Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

BELENZÉK 3 /'2938 január 23. ©felsége nyilatkozata a „Caninii Je/* cimü francia lapnak (Első oléali cikküiili folytatása) BUCUREŞTI, január 22. A „Candide" «.■Imii párisi lap interjút közöl, melyet őfelsége II. Károly király adott a lap munkatársának, Didier Poulainnek. A ikk bevezetőjében az újságíró dicsérő .a vak kai festi meg az Uralkodó arcké- ét és hangsúlyozza Őfelsége franciabarát érzelmeit. A király Őfelsége az újságíró kérdését be sem várva kijelentette.: — Tudom, hogy némi nyugtalanság tapasztalható Franciaországban, de nem látom elég jól: — miért? Ami önöket illeti, semmi nem változott. Románia simán meghúzott jobboldali' irányban halad, anélkül, hogy útja elágazna. A hagyományok értelmében biztosítha­tom Önöket: — A mi uhunk a Kisan- tant, Balkán-szövetség ys biztos bará­taink — Franciaország és Anglia — út­ja marad. Nem merült fel fontosabb jel vagy súlyosabb jelenség arranézve, hogy ebben kételkedni lehetne. — Mégis Felség —- vetette közbe a francia újságíró —• az uj kormányelnök és a német kancellár közötti személyes viszony? — Könyen, minden kertelés nélkül, nagyon nyíltan válaszolhatok — fe­lelt az uralkodó. Goga miniszterel­nök néhány ízben Hitlerrel találkozott. Miért ne? Nagyon természetes. Egy po­litikusnak főkötelessége, hogy személyes összeköttdőést tartson mindenkivel. A politika: — emberek közötti kapcsola­tokat jelent és nemcsak a diplomáciá­ban, de az összes többi dolgokban is nagy szerepet játszik az egyéniség. Egyébként: — miért korlátözza Romá­nia barátainak számát? És ha már Né­metországról van szó, meg kell jegyez­nem, hogy Románia és ezen ország kö­zött hathatós gazdasági kapcsolat van és Berlin sok jóakarattal rendezte ezt a kapcsolatot. — Megkérdezhetem Felségedet a zsidó­kérdésre vonatkozóan? — folytatta az új­ságíró. — Egyszerű kérdés — válaszolt az uralkodó. — Különbséget kell tîenni azok között a zsidók között, akik régi jogaiknál fogva úgy hihetik, hogy tör­vényesen románokká lettek és a töb­biek közöt, akik a háború után jogta- j lanul szerezitek állampolgárságot, Tu- j dom, nehéz kérdésről van szó. Fran­ciaországban és Angliában jól halad az ügy elintézése, melynek komplexuma bennünket nyugtalanít. Mindenesetre a kormánynak mérsékelt szellemű rendel­kezései csupán a közelmúltban beván­dorolt zsidókat fogja érinteni. Az újságíró ezután a tekintély-kor­mány irányában való haladást tette szó­vá, mire Őfelsége megjegyezte, hogy Ro- rnania alkotmánya kielégítő s a választók legutóbbi választásokon a nacionalisták­nak kedveztek. — Egyébként — folytatta az Ural­kodó — szem előtt kell tartani, hogy a roman nacionalizmust nem lehet ösz- szete veszteni a hitlerizmussal vagy a fasizmussal. Nem egyedül az államesz­mén alapszik, min!£l az olasz fasizmus, sem fajelmélelv nem alapja. Nem akar ez kritika lenni, minden népnek megvan a maga jellemző tulajdonsága. A román nacionalizmus s a nyugatiak nacionaliz­musa között apróbb kérdések mellőzé­sével elvi szempontból csupán a francia nacionalizmushoz hasonlítható. — A belpolitikai események teljében vagyunk és ez alkalmat ad arra, hogy kijelentsem — ezeket a szavakat Őfel­sége uralkodó tekintélyével hangsú­lyozta: — nem akarom, hogy a belpo­litika káros befolyást gyakoroljon a külpolitikára, sem megfordítva, nem lenne ez kívánatos. Ezután a francia újságíró a román íf- mság nevelésére terelte a beszélgetést s az uralkodó elmondta, hogy ezt alapve­tő kérdésnek tekinti. Megszervezte az Or- szagőr intézményt, melyben 7—-21 éves életkorban rcsztvesz az egész ifjúság $ leszögezte azt is, hogy alapvető különb­ség van az Országőr és az olasz „balila" vagy „Hitler-ifjuság" alakulatok között, mert az Országőr intézmény nem foly­tat országos politikát. Nem hasonlítható ez az intézmény a „Socol-szervezethez" sem, meri a sport csaT másíxlrexidü kér­dés. Az Országőr intézmény kerete — hangsúlyozta az Uralkodó a társadal­mi erkölcs és az állampolgári nevelés is­kolája. őfelsége ezután igen meleg és őszi nie hangon emlékezett meg Franciaország­ról és lőj ele intette, örömmé! fogja olvas­ni az interjúról szóló cikket, mert előfi- j zetője 0 párisi lapnak. Didier Poulaim ! miniszter tegnap elhatározta, hogy a só árát az állam kilogram ónk ént 30 báni­val szállítja le. Ha azonban a szállítási költségek és illetékek kilogramonként el­érnék a busz bánit, úgy természetszerűleg kilogramonként 50 bánival olcsóbban hozzák forgalomba a sót. Ez az árleszál­lítás évenként 85 millió lejjel szállítja le az állami bevételeket. TG.-MU RÉS -M. - VÁSÁRHELY, jam. 22. iA maros vásárhelyi 'rendőrség nagyarányú betörés ügyében* 'kezdett meg nyomozást. Éj­szaka ismeretlen tettesek behatoltak SuMca Niooőae középiskolai tainár Gheorghe Cosibuc- utoaé íakásáiba. Megelőzőleg elvágták a vil­lanyvezetékeket, hoigy zavartalaimlj végez­hessék munkájukat és esetleges rajtaütés ese­tén könnyebben elmenekülhessenek. 1 A betörők megvárták, áruig a tanár élté- f méghaURUn jégyzi meg, ljogy Őfelsége nemcsak uralkodó, de igazi férfi is és Románia külpolitikáját vizsgálva, Őfel­sége személyét nem szabad figyelmen ki­vid hagyni. A francia újságíró Őfelsége Ií. Károly királyit élteti, s végül megjegyzi, hogy ön­magáért is szeretetet érdemel az ural­kodó. BUCUREŞTI, január 22'. A „Cuvân­tul" jelentése szerint a jövő hét folyamán Kolozsvárra összehívják a nemzeti-pa- rasztpárt erdélyi és bánsági tartományi bizottságát. Ez alkalommal a parlamenti választásokra való tekintettel a jelöléseket vitatják meg és meghallgatják Maniu Gyulának a politikai helyzetről szóló be­verik este lakásáról1, majd a fiárirá Hatóivá, minden értéket, ékszert, készpénzt rulisvne-* miieket összecsonmgoLtek és nrtagukkaf vit­ték. A betörést a szomszédok «vették észre. Az esetről értesítették a (rendőrséget, osöeiy nyomozást kezdett az ügyben. -Eddig még nem sikerüli megállapítani- a kár nagyságát, minden bizonnyal azonban ez több 10.000 lejre tehető. jó és a rossz Én lelki viaskodú-sát Két sze­replővel személyesíti meg. Kicsit talán luxus fs. Ivü-óhö», de ragyogó ötlet} Innen kW ja a darák azt 9» böjté, lenyűgözően izgid' más, misztikus hangulatot, amely végigvo­nul, egész a zárójeténeUg. Ez az újítás pü- laina'Lra talán, meghökkenti aj? embert, de a játék során egyre tenuészélesebbnek tűnik . és a feszültséget <> mox'ipiuiura fokozza. Ezt a .kettősségei a szerző «1 riawb élére irt pro­fágban világítja meg, (Későnjövők, vigyázat! Kár volna elpasszo!n,i!) Egyetlen hibája a darabnak a.p 'egyébként művészi mélységű eó/) fellyonás kis#«? nehézkes expozíciója. De amÓRit túli jutunk ezen. attól kezdve stetemg- ve forr, kuvnrpg örvénylik a csetekm-nv mindent magával sodorva s g drá.taánsik ez 0 földrengése nnii'-már somok alá temeti két I ember •boldogságát, amikor a drámai for* tiiss'zii'inó'ból egyszerre a költészetté bukUott és filozófiába eruyfülett megnyugvás finom, csöndes hárfa-szólarna csendül ki. A szeretet és a tHÜidogság tehát megmarad. És részűnk­re is marad valomi: egy szép színházi est emléke. * Az értékes darabot kitűnő előadásban hoz­ta1 tel o Magyar Színház együttese. A Kádár Irond§?és a legjobb, amit vathahe tótiünk. Könnyed, gondos Es minden jeleanefdben művészi. A hydeiász—Rajnni d-úsztetek Ízlésesek, csak o világítási item ír­juk mindenben aló. Az együttes teljeshané- m;ye külön meglepetés! A kettős lohn Lo­wing szerepet K-ovác-s György és Nagy Ist- <vóm jót®rák oliyam ilhirióíkellően, aaiipyi fe- gye&mezetteéggeg olyan belksággaf, a lefoj­tott szenvedélynek oiliyon; színes, gazdag eké­ié iáival. ahogy azt a* nehéz, kettős s&erep megkjiv'áu.ja. Nagy Iytyánj (ilyen tökéletes még *so®ö volt, mint Lowing szerepében és jóleső önömmel MUtek vkszorct Kovács Györgyöt akinek Johnja elfmélyüít, gondos, tehetsége« ulnkátés. Mit mondjunk Erényi BT>s<kérői? Ahogy 0 mosoly és «z elfojtott bánat pase- télteriinei vei, a* festék alatt is befiasâipadvsj,:- k'önmyező átéléssel Aéverwli meg Elsa; fteomj árákhrt. Ezzé? az atetei tásávrd » legnagyobb« iszÉpAsznők sorába.' emeíkedete. fíarmath JoR lóm ofíhrsos és intelligens játékát. Tóth melegS'rifvü patnáját teil még m^diceárrKÜná?. Kfe szenepeákhev». igen jól: Deéey Je«5, Sas*-1 büdös Árpád és örfeger Ibolya, ■ jrî;* * Tomboló, sükertf _____ A BÉLBEN KELETKEZŐ MÉRGEK ÄLT£3% OKOZOTT KOSSZULLéTNÉL esvricé* cermé$z«te.n .JFERENC JÓZSEF' k^strüviz,.; gyors és ^pos bAkmiiötő hatásánál a íeg-i jobb szoi^h/coy -oeszi, Kérdezze mes SZERENCSE A SZERENCSÉTLEN-’ SÉGBEN. Temesvárról jelentik: Thasnr három évvej ezelőtt a krassoaoegyei Tev, regoro úllomásaa egy tolató mozdony’ elütötte Schwa rta Sámuel kereskedelmi* utazót. A szerencsétlenség köve^tezté* ben az utatzó féllábával együtt munka- képességének 75 százalékát is elvesztette. A kenyerét vesztett ember kártérítési keresetet indított; at CFR eiten a karán- sebesi törvényszék efBőtt. Mielőtt azonban a iförvényszek ügyében döntött votoa, * nyomorgó ember öngyilkosságot köve­tett el. Két hónap múlva meghalt felesé­ge is, csodá lát őskép p en egv1 évre rá el­hunyt jogtanácsosa, aki ai CFR elles a pert beadta. A szerencsétlen házaspár­nak egjT 6 éves leánykája maradt fenn, aki múlt sem tudott a katránsebesi tör­vényszék előtt folyó kártérítési permi. A közeimultbíin aztán a kislány a törvény­széktől idézőt kapott, gyámja kíséreté­ben jelenti' meg a törvényszéki tárgyalá- sotx, ahol közölték vele, hogy elhunyt édesatyjai a pert megnyerte és a törvény- í szék 1Ö0.000 lej kártérítési összeg és 90.000 lej kamat megfizetésére kötelez­te a CFR vezérigazgatóságáit-. A szeren­csétlen árva ezzel az összeggel most már mega lapíthatja jövőjét. ÖTVEN 'MAROSMEGYEI KÖZSÉG IDŐ­KÖZI BIZOTTSÁGÁNAK BEIKTATÁSA. Mavosvásánhelyiii tudóritőuk jelenti: Nyarad- szeredähun ümnepélyes 'keretek között ment végibe a nyárád'szeredai járás ötven községe 'időközi bizottságának 'beiktatása. A bizottsá­gi tagok, kik között neigjT szómten, magyar gazdálkodók ás voltak, isten tiszteié Len vettek részt, majd dr. Nieoara Eugen prefektus előtt tetették lüvatali esküjüket. A prefek­tus uz eskütétel után beszi det .mondott, mié! yLier.ii az állam és m. egyház imánti köte- .]őrségekröli, \*aíLa3nm'í m 'ifjúság ndveléséröt bősz' lt. Figyelmozlette az esküt tett elöljáró­kat hivatali kütelosségeikre, 'fellvivhi figyel­műiket az iskolák, utak és; hidak jókariwn 'farhVsá.ra. majd a faltusi ifjúság nevelésének szükségességéi luwxgoyfcalUi. A továbbio'k so- rán kijtéonteUe., hogy o magyar eredetű szü­lök gyernu'keiket tetszésük szerint .Írathatfák felekezeti vagy álkuni iskolába, azokat a ro­mánokat azonban — jelentette ki a pireGsk tins — akiik elmagyai osodbak, vtsszwkövoleli a jaemzetn.eík. MINDÖRÖKKÉ... O’Neil színmüvének bemutatója a Magyar Színházban Végre egy darab, amit a szem, n Ifiül, a szív mohón-, tikkadtam*, lázas fellvhlanas'Siak odaadó áhitatbal s 'via'l«m.i lenyűgöző varázs­lóit hatása alatt allLg győz magibaiínnL. Mindezt, nem ia< kritikus1 mondja — a néző­tér hamigu.laiáít foto graf álluk le, amiint méh- kasként zsongva, fojtott lz.ga,Iomm'a)li szűrő­dött, tiisz'tuLk a'íűkuLt ki mhwíjáff az első felvonás szüneltáben az egyöntetű vélemény: Végi-e valamir, ernii szép!. 27miÁ&± a Áiildj Amiről’ szó Main- íu darabban: meghatóan emibeni ügy, az íLrök nagy űgy„ mándnyú* junk ügye, váliamikor a világ kezdetén ra-eg- ándáitott és. a ívdáág »végéig tarló örökös harc önmagunkkal, kétségek lázas, gyötrő tépclö- désien, 'lázadáson, tagadáson, hiten és bitet- lenü'lgeo keresztül az elbukáislg, vagy a' meg­békélésig. Addig, míg a harc végén valami- lyoni formában megtaláljuk ßinmegunkat. De megtalálhatjink-c egyáltalán? Vagy fölösfeges «z egész?... A végén csak két marék por volna liát mindem? Egyéb semmi sincs? Van — mondta- kétezer évvel ezelőtt a názáreti ács fia: a Szeretet. Ujebbaf, szivet-leiket s-i- mogatótobat, meghökétletöbbet. 0‘NeLl, a No- •beâî-diiijas amenikai szerző sein tud mondatni az ű John Lowingj4vftl. De ahogy mondj«* —• «izzad -a- drámatedrnikai. könnyedséggel és költői egy,'szőrű seggel, a puszta 'mo-ndauth-alöj lícn-sőségévei. melegével és bölcsességével . . . azzui). az teái. rácávásássat, amellyel a játék hevébe«, a sziviiiikhe és az ér-telmünkbe bü- ‘völi gandolnlait szerelemről, hitről, pesszi- nrizmmsiról. oipfinxizmiisdól Há arról, hogy a szea-etetet nem szabad se miniért Séta feláf- dozHiil —- míindezt ahogy mondja, az « leg- 'tiszitábh, legigazabh művészet. Amollettolyan bravurös technikai újítást hoz, amely a ma­ga nemében ipánatlanul áll: -« főhőst, John Lowkügpi két sEerejiţo.vel játszat'ja végig. A 03 170IMT0K m í-5ta 03 gOTÖBOSZSáRUTOK 03IHEBETRERBEK 03 "tmiMK a január 20.-án megjelent ^g§|||| f i WII Pl W'% meoeírendhtfn^v II; 1 I XLVIII.-ik léit kiadásában 1! ! .eszäHSstittK'-a sé évét BUCUREŞTI, január 22. A pénzügy- ? szédér. Mimhb iseförés l!ar©svás árlielye® A beiöfók elvágták a viHemyvezeiékehet, hogy zavartalanul dolgozhassanak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents