Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-10 / 285. szám
ÂIRM 3 taxa poştală plătită N NLMERARNo. 141.163/1929 yin.iMJMJ ra ti1.' i*aéia»Tiy/JTnXüir'-*^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Motrior 4, szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unici 9. Telefon: 31—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta. 70, negyedévre 210, félévre 420, event« Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözeotel több. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM. PÉNTEK CLUJLKOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 10. soek Megtol a nagy kiilpoUtikaâ vendégjárás évadja van. Nem az e*ső és néni az utolsó, in indok agy mondani szók iák, a tnég uj alakzat nem talál erre a hevennyé vált szokásba korunk nyriV járása. Emlékezzünk esaL, Nemrég járta meg Halifax lordja Berlint, aflicl abban az időben magyar államférfiak ils látogatóba voltak és a volt angol király nyomába léplek, mialatt az ő elhagyott országába a belga és görög király váltották föl a bulgár eárt. Miben} a németországi tárgyalásokról hátat más és megremegtető hirek áramlottak szét. hirtelen utrakeH Chautemps francia miniszterelnök és Del- bos külügyminiszter, akik napokon keresztül vitatták meg az európai és távol'keleti helyzetet Londonban. Már akkor köztudomású volt, hogy december második hetében nagy útra kerekedik De!Los és megjárnia Varsót, Bucureştii, Belgrádot és Prágáit, de amint az utazás kezdetén a berlini állomáson kiszállt, hogy Neurathtal rövid eszmecserét folytasson, valószín üteg Budapesten és Becsben is a hivatalos üdvözlés után pár pillanatnyi külpolitikai megbeszélést végez külön kocsija előtt És ugyanakkor köztudomású volt, hogy Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök ellátogat Rómába; jy'ry so- rsinik esetleg napvilágot látnisk — e borús és esős időben nem nagyon remélhetünk sugarakat és fényeken! — a római derül bebb és keményebb ég aló} jó doigavégezetten már is utazik hlaza, hogy a nagy francia vendéget méltóan fogadja. Természetesen ezzel nein érnek véget a nagy látogatások és a (karácsonyi üunppek előtt még egy-(keií!tőt lebonyoütanak. Talán meglepetésszerűen, mert a világ nyugtalan és váratlan, megint erjed, •ahogy a külpolitika nyelvjárásában szokásos kifejezéssel mondják. Természetesen rengeteg cilkk és megbeszélés bogozza most ezeknek az utaknak a titkos szálait. Mert bizonyára sokkal több mindenféle van mögöttük, mini amit az iigyefogyott saljtló orrára kötnek a hivatalos nyilatkozatok és a követségek titkos jegyekkel közölnek a távoli kormányaikkal. Igen, többről kell szónak lennie, mintsem, hogy a Quai D4Orsay rendkívül elfoglal} lakója csupán udvariassági körutat bonyolít le: visszaadja külügyminiszter kartácsai látogatását és szorosabbra fűzi vele a franci1*— lengyel viszony és Franciaország—kisantant között virágzó szövetséget, vagy, hogy Szto- jadinovics viszonozza Ciano belgrádi vendégjárását és rokonszenvét fejezi íki a spanyol meg Föld közi-tengeri dolgok újabb jelenségein. Bizonyára nemcsak az állandóan veszélyeztetett békét mentik és megbeszélik a minden békék és szerződések ellenére is létrejött európai, afrikai, ázsiai változásokat. A lassan módosuló helyzet és a vxlág- nézletek harcaiban rohamosan változó vUág- érzülei azonban tömérdek uj kérdést és lehetőséget vet föl, mint ® tengelyek dolgát, a gyarmat-kérdési, a Du na-medence függő eszméjét! és az uj kisebbségvédelem szükségét. Erről beszélnek. Hogy mit, pontosan csak a tárgyaló felek tudják, azok se minden részletet, hiszen a viszony különbözősége szerint és az érdekek változékony volta folytán mindenütt más és más a megbeszélések tárgyköre. De az egész világ egyetért abban, hogy Belbfts utazása rendkívül fontosságú és igen ijóindulatú. A béke védelmi politikájának enyhesége csillog rajta, A világsajtó összehasonlítja Barthou 1934-ben hasonló irány- vonalú utazásával, amely Németország népszövetségi kivonulása és a lefegyverzési csőd tett szükségessé viharos légkörben s gz ojrgşţ em sar szeiizaci©* varai Delbos külügyminiszter bucureşti látogatásáfór A párisi „Tempsa szerint® íáiogaíás ® haráíi viszony klmétyítésére szol- gát — Hivatalos jelentés Sziojadmovics jugoszláv mmiszíerelnök fámái tárgyalásairól. Mámában színién a baráti viszony megerősítéséről voíi szó isiisi cselisisováü minlsifcrelnffK Kormánya icícis# isiaűafá- iüi a lüsciHicgi KCrtCs rcnösicsci fciüiii Delbos francia külügyminiszter, akit meleg ünnepélgességgel fogadtak Bucuresliben, ma megkezdi érdemi tárgyalásait Antonescu külügyminiszterrel. Romániai látogatásáról a beavatott párisi „Tempsli azt írja, hogy nem kejl tőle szenzációkat várni, mert Románia és Franciaország viszonya minden irányban már régen rendezve van, Delbos látogatása, a nagy francia Pap szerint, csap elmélyíteni akarja a két ország között {fennálló barátsá- got. Pár nap előtt a külföldi sajtóban felmerült a hír, hogy francia részről ugyanolyan I szoros katonai kapcsolatokat szeretnének létesíteni Páris és Bucureşti között, amilyen Páris és Prága között áll fenn. Erről az állítólagos tervről azonban nem esik szó a francia sajtóban. Mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy Delbos külügyminiszter, aki Bu- curestiben is nyilvánvalóan képviselni fogja a londoni francia—angol miniszter közi tárgyalások álláspontját, ugyanúgy bégig fogja tárgyalni román kollégájával a középeurópai és délkeleteurópai helyzetet, amint azt Varsóban is tette. Ezen a tárgyaláson pedig igen valószínűen sor kerül a kisebbségi kérdésre is, mely akarva, nem akarva, Középeurópa I és főleg a Durta-vidék egyik legfontosabb kérdése. Különösen érzik ma ennek a kérdésnek égetően időszerű voltát Párisban, ahol Krajta külügyminiszter pár nap előtt tett ez- irányu kijelentése után, tegnap Hodzsa minis ztereirtö'k jelentette ki <3 képviselőház külügyi bizottságla előtt, -hogy kormánya hivatalba lépése óta legfőbb feladatának a kisebbségi kérdés rendezését tekinti s ezért cáfolnia kell a: állítást, hogy bármilyen tekin- ledben is a kisebbségek elnemzetlemiésére törekednék. Egyik csehszlovák kormánylap, a ,,I\arodni Politikali pedig azt. írja, hogy Delbos külügyminiszter ugyanakkor, mikor a meglátogatott államok fővárosaiban London és Páris biztosítékait fogja nyújtani, igyekezni fog ezeknek az államoknak kormányait rávenni arra is, hogy Saját területükön há- risiák el azokat az akadályokat, melyek a wzomszédaikkctl való megegyezést gátolhatják. A két nagyhatalom ugyanis módját akarja ejteni, hogy Középeurópában konszolidált helyzet legyen teremthető. Delbos főleg e célkitűzés megv'alósitásának lehetősége felől akar érdeklődni, a prágai lap szerint, mostani utján. Rómában Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök befejezte megbeszéléseit Sztojadinovics tovább utazott Ciano külügyminiszterrel Milánóba, ahol a nagy felsőolaszországi ipartelepeket nézi meg. Ezután liazaindul Belgrádba, ahol röviddel visszaérkezése után megérkezik Románia felől Delbos francia k ül ügy mi nisztér is. A találkozás, közvetlenül a jugoszláv miniszterelnök olaszországi útja után, mindenesetre érdeke,s lesz. Delbos fel- világosit hat ja Jugoszlávia kormányelnökéi és külpolitikájának vezetőjét a londoni angol— francia tanácskozások eredményéről. Sztojadinovics pedig az európai külpolitika másik pólusának, a Berlin—Róma tengely római központjának álláspontjáról és hangulatáról számol be. A római olasz—jugoszláv megbeszélésekről különben tegnap este a következő hivatalos közleményt' adták ki: — Sztojadinovics Milán jugoszláv mi- nilszter cin üknek Mussolini olasz minflsz- tereinökkcl és Ciano külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein, a kiét államot érdeklő speciális és általános kérdések (tanulmányozása alapján világosan megállapítást nyert, hogy Olaszország és Jugoszlávia viszonya a Belgrádban mult március 2ó-én aláirt egyezménnyel teljes összhangban fejlődik tovább. Megállapították, hogy a két baráti szomszédában! politikája teljes mértékben megfelel a belgrádi egyezményben kifejezésre jutta- tcjtii bizalomticiljes és baráiságos együttműködésre irányuló akaratnak, valamint az Olaszország és Jugoszlávia közötti számos közös érdeknek. Megállapították továbbá, hogy a belgrádi egyezmény eddig is kitűnő gyakorlati eredményekre vezetett. Elhatározták hegy ezt az együttműködést, Olaszország és Jugoszlávia közös érdekében és a béke és rend megszilárdítása érdekében minden téren mind szívélyesebbé és szorosabbá fejlesztik, A külpolitika európai problémái mellett a távolkeleti kérdés kezdi újra nagyban érdekelni a világhatalmak fővárosait. A Kínában elő nyomuló japán Hadsereg már nem sokat törődik a fehér hatalmak szerzett jogaival, ami különösen Anglia és Amerika részéről éles tiltakozáshoz vezet. Tokió azonban jól tudja, hogy egyelőre nem kell számi- taani olyan lehetőséggel, hogy a szóbeli tiltakozást esetleg fegyverekkel is támogatják. Az angol sajtó példátlan élességgel támadja Japán magatartását. A: Egyesült Államokban szintén nagy a felhábordás. Ha az angol és amerikai fegyverkezési program megveditása csak egy évvel is előbb tartaria, alighanem már sor került volna a szélsőkeleti angol és amerikai flottatüntetésre. Adott viszonyok között azonban London kénytelen megelégedni 'azzal, hogy újra nagyon megerősíti Honkong és Szingapúr helyőrségeit. Ezekre a megerősítésekre már az angol hadsereg uj vezérkari főnöke, Viscount Cort adta ki a parancsot, akinek er'élyétöl Londonban sokat várnak. Ugyancsak csapatmegerösitéseket küldött Anglia az egyiptomi határokra és Ciprus szigetére is, amit főleg q líbiai olasz csapatszállitásokkal magyaráznak Londonban, Delbos francia hiügymlniszler a Királyi palotában BUCUREŞTI, december 9. LA1 kiírálfyi palotában adott villás reggeli) ut'án Őfelsége Károly király hosszasan eb beszélgetett Delbos francia külügymimiiszler- reil’. A megbeszélléenól, mely dâiiutâm 4 óráig 'tartóin, jelenj volt Taitiarescu miinifezteneT- nök1, Antonescu küilügymiiiniiiszter és ThJery bucureştii francia követ is. A „Tiimpul“ szerint 'a francia kii lügyrndnszt'er eiöő bucureştii ériinllkezélőiéiből! leszűrt benyomás a lehető 'Legtkod vez ő.bb. miatt a keleti általános szerződés tervét vetette föl élesen, a rogyadozó béke ügyében kemény hangokkal járt. Nem volt eredménye, sőt tragikusan pontozta egy szörnyű —a marsei'llii tragédia —-, amely után majdnem háborúba dőlt a világ. Rövid szünet után a Róma és Berlin súlyos időket hozott ép ma uj Barihou ker-e^edijk, föl a® engeszDólulán 4 órakor Delbos külügymiinis'ziter Tătăresc u miniszterelnök öt kereste 'fél1, délután 5 órajkor fogadta Amitonescu külügy* miniszter, 6 órakor pedig Tatarescu min'sztereón ölk iMitogiailásáb. Este fél 9 órakor a francia követségen est ebéd volt, melyen őfelsége Károly (kiirály és Mihály nagyvajda i*s j elen volt. Réisztvettek az estek éd en a királyi család, a kormiámy, a diplomáciai kair tagjai, vaJlamiint számos más előkelőség. Délelőtt 11 óraikor Delbois külügymiinliszB59R9BBK2B Wiwyjffi telékenység szellemében: békés századokat képviselő, hagyományos kötelékeket fűz szorosabbra, de n háborús pernyét hozó délszaki és keleti !égáramlásolkban egy pontot kisebbségi egyezménnyel szeretne megtisztítani: a dunai végzet völgyéi. A karácsonyi hónapban talán jelképes értelmű ez az ut s eredményes lesz: megmenti ismét és megfér iaz Ismeretlen Hős síremlékét keresi fel, majd félégy órakor részi vesz T a tar esc u miniszterelnök vilii]ásreggiefüjéin Délután 5 órakor meglátogatja a Francia intézetet, fél 9 órakor részi vesz az Antonescu tkülügymi- nitszter általi ülsz teleiére adott etsitebéden és fogadáson'. Pénteken 5 és G óra közölt a francia kő vétségén fogadja a román polii tékái személyiségeket és újság:rókát. Delbos külügyminiszter szómba ion reggel 9 óra 50 perckor utazik el Bucii restiből, Belgrad felé. erősiti a maradék békét, amelyre minden népnek és országnak legalább 50 esztendeig szüksége van. Ezért csak parányi áldozatokra lenne szükség, főleg kölcsönös megértésre. a nagy hatás szerénységgé való lefokozására és valami kicsiny emberi megértésre mindenütit.
