Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-30 / 301. szám
Adalékok Erdély történelmi múltjához fc_v, -va. I im»:i'—TfaaatJt.^Jft-aetvm arau.atsauic.:iu:a.~jriM.\a.t:-■. ir iiiirmi—r» Tisza István g tárgyalásai erdélyi román politikusokkal A huza-vona hivei. — Vaida-Voevod, Vlad Aurel és Vaier Branişte álláspontja. » Tisza gróf újabb felhívása II. Tegnapi S7.amunkban részletesen ismertettük «•zokn'k a 1 r p;y elások - nak menetet, melyek 1 isza Irtván gróf kezdeményezésiből Jlnlultak cl erdályj román vezető polittkusokitJi'. Maniu és Goldis állásfogkv ás* után ezúttal a tárgyalások további részleteit közöljük. Tisza IstMáln gróf békés kezdeményezése folytán Ion M?lui nem egyedül Mamut és Gci’di'Sk de az erdáiVr románság 'többi vezetőit is fetlkeresrte soraiivaut. így VnAla-Voevod SAndomb, Vlad Aurelii), Valter B naunisitialt. alkiilk közül Voiida akikor Becsben tartózikodott, Kérőn ez Férd nánd iTÓnöröíAüSse 'torrl'Oititi ösz- szeküi leltsilj. igv sóik Ulkes bécsit tér voll itu- dotiti Magyarország és a, monarchia jövő sorsára vanci'tkozóarr. Mihu inam soka i várt. Validai válasza Lói. Egyálballáin kevés reményt táplált H/okköl swiitbeu, kik Kercnez Indhtemd környezetéhez tarloxlak s jövő nralimámaik tejesein újszerű programjában oszlo/kodllaík. Vaida Ivmrilsbadbó) válaszain 'német nyelvien Mi huniak s küzöille, hogy komoly ok nélkül .niem keli megszaikiihainii m Tiszával foDvotili tárgy a iliisakat, melyek bizonyos kdz- 'ilgazgialUási jel'tegü előnyükre vomai'Ikozzanak elsősorban, mert ilyen kedvezményekké!' •i gyek szék a> magyar ikormánv nusginyermp a románokat. Iltéyesni.ok 'liairilainü' a tárgy, iások. aÜhuzásáit-, bár .„reAUL's“ eredményt véleménnyel szer n.f csaik ..rendszerváltozás" buzim.?. iM^ndeindkeiVilli becsülete«* vála-sziHőjtogi !.örvényt 'káván, moly az arányai’uigosság akiip- ján leholővté ilteszii a konmötnyok élitanőrzéisiét az érd éltyű románság poliit lkai, gazdaság? és knlll'uráQii'S erőviszonya,? al'iaipjún. Vlad „ohos tk&veíhezie'ése“ Vadával egyidejűleg Aurél Vidd, az erdélyi romáin nemzeti párt igen befö’yásos vezető alakja ils rideg „inon possaimus‘‘ helyett a 'tárgyalás-óik felvételét aijiátnlDolita», bár q maga részéről mean hitt az eredményben. — A síikenlei’ieinség vádja nem érből- ben- müinikteí — irtja Vitád Aurei. — A románság többsége minden olyan engedményt meg kell adjon, melyet a gyöngébb sajátmagának megcsúfolása nélkül megadhat. Vlad megelégedésének ad kifejez és gra- ttuTál az ered mén véri, tneí'yeb M 'hu elért 'Risza grófnál a román nemzeti párlt tevékenységére YOfnailikozőmv — A kérdés megérdemli, hegy foglalkozz vele — f oly bail jia Vad Aurél. — Az eredmény altól függ: mily engedményeket kíván adni a magyar kormány az erdélyi románoknak. Ion Mihu a következő megjegyzést fűzte Vlad Aurél válaszához naplójában: „.Száz és ezer ok vain at kélikedósre, mágus örvendetes Vlad okos ikövelikezH'elés'e“. Branişte véleménye Igen érdekes volt Vater Bram-sie válasza, mély egyéni véleményen, ful Bueuresfben szerzett tapasztalatait is magában foglalja. Abból .indul ik:, hagy Tiszát sem bel, sem külpolitikai okok nem kényszeritik arra, liogy a megegyezést bármily áron összekovácsolja. — Értesüléseim szerint — állliaipiljjia meg Bralniisle — Tisza gróf kezdem én yezésénelk oika az, hoigy féf Ferancz Ferdinánd brón' örölkősitől, ík::. uralomra jutva erőt meríthetne az ellentétekből Ezért stet eztekel eilün.- tetini'í. Szeretmó. hogy Ferencz Ferdinánd békés helyzete!1 failá1'jón, me’yet niem használ- Iia.t ki. A féletem hiarj'íj.a. itieháf ,3. pesliitekiet. Bizonyos az is, hogy Bécsben ikiailamdos po.lii- ■liükláf fervezgeImiek, így az erdélyi románság kél? miaéomlkő közönt van-. Fy helyzetiben legokosabb elhúzni a 'tárgyailás óikat. Hfilt akart Tisza? Az Adeverii) hasábjain V. Muimleainu, az ismert erdélyi román- publicistái, hosszasan. méBafijia a Tisza. I silvan -gróf és Ion Mihu közöd:1 lefolyt levelezést és személyes .(tanácskozásokat. — Tisza gróf el alklaátía volmiai intézni? a román kérdést a nnaigya-r állaim keretei között? — feszi fel a kiérd ést Munilieanu. — Nem femienem legbelsőbb meggyőződésé'1 —adja meg a vál asziH. ugyaniakkor azonban niem magadja a tárgylá'sok felvételére és azok folytatására, vomaiíikozó kezdeményezés jelentőségét és megälTiaip'itijia, hogy a siker Tisza gróf legnagyobb történié'imi müvét jetentetelte volna Európa középpontjában, meri? ai viilláglháboru küszöbén aillklaj!ma9 volt az -erővitszicinyok miegváilr.ioztaitiására. Ion Mihu 1910 szeptember 23-á.n tefoga- .tlást tieft gróf T-iisz-a Istvánnál a geszti kasF ! kérj ük a nagyérd ■’mű köz: ns-' get, hogy az lo65 óía kitűnőnek elismert készítményeinket csak azese'ben vá- sáro ja meg, ha az llető üvegen a Kenyeres-gyár címkéje és kupakja is rajta van. Tisztelettel: Ker?ysrns Káro'y r,\ likőr, rum- és c^gnac-gyár, B asov. félyban. A .tanácskozásról következőkéi jegyezte fe) -naplójába-: — Megmondtam Tiszának, hogy é Illem é- nyeim szenlnit helyes lenine, ha részleteilien tángyalnánÍK te a románság em’ékirntát. Rá- mubatlann sírra, hogy ezi nem lxTolyáso hallja később hozandó halát ozatát. Tisza gróf örömömre ősziorbén kész voll erre. Tudtam, hogy az általa kínált előnyök nem aillkaH(moi- sak a romáira—magyar ellentétek elsim lásá- 'ie, tárgyalás közben azonban ezt nem hoztam tudomósáira. Tisza gróf maga is úgy gondolta, hogy egyelőre barátságos tájékozódásról von szó. nem végleges megoldásról, vagy Uötekwö félt-étetekről, mert hiszen az utolsó iszó a magyar kormányé maradt. Ugyanakkor aizonban ar a is fugyelmeZteteUt, hogy a jó eredmény érdekéboa ne álljunk elő tu-lhnjtoM követelésekkel s tartsuk szem előtt a magyar kormány nehéz helyzetét. A tárgyalások megszakítása Tisza gróf és Mihu -megbeszélése niem volt egyik félre nézve sóin kötelező jellegű, politikai körökben mégis niagyjelentőségűnek tekintették a geszfi tdlljllkozót-. Ion M thu derülátó volt s meg volt győződve, hogy — ba*- lán első ifiben — barátságos légkör-írem kitűnő alkalom nyi’Jb a tornán követelések lé- tárgy a Lásáru. Néhány nap múlva azonban fordulná lör- tónt: Tisza IsUvár) gróf levelet küldött Ion Mi.huntilk Jki'vel közölte, hogy a 'románság emlékirata Khuen-HédervVry miniszterelnök szerűt is határozatlan és kivi hetet- <mi dolgokéit tarta’niaz, Így nem ma.(ad más hátra, mint ae, hogy a Irékités-re irányuló munkát joblrdökre halasztja. Tisza gróf ugyanakkoi’ azt is közüfi. hogy ponto'Cici beszámolt a gcsi'ti tanácskozások ró', melyek a miniszter- elnökre jó határt gyakorolt. Helye len,ne tehát, ha Máim találkozást keresne ILéderoáry- val. A bizalmas tanácskozás megnyugtatóan hátivá, A?, oly nagyjelentőségű tárgyalások ezzeJ megszakadtak. Az „eíejteii ionaí“ felvétele Rövid idő múlva Tisza István gróf uj kéz- \ Ion Miihu erre nézne deményező lépést tett s levélben közölte Mi- | gyezte tiaplójába: huval, hogy tévesen értelmezte a miniszter- elnök magatartását. Ugyanakkor taktikusam súlyt helyeveit arra is, hogy a magyar köz- -vVfltemény Bucurestiből érkező híreiktől 'vezetve, félre ne értse a ko'nnánv vállalkozását s ezt ne tekintitek kényszerű megadó wk. — Rés-zünkröl — írja Tisza- gróf Ion Mihu megnyugtoibásá"m — semmi «változás rom történt. Magam ési Khuen-HéderváTy gróf ma is ugyanazon a apón állunk, melyen álltunk «S lila ÜncU ugnaineininyi bölcsességgel és bizailomima! felveszik az elejtett fonalat, az eredmény btiJositva van. A tárgyalások Maniu közbe’ép'-se folytán- -nem folyleltódtaik.-a következőket je— 1 la egy-égesen és összetoriva e! tudtuk volino temenni a meglévő jogi helyzetet — amitől Mauiu annyira tartott — az esetben teljesítették volna jelenlegi kívánságainkat, miután azonban ebben az elsőrendű küldésben ipojit'ka.j megegyezés kötése cilájából s u ‘magyarsággá? való normális együttólllsre nem jöhetett létre egyhangúság, nem lehet komoly formában beszélni arról, hogy a jövőben e lösebb alapra 'fektettük mozgalmunkat. A törticlnielem öles léptekkel továbbhaladt, míg cl 'turgyplások T?sra István gróf láng- eszének bizonyítékán túl kézzelfogható eredményt fel nem mulattak. (st.) 4* r O' .4 lapén pipirok kivételével esíck az érték: k NEWYORK, december 29. Hétfőn áismét fekele napja volt a new- yorki tőzsdének. Az összes kereskedelmi és ipari papírok értékei mélyen sü'yed- tek, amit azzal hoznak kapcsolatba, hogy Roosevelt elnök ®z Egyesüll-A.lla- mok pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében kereskedelmi és ipari vállalatokait újabb adókkal akarja megterhelni. Egyedül a japán értékek emelkedtek, ami arra vall, hogy a Walstreet kedvezően fogadta a Japánnal fennálló konfliktus békés elintézését. A volt külügyminiszter Budapesten át uiazoü Bécsbe BUDAPEST, december 29. Tlli'.'uíliescu, Romáiniila volii kii aü g yni: mi is zi ti e re mia délelőttit 10 óraikor Budapestre érkezett'. A kíséretében iliévő Amgheiescu ezredes az „lUj Nemzedék1“ m unkai tá rsának kijieliemtidtitie, hogy Tftuóeseu régi gégebaját: akarja Becsben gyógyikeziejjieiinb Bécsi utazásának' semmi) pol iitilkiaii céll|jia minős. Tiiltulesou vomiaita 15 percnyi itlairtózkodás illám kigördült m állomásról TltuCeseu ellsőoszitiááyu f ülik éje le vioillt függönyözve ég a volt külügymiimiszilier nem muta'tlk'ozoit't. BECS, december 29. Tiituilescu különvo- mata délután 4 óraikor érkezett meg Becsbe. A volt kütlügymümiisziHer a Grand Hotelben szláüilli! meg és aiz újságíróknak kii jelenteibe, hogy üzűeti ügyeik hozitálk az oszénák fővárosba léis néhány régi barátjával óhajt italM.l- koz-n/i. Néhányiniapii 'tartózkodás után Svájcba Utazik, a itellot ott fogja eltö’jtanix Titu- lescu nem my.iiliaitikozott arról1, hogy 'Neumann professzort alkarja feikieresmiii, die az oszitrák lapok úgy tud'jlálki, hogy bécsi utazásának egyiik főcélja gégebajának gyógyítása. S^eibos líiildetése IMIÁGA, december ‘2Ü. Cseh Szlovákia külpolitikájában lassanként kezdenek mutatkozni Delbos lraa- cia külügyminiszter láfogalásánaik következményei. S ezek a következmények, meglepő módon, a prágai külpoLiitLka eddigi irányának gyökeres megváltoztatásában államuk. l)e!l>os nyilvámivalóan olyan felvilágosításokat és kívánságokat érvényesített Prágában a londoni és pá- ris-L kormányok álláspontjával kape.su- lafiiiaui, amelyek a dunai Európára vo- natkozóliag a két nagy nyugati központ külpolitikai álláspontjának megváltoztatására is vallanak. Valószínűnek látszik, hogy Páris és London befolyására Prága is leladta eddigi álláspontját, mely nem akarta elfogadni a Jugoszlávia és Lengyel-ország és többé-kevésbé Románia állati1 is már évek óta folytatott egyensúlyi- politikát a /nyugati hatalmakhoz kizárólagossággal ragaszkodó külpolitika helyett. Az eddigi helyzet gyökeres megváltoztatása kövelkeztében azonban most már Prága is álevez lassan az egyensúlyi politika vizeire, amivel azonban ezúttal nem kerül szembe Páris és?., London álláspontjával sem. A Delbos-al való tanácskozás ugyanis meggyőzte Csehszlovákia vezetőit, hogy a kollektív biztonság elvéhez és a népszövetségi princí piumokhoz való föltét len ragasz- kodás a miai viszonyok között terméketlen külpolitika volna. A Szovjetoroszor- szághoz való kapcsolat is, bár Prágában ezt a kapcsolatot nem akarják elejteni, kisebb jelentőségű lesz Csehszlovákra jövő kii’politikájában, mint eddig, mert Prága éppenugy, mint Páris meglehetősen kiszámifhailatlannak látja a« moszkvai politikát Szovjetoroszország eddigi vezetőinek sorozatos kivégzése óta. Viszont bizonyos jelek arra mutatnak, hoigy a Németország és Csehszlovákia közötti feszültség enyhítése nem fog leküzdhetetlen nehézségekbe ütközni. Del* bős állítólag ebben- az irányban biztató lehetőségeket tárt fel a prágai kormányzat veze!ői előtt. És hogy a francia külügyminiszter ez irányú álláspontja nem vo.fi alaptalan, bizonyítja a német nemzeti szocialista félhivaüalos „Völkischer Beobachter“ nagy feltűnést keltő cikke. A prágai külpolitika törekvéseinek újabb irányára jellemzőek több vezető csehszlovák lapnak karácsonyi számaiban megjelent cikkek is, melyek előkészítik ia közvéleményt a Neme országgal rövidesen meginduló tárgyalásokra. Hangoztatják ugyan, hogy Prága ezekkel a tárgyalásokkal nem takarja Varsót utánozni, hanem -tisztán csak annak a szükségességnek tesz eleget, hogy a Népszövetségen kívül álló hatalmakkal Is megteremtse a szükséges baráti kapcsolatokat, de ez nem változtat a lénye-4 gén. A jobboldali cseh sújtó az újabb fordulatban saját politikája igazolását látja Benes elnök eddig?, politikájával szemben. A „X-arodny Lisily,‘-ben Matu- sek volt kereskedelmi miniszter hosszabb cikkben fejtegeti, hogy Franciaország összes szövetségesei, között a népszövetségi ideológiának Csehszlovákiában volt eddig legszilárdabb gyökere. A Népszó-1 vétséghez való kizárólagos ragaszkodás" maik azonban Németország és Olaszország kilépése után sok értelme többé nincs. Középeurópa kielégítő rendezését _ ugyanis Németország és Olaszország - közreműködése nélkül nem lehet elképzelni. Az uj csehszlovák politikának tehát elsősorban a szomszédes államokkal! való megegyezést kell keresni és főleg arnai kell törekednie, hogy együttműködést teremtsen a dunai államok között, A Berlin és Prá',g)a közötti helyzet feszültségének enyhülésére vall a z is, hogy a két főváros között, amint a csehszlovák kormány részéről most már hivatalosan is elismerik, megbeszélések folynak egy sajtóegyezség léteehozására. A tárgyalások amint, Prágában mondják, nem politikai kérdések körül mozognak, inkább arról van szó, hogy bizonyos dolgokat, — melyek állandóan hozzájárulnak a Csehszlovákia és Németország közötti politikai viszony légkörének megmérgezéséhez, — megszűnjenek. A megbeszélések eddig csak informativ jellegűek voltak, valószínűnek látszik azonban, hogy megegyezéshez fognak vezetni.
