Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-20 / 15. szám
) '193 8 január 2 0. £ L i. v ” HOfflMMsraras isg LOÎ őre Oá, 3i «X eo u* >re >b A rre ót So is. i\ i\ 0 Ä 0 0 re 0 t\ Ä re â re t > 1 l Tegnap és Ma Egy jttbileumta Moszkvában nemrégen ünnepellek a 'szovjet forradalmánál; huszadik évfordulóját. Erre a napra nemcsak a szovjetbí- rodalomban emlékeznek. Él a világon sokszázezer ember — oroszok —, akik C napom felnéznek az\ újságból és azt mondják: „Csakugyan, már liusz éve.u Ezeket az embereket mélyen sajnálom 'és rokonszenvezem velük. Ha volt közöttük olyan, akinek politikai bűne volt nemzetével, vagy valamelyik orosz társadalmi osztállyal szemben, már megbiin- liödött, igen, keservesebben bűnhődött, mintha e húsz esztendőt Szibériában töltötte volna. Ezek az emberek húsz év előtt ut rak eltek, egyesek fegyverrel kezükben, mások batyuval hátukon, álruhában, minden regényes és mozi-elképzelést megszégyenítő jelmezekben, utakon és eszközökkel meneküllek, asszonyokkal, gyermekekkel. Has- éve élnek orosz emigrációban. Ennek az orosz emigrációnak igazi történetét még nem írták meg. Legtöbbször ostoba fütmeken ültjük csak viszont a nagyherceget, aki most pincér. E:\ a társadalmi osztály, az orosz középnemesség és polgárság, egyéneiben nem volt felelős a cári rendszer bűneiért és tévedéseiért. Ma látjuk már, hogy a cári absztílutizmus semmiben nem volt könyörtelenebb, mint egyetlen ember vörös abszolutizmusa. Ez az oros: polgárság húsz éve él száműzetésben. Sorsukat ismerem. Láttam őket Konstantinápolyban, Berlinben, Párisban és Londonban. Jártam templomaikban, vendéglőikben, klubjaikban, hallottam őket imádkozni, láttam őket alkalmi sikernek maszkírozva és láttam őket az emberi létezés legalsó létrafokán. A jubileum napján ők is hazagondolnak. Mit hisznek, mit gondolnak? Az orosz emigrációt csodálatos emberi összetartás jellemezte. Az egykori cári tisztek természetesen mindenütt kiépítettek volamiXyen katonai rendtartást. A nagy orosz arisztokrácia sokáig élt megmentett kincseiből, külföldi rokonai jóindulatából. De mikor orosz emigrációról beszélünk, mindig arra a közel milliós tömegre kelt gondolni, mély nem politizált, nem volt „rabta\rtó‘c, sem „elnyomókisnemesek és polgáok voltaik, tu- dós\ok és kereskedők, írók és orvosok. Ez a tömeg természetesen nem szívódott fel húsz év alatt idegen nemzet-testek közösségébe. Ma is élik azt a fájdalmasan egyhangú orosz emigráns-életet, mely az utolsó két évtizedben olyan jellegzetesen kiütközött Európa legtöbb metropolisának társadalmi életéből. Húsz év, az örökkévalóság idegenben! Láttam őket templomot építeni, láttam vendéglőiket, szinházmkat, láttam lakásaikat, e nyomasztóan és lesújtóan oroszos jellegű zátonyokat, ezeket a berlini és párisi albérleti szobákat, ahol már csak egy fiókos szekrény fölé akasztott ikon, vagy egy karosszékre odavetett orosz háziszőttes beszél a múltról, láttam őket kocsivezetőnek, pincérnek, tányérmosogaló- JKik öltözve, láttam társaséletüket, mely a legnagyobb emigráns nyomorúságban is megőrizte a külső formákat, láttam Párisban esküvőket a Hue fíaru-i orosz templomban és láttam temetéseket, mikor a pópa mögött vadidegen emberek sereglcttek, rongyosain, vagy elegánsan, nők nagy prémekben és öreg asszonyok, vacak ruhákban és mégis valamilyen emberi, elpusztíthatatlan eleganciával amint ölelkeztek és megcsókolták egymást és sírtak. Oroszországról ritkán beszéltek. Amire az ember mindig gondol, ami a l vére, lelke és tüdeje, arról nem érdemes külön beszélni. Mindegyik őrizte külföldön azt az oroszságot, amely nemcsak Dosztojevszkij és Tolsztoj, nemcsak u vodka és az orosz zene, nemcsak népvíÄ szmhtudás |ő kényét1 Minden szakkönyv LEPAGE-nál. Pl.: Esztergályosok, marósok könyve 92 lej, Barna: Vas és fémipari kézikönyv 158 lej. Kádár: A heggesztés könyve 119 lej. — Vasi parii és vaskereskedelmi zsebkönyv kötve 248 lej stb. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket LE" PAGE-tól Cluj, közölje, mi érdekli és milyen nyelven ért. az ege tanító körútja Kalotaszeg vidékén Pél cl r ESS 333 „A mezőgazdálkodás az egyetlen terület, ahol eltűnik a nemzetis: i kérdés“ Komoly szaktudásról tettek tanúságot Kalotaszeg falvainak gazdái a megtartott szakvizsgákon. — Lelkes ünnepléssel fogadták mindenütt az EGE elnökét CLUJ—KOLOZSVÁR, január 10. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tovább folytat ja a múlt évben beindított mer.öyazda- sági mépoktatási munkáját. Az előző évi 24 tiéli kéthetes gazdásági tanfonfam helyett n télen már 37-et rendez. A magyar kisgazdatársadalom felismerte tanfolyamok jclenlösiégéi és komoly haladásról, máulnivágyúsról tesz bizonyságot. Az előadók a magyar földbirtokosok, illetve okleveles gazdák soraiból kerültek ki, akik kő-vétlenül és magasabb szempontok miatt vállalták a nehéz, fáradságos munkát. A gazdasági tanuláson kívül megszületik az együvétartozás gondolata, mely a magyar jövő elengedhetetlen alapfeltétele. Kálót újszegen januláír 3-án három községben ágyét ották meg a tanfolyamokat. Bánffy- hunyad, Sz tanai és Várai más magyar gazdái sorakoztak fel. A záróvizsgákat .január lóén tartották meg, amelyre meghívták dr. Szász Pált, azí EGE elnöklét. A kérésnek an- ulátt szívesebben telít' eleget, mivel bejelentett szándéka volt meglátogatni mlnidiazokat a fal) vak at, ahol magyar gazdák élnek. Az elmúlt évben közvetlen1 munkataaisai kisérelléi- ben több kőrútéit tett meg a így a kalotaszegi is programba volt véve. Dr. Szász Pál, Telegdi László központi felügyelő kíséretében január 15-én déli félegy órakor érkezett meg Bánffyhunyadra.. Az első ütjük a tatrifolyaim helyiségébe vezetett, aboli 54 gazda haMgaittlaj az előadásokat. Érdemes megemlítem, hogy a mezőgazdálkodás kOrdese iránt az érilelmisiégf körökben i© komoly érdeklődést tanúsítanak. Példáinak em- g ütjük meg, hogy a báni f yhunyadi hallgatók § között ott ült dr. Pasca kórházi igazgató-főorvos CiS1. A tanfolyam megszervezése Albrecht Dezső ügyvéd, az ismert' ifjúságii! vezető és mididen Igaz magyar ügy támogatójának, továbbá Búzás István nyug. adótárnok, gazdaköri elnök érdeme. A tanfolyainot Szilágyi Ferenc aramjykuti földbirtokos vezette, mig az előadói tisztséget Binder Albert szoválaíf földbirtokos és Gyerkes Mihály nyug. -igazgató- tanitó löitlölfcték be. Amikor dr. Szász Pál belépett az előadói helyiségbe, a bailCIgalók lelkes fogadtatásban részes!tették. Szilágyi Ferenc pedig n helybeli gazdák nevében megható szavakkal üdvözölte. Dr. Szász Pál végighallgatta az előadásokat. Ebéd után Telegdi Lászlóval1 és Albrecht Dezsővel Várna Lrnást látogatták meg. A kullurházba.n m'öir folyt a vizsga. Az előadók Várladi Mihály, Pauli Kamii és Gger- kes Mihály voltak. Az EGE elnökét Csűrös József ref. esperes és Farkas Ferenc gazda- köri elnök, továbbá Bot Ferenc mef. tanító fogadták. Csűrös József üdvözlő beszéde után dr. Szász Pál szólt a hallgatósághoz. Ott volt a falu egész magyar gazda társad alma. A falu asszonyai szintén megjelentek. Ünnepük az EGE elnökét Dr. Szász Páll örömének adóit kifejezést, hogy közöttük lehet és megismerhette Vár- almás törekvő, szorgalmas népét. Megelégedéssel tapasztalta, hogy a vizsga komoly haladás záloga, mert a gazdák csak akkor tudnak lépést tartani az idővel, hogyha a fejlődés komoly elö- segilői lesznek. F'gyeémeztette a< magyar gazdákat, hogy tartsanak ki; nemzetük mellett, mert a fen maradásukat csak igy tudják biztosítani. Majd elbúcsúzott a hallgatóságtól. Távozásakor elementáris erővel robbant Ka az a mély átfogó szeretet lé's tisztelet, amellyel körülövezik. V áraimé st áll ' visszatértek Bánffyhunyadra. A vizsgát a Tigris szálloda nagytermében tartották ineg. A nagyszámú hallgatóságon kívül ott! volt még Kós Károly, Albrecht Dezső, Bokor Márton ref. lelkész, Tőkés Tibor körösfőj« ref. lelkész, 20 tagú gazdeküldött- séggel, Balázs János nyábszói bíró a falu gaz- dakópviisieiietével, dr. Bibó Béla kiskapusi lelkész népes küldöttség élién, Kúp a György magyarbikalií bíró szintén többedmagával jött el. Megjelent még dr. Kubaszek István GFR főorvos, Nagy Miklós alpolgármester, Vártán Alexandru rendőrkapitány, dr. Andrei Alexandru ügyvéd, Kovács István bankigazgató stb. stb. .©íÜBiamel Iáitfom, a leltei essze^aráozandósáéi íkezd Ecial-atculm“ Az előadók álltai fellett kérdésekre al legképzettebb szakembereké t ás meglepő válaszok hangzottak el. A hallgatók szavadból kitűnt, hogy öntudatos munkát végeztek. A jövőben BáníTyhunyad gazdái az okszerű mezőgazdálkodás elveit fogják követni. Diri Szász» Páll rövid beszédet mondott: — Régi vágyam ivott, hogy a Kalotaszeg magyWjai kiűzött lekössek. Az ilyen vizsgák nemcsak a hallgatók képességeit mérik le, I hanem számomra is lelkiismereti vizsgát jeleni. Amikor az EGE vezetését átvettük, első- sorba,n önmagunkat vizsgáltuk meg, lássuk, hogy a kitűzőit céljaiul: helyesek-e és alkalmasak-e arra, hogy a magyar kisgazdatársadalom ügyét előbbre vigyék. Látom, hogy megközelítjük a célt. hiszen kialakul a lelki összetarlozandósúg. Minden ilyen tanfolyami vizsga ct magyar gazdák lelki egybekapcsolásának a mérföldjel):ője. A gazdasági tudás n jobp ós többtermelés mellett tehát más lényegbevágó szempontok is érvényesülnek. Az elnöki' szavak után Buzm István gazdakört elnök megköszönte az EGE elnökének és aiz előadóknak, hogy lehetővé tették a tanfolyam megtartását. Azt a meggyőződéséit fejezi ki', hogy az EGE munkája olyan általános mezőgazdasági fellendülést eredményez, mély az egész Kalotaszeg megyarságáiiasKmtsHQVJöwsa seiet és hússal töltött palacsinta, hanem valami kimondhatatlan és felejthetetlen, aminek nincs neve, amire nincs szó, még orosszal sem, s ami oly irtózatosan fáj ez embereknek, hogy se élni, se halni nem tudnak tőle. e Ezekre az oroszokra gondolok most. mikor Sztálin a bolsevizmus jegyében jubilál. Ezek az emberek megszenvedtek, talán jobbanf mint akik otthon maradra kibait. Ezutáo megható pillanat következett. Búzás István gyönyörű kalotaszegi velr- roltással di'kzitetb és művészié S'em rajzolt emlékkönyvet nyújtott ölt dr. Szász' Pálnak és a:z előadóknak, melybe mindennap beleírták, a tanfolyami hallgatók neveiket. Az első oldalon ei következő sorok olvashatók: ,,Szász Pálnak, az Erdélyi Gazdasági Egylet elnökének hálájuk és tiszteletük jeléül a bánffyhunyadi kéthetes gazdasági tanfolyam haölgMói. 1938 január 3—15.‘‘ Dr. Szász Pál és a tanfolyami előadók meleg kézfog ássál köszönték meg a legkedvesebb ajátóéko'tL A vizsga egyházi énekkel ért véget. A vizsga tulii jdonkepeni befejező nagy zá- róümin'epe este 8 órakor kezdődött. Olyan h t- taiiimas tömeg vonult fel, hogy aj nagyterem befogadókéippssege kicsinynek bizonyult. Ott volt iBáníTyhunyod magyar gazda társadat • ma és értelmisége, de számosán veitek rOzt a román értelmiség köréből ás, akik szintiéin ki akarták venni részüket a mezőgazdaságii oktatásból. Az ünnepély gyönyörű népdalokkal kezdődött, amit a bántfíyhunyadi dalkör adott elő Gábos Gyula vezetésével!. Bokor Kató nagy sikerrel szavalta el Ady Endre: Hazamegy link a falumba és Kiss Jenő: „Csontos vén paraszt volt . . .“ című verseit. Szilágyi Ferenc földbirtokos beszámolt a tanfolyamon végzett munkáról. Gábos Gyula cigányzenekari kisércttel népdalokat énekelt. Dr. Szász Pál beszélt ezután: — A tanfolyamok mindig komoly tanulságokéit lm lógatnak. Mn den ekelőtt örömmel állapilom meg, hogy öntudatossá teszi a magyar gazdát, gyarapítja a tudását, szerves egésszé teszi meg, de ezenkívül szolgálja az ittélö népek lelki harmóniáját is. Érdekes, hogy n mezőgazdálkodás az egyetlen életterület, ahol eltűnnek a nemzetiségi kérdések. A tanfolyamnak másnyelvü hallgatói is voltak, de egyforma szorgalommal és lelkesedéssel; tanultak. A föld alapos és komoly megművelése a megélhetés sziklakemény eijdpépilmi.''ínyét teremti meg. A gazdasági egyletnek az a rendeltetése, hogy a magyar gazd'ajjjátrsiada'lmat felemelje. Helyzetét meg kell javítani. Hal megvan a gazdasági alap, ■akkor bekövetkezik a szociális fejlődés és az élet minden vonalán megtalálja azt, ami a nyugodt megélhetéshez szükséges. Nincs közösségi munka összetartás nélkül, ahol az EGE munkához 'látott, mindenütt a magyar ga.zdottársadalom egységes ósi öntudatos fék lépésével találkozunk. Egyik legszebb példáját itt látom. Arra kel! törekednünk, hogy senki közülünk el ne essen és bajbajutott gazdales'lvérelnkem az egymásrautaltság gondolatától áthatva segítsünk. A gaz da társadalmunk minden vonatkozásban hatalmas erőt képvisel s ezt csak akkor tudjuk kifejezésre juttatni, hogyha a közös munkavállalással megoldjuk legfontosabb létkérdéseinket. Gazdatestvéreim ragaszkodjanak magyarságukhoz. "Ezt megtagadni a> legsúlyosabb bűn, amit az ember életében elkövethet. Aki I saját fajtálját megtagadja, azt máshol sem becsülik meg és münden niejpk'özöss égbő 1 kivetik. Dr. Szász Pál nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Miklós Erzsébet énekelt, Juhász Ferenc szavalt. Majd megkezdődött a gazda- bál. Világos virradatig. BEÁSSA! az Erdélyi Múzeumban Bizonyáré az idők jele az, hogy a Muzeum Egyletnek most egymásután három előadása foglalkozott az Erdélyi Muzeum megalapításának és dicsőséges múltjának körülményeivel. Már három éve tüzetes munka folyik, hogy az Erdélyi Muzeum tudományos munkásságának történetét összefoglaló mü örökítse meg. Ez a ha,talmas munka néhány héten belüli el fogja hagyni a sajtót és a benne feltárt anyag büszkeséggel fogja eltölteni Erdély minden igaz filát. Ilyen gondolatok ébredtek bennünk, amikor végighallgattuk Boros Györgynek, a Muzeum Egylet bölcsészeti szakosztályában, felolvasott értékes tanulmányát, önérzettel hivatkozott Erdély kilrtbatatlan szellemére, a „spiritus Traínssylvanicus‘‘-ra, mely a fejedelemség idején virult ki és mai is él. Amikor gróf Mikó Imre 1859-ben végleges alakot adott ennék a szellemnek, a megalkotandó múzeum igazgatójává Brossai Sámuelt választották. A hatvanéves tudós egy ifjú óleterejé- veli látott hozzá, hogy a nehéz feladatot diadal: ü segítse. Kapott egy tizenkét hold nagyságú kertet és egy üres palotát; abban a már összegyűlt anyag egy szobát töltött meg. Brossai tiz év alatt! csodát müveit: készen állott a hires botanikus kert, a palota termei pedig szűknek bizonyultak a felállított tárgyak számára. Ml tette ezt a csodát lehetővé? Az önzetlenség! Brassóinak évi ezer forint fizetése volt; de egyedül nem győzte Volna a temérdek munkát, ezért önként, jószántából háromszáz forintot átengedett fizetéséből a múzeumi, segédőrnek; az pedig a hires Herman Ottó volt, a magyar természet- tudománynak egyik legnagyobb büszkesége. Brassiaii arra is ráért, hogy szerkessze az Egylet Évkönyveit. Irt, harcolt, dolgozott, munkatársiakét nevelt és pihen.ésképen bota- nfkuskerti, vadszüllővel befuttatott házikójában megszólaltatta zongoráján Beethovent. Ez volt a.z erdélyi mult, ettől tanulj erdélyi jelen! A szép előadás végeztével dr. Tavaszy Sándort szűk ősz ll.íílyi elnök meghatva mondott köszönetét az ősz. előadónak, akti maga is t’anuja volt a mult század sok dicső törekvésének. tak, kísérleti nyúlnak és a Cseka prédájául. Ez az orosz középosztddy, melynél emberibb, lelkesebb, nemesebb emberfajta kevés élt a főidőn, húsz éve halódik Európa albérleti szobáiban. Szenvedéseiket ismerem. Nem kell orosznak, elég embernek lenni hozzá, hogy e napon mély tisztelettel hajoljunk meg sorsuk előtt. MÄRAI SÁNDOR.
