Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

I

rwT8. rmwir t.

m VMMU emmü ímn

Hány iparosa vcrlt Kolozsvárnak a XIX-ik században?

CLUJ—KOLOZSVÁR, dec. 31.

1846 óltn még egy évszázad sem zajlott He naipjűiimkig if'is el sem hinné aiz ember, hogy ezen 92 év aLaitt imityeri óriási változáson memo át Elrdély fővárosa: Kotozisiviálr.

1846-ban a városi még a régi évszázados falak övezik, ejzi őrtornyok és a céhek bás- tyiái toefljes egesizüÍKibon megvannak, amelyekből aiz liipiaripsslág évszázadokon át védte és bizitosiiíioitlia a poülgárság nyugalmát mindé n- lféke ellenséges támadásokkal szembe.

Kolozsvár ebben az időben kimondottan ki.lS'ípari városi, ahol1 aiz ipari céhek 'vezető 'szerepet töltenek be egyházi, köz/iigiaizgaitálsi és Virosvédolniii 'téren.

Hogy milyen erőt. képviselt Kolozsvár iparos l'á]Isadoilma a XIX. század közepén, erre vonatkozóan felélteveinitom az 1946-ik évbeli adatokat1.

Ebben aiZ évben Kolozsvár városának hrD- szonbat .(pairi, céhtáns'ullata volt, 725 cébbeli iparossal. Az egyes céhek a következőképpen osztottak meg:

r. Csizmadm céh: <225 tag,

2. Magyar szabó céh: 66

3. Tjmár céh: 66 „

4. Német szabó céh: 44 „

5. Fazekas céh: 34 }<

6. Szőcs céh: 33

7. Asztalos céh: 33 M

8. Mészáros céh: 30

9- Lakatos, üveges, pléhes,

puskiamüves, zabola és késcsináló céh: 22

10. Schuster céh: 20 „

ír. Szíj gyártó céh: 20 s

12. Kerekea céh: 10- 'fi

13. Acs ceh: 14

14. Arany és ezüst céh': 14

15. Kovács céh: n w

16. Gombkötő céh: 10

17. Könyvkötő céh: 10

18. Takács céh: 10

19. Fésűs céh: 9 ,,,

20. Zsemllesütő céh: 9 ,,

21. Kádár céh: 9

22. Nyerges céh: 7

23. Rézműves céh: 7

24. Kalapos céh: 6 .

25. Szappanos céh: 5 t>

26. Kötélverő céh: 2

Tehat a 26 céh társuk tóJn összesen 725 tag vdlt. Amjnt a fenti adatokból láthatjuk, a csizmadia céh már abban az időben fo a legnépesebb létszámot tett Iki. Sajnos, e nemes iparag mia már pusztulófélben van, tagjai a szakmából rneneküllniek és más foglalkozási agakban iparkodnak elhelyezkedni.

A 26 ö;h. társulaton kívül még volt sok

Mi sem veszünk mássá mondJfk a,z

orvosok és

1 beavatottak, csakis a legfinomabb és a legbiztosabb Brilliant — Extra — Primissima j és Luxus—Silken—Finest óvszereket.

ollyan iparág, melynek tagjai nem, alkottak céhet,

így nem voltak céhek: a cukrász, ernyő- készitő, fehémernűvarró, fejérbőrkészitő, hangszerkészítő, hegedű és giitarkeszito, harangöntő, ikardcsinálló, kárpitos, kapocs és tücsináló, kefeköltő, kesztyűs, képfaragó, kőfaragó, kőműves, köszörűs, kottaiiro, kutcsi- náló, lakkozó, óngyirtó, órást, paplanos, pi- pereáruisitó, rézöntő, rozsoilis, (liiquer es puncs, eszencia gyártó, rosta csináló, szobafestő, viaszmártó, virágkészitő, zongora es hangoló készítő Iparosak. Érdekes, hogy az iparosok közt szerepei, mint erőmüvész Rajka Péter, aki a külső Síért üttábart lakott.

Amint Illatjuk, 1846-ban Kolozsváron minden iparág működik és ha figyelembe vesz- szük azt, hogy ebben az időben varosunknak 16.000 lakossá volt, akkor az iparosság képviselete nagyon is erős volt. Természetes, hogy a céhek csak a kisipart képVlsélték, gyáriparról! még szó sem lehetett, de, hogy is lehetne, aradkor a gépek még ismeretlen fogalmak.

De .alig tolik cl 30—.40 esztendő, a céhek intézménye teljesen romba dőlt, a kötött ipart a szabad ipar versenye veszi át. A XIX. század végén már rohamosan fejlődik a közép. és nagyipar, aiYielytk a kéz műi pH r rovására mind nagyobb és nägyöbb ierbi hódítanak.

Kiilencvenkét év leforgása alatt Kolozsvárból modern, fejlett város tett. A 16^00 lá- ikos'sag több, mint. 100.000 re szaporodott és a céh intézményeknek csak -az emléke maradt fenn. DR. VERES ENDRE

ízom^örcs

A modernizált Fehér Ház

Nem tudják megírni a Fehér Ház történetét, mert nem találjak meg az alapkövet, amelyben az alapítási okmányok vannak

.WASHINGTON, 'december 27. Neves történészek az amerikai kormány megbízásából most a Fehér Eláznak megírásán fáradoznak. Amikor hozzá akartak kezdeni, kiderült az a sajátságos, de kínos tény, hogy

nem lehet megtalálni a 145 éves épület alapkövét,

amely valamelyik sarokba vám áIl i lókig befalazva, pedig ez az allapkő tartalmazza az összes okmányokat, melyek fevilágo" sitást nyújthatnának az építkezés előtörténetéről. Különböző héíyeken felkaparták már az épület falát, de nemi találták meg aiz alapkövet, amelyről csak sejtik, hogy valahol az épület északkeleti sarkában kell lennie.-Ez a tény természetesen nagy feltűnést kelteti! Amerikában és >a lapok meg is jegyezitek, hogy talán előbb le kell bontani aj Fehér Fiázat és csak azután lehet megírná- a történetét. Mások azt tanácsolják, hogy talán valami varázsvesszős kutatót kellene megbízni az alapkő felkutatásával. Közben persze csinos anyag gyűlt összes a Fehér Ház történetéről;, amelyet már régen megírtak volna a tudósok, ha megtalálnák az elvarázsolt alapkövet.

A Fehér Ház keletkezéséről ilyfor- mán csiak annyit tudnak Washingtonban, hogy

valószínűleg 1792 október 13-árt gyűlt ilt össze néhány nemzeti vezér és ekkor avatták föl azt a szerény épületet, amelynek akkor elnöki palota volt a neve.

1814-ben nagyobbrészt feldúlták a Fehér Házat az angolok. 1818 ban azonban újból helyrehozták. John Adams elnöksége alatt még felakasztották a kimosolt fehérneműt a Fehér Ház keleti; termében, de tíz évvel később már bevonult a kozmetikai is a Fhér Házba. Dolly Ma* dyson, James Madison elnök felesége volt az első amerikai hölgy, aki áldozott a modern szépségápolásnak és festette maigát. Ez a modern, haladó hölgy volt az, aki

felálhttatta az első fürdőkádat a Fehér Házban.

Kellett) is hallani emiatt férjének eleget politikai éllen feleitől. Végül is a fürdőkád rovására itták a derék amerikaiak, hogy az Anglia elleni háború olyan szerencséden véget ért. Azt mondják, hogy az elnök elpuhult a fürdőkád használata folytán.

Andrew Jackson elnök kénytelen volt 1829-ben eltávolilani a megbotránkoztató fürdőkádat a Fehér Házból,

azzal a megjegyzéssel, hogy a fürdőkád antidemokratikus intézmény. Csak 1877" ben lehetett újra fürdeni a Fehér Házban. Ekkor rendezlelte be Flayes elnök ott az első telefont. Jefferson elnök létesítette az első borpIncét és Harrison elnök vezettette he 1889'bcn n- vit'lamosvi- lágitást. Coolidge elnök állította fel az , első rádiókészüléket dolgozószobájában. Hoover pedig bevezettette a Fehér Házba a vili! a mos hűsítő készüléket. A mostani elnök Franklin D. Roosevelt mindössze annyit modernizált a Fehér Házon, hogy

nagy uszodát építtetett.

Szabad idejét legszívesebben az uszodában tölti.

Kabát lóg a fogason

Mikor nyilvánvaló lett, hogy Dadi pár hónapig nem jöhet haza, ment a hadüzenet után a franciák ki-„beljebbe:lék‘‘ egy óceáni szigetecskére, elmentem elárvult hónapos szobáját felmondani s holmiját az én lakásomba szák it ami.

Együtt gyér ékeskedtünk, együtt voltunk kamaszok, egyetemi hallgatók s szoros barátságunkba csak az hozott alapvető változást, hogy én korán megházasodlam. Három szobával, megállapodottságga'l, egy gyerekkel fölébe kerültem Dodinak, aki viszont szabadságával, kötetlenségével volt fölöttem. Egyszer d:tán, véletlenül >a többihez hasonló szürke 1évben, 1914- elején elhatároztuk, hogy a nyáron kettesben megyünk ki Párisba visz- szadiákoskodni pár hétre. De mire eljött az úti készülődések ideje, kénytelen voltam cserbenhagyni Dadit: feleségem második gyerekét várja.

így ö egyedül indult el jidius elején — szabadon, előkelőén, finom ruhában, finom cigarettákkal és finom frankokkal; s én nyütt hálókabátban, borotválatlanul, rabul néztem bánatosain a pályaudvar felé vágtató taxifa után méla erkélyemről.

A háború kitört, Dadi kirürekedt s Ón mentem feloszlatni kis legénylakását. Ruháit, fehérneműit feltoltig ontottuk az elöszobaszek- 'Vény polcaira, ideiglenesen persze, hisz a háborúnak pár hónap alatt vége lesz, mindenki azt mondja, a német császár is kijelentette,

Visszaemlékezés Knncz Aladárra

IRTA: LACZKÓ GÉZA

hogy mire a levelek lehullnak, minden Tatona visszatérhet a családi tűzhelyhez; itáliait, leveleit, a minden író után ottmaradó papir-üledéket begyömöszöltem az ebédlőszekrény nagy fiókjába, pár hónapig elmaradhat olt... De itt ban ez a finom, karcsú, puha, gavaltéros és kis perzsagalléros MM kabát, 'szövet és szabásremek, mit csináljak vele?

Sárga, álló ruhafogas silbakolt az előszobaajtó mögött. No, a agarat ilt kibírja, tétre úgyis viselni fogja Dadi... fenébe, hogy ennek mindene milyen finom, drága, előkelő... az én télikabálom elég paplanszerü, azaz nehéz, nem melegít és ronda... mindegy még csak augusztus van. Felakasztottam a kabátot a fogasra és irigység volt a szivemben.

Aztán „lehullott a rezgő nyárfa leveleo hó és reménységünk koronája: o háború még tartott. Hősiesen viseltem a fekete paplant s áldozatos részvét melege futott át n szivemen, amikor, letéve-fel véve <a súlyos klepe- tmt, ke\-em a noir-moutieri kazamatákban raboskodó Dadi könnyű kabátjához ért.

Tavasiszial sem vettem te a fogasról a perzsagallérost, babonáiból hagytam ott, várja csak hűséggel, ha időszerűtlenül is, gazdáját a küszöbön. A nyarat is kihúzhatja enyhe lógásban, szeretem, ha jövésemkor-mehSsem- kor megbillenve megsimogatja tehetetlenül lógó kezem fejét. S mikor újra eljött o tél, mért ne lóghatna ott tovább a mi téli holmiHamar megszünteti a fájdalmát Is a merevségei

I

dézzen eiö azonnal bő vérkeringést a tájé és merev izmokon keresztül — és a merevség, szinte varázsszóra eltűnik. Ez a Sloan’s készítmény áldásos hatása. Eló'ször kellemes meleget érez, azután eltűnik a fájdalom.

Kapható minden drogériában és gyógyszertát-, ban. Nagy üveg 60, kis üveg 35 léi.

Sloan's Liniment

megszünteti a fájdalmat 1

jóink között szeretettel megbújva-7 Végtelenét hideg éjszakákon át vírr ászt oltom a: előszobából nyitó kis dolgozószobámban a fáim szögezett lepedőnyi térképek gombo'stüs kis zászlócskái alalt. Mindenki aludt a házban, asszony, két gyerek, cseléd és nevelönö, bútorok és télikabátok. Böködtem a tűket a térképbe és szivembe s mikor már nagyon átjárt belső és külső hideg, lábujjhegyen kilépegettem a fogashoz, belebujtam Dadi kabátjába, úgy ültem vissza a reménytelen zászlócskák alá s csak n perzsagalléros baráti, meleg ölelésnek köszönhettem, hogy nem sírtam el magamat.

Újra kitavaszodott s a háborús bajok a mi fejünk fölött is elsokasadlak. A kabátról megfeledkeztünk. S mikor véletlenül mégis ráesett a tekintetem, elkaptam róla, mert most már irigylésre méltó állapot volt', ha ■szennyben, nyomorban és méltatlanságban is, de o háború szörnyű eshetőségeitől védettén, ott' guzsorogni a gfekete kolostor*’ toronyszobájában.

És jött a tél és már tenyésztett rólam a paplankabát... hol veszek uj kabátra pénzt s pén\: tenne is, posztót?... Megmorzso'gaitam a perzstngalléros finom angol szövetét, amely puha volt. rugalmas é)s meleg... Ki vethetné szemere, ha én most elviselem? Majd veszek Dodinak újat, ha a háborúnak véget lesz, „nach dem Krieg'*, ahogy lépten-nyomon írták n német lapok, ha hazajön. De mikor lesz vége? mikor jön haza?... Úgy éreztem, ötök rabságra ítélem Dadit, ha most kohóiját átruházom magamra... Nem tehetem... Fagyos- kodjoim csak tovább!... De meggy üdültem a háborút, a kabátot, és — szégyellem lelt ni -■— Dadit is.

Hetekig viharzott bennem némán, ídeg- pUAdilón ez a vak és vad gyűlölet. Úgy ét,. tem, mint egy felgyújtott, lángoló roppant gőzmalom. Aztán elcsitult a tűzvész, eloltották belső könnyeim, üszkös romhalmaz leit a lelkem s a fekete gerenda-csonkokon cStik a részvét csillogott. Részvét és sajnálat magamon, Dodimon... az egész világon.

A kabát ott lógott a fogason tovább, de én kivetettem még emlékét is a telkemből. Teljesen elfelejtettem.

A négy véres év letelt. Harcosok és foglyok hazajöttek. Dadi megjelent rongyolt ruhában, rongyolt testtel, rongyolt lélekkel. Négy évi „ideiglenes“ raktárukból előkerültek szerelmes levelei, hálóingei, félbemaradt novellái, gyűrött nadrágjai.

Mélán ri,értük elmúlt vidám élete háború előtti szerszámainak szomorú szemétdomb jót.

Egyszerre csak felcsillant Dadi >szeme:

— Hű, Itisz volt nekem egy pompás angol télikabálom, kis fekete perzsagallérrcd. Rein ck, elegáns darab. Főnyeremény ez most! Megvan?

— Hogyne lenne meg, Dadi keim, — nevettem fölényesen. — Ott lóg « fogason!

Dadi odaugrott, leakasztotta, megforgatta, kiterítve felemelte... n perzsagallér fele fekete porként hullott n földre, a fény tenyérnyi és mogyorónyi több lyukon esett át szövetén... Megettek a molyok.

Dadi clkomorodott, két keze lekókkadt, a kabát úgy lógott belőle alá, mintha lábai e’é omlott volna térdre bocsánatáért esedezni.

— Erre az egyre vigyázhattál volna — mondta Dadi halkan.

— Vigyázhattam volna — sultogtam.

S Dadi 1szemrehányó, könnyes szemmel né zett> sokáig, restelkedő könnyes szemembe.