Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-29 / 300. szám

o

LLENZáK

I 9 37 d e c c m her 2 0.

Waslégiót szerveztek

azoszîi’âik legMîmâstâk

Az osztrák kormány egyelőre semmit sem (c/t a íógiók feloszlatása ügyében

/i/:CS, december 28.

\ GSli osztrák távirati ügynökség jelenti, hogy az osztrák legitimisták vas- ■Jt'giát szemeztek, nméig tegnap először vonult fel. A légió tagjait a Ilabsharg-ház liivei közé tartozó osztrák katonákból toborozták és tartományi (daknlatai most vannak alakulóban. A kormány álláspontját ezekkel az alakulatokkal szemben még nem ismerik, finnek az alnkiihdnnk elődjét, az úgynevezett katonai előkép- .ős alakulatokat már a mull év szeptemberében feloszlatták s csak a hazafias arcvonalnak volt megengedve, hogy katonai alakulatokat létesítsen a: osztrák hadsereggel összhangban.

Adal - kok Erdélv ör énelmi múltjához

AMIC

(/i/zéfáori

A NATHÂLAZT C HÜLÉST ÉS FEJFÁJÁST

■Bfegffjftfflg-- wnmt*.i

Tisza István gróf tárgyalásai erdélyi román poiiiiksssohlml

Maniu halhatatlan, Goldis engedékeny- — Kihallgatáson a Bucuresti-i királyi palotában

i.

Érdekes könyvet harangoz be karácsonyi számában nz „Adcverul“. Ion M hu poliilikaii emlékiratainak kiadásáról ram «zó, mely a napokban jelenik meg a könyvpiacon. Az 500 oldüira terjedő munkát Silviu Dragomir egyetemi tanár rendezte sajtó alá. A küinyv első része az 1927. óv július havában el- hunyt Ion Mi hu szemül yóvel foglalkozik, a második rész Mihu és Tisza István gróf tárgyalását foglalja magában, a harmadik rész magánlevelek sorozata.

A három rész közül a Tiszával folytatott megbesziélés közelről érdekli a magyarságot. Ion Mihu emlékiHata uj világításba helyezi a történelmi jelentőségű tárgyalásokat, melyeknek szálaj 1910. esztendőre nyúlnak

vissza.

Tisza Szíván grál álláspontja

1910 május 23-án Ion Mihu Nagyszebeniem Tisza István gróf bizalmasát fogadja, ki tülálkozót akar előkészíteni a román—magyar álláspont kifejtése céljából. így indulnak el a hires tárgyalások, majd julius 23- án Budapesten megtörténik a találkozó, melyről Ion Mihu a következőket jegyzi naplójába:

— Több éve nem láttam Tiszát, ki úgy* látszik sok.mindenben megváltozott. Kübejében s magatartásában semmi sincs a magyar mágnások jellegzetes vonásaiból, inkább po'gái'fi imtellöktuelhez hason’ó. Hideg, a tárgyalás folyamán azonban femelegsvlk és miagával ragad. Tiszta, energikus kijelentései hajtározott emberre vallanak, aki tisztában ivan értékével s bízik akaró Iának végrehajtásában. A napi politikai kérdéseket 'éitin-tő rövid beszélgetés után felkér: térjünk a tárgyra s ilyesfélét mond:

Régtől foglalkozik azzal, hogy elfogadható politikai közeledést keres a román és magyar felelős férfiak között, mert mindkét elem — lényeges érdekei folytán — harmonikus együttélésre és együttmunkálkodásra van utalva, mindkettő javára. ß: égetőbben szükséges, mint valaha, mert Bosznia és Hercegovi no anneklálása folytán lényegesen cftielkedett a szlávok száma a moriarchiá- ban. amivel 'Szemben a többi alkotó elemek: románok, magyarok, németek csak szolidárisain boldogul Napnak, így állhatnak ellen a f elsőbbségre törekvő szláv célkitűzéseknek. De eltekintve ettől a körülménytől, a román —magyar közeledés azért is kivánatos, miért általában Magyarország megerősödését) s kü- lön-külöu a romiálnsóg és & magyarság normális fejlődését is szolgálná, ha a két mértékadó elem igazságosan és békésen rendezhetné el politikai, kulturális és gazdasági programját. Ezenkívül a nemzetközi helyzet is iparáncsolóam kívánatossá teszi a románt— magyar megegyezés, többek közölt azon indokból, hogy nem lehet másként szővetsiégre lépni Románntá'vak Ezérit a jóakaratai emberek mindkét táborban alkalmas módot ás eszközt kell találjanak azi igen barátságtalan helyzet enyhítésére.

Tisza — hangoztatja Ion Mihu — hitt abban, hogy 1létrejöhet a megegyezés, mert a magyarok végeredményben csupán annyit kívánnak a románoktól: békiiljenek meg a magylar álilém alakjával, amit azért isi megtehetnek, mert a politikai helyzet folytán a fcderáliszlikus, autonomista, vagy inredenta törekvések legkisebb mértékben sem válhatnak megvalósulásra;.

Ugyanakkor Tisza azt is leszögezte, hogy a feltétel lojális és őszinte teljesítse esetén a magyarok minden kedvezményt meg kell adjünak a románoknak, mert ezek n magyar {'illám törvényes keretei között valóban jogosak és szükségesek normális nemzeti fejlődésük és megerősödésük biztosítására.

Puhatolózások

Ion Mihu meg volt elégedne Tisza Istiván gróf nyilatkozatával, komolyabb eredményhez azonban szükséges1 volt az erdélyi románság többi vezéreinek hozzájárhasd. Tiszával szemben Mihu csupán a közvetítés

szerepére vállalkozott azzal a feltétellel, hogy a budapesti kormány elismeri a román nemzeti pártot, me'y — hangsúlyozza — egyedül van hivatva arra, hogy az erdélyi román nép óhaját tollmans ólja.

Ebből a célból írásban Mániához, Vajdához, Gotdishaz, Branişte Vcilerhoz, Metianu metropolitához, Ilossu püspökhöz, Mihali Tivadarhoz, Vlad Aurélhoz és több más erdélyi román vezérfé fiúhoz fordult. A válaszokból kitűnt, hogy nem lehet el utasa Doni; Tisza grófnak a tárgyalások felvételére 'vonatkozó indítványát s a kezdeményezés azonnali dallasi fását senki nem vállalhatja.

Maniu szerepe

Igen nagv szerepe volt Mániáinak ezekben a tárgyalás okban, melyek eredménytelenségét Ion Milui többek kő ölt Mami rínak is tu- ililjdonilja, ki u maradéktalan román nacionalizmust képviselte a tanácskozásokban, melyek ahhoz vezettek, hogy az erdélyi román nemzeti tanács uj, energikus harcba kezdett és nyolctagú bizottságra bizlü ennek irán jutását.

Miamin Írásbeli válaszában Tisza grófnak azt a feltétedét kifogásolta elsősorban, mely a „jogi hely\:eti‘ elismerésére vonatkozott. Maniu ugyanis nem akarta elismerni, a magyar államot jogi szempontból.

mert tagadás és passzív rezisztencia csak akkor indokait, ha oly politikai erőkre támaszkodik, mely érzékeny zavart képes előidézni az uralkodó kormány munkájában, am röl nem lehet szó Másodszor: alkotmányos rendszer lue'lett a parlamenti kisebbség csak úgy érheti el a speciális érdekeinek t gyek*mbevételéi, ha az alkotmányos tényezők — a Korona és többség — jóindulatát és segítségét biztosítani tudja.

Az uralkodó ezulán ;r román nierr.zeti párt álláspontja fe'ől érdeklődött, m re Ion Mihu átnyújtotta a budapesti kormánynak átadott emlők iratot, melyet I Károly király kívánságára pontról-ponira felolvasott, rámutatv Tisza gróf ajánlatára.

Az emíékiraimiJk részleteiben 'történt megvitatása uián az uralkodó kijelentette, hogy túl gyorsan szakították meg a tárgyalásokat, midőn Tisza minisztere nők k'jelenítette volt, hogy kész figyelembe venni a határozott formában előterjesztett kívánságokat. Végül hilbüiz lattá: m ért nem terjesztették Ferencz József és Ferencz Ferdinand trónörökös elé az emlékiratai, akik ezt —• meggyőződése szeniint: —• jóakarattal fogad.‘áh volna.

F Károily király az aud encia végén a hibák jóvátételét ajánlotta Mihunoik.

A helyzet bonyolult vett. Ismernünk kel!) azok. fölfogását is. kék Ferencz Ferdinand 'környezetével tartottak kapcsolatot. (st )

AGYVÉRZÉSRE HAJLAMOS IDŐSEBB EMBEREKNEK «. rendkívül enyhén ható természetes FERENC JÓZSEF kesetüv z — reggel éhgyomorra egy kis pohárral — mgyfontos'águ szo’gáhtot tesz ezzal, hogy ig:n könnyű, lígy székletetet és kielégítő emésztést, biztos t. Kérdezze meg orvosát.

Goldis elférő lelSoüásíz

Goldis felfogása eltért Maniu állálstponíjától. Nem he'yeselte az 1881. évi autonomista nacionalista programot, ugyonakkor azonban Tiszában sem bízott s a következőket irta Mih unjak:

— Jói1 tetted, hogy nem siettél eleget temui Tisza István és Héderváry meghívásának! Ez azonban nem 'jelent végleges vissza utasítást s harmadik ailkalom esetén helytelennek tartanám, ha saját álláspontod paiásto- fásávot n.em igyekeznél megtudni: mi az ő álláspontjuk..

— Tudod jól —1 folytatja Go!dÍ9: — óm sem fogadom el az Erdé’y autonómiájára vonatkozó 1881. évi nációnál!'sít a programot. Ezelőtt 10—12 évve': több cikket irtaim erre vonatkozóan'. Azt hiszem, hogy többséget lehetne szerezni ennek élhagyására 9 oly programot lőhetnie alikotní, mely megfelel a miai körülményekiniek, mutáni amalkronizmus- nak tűnnek fel .az 1881. évi idejétmúlt, pontok. Meggyőződésem szerint oly programot lehetne 'alkotn', melyet a komoly magyar politikai vezérférfink is elfogadnának. Épp

igy meg vagyak győződve arról Is. hogy mindezt nem nacionalista „szökevényekkel-1, de egyedüli .az erdélyi rom'án nemzett párt utján kell elintézni Mert a megegyezés első „süné qua won*“ feltétele: ismerjék el a magyar politikai vezérférfiak és a kormány a nem magyar állampolgárok jogait, hogy joguk legyen pántot alkotni védelmükre és •special:« faji és 'ku lturális érdekeik elősegítésére 9 azon érdekek védelmére', meülyek esetileg közösek másokkal.

A továbbiakban Gold 's nem bízik Tiszai— Khuc n-IJéelervá ry Ikezdeményezésének ősziün- teségébem, kiket azzal gyanúsít., hogy az er- délyi román nemzeti párt gyöngülésével, vagy megsemmiii9Ítéséveil a romáin püspökök kezébe alkarjék letenni' a nép podititkail 'Irányítását a magyarosrllá's szolgálatában'. ,

Károly hhá*y felfogása

Európától—Á :si ig

Benmny legújabb könyve, Barbusse előszavával, Törökország, Sziria, Palesztina népei, viszonyai, emberei. Regényes, izgalmas útleírás, Epocha-kiadás, Nagy A. Tavasz Váradon, Ady-regény fűzve 132, .kötve 158 lej, Zweig: Vihar Palesztina felelt fűzve 132, kö‘ve 158 lej, Bemmy: Európától Ázsiáig fűzve 79 lej LEPAGE- nál Cluj. Postán utánvéttel'. Kérjen teljes jngyen jegyzéket.

Igen érdekes lom Mihu emLékiratainiaik az a ré9ze, mely I. Károly kiirálynak — Románia akkori uralkodójának — felfogását tolmácsolja. Erre nézve 1910 december 17. kellettel következőiket irja naplójába:

— Az előírt órában megjdlenţ'efn Bucu- restiben a királyi palotában, hol Gatovski fogadott s bejelentett 212 uralkodónak. Bevezetett a könyvtárterembe, hói a kihallgatás másfél órán át tant ott . . . Előbb általánosságban beszéltünk erdélyi dolgokról s meglepetéssel állapítottam meg, hogy. az uralkodó miiil'y t'ájékozcttsággaií nyílalkozilk politikusainkról, ami felénk irányuló érdeklődését b zon.yitatta, Részletekbe bocsátkozva, az uralkodó tudni? akartai: ki és milyen, körülmények között kezdeményezte a miagyar kormány Ismert békélárgy állását, hogyan) f.cJDyt le s főleg: miént nem járt a kIvánt eredménnyel''? Ugyanakkor azt is megkérdezte: mi a különbség az erdélyi román

nemzeti párt régi . és jövőbeli polltikhja közötti?

Ion Mihu az 1867. év.i kiegyezéssel: s Er- dél'ynék a románok' megkérdezése nélkül Miagyar országhoz történt, kapcsolásává1',) válasz olt, - minek következtében a román nemzet? pánt Erdély autonómiáját iktatta programjába. Ugyanakkor hozzátette, hogy többen. nem helyeslik ezt a programot s megértőbb álláspontra helyezkednek azzal a ténybeli helyzettel szemben, melyen nem változtathatnak. Az utóbbi program reálisabb, megfelelőbb s nyomban pozitív eredményt ígér a románságnak. Ugyaniákkor — hangoztatta Ion Mihu — senkii mem gondol az összetartás megbomlására és uj román párt alakítására.

Az uralkodó — folytatja. Mihu — a monarchiával fen.mt.artöbb baráti kapcsolatok folytán természetesen a meglévő tényleges helyzet alapulvételét ajánlotta, először azért,

CŞ £

hogy a péntek esti szilveszteri kabaré keretében szinrekerülő Lajábá tréfája egyfelvonásosnak szerzője Csiby Lajos, aki ezt a tréfát Színi Lajos novellájából dolgozta színpadra, ugyancsak színpadra dolgozza át Nyirő József hires regényét, az Isten igájá-t;

hogy a nemrégen nálunk járt Thury Lajos karácsonykor pompás novelláját olvasta fel a budapesti rádióban. Húga, Thury Zsuzsa, a kiváló írónő pedig néhány nappal karácsony előtt szerepelt ugyancsak novellával a pesti rádió mi kr of on ja előtt;

hogy a színház egyik legközelebbi prózai újdonságában dráma! színészek alakítják az énekes szerepeket. Táncos cs énekes szerepet kapott Fényes Alice s énekelni és táncolni fog Erényi Böske is a darabbemhogy Mary Pick ford újra filmezni fog. Több színpadi kísérlet után, a némafilm csillaga újra a filmmel próbálkozik. Első hangosfilm kísérleteinek nem volt tuh.á gosan nagy sikerük. Ifjú férje, Buddy Rogers is filmen szerepel legközelebb;

hogy Jeney János, a színház népszerű bonvivánja regényt irt, amelynek rime: Szülők vigyázzatok! A regény témája az ifjúság sexuális problémáit tárgyalja. Jeney. aki festő és dcirabiró is. megint uj utakra kanyarodott ezzel a könyvével. Egyébként uj darabján most végzi az utolsó simításokat a tehetséges és sokoldalú művészember.

A jövedelmező gazdálkodás uj rendszerei

Erről és minden kérdésről szakkönyvel, folyóiratot minden nyelven LEPAGE- nál rendelhet. Közölje mi érdekli, mi Íven nyelven ért és megkapja a megfelelő jegyzéket LEPAGE-tól. Cim: LEPAGE Cluj.

_