Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-07 / 282. szám
n «I vc„Többször panasszal o kormányhoz Pártunk itöbbezör fordult e kérdésben aj Jtkormányhoz, főleg azóta, amióta mind valló- .isziiiniübbnedv látszott, bogy ujiabb rondszabá- ’lyîfyok fogják a megindul'! folyamaitól kifér- 1 ijeszteni és gyoreiitiani. Közbeni oí 'tónvéiny á.i- i’tal való sicabáilyozás tervének megvalósítása í!ü »elmaradt, mivel a kormány belátta azt, hogy íiy. alkotmányba és a nemzetközi kisebbségi- > egyezménybe ütköznék minden ilyen lépés.- ^/lE'helvelit megjelenti Pop Vater miniszternek ia vállaiaitokhoz 'inlázétr (ismeretes kör‘ levele. Az ab ham foglalt rövid haóá'nidő és a százezreket' (létében fem vegelö vesziá'ly miatt írem várhattam semm.it. Miután, pedig a kormánytól eredményt nem reméllheéltlünk, kénytelen voltam a Nemzetek Szövetségénél panaszt tenni. Ezt a lépést ezúttal is csak azután tettem meg, miután belföldön orvoslást nem nyertünk. Ennélfogva a panasz megtételéért elutasítók magamtól minden felelősséget és azt a kormányra hárítom.. iHa... utóbb enyhítés böután t ebben, az ügyben, ia'z a magyar párt panaszának kövel- kezménye. Románia egész 'közgazdasági éle- I oí it'e hálás tehén azért, hogy ez a 'lépés megtörtént és emmek Iköveilikezltében. a tervezett retndlszabáily romboló hatása nagy mércéikben csökkenti. 'Hálásaik lehetnek >» (tiszlvise- 3őik, munlkiáisok és családtagjaik sok-sok ezrei1, aikiik 'a mindennapi kenyerük azonnoJi elveszítésétől menekü'itetk meg. Azonban a gyáriparosok szervezetié és a minisztérium közötit létrejöMi megáilllapodásti csak félened menynek tekinthetem. .A romám közvéleményben, >a itánydklkel ©Illem lét ben 'elterjedt az a (téves hit', hogy sok a román nemzetiségű áilijiásnéülkü'kii és nxunlkianétllküti. A valóság ©niQiek az ellenkezője. Helylleillen kormányzaitij In tézik ed ések kél évtized óllá egéfiiziséigtie'len módom duzzaszitot'ták fel a. román közallkiallmazoWalk rétegét. A romJánok inkább ide törekiednek és a kg ke- nesiik a magánalkalmazáookat. Viszont a. köz- alkatlm,aizások (teréről Celjjesem 'kiis2oru.lt nemzeti kisebbségek mein mond haltnak te ÜZ iparban cs Ikereslkedelembein valló elhelyez.' kiediásről. Bármiiinit) áüiíi ii(s a d'olog, az alkotmány ellen vét az, .aki akárcsak a mostani enyhébb formában is elősegíti azj a törekvést, amely az állampolgárok munka és kereseti szabadságait korlátozza. Már pedig a mlimiszlter és a gyáriparosok szarvezietie Iközötlti megállapodás e déli megvalósítására használható fel. Sohasem ismerhetjük el egyetlen minisz- 5érnék, sem pedig a munkaadóknak azt a jógái, bogy kijátsszák, semmivé tegyék bármely polgárnak alkotmányos alapjogát! Ruaiiánia és Magyarország Tisztelt Választópolgárok! Természetes, hogy kezdettől lógva különös figyelemmel kísértük a Románia és Magyarország között folyó tárgyalásokat. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy ezek sikeres kimenetele nemcsak a két állam egymás közötti viszonyát javítaná meg, hanem egyúttal kihatna és pedig kedvezően a mi m mindennapi életünkre is. Készek vagyunk szerény erőnkkel elősegíteni minden közeledi dési kísérletet. Állandóan őszinte meggyőződéssel hangoztattuk, hogy az Erdély területén évszázadok óta kevertem egymás mellett lakó különböző népfajok meg kell találják *az útját annak, hogy békében éljenek egymással. A közöttük dúló harc nem állhat senkinek sem ér- dekében, sőt ellenkezőleg, mindenkinek csak kárát okozhatja. Az állam pedig meg kell becsülje lakosságának egy harmad részét kitevő nemzeti kisebbségeket és ezek jogos igényéit már a saját érdekében is ki kell (•légit se. A kisebbségek régi kulhízója, a kisebbségek gazdasági munkája nagy értéket jelent az államnak. Válasz Tatarescu nagyváradi beszédére Sajnálattal kell azonban tapasztalnunk azt hogy még mindig nem jutottak el annak kellőképen való felismeréséhez, hogy békét csak két oldalról erre egyidejűleg irányuló szándék valósíthat meg. Ezt kell mondjam Tatarescu miniszterelnök urnák legutóbb Nagyváradon tartott beszédére, melyben a nemzeti kisebbségekhez is szólott. Beszédének egy részével egyet értek, több megállapi'ását helyesnek tartom. Komoly észrevételeim vannak azonban ahhoz a tételéhez, amely történelmi igazságtalanságoknak a román lakosság javára szükséges jóvátételére vonatkozik. Azt mondhatjuk egyébként, hogy ebben a kérdésben legtöbb román párt közhangulatát fejezte ki, legfeljebb az őszinteségben 'és a fokozatokban lehetnek közöttük eltérések. Nem lehet és nincsen is kifogásunk az ellen, hogyha az állam lakosságának többségét képező románság minden téren gyarapodik és fejlődik. Az állam ugyis teljes erejével töm ogat minden ilyen törekvést. A nemzet; kisebbségek viszont, csak & saját erejükre utalva, úgy sem képesek lépést tartani ezzel a folyamattal. Mi szükség van akkor arra, hogy ezen amúgy is nagyon egyenlőtlen icrők között lefolyó versenybe az államhatalom állandóan beavatkozzon azáltal, hogy a kisebbségek kulturális és gazdasági bir- toW.lomáoyát újból és újból, a mai napig csökkentse, abból még el is vegyen, ahelyett, hogy szabad folyást engedjen a nemes versenynek, amelyből az államinak csak haszna szárma zhat'k. 7 'iszta lelkiismereti el ki kell jelenjük, hagy meggyőződésünk szerint, az utóbbi két évtized története nekünk ad igazat a íá’Mtétel követetésére! Etóg volt már a mi terhűnkre való jóvátételből! A jóvátétel elvének elfogadása oly lejtőre weskék és fruskák, a felfedezők .£/. a cime Ransome uj ifjúsági könyveink. amely Athenacum-kiadásban. alia (maiakban, diszlcötésben rengeteg kép- "'■! 158 lej, Ransome előző könyve: Fecs- ■k és fruskák (lányok-fiuk vakációja . gy vitorláson) 132 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérje a karácsony]! könyvek jegyzékét. juttat, amelyen nincs megállás. Jóvátétel: a névelemzés, a térítés, az ingatlanok elvétele, a tisztviselők elbocsátása, az emberek kenyerének elvétele. A jóvátétel állandó bizonytalanságot, nyugta lan siágot és harcot jelent. V'ége csak akkor lenne, ha már a ki* 1 tsebbségek teljesen megsemmisülnének. Tőlünk nem lehet azt kívánni, hogy önként fogadjuk el és nyugodjunk bele, hogy jövőnk az lesz, hogy állítólagos törlténelmi igazságtalanságok jóvátétele cimén elveszítsük még megmaradt javainkat is. Természet- ellenes dolgot vár tőlünk, aki azt kívánja, hogy ezt tegyük. Bármily alaosonyrendü élőlény is természetes ösztönénél fogva védekezik az őt fenyegető veszélyek ellen. Mi sem egyezhetünk abba, hogjr a törvénvenki- vüliség állapota állandósittassék a mi iszíáí- munkra. iM.inden békekészségünk mellett, teljes erőnkkel ellen kell álljunk a nemzeti totalitásra törekvés ellenünk irányított támadásával szemben. Amit követelünk és amiből nem engedhetünk, az nemcsak azért illet meg bennünket, ment tény, hogy őslakók vagyunk e földön, sem nem azért, mert azt az államalapító gyulafehérvári határozatok és nemzetközi egyezmény, valamint az alkotmány biztosítják. Ha ezek egyike sem biztosítaná minimális, le nem alkudható elévülhetetlen jogainkat, ebben az esetben is meglUe'nének azok bennünket. Avagy ki meri tagadni oz Urnák 1937-Ük esztendejében, hogy oz embernek, hogy a kisebb, vagy nagyobb népcsoportnak joga legyen anyanyelviéhez, munkához, kenyérhez, egyenlő boldoguláshoz. ÍJ „Őfelsége elé juttattam helyzetünket“ Tisztelt Választópolgárok! A romániai magyarság szomorú és súlyos „i&iiiByorgéssel A mai szomorú lállapotokat szerelném mélypontnak tekinteni. - A javulás majd akkor kezdődik, amikor már nem fogják ellenséges ténynek tekinteni létezésünknek puszta megnyilvánulását. Aimiig 'pedig ez be nem következik, addig ki kell tartanunk, erőinket össze kell tennünk és meg kell feszítsük. Mentői inkább fokozzuk erőinket, annál hamarább fog a javulás bekövetkezni. De jól jegyezzük meg azt is, hogy Az Umkm fe!©.d'0 és eItóa?oIil|c? cs hmţy savat Az UROFAN a szervezetben végzett ván- dorutja alkalmával a következő hatást fejti ki: Feladja az izomfalakra lerakódott sókat és meggyógyítja a reumát, zsábát, megelőzi az ülőideg-gyullad’ást. Az UROFAN feloldja a vese- és epe-köveket és igy lehetővé teszi, hogy ezek a fontos szervek ismét normálisan működjenek. Az UROFAN feloldja az Ízületekben lerakódott — köszvényt, reumát, arthrilizmust okozó — sókat. Az UROFAN átmossa a veséket, feloldja a fájdalmas veseköveket. Ezáltal méregte- leniti a szervezetet, mert megnyitja az eldugaszolt vesecsatornákat, amelyek a szervezet mérgező központjai. Ára 105.— lej. — Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Lerakat Ós vezér- képviselet: E. & L. Ciora Bucureşti, III.» Strada Speranţei No. 37. «Eros fény, »takarékos áramfogyasztás • felülmúlhatatlan tartósság az ARGON izzólámpa egyetlen házból sem hiányozhat. BUCUREŞTI,* • Colea Victoriei, 2 helyzetét őfelsége a király magas tudomására hoztam azzal a kéréssel, hogy atyai bölcsességével találja meg az orvoslás útját. Ezért a javulásért küzdöttünk eddig s ezért fogunk lankadatlanul harcolni ezután is. E küzdelemben nemzeti szervezetünk, pártunk elutasít magától minden nemzetközi társadalomi elf or-gató irányzatot, de egyébként minden magyarnak gondját és baját — legyen o; kisgazda, munkás, iparos, kereskedő, avagy bármely társadalmi rétegekhez tartozó — egyaránt felkarolja és szivén viseli. Miért ment önálló listával harcba a magyar párt A törvényhozási választások nehéz próbatételt jelentenek számunkra. A magyar párt leheá vécie a nacionalizmus tultengésével szemben defetista jelszavakkal nem lehet sikeresen megküzdeni. Könyörgéssel nem lehet jogokat megvédeni és szerezni. Aki gyávaságból még jogát védeni sem meni, az nem is érdemli azt meg. Helytelen követketetésekre, a fogalmaknak összezavarására ad okot a Tcáipol bikának célzatos hangoztatása. Politikánk egy időben csak egyféle lehet. A többféle irány hirdetése által lerontjuk egymás küiön-külön erőfeszítésének hatását. Fegyelmezett, egységes magatartásunkkal siettetjük a kibékülést, amely áldást hozna mirhánk, az egész országra és az emberiségre. Eddig azt hallottuk, hogy a romániai magyar nép meg van elégedve sorsával, csak néhány vezető izgatja a románság ellen. Most azt mondom: hiábavaló és céltalan azt kívánni ettől a néhány vezetőtől, hogy ma azt mondja, hogy meg vagyunk elégedve. „Ugyanolyan jogokkal.. A békét szolgáljuk, arra törekszünk és pedig nemcsak valamely kormánnyal, vagy párttal, hanem a román nemzettel való békére. Béke pedig akkor lesz, amikor a magyar nép — amelyet szolgálunk és ebből a célból becsülettel vezetünk — ezen a földön, melyen ősei éltek és amelyen élni akar gyermekeivel együtt, a mindennapi életben érvényesülő ugyariolyan szabadsággal, ugyanolyan joországos központi intézőbizottsága a mult tapasztalatain okulva azt tartotta helyesnek, hogy ezúttal is önállóan, mással nem szövetkezve, csak saját erőnkbe vetett bizalommal vívjuk meg az ütközetet. Nem tartottuk jónak, hogy a román politikai pártoknak a kormányhatalomért való állandó ádáz küzdelmébe elegyedjünk. Bíznunk kell abban, hogy az igazságosság és törvényesség, amely minden államnak talpköve, végül is diadalmaskodni fog. Reméljük tehát, hogy a kormány biztosítani fogjö a választások törvényes lefolyását. Az ily módon megszülető parlament pedig újból ki fogja vívni magának már elhomályosulni kezdő jelentőségét és teljes alkotmányos jogkörét. si és gokkal és ugyanolyan életlehetőséggel fog bírni, mint a román nép. Ennyit kívánunk, de ebből sem most, sem ezután, sem mi nem engedhetünk, sem azok, akik utánunk jönnek. Hogy pedig a nomániai magyarságot oz eddiginél nagyobb erővel képviselhessük és mindennemű érdekeit az eddiginél több eredménnyel védhess ük, ez most elsősorban attól függ. hogy a bizalomnak és támogatásnak milyen mértéke fog a választásokon irányunkban megnyilvánulni. Ezért szóii'ok fel ünnepélyesen minden magyart, hogy tegye meg kötelességét! Úgy a magam, mint munkatársaim nevében pedig ugyanakkor Ígérem, hovy ha a mag-arság eddig' működésünk alapján méltóknak talál további bize’- mára. úgy azt parancsnak véve és ebből is uj eriőí merítve, őrhelyünkön kitartunk és ■kötelességünket teljesítjük! (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon! Halljátok az igéi Franz Werfel uj óriás regénye. Világ- irodalmi szenzáció. Athenaeum Nagyregénysorozat. 537 lap, vászonkölésben 238 lej (mint Kodolányi: Vas fiai I. II. és Thomas Man: József Egyiptomban). Postán utánvéttel küldi LEPAGE Cluj. Kérjen ingyen karácsonyi jegyzéket.
