Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-25 / 298. szám
10 3 7 'december 25. ELLENZÉK 31 JENES JÓZSEF A gyémánt — sírt — Babonák és mesék csodavilága nyílik meg az emberi lélekben a drágakő nyomán: korok és szokások egymásbaforrt élőképei, ahol valami ellenállhatatlan varázslat és hit különös tulajdonságokkal ruházza fel a köveket: gyógyítanak és ölnek, boldogságot nyújtanak és szerencsétlenséget idéznek elő CLUJ—KOLOZSVÁR, dec. 24. Vannak.' szavak, amelyek .minden egyszerűségük maciiéit is forrón és lágyan, simulnak a fiilhöz, miint valami ’bűbájos melódia. A betűk variációja okozza-e azt az andalító zsongást, vagy a nyelv szépsége, s a hangsúly színe? nem tudom. De érzem: meghatározó értelmén túl egyebet is jelentenek: vágyakat, álmokat, meséket és talán soha meg- nemfej'thető titkokat. Ilyen szó ez is: drágakő. Ha visszamegyünk a primitiv emberiig és onnan a különböző korokon és népeken keresztül, az erek nyomán, lassú lépésekkel követjük a drágakő csodálatos útját, egy pompás, de különös képet kapunk: a lélek keresztmetszetét. Szines fotografia ez, amelyre pontosan 'ráillik a: mindenkori ember értelme, hite és gondolkozása’, összeforrt az ember red ez a szó: — ösztönözte éls lelkesítette, felemelte és megalázta, megölte és ujj áléi észtéi te, beteggé tette és meggyógyította, aszerint, ahogyan a felfogások és meggyőződések váltották egymást. Az emberi léleknek égy különös1 vesszőfutása ez, a miszticizmustól — a teolbgikus felfogáson áit a megátalkodott egyéni kapzsiságig, mely minden hiedelmet sutbadobva, ma a hiúságban és önzésben találja meg nyugalmát. Mi i‘s az a drágakő? 1 Au vány báni mégha tátio zás ban. egészen közönséges, nagyon elterjedt elemek és ezek összetételei alkotják, egy kis szilícium és kalcium, sőt magnézium és alumínium, m€S flour és máisi ilyen mindékor fellelhető, önmagukban értéktelen anyagok. És nincs kivétel: a, gyémánt alapanyaga épp olyan szén, ■mint a koromé, vagy grafité; a zafiré és rubiné meg az ismert timföld, mely semmiben sem különbözik fazekasaink ma is nélkülözhetetlen anyagától. Lényegileg lehat a nyers állapotban talált massza csak megmunkálás illáin válik drágakővé. Nehéz, szinte lebetlen pontosaim megálla- pitami azt az időpontot, amikor a drágakövet megésmi.ite az ember, hiszen az ősrégi nyomok már kétségtelenné teszik, hogy a kapcsolat közöttük megvolt. Megtaláljuk az egyiptomiak történetéiben, Kr. előtt a 7. és 6. században ai régi görögöknél, sőt a rómaiaknál is. A drágakövek ritkasága, keménysége és ragyogása volt az, ami a primitiv létekre oly nagy hatást gyakorolt. Valami megma- gyarázhatalan csodával vették körül, regéket költöttek, mágikus éls emberfeletti tulajdonságokkal ruházták fel. Az ókor népei, a kál- deaiak, asszírok, egyiptomiak, ahol a gyógyászat gyakorlása a paipiirend és a mágusok kezében volt és amely minden fejlettsége mellett telist ele volt teologikus ceremóniákkal, előszeretettel fordult a drágakövekhez. A British Muzeum őriz egy Mezopotámiában talált dokumentumot, mely azokat a vallásos himnuszokat laiTitatmazza, melyeket akkor énekeltek, amikor a drágakövet a beteg testére helyezték. A drágakövek varázsa , A középkorban már bőrűit ez a felfogás. A legbiztosabb amulettnek a drágakövet tekintették. Mindéin! hónapnak megvolt a maga drágaköve, amit viselniök kellett, hogy a szerencsétlenséget 'vagy betegséget elkerülhessék. így volt a januáré q jácint, februáré az ametiszt, mál'lciusé a jaspis, áprilisé a zalfir, májusé az agát, júniusé a smaragd, júliusé az onyx, augusztusé a karneol, szeptemberé a krizolit, októberé a berill, novemberé a topáz és decemberé a rubin. Emellett mindegyiküknek megvolt a maga napja, például a rubiné a vasárnap, a smaragdé a péntek és mindegyiknek az egyénire visszaható jelentősége: az ametiszt az állhatatosság, a .topáz és zefir a szorgalom, vagy az opál a művészi érzék kifejezője és így tovább. Úgy, hogy naponként csereberéiniök kellett ezeket a kötveket, hogy baj ne essék. Ezekkel párhuzamosan az összes csillagképeknek, bolygóknak, angyaloknak és apostoloknak, sőt phűden egyes betegségnek is megvolt a maga külön köve. Egy széles skálájú hit volt ez, amelyet aztán olyan babonákkal szőttek át. amelynek egynémely:ke mág máig is fenn- á 1. Az orvostudományban egy drágakő far- makópia fejlődött ki, mely mindenekfelett állott. A smaragd volt a- legkedveltebb drágakő. A szellemet frissítette, a szemeket élénkítette, pora ,a leggyengébbet is talpraállította. A zaifirt összetörték és a legkülönbözőbb szembetegségeket gyógyították vele. Jaspis'-szal állították el Q vérzést, de Kasz>- nálták epilepszia és vesekő ellen is. A rubin íviselése megszüntette a mérgezéseket és oltalmat nyújtott o pestistől; s ha porrázuzva orvosságként vizzel vegyítve megrtták, kedélyváltozás állott be, a szomorú hangulat egykettőre eltűnt, de elűzte a rossz álmokat is. Aki agátot hordott, az mentes volt a pest. ses fertőzéstől. De egyetlen «zen volt a vipera és skorpiómarás ellen is. A berill a sárgaság gyógyszere, a. gránát sziverősitő és a korái! © biibáj utolér he tetten varázsszere. Talán épp ezért volt az össze« kövek közölt a legnagyobb tekintélye. A gyémánt csaknem valamennyi jó tulajdonságot egyesitelte magában. Mérgezés éls álmatlanság elten éppen úgy használták, mint pestisjvagy kolera ellen. De hitték, hogy el'űzi ai démonokat, győzelemre, kitartásra buzdít és minden tekintetben erősíti a lelket. \ legszebb jelző Miele: megbékülés köve. Mert állandósította a férjek szerelmét. Az arabok a smaragdot még ma is kigyó- inanás ellen a legjobb szernek tartják, olyannyira, hogy szerintük rövid távolságból a kígyót meg is vak ttjai. A rubint, ha nyelvükre veszik, a tikkasztó szomjúságot megszünteti, éppúgy, mint a fogfájást a korall. A „FÜLÖNFÜGGŐ“ ŐSE A fémek közül csaknem ilyen szerep jutott az aranynak és az ezüstnek. Hogy díszítésül mióta használják? Nehéz pontos feleletet -adni. Mózes- 5. könyvében, amikor a főpap ruházatáról ir, megemlékezik a drágakövekről. De valamennyi ékesség közt talán a legrégibb a „fülbevaló“, melynek eredetét egy arab legenda Ábrahánimal, az ős pair: - arcbával hozza kapcsolatba. Eszerint Sára féltékeny volt szolgálójára, Hágárra, s ezért bosszút esküdött ellene: ha életébe is kerül ■addig nem nyugszik, mig ennek vérébe nem mártja a kezeit. Ábrahám, úgy látszik okos ember volt. Hogy feleségéinek igaza legyen, gyors mozdulattal egy tűvel átszurla Hágá-r füléit, s a csepegő vérbe mártotta Sára kezeit. Aztán, hogy vérzést is, fájdalmat is csillapítson. egy arany karikát fűzött át a ’vükön. A monda' szerint ezóta viíselik a nők a függőt. A rengeteg babona’ és hit közül a mai időkbe is sok szűrődött ál. Egy kitűnő mineroló- gus, ki a drágakövekhez fűződő babonák kiváló ismerője mesélte nekem: GURUL A GYÉMÁNT — Nehéz megálfapitaini, hogy a'zok a regék és történetek, amelyek egy-egy drágakövet esztendőkön, sőt évtizedeken át végigkísérnek, ténylegesen megfelelnek-e a .valóság- mik, vagy sem. Én rengeteg ilyen mesét hallottam, magam Is gyűjtöttem miniden idevonatkozó híradást, de felelősséget egyikért sem vállalhatok. Az egyik ilyen história, mely a gyémánthoz fűződő szerencsétlenségeket akarja bizonyítani, feljegyzéseim szerint a tizennyolcadik század közepén kezdődik és csaknem napjainkig tart. XYE Lajos egy Tavarnder nevű belga ékszerésztől -felesége, Maria Antoinette részére egy gyémántot vásárolt. A sizenenesetlen királynőnek legkedvesebb ékszere volt, ünneppé avatta a napot, amikor viselte. Tudjuk: guillötinon fejezte be életét. Innern valami Fals Williams önhöz, Amszterdamba került azi ékszer, de erre is szerencsétlenséget hozott: a dúsgazdag ember mindenét elvesztette, s néhány esztendőre & vásárlás után, nagy nélkülözések között meghalt. Nincs adatom arra, hogy n francia forradalom zűrzavaros napjaiban miképpen jutott a kő Francois Beaulccnhez. Mert feljegyzéseim csak azt említik meg, hogy úgy őíTiizte, mllnit egy szent talizmánt. De Beaulclen sem kerülte el sorsát. Éh háláltál pusztult el. A történet itt megszakad. A titokzatos gyémánt csak akkor bukkan fel ismét, amiOrizze tmg fiúja jftujét, orpaso c/ás/f asznoi/on m Mik É É Ifi f;2 E» ^2? tlB & HAJSZESZT ás SZAPPANT ! kor Thomas Hoppe angol banka.hoz ‘kerül. De a- kő itt is elvégezte romboló munkáját: a családban egymást kövei lék a különbnél- különb szerencsifenségek: rosszul sikerült házasságok, súlyos betegségek, sűrű elhalálozások. Túladott rajta. Hihetetlenül magas összegéit 'Valami Karritowszki nevű orosz herceg vásárolta meg, de őneki sem volt nagy önömé benne: elméje lassan elborult. Mielőtt a téboly elhatalmasodott volna rajta, elajándékozta kedvesének, a párisi l-ol:er Bcrgercs egyik ünnepelt csillagának. Nemsokára aztan teljesen megörült és öngyilkos lett. De uj tulajdonosa sem leheteti boldog ve’e. A végzetét nem kerülte el. Ott a színházi páholyában, előadás közben, anélkül, hogy különösebb oka lett volna rá, ifőbelőlfe magát. A kő tovább gurult. Kons tan tin á poly ba került, Abdul Mamidhoz. A szultán legkedvesebb kegyencnőjének ajándékozta. Ha annak idején jól jegyeztem fel nevét, Zubajbának hívták. Zubajba imádta az ékszert, de nagyon sokáig nem nyúlt hozzá. Esztendőkig elrejtve babusgatta és csodálta, de viselni nem merge. Csak nagykésőre. Mohamed után, amikor Kornál megjelent és harcol indított a régi tradíciók elsöprésére ék az uj Törökország megalapítására, a feltörő szabadság mámorában nyakába vette a tündöklő gyémántot. Aznap meghalt. — Többet nem tudok róla. Talán egyszer majd valahol előkerül. A drágakövekhez fűződő babonák Keletről származnak. Egyikben sem hiszek, igy természetesen gyógyító varázserejükben sem, jóllehet olyan kitünösé-- gek alkalmazták gyógyszerül, mint Minsycht, Conrad Gesner Raymund Lulle és.má&Ok. Vannak aztán önmagukban rejlő, ásványtani tulajdonságaik,, amelyekből könnyen kialakulnak a mesék. Ilyen az egyik fekete kőfajta, melyet, ha egy megnedvesltett érdes tárgyhoz dörzsölünk, aft pirosra festi. Azt mondják: vérzik a kő. Vagy egy másik, amelyik könv- nyeziik. Erről' egy egész legenda szól. Az ötvös érdekes felfedezésre jut Kikeresi jegyzeteiből és olvassa: — Egy madrasi bankár — nevét igazán nem tudom —, valami Teniore nevű maharadzsától egy gyémánt nyak éket vásárolt. A nyakék legszebb kövét, mély közel ha>t kaira/- tot nyomott, egy ékszerésznek adta át, hogy ! KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓK TOMPA TESTVÉREK MŰAGYAQIPARA TORDA Gyárilerakatok - Bukarestben Str. Buzesti 22. — Str. Carol 33. 23 aranyéremmel és „Hors Concurs“-al kitün e‘ve bel- és kii földi kiállításon. Kivitel külföld e — Észak Amerikába, azt gyűrűbe foglalja. Az ötvös megdöbbentő felfedezésbe jutott. A kő, mely napvilágnál égszínkék volt, estefelé rózsaszínben játszott és éjjel teljesen elvesztette ragyogását. Ettől kezdve heteken keresztül Egyelni kezdte a gyémánt különös változásait. Holdfogyatkozáskor nappal is elhagyta tüzet, mig holdtöltekor teljesen átnevesedelf. tökéletesein, le- sötétitett szobáiban is pompásan szikrázott. A követ megtörölte, visszahelyezte tokjába és a szekrénybe zárta. Reggelre legnagyobb meglepetésre nemcsak a kő volt nedves, de a kazetta bélése is. Mintha könny áztatta volna át. A gyémánt — sirt, ÉS MA...? Egy kitűnő orvossal beszélgetek a kérdésről. Meglepetésemre ezt mondja: — A régi emberek mindem kezdetlegességük mellett is nagyszerű ismeretekkel rendelkeztek és a babonás gyógyításaikon keresztül, sokmindenben útmutatást adtak a mai orvostudománynak. A réz például az Összes vérképző szerekben benne vem. A nemes fémek közül az ezüst már régebben, az arany az utóbbi esztendőkben vonult be a modern terápiába. A különböző mérgezéseknél és fertőzéseknél az ezüslkészílmények. kenőcsök és por alakjában szenzációsom beváltak. A tuberkolotikus bacii üst. amire egyébként régi arab orvosok már rájöttek, legyen az csontban, bőrben vagv tüdőben, adott esetekben, az arany öli. Sőt, az fliranynyal való kezelés annyira tért hódított, hogy reuma, aszthma és idegbetegségek ellen is .adjuk. Persze, oldott állapotban, mint a Sol- ganalt vagy Sanokráziut, injekció alakjában juttatjuk a szervezetbe. A drágakövek a ma gyógyászatában nem szerepelnek, mert ez mát' a varázslás köréire tartozna. Es nem valószínű, hogy például a gyémánt valaha is helyet foglalhatna, mert hiszem alapanyaga a szén, s ahhoz könnyebben és közvetlenebbül hozzáférhetünk. De ki tudná megmondani, hogy nem jöhet-e el az idő, amikor klinikusaink megtalálják e kövekben az e1- Jenmérgek, szublimáló anyagok és zsongi- tásra' alkalmas vegyületek elemeit? A drágakövek mesevarázsa, ha nem iu fo- rápikus -vonatkozásban, de ma 's fennáll. \? idő nu-r-űtáliláján felállított láthatatlan készülék egymásután rögzíti meg a képeket, me lyek mint a korok freskói széni lél telik a változásokat — máig. Előtűnnek az á- inányos. ingoványos területek, amelyeken leplezetlen szemérmetlenséggel folyik a harc egy-egy ilyen kő birtokáért. A ma emberének nem tabu kél! és nem gyógyír, hanem disz. mint a majomnak, hogy a be’ső értéktelenségét egyensúlyban lartlvast-a külső csillogásával. De önmagában is a legnemesebb érték a drágakő. Nem csoda, ha olykor vagyonú kát áldoznak érte. L
