Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-31 / 302. szám
LLEN1ÓK wmsmm 19 3 7 december 3 /. A mai emberiség legpusztítóbb veszedelmét: A rákod lened gyógyítani! lnterju dr. Kubátiyi Endre budapesti orvosprofesszorral a rákbetegségekről és a gyógyítás körüli eredményekről 99 A korúra hozza magával! a rűkotf és — a kuitfura áetfíiselí hí az eSSenszereit is“ — mondja a kiváló rákkutató sebészprofesszor CLUJ KOLOZSVÁR. 'december 30. Mialatt a kiilüivbü/.ü harctereken, távoliké- totón és a köztdnyiigalom o? révei es tízezrével ölóik egymást az emberek s ti másik fronttól, n munkámékü'iiség natgy nemzetközi frontjáról szerte a világon a nyomor kétségbeesett' ú Időz aloi sikolyainak segítségért, alattomosáéi egy harmadik rám sorvasztja, pusztítja., öli legújabb korunk rem'.iniyvesz- lett, szerencsétlen generációját: 1 <mk! A fegyvergolyó, bomba, nehé/g ámítok, mérgesgázak komplexuma, a háború ellen Genf foáy'tatjöi vénszegény, eredménytelen harcát. A munkanélküliség ellen az egyes államok pótronage-egyesü 1 elei küzdenek bangó® reklámokkal, szónoklatokkal s hogy mir Íven eredménnyel? — azt az utcák képe mulatja. Közben pedig a másik n’uittomo'.si, pusztító kór: ti rük ellen éjszakát is nap poll á IV-ve, c.vöndbeni, hang tatomul a tudós, a- civilizáció fegyverével az orvostudomány vivjo neb'éz harcát cs zúdítja ellene szakadatlan, a dásos pergőtüzét’. Önk'dnyteleniil is félelem, kétség és rettegés fogja cl az embert, ha erre a pusziitó betegségre gondol. Győztesen ker'ül-e ki végre az orvostudomány ebből a rettenetes harcból? Eljön-e a nap. amikor feinjjorigva ikivözülheti -a viliág, az emberiség a hírt: Megutálták n rák kórokozóját/? Gyötrő, nehéz kérdések ezek és éppen ezért jóleső ötömmel kell üdvözölni minden kik részleges sikert, m'nden bal pallóin yi lérhóditúst, amit az orvostudománynak sikerül kiharcol- nia ezen o Verdiménél ;k borzalmasabb íront. szakaszom. Az Erdélyi Muzeum EgyVt orvosi szakosztállyá meghivá'iára a napokban Kolozsváron1 jtort, db. Knbángi Endre budapesti egyetemi lám ár, a R okíts kór ház sebész főorvos©, a? ismeri nevii, kávák» rákkutató és rádium'sebész s egyben sebészeti tanácsadója az Ötvös Ló- ránd Rádiumkórháznak, amely Európa egyik legmodernebbül felszerelt intézete. Öt gram 'rádiummá,1 dolgozik és a rük gyógyítása leton: örvendetes eredményi muluit fel. Dr. Ku- hőnyi Endre kolozsvári tartózkodásai amiatt dr. Knies zár László főorvos vendége volt s a/i EME orvos: .sznkoszlá'yának tudományos ülésén ‘rendkívül értékes, voLtel'lL'pes előadást farIlott. Elutazóim előtt ni kajánunk volt beszé’ni n kiváló rákkutató sebész professzorral, aki néhány igen érdekes és fontos kérdésre adott megnyugtató választ egy rövid, vrFá min térj u sorám. A rák — a kultúra betegsége Komoly, kilststé talán szigorú vonásai, markáns fé íiianc. Enylvln, őszbejláitsizó halánték, pedig alig 4 2—43 éves. Egész megjelenése, egész lénye, mindjárt az első pillanatban rendkívüli bizalmaik ellő. Nézéséből, szavából kiérezni, hogy világot járt, igazi ouróper, aki ha mond valamit, emnia.k súlya van. Magába- rnólyüílő, ha gondolkozik, de le bi limes élőén megnyerő éb közvetlen abban n pillanatban, < mint megszólal. — Csak néhány kérdés professzor ur. A jelenlegi állásiéban mi a legnagyobb vívmánya a rákgyógyi'tásinak? — Az, hogy az orrvosi szolgálat minden szakmája sorompóba állott, hogy o. mai tudományunk leghaita’masabb s egyúttal 'lég- égetőbben megoldásra vfáiró problémájának, ;» rákgyógyltásnok 0‘ terén felfokozza szolgálataival a teljesítőkétpieiS'Ségét. A legnagyobb vivmány az eddigi eredmények közül feltétlenül az, hogy ez a kérdés áttörte a közönyösség bénMó ködét él? ma már ott él az egész orvosi uírsadctlom eszmevilágának középpontjában. — Mi az oka annak, hogy aiz utolsó évtizedekben. egyre süt libben találkozni a 'ná& betegséggel ? Kubányi professzor pillanatig elgondolkozik, majd rövid, tömör mondatokban, szinte szemléltető"‘eg adja meg az érdekes vá'a>szt: — A természet önök töt/vénye, hogy eiz erősebb egyed elnyomja a gyengébbet. Ezt a- teirvânyszei'ms' get mutatja a történelem a különböző népbetegségek fellépésének időbeli sorrendjében is. Az ókor lepráját feVláf'totta n kőzeteikor kolera- és pöstisvésze, hogy ezek aztán helyet adjanak az újkor népbetegségének: a tubekutózismak és vérbajnak, hogy ezek honét átadják helyüket a legújabb kor Quszfitó rémének: a ráknak. Amig q* többi népbetegségeket az orvoskuiltura 'képes volt megfókezuv, addig a rákkal S'/emlien hos/vzu ideiig szinte lehetetlennek látszott az. orvovtn- domlámy. Fájdalmas kul'turhistóriai Hány, hogy minden nép, amié!y szomjasam közeledik a kultúrához, mind fog'kanya'bbflin szívja magába a rúkfertüzósil1 iiv. Amilyen mértékben U'wolodik cl a: ember a: östermészettöl, olyan mértékben esik áldozatul (j ráknak. Amit (b kulimra egyik kezével ad. azt a másik keze kegyet’én mohósággal ragadja visz- sza. Különösen hangzik, de — Így íven: A rák a kultúra betegsége. Feltartózhatoilcmiul jön nyugat felöl és szorítja ki a többi néipbetegyégeket. Nem azért, hogy megszabadítsa tőlük az emberiséget, hanem hogy helyükbe lépjen. tés— a rádió... és a Időmig en — Szóval, ai rák' bizonyos mérteikben o kultana megbetegedésének mondható. Nem gondolja professzor ur, hogy a ku'tura elérkezett ahhoz a fokhoV, hogy kkerme’je önmagából a rák terjedését feltartóztató ellenszereket ? — De igen — hangzik n határozott válaisz. Süt már ki is termelt sok mindent. A náik ellenő küzdelem sikerét mind ez ide lg » köztudatinok az <i megrögzött bnlhüe akadályozta nagy mértékben, hogy — a rák gyógyíthatni lan betegség. A legutolsó két évtized kétségtelen gyógyered menyei azonban megáll a pflották, hogy a rákbetegség a korai felismerés stádiumában bizonyos mértékben teljesen gyógyítható. 1 Lirom fö fegyverneme van a gyógykezelésnek; amint azt az orvostudomány internacioiiáJéj.f leszögezte. Es/f-i ni u ráki» •' gyógyeszköze: a kés, Illetve, elektromos kés, a rádium és a Könige». — Melyik a toglialhal/ssabb, a legendnié- nyevehh a húrom közül.' — I a 11 <- a kérdésre nem lebe" haáározf i- Ibn válaszolni. A rák sebészeti gyógy.tá' á • niath alapját az. a tótéi' adja,, hogy a daganat kellő döben valló eltávolítása után a sze - voz.'Ot véglege*co mentes maradhat a ráktól. Két-három évtized elölt a kés, mint egyedülálló fegyver vívta itóizdelmét. Akkor még a »ligánké/.elé« csak in anil segédeszköz Iái - síik ehhez a mini,kához. Ma már a rádium és a Röntgen külön utakon hadiadó gyógy- tónyezök. Általában: ha megközelíthető helyem kiötölik e&ölt a 'rákos dagtamat, úgy rádiummal és Röntgen besugárzással! gyógy - ‘isink. De ha megkÖJ&elithüt csillémé bb, bel-söhb szervekben 'képződött! a daganat, úgy az egyetlen célravezető esziköz: az elektromos kéé. — 'Eredményt éritek el professzor urék O hámom gyógymód valamelyikével? — Számos eset igazolja., — válaszolja Kubányi professzor — hogy a beteg, ha a diagnózis ‘ke lő dobén történt, teljesen meggyógyul. — Mégis — próbáljuk tovább fürkészni ■a ‘titkot — hogyan ismerje fel az* ember ezt az aln'tomo.s betegségei, mkor menjen vele orvoshoz, lui maguk az orvosok is egyelőre nehezen tudják) a rákot1 diagnosztikáin!? Erre a 'kérdésre Kubányi professzor arcán enyhe mosoly je'enuk meg: higyje el kérem, megérzi azt az ember, hogy valamelyik szervében 'nincs rendjén. Talán indokolatlanul fárad, néha enyhe szédülést érez... rtaip-nap után fogy, semmiféle táplálék nem izlik, nem estik. Ezek m nd gyanús tünetek. Nem beszélve arról, hogy valami enyhe fájdalom ugyanakkor fellép valahol.. Ilyenkor! azonnali orvoshoz kell fordulni. üíodí iiő iníézeó a kolozsvári rákkutató — Kolozsvári tartózkodása alatt megte- kimle.V.'e-e a professzor ur valamelyik egészségügyi intéz etünk eh? — Igen — válaszolja élénken Kubányi professzor. —■ A rákkutató intézetei!', az ottan' munkát és a betegeket Egyebem meg. Akalmam volt hosszasabban e.ibeszé’getni az intézet főorvosával!, dr. Stanca Constantámnál is. Ürömmel mondhatom, hogy nagyon szép és le kés munka az, am i, ha kezdetleges berendezéssel is, de annál nagyobb tudással és lelkesedéssel folytatnak a 'ráJk ellen a kolozsvár- orvosok. Búcsúzóul még hozzáteszi: Nagyon szerettem Koozsvárt. Régi diákköri emlékek fűznek ehhez a városhoz. A háború kitörésekor még az itteni egyetemnek voltam a hallgatója és nnen. Kolozsvárról mentem ki a frontra mint fii zérónként es. Á rák, korunk legveszedelmesebb betegsége offenzívat inditötil az emberiség ellen'. Ez az offemzrva azonban, hála az orvosi tudomány előhalodá sárnak és a rákkutató sí hőseinek: már megtört és tailán nem sok idő választ el attól, amikor a tudomány fegyvereinek áldásos pergőtüze után felvirrad majd a nap, ‘amelyen felujjong'.’a fogja üdvözölni a viliág és az emberiség a döntő győzelmet: a rák kórokozójának feltalálását. ‘ Gredinár Aurel. rtp p« 4 ff 35 öfl 1 ovabbiolym & ierzosűsS® csf^bíik ieíapíóziesiása JERUZSÁLEM, december 30. Tulkaremben, mint a Havas-ügynökség jelenít, letartóztattak tizenöt arabot. Jeruzsálemben egy letartóztatott arab Lakásán fegyverraktárat, egy másik arabnál pedig egy táskában több bombát találtak. Palesztina déli részében rendszeres izgatás folyik hatóságok ellen. Itt letartóztattak huszonöt arabot, akiket az aerei munkatáborba szállítottak. A Hebron vidékén működő terroristákat fegyveres beduinok támogatják. Beers- heba felől érkező terrorista csoportok egészen Ramleh vicékéig megtámadtak több falut s adófizetésre kényszeritetlék a telepeseket. Rómába érkezik a német földművelésügyi miniszter. Rómábó,!, jelentik: Darre német birodalmi földművelésügyi miniszter — mint a Snefani-ügynökség jelenéi — január 8-án Rómába énkjez.lk. Mussolini' még ugyanaznap ki hal dg&ittá*on fogadja a német földmű ve1, é sü gyi minis zt e rt. ANGINA PECTOR1SNÁL, * rohamokban fellépő nyomásztó szivtáji fájda-lm’a'kniáil, reggelenként fél es-etleg egynegyedpohár természetes FERENC JÓZSEF keserűvé is e esendő ahhoz, hogy a belek müködérét elrendezze és megfelelő tmésrtésv bztositsen Kérdezze meg ertoíii. A PÁRISI SZTRÁJK EGYRE TOVÁBB TERJED „A helysei rendhiviit komoly, A kormány nem iogja tümi a kilengéseket“ Katona i gé pkocslk végzik Páris élelmiszerrel való ellátását közzé»! fenntartja a rendet és biztonságot, mondotta nyilatkozata végén. PÁRIS, december 30. A párisi közalkalmazottaknak a kommunisták által kirobbantott sztrájkja szinte teljesed megbéndtotta a francba főváros életek Tegnap a földalatti vasutak és az autóbuszok forgalma, a gáz, viz és villany- szolgálat szünetelt Parisban. Az utcakort csak alig néhány taxi közlekedett. A belvárosi üzletek legtöbbje zárva maradt, mert az alkalmazottak a földalaUi és autóbuszfogadom szünetelése következtében nem tudtak munkahelyükre jutni. A nagyobb élelmiszerüzletek elölt erős karhatalmi kirendeltség őrködik. Dormoy belügyminiszter, Chautemps miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után hosszasan tanácskozott Bouret tábornokkal, a párisi katonai körzet parancsnokával.. Délután rendkívüli mii- nisztertaráács vitatta meg a közalkalmazottak sztrájkja nyomán szükségessé PÁRIS, december 30. A közalkalmazottak sztrájkja a legnagyobb zavarokat okozza a francia fővárosban. Szerdán délelőtt csatlakoztak a sztrájkhoz ;a párisi, viz, gáz és villanyüzemek alkalmazottai is. Páris élelmiszerrel való ellátását katonai tehergépkocsik igénybevételével végzik. Tegnap a francia fővárosban nem hordták ki a szemetet és nem seperték az utcákat. A sztrájk miatt az újságokat csak nagy késéssel1 és nehézségek árán tudták széthordani. Páris utcáin mozgó őrségek járnak. Rendzavarás eddig nem történt. Tegnap délelőtt Párisban szükebb minisztertanács volt Chautemps miniszter- elnök, Blum helyettes miniszterelnök, Dormoy belügyminiszter és Daladier hadügyminiszter részvételével. A minisztertanácson megbeszélték a rendszabályokat, melyeket a kormány a sztrájkkal kapcsolatban tenni szándékszik. Délben a közalkalmazottak küldöttsége felkereste Chautemps miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy csak akkor hajlandó tárgyalásokba kezdeni a közalkalmazottakkal, ha ezek azonnal munkába kezdenek. Chautemps miniszterelnök különben az újságírók előtt nyilatkozóit, hangoztatva, hogy rendkívül komoly a helyzet, melyet a közalkalmazottak sztrájkja előidézett. A kormány azonban nem fogja tűrni a kilengéseket. | A mostani sztrájk, — mondotta Chautemps miniszterelnök, olyan körülmények közt indult, melyekből nyilvánvalóan kiviláglik a mozgatom vezetőinek igazi szándéka,, mely semmiképen meg inem bocsátható szándékos rendzavarás. A miniszterelnök nyugalomra kérte a lakosságot, a sztrájkotokat pedig felszó- lrtötla. hogy gondolják meg magatartásuk következményeit. A kormány teljesíteni fogja kötelességét s minden gsz-J váló rendszabályokat* /
