioitiaszegii és székely magyar t. il.) és szói hozzánk mint közösség, nem miiinlt egyénhez, egyéni sorsunk kérdéseit illetően, hanem minit ugyanannak a népnek fiadhoz,. Ezt a közösségi érzést, a magiam magyar sorsában való megerősödésemet egyeltem más miagyar dráma sem fudljia és tudta bennem ehhez a két műhöz hasonlóan, valósággá tenni. Ennek a két darabnak llyenszerü értékelését még nem látitam senkiiméi sem, nem tudom, maguk az írók e!ífogadj'áík-e, de nekem valiomásl kolleiit ton nem, hogy ezeJkhc-n a ui.i- de iih"m veikben viailiaimi egészem újat', a modern magyar dráma elisö jc eíb latom. A/ a közön* séighatán, inC'i'yet kűlönósrn a Nyirő daraihj i ér el, sokkal több és mélyebb, mimt uvt okos kritikusok gon id adják. Ingedjük r "'1 s/abadon le.Ibiim azt a mely titok' i os ueni- zeti érzést, amely ott szendereg k ikii ok mélyéi) a ncm/zOti művészet nagy alkobisa nak hallására és áldjuk az Istenit, ha ad olyan művészekéi, akik magyar voltuiikb.wi gyökeresen meg 'tudnak mo/gailnni.

Az irodalmi, élet területén igen jelentősnek táirtom a Szenilér—Kós-vitát, amely előbbi kezdeniénye/ésére a trano/ilvani/mus és eu- ró'piaiság kérdi 'sülben, mint f latalühh és időséiül) irónein/edék pőre röbbuut ki.. Noha kor szerint' a S/emllén á'tal képviselt tiiaila- llai)h iirókhoz tartozomi, ki kelll jelentenem, hogy a Kos álláspontját vallom magúménak. Ennek a vitának ez ad különös súlyt, hogy o Szem,’ér álláspontjában az u. n. Vásárhelyi Takilkozón összegyűlt fiolátok határozata nyeri aktuális kifejezést. A táláhozó ép])cn Szi-mler o r' in (la va után knnondolta, hogy „szükségesnek túrija aiz erdélyi magyar szellemi I ét európai tájékozódását, e tájékozódási tó igyl'lngossá ti'Pclét és n iroröálntiikus ön.szóiulé! I tehertételétől való mentesítését.1 Szenilér értelmezése szerint a „roruátnthkais öniSizemtélel“ bizonytai’au körvonalú inegfo- gaflmozăs.ii alatt ni trausz'üvánizmus értendő.

Ezzel a vitával inegiindult az erdélyi irodalmi élei újabb osztódása, amelynek alapját aizomban nem u generációs különbség, hunom wz erdélyi! kiselbhsligi so'ls sajátos szem- ló’cle , kotja. Fiatalabb kötőinknél gyakran lehetett látni, hogy lírájuknak gyökérzete 'mennyire elszakadt attól az érdé yi östaluj- tóí, melybéíl Reményik, Aprily, Kós, Mákká’.',

Tamipiai. Nyirő, Taimáisij Bo?lízs Ferenc és mások kihajtottak. Meg vagyok róla győződve, hogy a fialnl'ibb írók egyik csoportjának ez az európai utakra való kitérése még ön- tudhtosnbbá teszi az igazi, so"sformáló erdélyi irodalmat, ame’ynek 'szüksége i's volt arra, hogy isim; t öntudatoson felszínre hozza sajátos értéke t és öntudatát, mert egyre inkább érzel! rajta vtetami bizonytalan körivo- no’u hideg humániizmusmiok hatása. Egészen bizonyos, hogy ha válóban erdélyi irők 'azok, akik Szemlére! együtt a széles európai! vizekre eveztek kí, nemsokára vagy ciLs'siz'afér- niek az erdélyi iroda’om igazi élet for uáts'a'j- hoz és szolgálatához, vagy megszűnnek erdélyi írók lenni. Fel kel! lennünk a kérdést, hogy a iriu'l'a’albb íróknak az újra éledő általános humánizmus'ához vű’ó vibszatéése, amelyet különösen a Rnliits álla1 irányi toll uj Nvug.at, vagy a fiatalok Ápol ló-ja képvisel Magyarországon, nem jelen ti c az ifjúság megfárodását és menekülését a reális er- dé’yi feladatok váila 1 ásn elől?

Uto’.'vó kérdi síink az ifjúsági kérdés. Itt mindenekelőtt szomorúan kell megemlékeznünk az erdélyi mngyar ifjúság ángy Halottéiról: Balázs Ferencről, Kós Kovács Istvárc •:>ól és dr. Kovács Józsefről. Hármójuk közül Balázs Ferme jelenítette a legszélesebb modern humanizmust és a Icgöntudatosahb er- dély,iséget egv szemlc'ílyfben. Egyike ozoknak, akiknek legtöbbet köszönhetünk a sajátos kisebbségi válasz megalkotásában. A Szeim’ér által követelt európaisággá'! szemben a világ- kitekiníésir.ek vo’it a' ki pviiselője, oki úgy tudta az egész vülljgot bejárni és n mai világ minden értékes kulturórlékét magáévá lenn, bog}’ megmaradt egészem erdélyinek és ugv lett a viliág modern unitáriusságána'k egyik l'eigt' itékesebb alkotó szelleme, hogy sobalsem tagadta meg a viliág előtt erdé’y'ségét. Erdié- lyisége révén tett szert világhibnévre, egyelőre csak hil'sorsosai között. Kós Kovács István a mega cejóvel szívósan küzdő fia- j tál ember igazi ipéHdiája marad aizoík előtt,

I akik ismerték, csodálatosan tudott kis dot- gokhau nagy igazságokat meglátni. Dr. Kovács József hagyaitékáimak legértékesebb darabjai a klasszikus és modern olafsz szeFöm- meli valló szerves íkapcsio’ataii, ezen a téren ő voí't az erdélyit szakember. ÉletakaraiLa annál keményebb vol't, minél közelebb jött hozzá a ládát!. Haillállirájá't olyan méiltiékíben váltotta fel az ffl&t parancsainak vailó enge.'uiiilyen mói I 1: !;e:i

kö/Hchb juinti a idxli02. Ebben igazi lesiv U Iái cmiii'k. Miiidííí-lh-ii példát tu ii I« 1 ? I- <;b bau, hogy ;i Uü/érl való /o , ilhau in1." '

«■gyér)' Jiuí'áMó '..dó léhlmc'l is hállerlu' l.'H s/.oiilaiii. Eleiünk iga/i é.ileluie és célja 'M wi.i I : iinagiin'iOC.

1./. V v Ujlfti.'.gí i lcLnyi 1\áiml.i ,ai közül a/.

ii. ii. Vásárhelyi Találkozó emelkedett Ici I g inkább. Az Erdélyi 1 .italok őszi .számában határozottan leszögeztük azok d a pontokat, amelyekben nem értenünk egyet a lalálkozo val. Az. azóta elleti hetik sok tekintetben. <ga- zollák agenda inuinkuit. A találkozó nem maradi meg, «uiiil.'it célját maga körvonalaz! i ij'U-zt.i/ lalálkoziánk, hanem egy uj mozgalom und ti M <1 1M •■! <’i e, ez e mozgalom a/.onb.Hr, (imiivt azt Tamási Áron is megal apította i Függelem Újság karácsonyi ízámáhaii, megtorpant akkori, amikor a cselekvés területéin kelleti átvinni, a „cselekvő 'ifjúság11 el me'éti megálllapHiás'ail. Az. u. n. ljulo'dali ifjúságii exportnak a !ü'áiltkozób résztvelt tagjai mód a’áirták a tu álko/ó hafározatail és ezzel a magva' -ág polil lv'«ul képviseletéül e ismerték az Országos' Magyar Pártol, ezzel szemben, volt közöttük olyan, ok.' a MADOSZ nuk n nemzeti-pa rüszt párt tál kötött választási paktuma alapján .* fecnii párt listáján vá lla t kép viselő jel ölfcé.get és többen aktive is M'.zt- ■vettek a nemzeti-paraszL'párt melletti vúlasiz- íási propagandábam. Ez a tény azt o tanul- üú'got fejezi kél, hogy o demokratikus keresztyén erdélyi inagyaik ér le 'miség csak úgy tudja az u. n. ifjúsági egységet megteremteni, ha egyszer maga önmagán belül tisztázza1 kérdéseit, meg szén vezi önmagái és ilyen előzményiek után kel esi az u. n. baloldallal való kapcsolialot, ha ezt a szükség esetleg úgy ki v ánje,.

Az w meggyőző ellesem, hogy a talá'kozó alán még kevésbé egységes az erdólyi fialni intelligenciái, rarut volt azelőtt, a régebbi mozgalmak nem tudják, hogy miképen nézzék n talá’kozón külxm'l'akozott uj mozgalmat. nem tudjuk, m: lesz vu ta’iádlkozón megbízóit clökészi'lö bizottságnak a ll pésc ozok- kal szembó:i', «akik a hozott határozatok elleniére nyilvánvalóan szembe állottak a találkozón megnyilatkozott po’i Lkai felfogással és nem tudjuk, hogy a találkozón megjelent írók minden)ke a’áirja-e Szem'.ér uj i oda- ! om.szemi"lé]'eHét, amelynek c’opgondolöitai a találkozóim <te kifejezést nyertek. Én azonban nem tartom feleslegesnek, hogy a találkozó eredmlc'Éyeképen eddig elrejtett elérőitek kirobbantak, sőt azt sajnálom, hogy nem következett a lalálkozo után több vitai, mert csak így lehet a kó'tiétek t sztázásához e’jut- n?. Végzetesnek ta'álnám. ha a fiatalság közti is •befétí'Zkel'rtá magát az a szellem, amely az egység ham's látszatával takarja el a tényleges ellentéteket. Az igazi egvség nem az egymás kedvéért lealkudott világnézeti sajátságok iigy-cs egyeztetésében, hanem a különböző adományok fk-ztelelcn felépüli organikus együtlműködé.vben áll.

Nagy ká':\ hogy fő:sko!ás ifjúságunk műiden AJeli-fyi'iváim’ás.át megbénitolta az uj

egyetemi törvény. Az ifjúságnak ezen csoportjának vezetőiben mindennél erőteljesebben ég n vágy. hogy a történelmi egyházak körül ehelyezkedve, a liilbelii sajá'uágok feladása nélkül o- kulturú !s és társadalmi szolgálatban találják meg a felekezeti határokom tuü közös nrunkamezőket.

GYOMOR. BÉL. VESE, MÁJ ÉS EPEHÓLYAGBETEGEK íz ívesen isznak reggelenként egy-egy pohár természetes FERENC JÓZSEF ke- serüvizet, mert annak hatása gyors és b’ztos, igen enyhe s ezért nagyon kellemes. Kérdezze meg orvosát.

Komo-y vegyész szakképbe-t gyógyszerész,

minden szakleönyvef, folyóiratot, minden nyeli'ven LEPAGE-nál rendelhet. Közölje milyen szak vagy kérdés érdekír, milyen nyelven ért és megkapja a megfelelő részletes jegyzéket. Cim: LEPAGE Cluj.

Kiirioíía családjai Czigány Dezső iestőmüvés:

BUDAPEST, január 3.

Szilveszter napján borzalmas család- irtás történi Budapesten. Czigány Dezső neves festőművész, egy Lendvai utj villában fényűzően berendezett műteremlakásában revolverrel kiirtotta családját, majd önmagával végzett. A tör lén leket a festő rokonai fedezték fel, akik délelőtt telefonon keresték Czigány t, miután azonban ez miem jelentkezel, lakásán keresték. Az ajtót zárva találták. Gyanút fogva szóltak a villa házmesterének, aki

römbölésre senki sem nyitotta, ki, feltörték a lakást. A hálószobában borzalmas kép fogadta a belépőket.

Egymás mellett feküdt az 57 éves Czigány Dezső, felesége, Judit nevű leá nyúl: és ennek 2 éves kislánya. Cziigány Judit, Ingusz István felesége és állandóan Párásban élt, Kislányával az ünnepekre érkezett Budapestre szülei meglátogatására;. A családir'ás áldozatai közül egyedül Czlgányné volt még éleiben. Őt a mentők kórházba szállították,

rendőrt hivott s miután az ajtót a dö í felépüléséhez azonban nincs remény.

Czigány Dezső búcsúlevelet nem hagyott bálra. Valószínűnek látszik, hogy végső elkeseredésében követte el borzai más tettét. Mint rokonai * mondják, ugyanis, bár jónevü festőművész volt, évek óla mégis rokoni támogatásra volt uDalva. Valószínűnek látszik az is, hogy) Czigány és hozzátartozói közös elhatározással választották az együttes halált.

Czigány Dezső második felesége kolozsvári leány volt. A festőművész Szi- lasi Mór volt kolozsvári egyetemi tanár. Borbála nevű leányát vette nőül,

3