Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-20 / 15. szám

) '193 8 január 2 0. £ L i. v ” HOfflMMsraras isg LOÎ őre Oá, 3i «X eo u* >re >b A rre ót So is. i\ i\ 0 Ä 0 0 re 0 t\ Ä re â re t > 1 l Tegnap és Ma Egy jttbileumta Moszkvában nemrégen ünnepellek a 'szovjet forradalmánál; huszadik évfordu­lóját. Erre a napra nemcsak a szovjetbí- rodalomban emlékeznek. Él a világon sokszázezer ember — oroszok —, akik C napom felnéznek az\ újságból és azt mondják: „Csakugyan, már liusz éve.u Ezeket az embereket mélyen sajnálom 'és rokonszenvezem velük. Ha volt közöt­tük olyan, akinek politikai bűne volt nemzetével, vagy valamelyik orosz társa­dalmi osztállyal szemben, már megbiin- liödött, igen, keservesebben bűnhődött, mintha e húsz esztendőt Szibériában töl­tötte volna. Ezek az emberek húsz év előtt ut rak eltek, egyesek fegyverrel ke­zükben, mások batyuval hátukon, álru­hában, minden regényes és mozi-elképze­lést megszégyenítő jelmezekben, utakon és eszközökkel meneküllek, asszonyok­kal, gyermekekkel. Has- éve élnek orosz emigrációban. Ennek az orosz emigrá­ciónak igazi történetét még nem írták meg. Legtöbbször ostoba fütmeken ültjük csak viszont a nagyherceget, aki most pincér. E:\ a társadalmi osztály, az orosz középnemesség és polgárság, egyéneiben nem volt felelős a cári rendszer bűneiért és tévedéseiért. Ma látjuk már, hogy a cá­ri absztílutizmus semmiben nem volt kö­nyörtelenebb, mint egyetlen ember vörös abszolutizmusa. Ez az oros: polgárság húsz éve él száműzetésben. Sorsukat is­merem. Láttam őket Konstantinápoly­ban, Berlinben, Párisban és Londonban. Jártam templomaikban, vendéglőikben, klubjaikban, hallottam őket imádkozni, láttam őket alkalmi sikernek maszkíroz­va és láttam őket az emberi létezés leg­alsó létrafokán. A jubileum napján ők is hazagondolnak. Mit hisznek, mit gondol­nak? Az orosz emigrációt csodálatos emberi összetartás jellemezte. Az egykori cári tisztek természetesen mindenütt kiépítet­tek volamiXyen katonai rendtartást. A nagy orosz arisztokrácia sokáig élt meg­mentett kincseiből, külföldi rokonai jó­indulatából. De mikor orosz emigráció­ról beszélünk, mindig arra a közel mil­liós tömegre kelt gondolni, mély nem po­litizált, nem volt „rabta\rtó‘c, sem „elnyo­mókisnemesek és polgáok voltaik, tu- dós\ok és kereskedők, írók és orvosok. Ez a tömeg természetesen nem szívódott fel húsz év alatt idegen nemzet-testek közös­ségébe. Ma is élik azt a fájdalmasan egyhangú orosz emigráns-életet, mely az utolsó két évtizedben olyan jellegzetesen kiütközött Európa legtöbb metropolisá­nak társadalmi életéből. Húsz év, az örökkévalóság idegenben! Láttam őket templomot építeni, láttam vendéglőiket, szinházmkat, láttam lakásaikat, e nyo­masztóan és lesújtóan oroszos jellegű zá­tonyokat, ezeket a berlini és párisi al­bérleti szobákat, ahol már csak egy fió­kos szekrény fölé akasztott ikon, vagy egy karosszékre odavetett orosz házi­szőttes beszél a múltról, láttam őket ko­csivezetőnek, pincérnek, tányérmosogaló- JKik öltözve, láttam társaséletüket, mely a legnagyobb emigráns nyomorúságban is megőrizte a külső formákat, láttam Párisban esküvőket a Hue fíaru-i orosz templomban és láttam temetéseket, mi­kor a pópa mögött vadidegen emberek sereglcttek, rongyosain, vagy elegánsan, nők nagy prémekben és öreg asszonyok, vacak ruhákban és mégis valamilyen em­beri, elpusztíthatatlan eleganciával amint ölelkeztek és megcsókolták egymást és sírtak. Oroszországról ritkán beszéltek. Amire az ember mindig gondol, ami a l vére, lelke és tüdeje, arról nem érdemes külön beszélni. Mindegyik őrizte külföl­dön azt az oroszságot, amely nemcsak Dosztojevszkij és Tolsztoj, nemcsak u vodka és az orosz zene, nemcsak népví­Ä szmhtudás |ő kényét1 Minden szakkönyv LEPAGE-nál. Pl.: Esztergályosok, marósok könyve 92 lej, Barna: Vas és fémipari kézikönyv 158 lej. Kádár: A heggesztés könyve 119 lej. — Vasi parii és vaskereskedelmi zsebkönyv kötve 248 lej stb. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket LE" PAGE-tól Cluj, közölje, mi érdekli és milyen nyelven ért. az ege tanító körútja Kalotaszeg vidékén Pél cl r ESS 333 „A mezőgazdálkodás az egyetlen terület, ahol eltűnik a nemzeti­s: i kérdés“ Komoly szaktudásról tettek tanúságot Kalotaszeg falvainak gazdái a meg­tartott szakvizsgákon. — Lelkes ünnepléssel fogadták mindenütt az EGE elnökét CLUJ—KOLOZSVÁR, január 10. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tovább folytat ja a múlt évben beindított mer.öyazda- sági mépoktatási munkáját. Az előző évi 24 tiéli kéthetes gazdásági tanfonfam helyett n télen már 37-et rendez. A magyar kisgazdatársadalom felismerte tanfolyamok jclenlösiégéi és komoly haladásról, máulnivágyúsról tesz bizonyságot. Az előadók a magyar földbirtoko­sok, illetve okleveles gazdák soraiból kerültek ki, akik kő-vétlenül és magasabb szempon­tok miatt vállalták a nehéz, fáradságos munkát. A gazdasági tanuláson kívül megszületik az együvétartozás gondolata, mely a magyar jövő elengedhetetlen alapfeltétele. Kálót újszegen januláír 3-án három község­ben ágyét ották meg a tanfolyamokat. Bánffy- hunyad, Sz tanai és Várai más magyar gazdái sorakoztak fel. A záróvizsgákat .január ló­én tartották meg, amelyre meghívták dr. Szász Pált, azí EGE elnöklét. A kérésnek an- ulátt szívesebben telít' eleget, mivel bejelentett szándéka volt meglátogatni mlnidiazokat a fal) vak at, ahol magyar gazdák élnek. Az el­múlt évben közvetlen1 munkataaisai kisérelléi- ben több kőrútéit tett meg a így a kalotaszegi is programba volt véve. Dr. Szász Pál, Telegdi László központi fel­ügyelő kíséretében január 15-én déli félegy órakor érkezett meg Bánffyhunyadra.. Az el­ső ütjük a tatrifolyaim helyiségébe vezetett, aboli 54 gazda haMgaittlaj az előadásokat. Ér­demes megemlítem, hogy a mezőgazdálkodás kOrdese iránt az érilelmisiégf körökben i© ko­moly érdeklődést tanúsítanak. Példáinak em- g ütjük meg, hogy a báni f yhunyadi hallgatók § között ott ült dr. Pasca kórházi igazgató-fő­orvos CiS1. A tanfolyam megszervezése Albrecht De­zső ügyvéd, az ismert' ifjúságii! vezető és midi­den Igaz magyar ügy támogatójának, továbbá Búzás István nyug. adótárnok, gazdaköri el­nök érdeme. A tanfolyainot Szilágyi Ferenc aramjykuti földbirtokos vezette, mig az elő­adói tisztséget Binder Albert szoválaíf föld­birtokos és Gyerkes Mihály nyug. -igazgató- tanitó löitlölfcték be. Amikor dr. Szász Pál belépett az előadói helyiségbe, a bailCIgalók lelkes fogadtatásban részes!tették. Szilágyi Ferenc pedig n hely­beli gazdák nevében megható szavakkal üd­vözölte. Dr. Szász Pál végighallgatta az elő­adásokat. Ebéd után Telegdi Lászlóval1 és Albrecht Dezsővel Várna Lrnást látogatták meg. A kullurházba.n m'öir folyt a vizsga. Az elő­adók Várladi Mihály, Pauli Kamii és Gger- kes Mihály voltak. Az EGE elnökét Csűrös József ref. esperes és Farkas Ferenc gazda- köri elnök, továbbá Bot Ferenc mef. tanító fogadták. Csűrös József üdvözlő beszéde után dr. Szász Pál szólt a hallgatósághoz. Ott volt a falu egész magyar gazda társad alma. A falu asszonyai szintén megjelentek. Ünnepük az EGE elnökét Dr. Szász Páll örömének adóit kifejezést, hogy közöttük lehet és megismerhette Vár- almás törekvő, szorgalmas népét. Megelége­déssel tapasztalta, hogy a vizsga komoly ha­ladás záloga, mert a gazdák csak akkor tudnak lépést tartani az idővel, hogyha a fejlődés komoly elö- segilői lesznek. F'gyeémeztette a< magyar gazdákat, hogy tart­sanak ki; nemzetük mellett, mert a fen mara­dásukat csak igy tudják biztosítani. Majd el­búcsúzott a hallgatóságtól. Távozásakor ele­mentáris erővel robbant Ka az a mély átfogó szeretet lé's tisztelet, amellyel körülövezik. V áraimé st áll ' visszatértek Bánffyhunyadra. A vizsgát a Tigris szálloda nagytermében tar­tották ineg. A nagyszámú hallgatóságon kí­vül ott! volt még Kós Károly, Albrecht De­zső, Bokor Márton ref. lelkész, Tőkés Tibor körösfőj« ref. lelkész, 20 tagú gazdeküldött- séggel, Balázs János nyábszói bíró a falu gaz- dakópviisieiietével, dr. Bibó Béla kiskapusi lel­kész népes küldöttség élién, Kúp a György magyarbikalií bíró szintén többedmagával jött el. Megjelent még dr. Kubaszek István GFR főorvos, Nagy Miklós alpolgármester, Vártán Alexandru rendőrkapitány, dr. Andrei Ale­xandru ügyvéd, Kovács István bankigazgató stb. stb. .©íÜBiamel Iáitfom, a leltei essze^aráozandósáéi íkezd Ecial-atculm“ Az előadók álltai fellett kérdésekre al leg­képzettebb szakembereké t ás meglepő vála­szok hangzottak el. A hallgatók szavadból ki­tűnt, hogy öntudatos munkát végeztek. A jö­vőben BáníTyhunyad gazdái az okszerű me­zőgazdálkodás elveit fogják követni. Diri Szász» Páll rövid beszédet mondott: — Régi vágyam ivott, hogy a Kalotaszeg magyWjai kiűzött lekössek. Az ilyen vizsgák nemcsak a hallgatók képességeit mérik le, I hanem számomra is lelkiismereti vizsgát je­leni. Amikor az EGE vezetését átvettük, első- sorba,n önmagunkat vizsgáltuk meg, lássuk, hogy a kitűzőit céljaiul: helyesek-e és alkal­masak-e arra, hogy a magyar kisgazdatársa­dalom ügyét előbbre vigyék. Látom, hogy megközelítjük a célt. hiszen kialakul a lelki összetarlozandósúg. Minden ilyen tanfolyami vizsga ct magyar gazdák lelki egybekapcsolá­sának a mérföldjel):ője. A gazdasági tudás n jobp ós többtermelés mellett tehát más lé­nyegbevágó szempontok is érvényesülnek. Az elnöki' szavak után Buzm István gaz­dakört elnök megköszönte az EGE elnökének és aiz előadóknak, hogy lehetővé tették a tan­folyam megtartását. Azt a meggyőződéséit fe­jezi ki', hogy az EGE munkája olyan álta­lános mezőgazdasági fellendülést eredmé­nyez, mély az egész Kalotaszeg megyarságá­iiasKmtsHQVJöwsa seiet és hússal töltött palacsinta, hanem valami kimondhatatlan és felejthetetlen, aminek nincs neve, amire nincs szó, még orosszal sem, s ami oly irtózatosan fáj ez embereknek, hogy se élni, se halni nem tudnak tőle. e Ezekre az oroszokra gondolok most. mikor Sztálin a bolsevizmus jegyében jubilál. Ezek az emberek megszenvedtek, talán jobbanf mint akik otthon marad­ra kibait. Ezutáo megható pillanat követke­zett. Búzás István gyönyörű kalotaszegi velr- roltással di'kzitetb és művészié S'em rajzolt em­lékkönyvet nyújtott ölt dr. Szász' Pálnak és a:z előadóknak, melybe mindennap beleírták, a tanfolyami hallgatók neveiket. Az első oldalon ei következő sorok olvas­hatók: ,,Szász Pálnak, az Erdélyi Gazdasági Egy­let elnökének hálájuk és tiszteletük jeléül a bánffyhunyadi kéthetes gazdasági tanfolyam haölgMói. 1938 január 3—15.‘‘ Dr. Szász Pál és a tanfolyami előadók meleg kézfog ássál köszönték meg a legked­vesebb ajátóéko'tL A vizsga egyházi énekkel ért véget. A vizsga tulii jdonkepeni befejező nagy zá- róümin'epe este 8 órakor kezdődött. Olyan h t- taiiimas tömeg vonult fel, hogy aj nagyterem befogadókéippssege kicsinynek bizonyult. Ott volt iBáníTyhunyod magyar gazda társadat • ma és értelmisége, de számosán veitek rOzt a román értelmiség köréből ás, akik szintiéin ki akarták venni részüket a mezőgazdaságii oktatásból. Az ünnepély gyönyörű népdalokkal kezdő­dött, amit a bántfíyhunyadi dalkör adott elő Gábos Gyula vezetésével!. Bokor Kató nagy sikerrel szavalta el Ady Endre: Hazamegy link a falumba és Kiss Jenő: „Csontos vén pa­raszt volt . . .“ című verseit. Szilágyi Ferenc földbirtokos beszámolt a tanfolyamon vég­zett munkáról. Gábos Gyula cigányzenekari kisércttel népdalokat énekelt. Dr. Szász Pál beszélt ezután: — A tanfolyamok mindig komoly tanul­ságokéit lm lógatnak. Mn den ekelőtt örömmel állapilom meg, hogy öntudatossá teszi a ma­gyar gazdát, gyarapítja a tudását, szerves egésszé teszi meg, de ezenkívül szolgálja az ittélö népek lelki harmóniáját is. Érdekes, hogy n mezőgaz­dálkodás az egyetlen életterület, ahol el­tűnnek a nemzetiségi kérdések. A tanfolyamnak másnyelvü hallgatói is vol­tak, de egyforma szorgalommal és lelkese­déssel; tanultak. A föld alapos és komoly megművelése a megélhetés sziklakemény eijdpépilmi.''ínyét teremti meg. A gazdasági egyletnek az a rendeltetése, hogy a magyar gazd'ajjjátrsiada'lmat felemelje. Helyzetét meg kell javítani. Hal megvan a gazdasági alap, ■akkor bekövetkezik a szociális fejlődés és az élet minden vonalán megtalálja azt, ami a nyugodt megélhetéshez szükséges. Nincs kö­zösségi munka összetartás nélkül, ahol az EGE munkához 'látott, mindenütt a magyar ga.zdottársadalom egységes ósi öntudatos fék lépésével találkozunk. Egyik legszebb pél­dáját itt látom. Arra kel! törekednünk, hogy senki közülünk el ne essen és bajbajutott gazdales'lvérelnkem az egymásrautaltság gon­dolatától áthatva segítsünk. A gaz da társa­dalmunk minden vonatkozásban hatalmas erőt képvisel s ezt csak akkor tudjuk kifeje­zésre juttatni, hogyha a közös munkaválla­lással megoldjuk legfontosabb létkérdésein­ket. Gazdatestvéreim ragaszkodjanak magyar­ságukhoz. "Ezt megtagadni a> legsúlyosabb bűn, amit az ember életében elkövethet. Aki I saját fajtálját megtagadja, azt máshol sem becsülik meg és münden niejpk'özöss égbő 1 ki­vetik. Dr. Szász Pál nagy éljenzéssel fogadott be­széde után Miklós Erzsébet énekelt, Juhász Ferenc szavalt. Majd megkezdődött a gazda- bál. Világos virradatig. BEÁSSA! az Erdélyi Múzeumban Bizonyáré az idők jele az, hogy a Muzeum Egyletnek most egymásután három előadása foglalkozott az Erdélyi Muzeum megalapí­tásának és dicsőséges múltjának körülmé­nyeivel. Már három éve tüzetes munka fo­lyik, hogy az Erdélyi Muzeum tudományos munkásságának történetét összefoglaló mü örökítse meg. Ez a ha,talmas munka néhány héten belüli el fogja hagyni a sajtót és a benne feltárt anyag büszkeséggel fogja el­tölteni Erdély minden igaz filát. Ilyen gon­dolatok ébredtek bennünk, amikor végighall­gattuk Boros Györgynek, a Muzeum Egylet bölcsészeti szakosztályában, felolvasott érté­kes tanulmányát, önérzettel hivatkozott Er­dély kilrtbatatlan szellemére, a „spiritus Traínssylvanicus‘‘-ra, mely a fejedelemség idején virult ki és mai is él. Amikor gróf Mikó Imre 1859-ben végleges alakot adott ennék a szellemnek, a megalkotandó múze­um igazgatójává Brossai Sámuelt választot­ták. A hatvanéves tudós egy ifjú óleterejé- veli látott hozzá, hogy a nehéz feladatot dia­dal: ü segítse. Kapott egy tizenkét hold nagy­ságú kertet és egy üres palotát; abban a már összegyűlt anyag egy szobát töltött meg. Brossai tiz év alatt! csodát müveit: készen állott a hires botanikus kert, a palota termei pedig szűknek bizonyultak a felállított tár­gyak számára. Ml tette ezt a csodát lehető­vé? Az önzetlenség! Brassóinak évi ezer fo­rint fizetése volt; de egyedül nem győzte Volna a temérdek munkát, ezért önként, jó­szántából háromszáz forintot átengedett fi­zetéséből a múzeumi, segédőrnek; az pedig a hires Herman Ottó volt, a magyar természet- tudománynak egyik legnagyobb büszkesége. Brassiaii arra is ráért, hogy szerkessze az Egylet Évkönyveit. Irt, harcolt, dolgozott, munkatársiakét nevelt és pihen.ésképen bota- nfkuskerti, vadszüllővel befuttatott házikójá­ban megszólaltatta zongoráján Beethovent. Ez volt a.z erdélyi mult, ettől tanulj erdélyi jelen! A szép előadás végeztével dr. Tavaszy Sándort szűk ősz ll.íílyi elnök meghatva mondott köszönetét az ősz. előadónak, akti maga is t’anuja volt a mult század sok dicső törek­vésének. tak, kísérleti nyúlnak és a Cseka prédá­jául. Ez az orosz középosztddy, melynél emberibb, lelkesebb, nemesebb emberfaj­ta kevés élt a főidőn, húsz éve halódik Európa albérleti szobáiban. Szenvedései­ket ismerem. Nem kell orosznak, elég embernek lenni hozzá, hogy e napon mély tisztelettel hajoljunk meg sorsuk előtt. MÄRAI SÁNDOR.

Next

/
Thumbnails
Contents