Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-08 / 283. szám
taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 LEJ Szerkesztőség és kifli dó hivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: xí—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiatlóliivatal és könyvosztäly: P. Unir-i 9. Telefon: 11—99, X/VI1J, ÉVFOLYAM, 283. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Mflgyarorszigra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4® pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbSzeSMa több. CLUJ=KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER ■CÉBBBMBMBaaBBBamaBM HBaa—n——a———tíniiAr^aiüi^rm*UHUUHxauaianBXl EnffiBBmaMBrt-.a'a I ssfsssígi wasiiinísoií Erdély irodalma Ismét átszállt a határokon. Most fejeződött be az „első erdélyi magyar iró nemzedék négy tagjának szí öve asz- kői körútja, mely citt az összes nemzetiségek figyelmét megragadta és komoly megfontolásokat eredményezett. Ahogy ott az állam-nemzeti gondolat és általános európai] demokrácia egyeztetésének országában mondották: megtört a jég. Egy további olvadás uj tavaszában remélik etjük, hogy a többségi magyar nép szerencsés összefogása most már gyorsan előre fejlik, hiszen itt buzognak leginkább a 'eíki lefegyverezés gondolatáért és a duna európai közösség megváltásáért. Most kezdte meg vándorút] át a „második nemzedék“ szintén négy Írója, vidám és bátor keresők, a szomszédos Magyarországon. Irodalmi kőrútjukat a Láthatár című kisebbségi folyóirat rendezi, amely állandóan tüzel a duna-völgyi összes népek megbékélése érdekében, viszont lecsillapult és higgadó tárgyilagossággal és valószerü- séggej ismerteti a kisebbségi életigényléseket, újabb irodalmi estéket rendez, amelyekéin a különböző idegen nyelvterületi írói szerepelnek. Ez hívta meg a még nem 30 éves és a már nem 20 éves magyar írókat Erdély területéről, akik már mind a magyar hagyományt a román művelődés ölében folytatják és alakítják A Láth-e’é: é >- mes vezetője: Csuka Zoltán, tegnap ezt az ifjúság; körutat az erdélyi magyar szellem erejéből születő uj bizonyítéknak minősiti és hirdet?, ..hogy nemcsak nehány iífju írónak, hanem az egész ifjúságnak ügyéről van szó.“ Csakugyan így kell gondolkozni és igy kell magyarázni. A „második nemzedék“ magával vitte „az uj erdélyi antológia“ című kötetet teli verssel, elbeszéléssel és tanulmánnyal. Szóval uj erdélyi bizonyítékokkal], Ennek a kötetnek javát adja e®ő, amikor a szomszédos Magyarországot meg akarja ismerni és ön magát ismertetni, aki Romániában irodalmi magyarságát szabadon, az öregektől segítve kifejtheti. Helyesen beszélnek, odabent a nagy világban. Ezeket mondják: „Uj nemzedéknek érezzük magunkat, amelynek egyetlen kitűnő telte: a Vásárheyi Találkozó. Erre büszkék vagyunk. Mindnyájan ott voltunk. Kifejtettük vezér eszméinket: a szólam íalan és elfogulatlan szemléletet, a regényességlől mentesült magyarságot, a valóság látását, melyet a Találkozó a közelben próbát megvalósítani“. Elfordulnak az öregebbek a derűlátástól és regényes gondolkozás módijától. Azt mondják, aiz ő regényeik kisebbek és ezért céltudatosabban tudnak dolgozni, hogy megközelítsék a legközelebbi célt, amely az írót a néphez és a népet az Íróhoz közelíti. Igaz és helye® amit mondanak, habár if jus elfogultság és tévedés is csúszik szavukba, mikor csak regényes iátományo- iat fedeznek fel az öregekben és maguktól megtagadják a jövő irányában a derülátó széles reménységet, amely nélkül pedig nincs igazi harc, csak megalkuvás. Aki nem hisz a frenetikus győzelemben, ne vigyen a csatába, hová az ágyutöltelék szállhat csak csüggedten. Ezt a hasadást bizonyítja további nyilatkozatuk: „Nem annyira temekről, mint teendőkről gondolkozunk, minél liivebb és kevésbé álmodozó irodalomról, nem erdélyi álmokról, hanem erdélyi valóságról és teendőkről. Mi már sem az irodalomban, sem a magánéletben nem látunk különbségekét az erdélyi magyar emberek között.“ Egy fiatal iró barátjuk ugyanis asztalos, odahaza legközelebbi előadásuk a munkásoknak, a következő pedig a parasztoknak fog szólam. Itt is azt mondjuk: igen ©iS» TSE} 4©® franci iiilfir I£g£l Üllőiig l£f!--------- ■ ....... Mussolini és Szíojadinovics pohárköszön.öi Rómában. *» „Az olasz-jugoszláv barátságot a béke magas célkitűzései sugAngliában nagy figyelemmel kísérik Dúbos és Szíojadinovics útjait Mussolini a párisi kormányzat jelenlegi irányában iáíja a francia-olasz megbékélés A külpolitikái érdeklődés továbbra is Delbos ifra)ncLa külügyminiszter1 közép- és kelet- európai utazása és Sztojadinovics jugoszláv miniszter el nők római utazása köré összpontosul. Delbos tegnap elutazott Varsóból Krakkóba, hol mint a lengyelországi látogatásoknál ez már tradíció, az államalapító Pilsud- szky sírját koszoruzta meg. Elutazásba előtt a sajtónak adott nyilatkozatában hangoztatta a francai-lengyel szövetség szilárdságát „Ez a szövetség — mondta — a béke szolgálatában áll és semmi sem rombolhatja szét, mei. nemcsak papipra van írna, hanem gyökeret vert a szivekben“. Nyilatkozatában kitért Neurath külügyminiszterrel való rövid találkozását is, melyről nagy megelégedéssel beszélt. Ezzel a rövid berlini tanácskozással kapcsolatban tegnap különben az a lúr terjedt el, hogy Delbos és Neurath között előzetes megállapodás jött volna létre, amely szerint a francia külügyminiszter január végén vagy február elején Berlinbe utazik. Ha a hir, melyet eddig nem erősítettek meg, de nem is cáfoltak, igaznak bizonyul, akkor a Delbos és Neurath negyedórás beszélgetéséről több európai lapban megjelent tudósítás, hogg kivételesen nagy jelentőségűnek kell tartani, megfelel a valóságnak. A francia külügyminiszter utazásával részletesen foglalkoznak különben w nagy londoni lapok is, melyek megelégedésüknek adnak kifejezést afelett, hogy a valrsói ut, eddigi jelek után ítélve, megerősítette a francia—lengyel szövetséget. Delbos útjáról angol politikai körökben az a vélemény, hogy ez elsősorban tisztítani akarja \a francia kap. csőlátók erejét és szilárdságát Lengyelország és a kisantant államai felé. A francia külügyminiszter ezeknek az államoknak nyújtandó viszontszolgálat kérdésében hivatkoz- hatik bizonyos határokig Anglia támogatására is. Delbos utjának nagy általánosságban Halifax németországi útja kiegészítésének tekintik és az a vélemény, hogy döntő jelentőségű események Anglia és Franciaország külpolitikájában csak Delbos lényegileg szintén inkább informativ jellegű utjának befejezése után várhatók. Természetesen nagy figyelemmel kísérik Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter római útját is, sőt a végső elhatározások elölt tisztázdndón'ak vélik, hogy Beck lengyel külügyminiszter január 3-ára és Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök január közepére kitűzött berlini utjánalz milyen jelentőséget kell tulajdonítani. Sztojadinovics miniszterelnök Rómtúbcin. tegnap megkezdte tárgyalásait Mussolinivel és Ciano külügyminiszterrel. Este Mussolini a Palazzo Veneziában vacsorát adott Sztojadinovics tiszteletére. A vacsorán elhangzott beszédek a két ország barátságát hangoztatták, de kerültek minden olyan kijelentést, amelyből távolbamenö következteléseket lehelne levonni. Mussolini beszédében emlékeztetett a nyolc hónap előtt létrejött olasz —jugoszláv megegyezésre, amelynek létrejötte óla a két ország közötti barátság tovább fejlődött. „Nem szabad. hogy ez a barátság bárkit is gondolkodóba ejtsen — mondta Mussolini —, meri ezt a béke magas célkitűzései sugallják“. Sztojadinovics mindenekelőtt köszönetét mondott az olaszországi meleg fogadtatásért. Megállapította ezután, hogy a mostani tárgyalások, melyek teljes összhangban vannak a már Pastes által kezdeményezett jugoszláv külpolitikával, mindkét ország részéről erős hozzájárulást jelentenek a békéhez. Poharát végül az olasz királyra és Etiópia császárára emelte. Sztojadinovics beszédének súlypontját ebben az utolsó kijelentésében kell keresni, amely Abesszínia Olaszország által való elfoglalónak elismerését jelenti Jugoszlávia részéről. Az „lntransigeant‘í Dorgeles irat küldötte Rómába, hogy beszélgetést folg- tossort a Dúcéval. Dorgeles első kérdése ez volt: — Miigennek látja Excellenciád a jelenlegi olasz-francia viszonyt? — Mussolini igy válaszolt: „Amikor két nemzet, tárgya/ egymással, voltaképpen két kormány folytat eszmecserét. Minthogy azonban az önök népfront-kormánya ellensége a fascizmusnak. a megegyezés egyelőre kilátástalanMussolini ezután viszont kérdést tett fel: „Miért szegődik Franciaország folyton Anglia nyomába?“ — kérdezte. Dorgeles kitért a válás- elöl, majd azt kérdezte a Dúcétól, mégis nem tartja-e lehetségesnek, az Olaszország elleni szankciók megszűnése után, két állam közötti közeledést. Mussolini válaszában kijelentette, hogy a közeledés őszinte örömét váltaná ki. Szeretné, ha uj tárgyalásokat kezdhetnének a strézaf front feltámasztására, mert ebben az esetben 30—50—60 évre biztosítani lehetne a békét. Ez azonban valósá- I gos csoda lenne — fejezte be Jugoszláviába megij az osztrák kfiiogul Allomfifkär (KÉCS, december 7. iHiro (jár, bogy Sztojadmoviics jugoszláv mliimiaztiereHáök vadászatra meghívta Jugo- szüávttiá'baf Schmidt Guidó owzilinäk külügyi’ államtiiükJáfia. Hlilr sztoriimul a meghívás igém sziivéílyetg hangit. Az osztrák külügyi állllam- itfjílkiár 'látogatásának ádőpicinitíja felett még nem tárgyalták. Szllbjladinov.ies jugoszláv míiinÁs zitier elmük íléipése Ausztriában, miagy fel- fiüinésit! és megelégedést keltőin. VARSÓ, december 7. A „Magyarország" kiküldött munkatársa helyes, mindezt meg kell csinálni, minit kiegészítését az első nemzedélt reálpclitiikusni s népszel!emii embereitől végzett áttörésnek. Ez nem ujság, ezért n&m is kell felfedezni — Kolumbus tojiáfrást —, hanem megerősíteni és tovább vinni nemzedéki különbség nélkül. Ez több, mint a testgyakorlati vetély ohmpiai fáklya-stafétája. Ilyen csoport szerűen szervezkedő törekvés és munka föltétlenül elismerést és tiszteletet érdemel, de ha a sajtófogadás alkalmával beszélgetésit folytatott Delbos francia külügyminiszterrel. — Igaz-e, hogy cseellenciád Budapesten is átutazik? — kérdezte az újságíró. — Valóban igaz — felelte Delbos külügy- miJniszíer. — Krakkóból Bucurestibe megyek, innen Belgrádba, Belgrádból pedig Prágába utazom s ez az utam átvezet Budapesten is. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy Budapesten megszakitja-e útját, Delbos külügyminiszter kijelentette, hogy ezt nem tedivatos totalitásra, nemzedéki kizárólagosságra törekszik és az ifjúságot valóságos szakszer ve zelté alakítja, mely ami fálanksz- szerii harcot fejleszt, akkor egy újabb törés támad az erdélyi magyarságban és nem ösz- szefogást hoz. Ember haladás és fejlesztés más, mint a kannibalizmus. Ez akkor kezdődik, mikor a régieket elítélésbe fuHaszt- 'Ják. Mindez valószerü érvénnyel úgy sem ’türénkétik meg igazándiban, annál kevésbé. heti. Hangoztatta, hogy őszinte örömére szolgálna, ha tál akozna Kánya külügyminiszterrel, vonata azonban olyan kora reg gél halad át Budapest pályaudvarán, hogy ezt nem kérhet}, VARSÓ, december 7. Búr francia részről' erélyesen' cáfolták hogy ’Lengyelország kölcsönt! kért! volna •Franciaországtól, elterjedt a hire, hogy Fra/nciilsiot'S'Zág kész <*7 u j lengyel ipari vül- kaikozásóik céljaira 350 miMiió frankot kölcsönözni áruhitel elmém. mert az öregek föHéÜen derűlátása és re gényes gondolkozás módja sincsen meg s valóban közigazság, «imit az ifjúság kis remény, egészen vaíóság-szendéÎkedő, regény télen, népies, történelmi, józan, minden el választó sziikebbkörüséget és különbséget el fenségesen mérlegelni akaró magatartásába': cs%, megismétel, anélkül, hogy a közvet cn vagy ősforrásra hivatkoznék.
