Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-25 / 298. szám
A mai feialpolltitea nagy problémái «n A brit világbirodalom Irta: LAKATOS IMRE Az ainigol imperializmus egyik 'legnagyobb publicistája sir Charles DUke a taizenlkni’en- cedlk százáéi végén diadalmas kötetben szedte statisztikába az. Orbis Brikmrxwus gazdagságát A brit bi odölotö alá tartozó tizenegy millió négyzet pél tflöíl'd több m i.ţpit ötödrészét teszi ki a viliág lakba jé lórii teteinek A föl ti - gömb líikoisiságánalk köriilibelliU negyed Esze e.ugol unalom alatt áll. A fehér emberek lök- to mérsékeld égövinek több ur at fee angol nyeivterület. A brit tengerpartok hosszúsága huszonkiéncezer mérföld, ötven nagy kikötővel. A (világ minden tenge' én nagyszámmal vannak megerősített ■aingol etnaitégtoii pontok, S'zénáílo mások és kikötők. A brit huj'óz ás az anyaországtól AitsiztráiBiáig, Hjz-étaindig és Honkongig lebonvo' Wiató tisztán angol kikötök érintésével elkér a Földközi tengeren át, tikár Afrikát megkerülve. A 'Világtengerek .nagy átjárói, a Panama-csatoctrat kivéve, mely szintén az angolszász Aţneritoa uralma adtadt állt, angol kézben vannak. Az összes tenged hajók tomnat art almának kétbanma- da, a világ ke eslkedelimének majdnem fele és bank-clearing forgalmának központja Angliáé. A legnagyobb fűszer, a legnagyobb nemesére és legnagyobb gyémánt-termelő, stb., stb. A világháború e edményei, ha bizonyos fekintetben meg is támadták ennek a szinte fölsorolhaiialilan bőségü aktivumnaik egy'k- más'k pontját, mils tekintetben még újakat csatoltak hozzá. Anglia újabb és távolról sem megvetendő szerzem1 Ínyei közé soro!lh<aij;a Pa- lesztinát, Transj’ordántób, bizonyos fokig Mezopotámiát a péti óleumforrásoMtal együtt, Ujguineát, a Csendes óceán több szigetét ős a vo'Jt német 'afrikai gyarmatok Legnagyobb rés« ét. ilyen mé lhet e t len hatalommal lépett be a ■brit »világbiroda'om a hrboru utáni- huszadik század drámai feszültségű, viharos légkörébe. A napoleoni háborúk -után, óz egész XIX. «gázodon át világpolítikaá vezetöszérépe vo’t. Belső egységé, felmérhetetlen e öforrá- sainiaik mégszervezet'si'ge nemzetközi v s-zony. tatai megengedik-e, hogy e most elkövetkező időkben tovább’a is igényt tarthasson hasonló szerep játezásiáina? Az események által erre a kérdésire adandó 'választól függ nemcsak Angliának, hanem igen nagy mértékben a világ hatalmi helyzetének, az euró- iptati országok jövőjének s a század európai civilizációjának sorsa is. Átmeneti állapotban' a még távolról1 sem kialakulj uj rend felé, vakmerőség tvolnia horoszkópot főkéül tani a íz ang-p1 hatalom jövője felük De tisztázni mai' jelentőségét annál S'Züksf gesebbnek láfs>ZiLk, mert igen nagy mértekben Angiira hatalmas és megbízható vádba - ,n nyugszanak még mondig n fehér emberiség eiviikzációjának legmagasabb érdekei. A központi hatalmak vezetői követték el világháború előtt a fait álds tévedést, hogy pofikkal ék katonai számításaikból kihagyták ezt a „legnagyobb és legvirfigzóbb birodalmad mindazok közt, melyeket a történelem váTaha nmeit.A k ö vetik ezmóny ék hozzám'Vtek voltak a tévedés arányához. A brit birodalom jc.en‘őségének helyes felbecsülése azóta- is n' r'kii ozhetétlen föltétele maradt annak, hogy valamennyire is tisztán Iá svunk a világpolitika erőviszonyaiban. Az angol kollpsz- szus kezed hol óvatosabban, hol bátrabban, ma még, talán inkább ott láthatók, mint régen;. a nemzetközi politikai étet szinte minden fontosabb eseményében.. Mert Anglia számára $ világesemények mai #á$a sem hagy más választást, m'nt a szüntelenül újra megszerzendő vezető szerepet. vagy teljes visszaesést. „Másod'k Ho’teo- dává vi.maes'iv, vagy —. greater Britain — folytoir nagyobb Br tómra lenni, állandó al- ternhitfva, mely előtt Anglia áll“. Ez « törekvés mai viszonyok között ho Hot lám erőfeszítést kíván a brfit vllágbírodalomtól és fd-'vlon 'ismétlődő, nagy jelentőségű választást a fö1 merülő érdekek elsőbbségének tek'níeté- len. An go1 világhatalmi érdek és angol euró- j.a I érdek hol átszövik egymást, hol sízemben állanak <egvmaissá*. A mai Anglia azonban fölt ét1'énül kötve van az európai kontinensbe z, me y kereskedelmit ős ipari piacképen ;s nélkülözhetetlen számára $ amelynek kni- Umite.! képviseli azokkal a százimPiókikal szerrel zen, akik gyeirmötoén és gaiízdaságf és hatalmi érdekeivel át hál 6 zott egzotikus országokban Halknak'. Ezért kizárt dolog, hogy Anglia tartósan másodsorba helyezhesse europa kont Inentálls politikáját, bármilyen irány is kerüljön kormányzásában efölé ibc. Gazdasági és szociális élete túlságosan, érzi c flöild ész válságainak minden hnllámved-’lsiét, bogysem ez lehetséges volna. De Anglia egyensúlyozó hatalmát nem nélkidőzheti » szán az földi Európa sem, mely e nélkül még mindig begemoniáliiis törekvések áldozatává vált, és nem állhat meg nélküle az angol világbirodalom, melyet bármilyen hegemónia alá sorakozott európai kontinens a birodalom szivében, magában az 'anyaországban támadhat meg. A technkiia, de ku'onoşcn a repülő- technika mai fejlettsége piciiéit,. Anglia szi- gethclyzete- sem jelent heti többé távolról sem a régi biztossá gok A „kstS&s • » Az ut lobbi éviekben kial alkuit világhelyzeteit angol részről különösein ves®e delim esnek tartják iErősien .nyugrailirmn'it jia az iámigoilolkiaf a Béniim—(Róma tengely és még inkább nyug talán ijia a Berlin—Róma.—Tokio háromszög, ainrii lehetet lenné teszi számukra' az európai esemiéinyelkilipili vapó elzárkózás po’iHilüájá;' is. Az angr! külpoliijkia lényege ily tó körülmények között egyelőre az időnyerésben és a rohamos fegyverkezésben áll. London főj aitlHól. hogy .keny-érítorés esetén ellent elei vei egyszerre kerülhet szembe az Északi-tenger hona vizelni, a Föld közli- te n gieren, és széascikeletea a sing a pooni erőd A brit birodalma külpolitika ma bárom veszély-zónán lát maga elült. Egyik az európai szárazföld, m'áaík a Földközi-tenger, a harmadik Keile: ázáu. A többi külpolitikai ellentét-lehetőségeit', köztük a Szovjetoroszor- szághoz vaió viszonynak esetlege; méreg- anyagát is pillanatnyilag nem tekinti különösen fenyegetőnek A három veszélyzóna természetesen nem egyformán fontos a bíró dalom minden része .számára, Európai száj razfcldön felmerülő kockázatokkal «zömben az angol dominiumok megleherős' tartózkodóan viselkednek. London rendelkezésére áh tanuk azonban az anyaországnak münden komoly veszélyeztetése esetén; Rendelkezésére állanak Londonnak abban az esetben is. na nyűgét európai háborúban válnék szükségessé Anglia közbelépése. Egy kdeteurópai háborúba való angol beavatkozás c etén azonban már csak nagyon feltételesen számíthatna Anf •glia erre a segítségre. A birodalmi alkotmány szenim ugyani« a domin 'úrnők maik éppen úgy minden ©selbem joguk van dönteni? mimil1 Angüliámöik, afö'öft. hogy a birodalom valamelyik másik lagjá- r.Qik egy külső országgal történő összetűzésében részt vésznek-e vágy sem. Ez egyik fő- aka aminalk, hogy .a» londoni kormány a:ninry:u Tt:r óvakodik minden határozott kötelezettség- válllaillásdlól Európa Keletii1 felén fe'lt'é 1 elhez- hető eseményekkel szemben. Viszont gyakorlatban mi’gi'S az a helyzet, hogy európai há- boai esetén, az előidéző okokat nem lehet mindig tisztán megkülönböztetni egymástól. Es ha Franciaország egyszer belekevered^eft u háborúba, akkor Paris és London mai kapcsolatai melleit elkerüliietet'cn ül belesodródik a háborúba Angi!« is. Minthogy pedig a máj háborúban minden ország, bármilyen erős iis legyen, egész létét teszi kockára, legáilitial védett angol1 érdekeik kerülétén. Erre azoinban fegyverkiezéséniek nrea: állása rnell1- leill még .nem íútija f ölik ész üljnek magán. Ezen!) rohamosain Ikészüi minden lehetőségre. Régen olyan ljiajóhadial tiarloM fönn, me'y legaüáhh fölért bármelyik más két hattaltom tiengcri erejével. Ez voít a „fwo power-slan- tlard“ valaha soikait szereplő elve. A háború utóin föladta ezt óz elvet és elfogadta, hogy A.ngl a, Amerilkia és Japán lengeni; erejének viszonya az 5:5-3 arányszám legyen. Az utoilsó éveik eseménye azonban gyors főleg yene se désre késztetnék iá* angol tengeri halialmiait ii9. Sir Samuel Hoar-e, mini hadiVÍ3sz*ly-iónák nagyobb mértékben vaiMlszlnutlen, hogy a do miiniiumok végeredményben megtagadnák egy európai háborúban való részvételi, ha abban bái mii yen oRból Anglia is belekevered Ik, A második veszélylehetőséggel, a földközi- tenger 1 feszültség nyomán esetleg kitörő há- ho. fuval szemben London már biztosabban számíthat a legtöbb domínium feltéten támogatására. A íöldküzitengeri ut szabadsága éppen olyan érzékenyen érinti Auszt-rábát, Uj-jZólandoL Dél-Afrikái’, s a nem-dominium Ind tsÜi is, mmt maigiák Amrg'Eá.ú. Ha .az angol hajózásinak Afrikát kellene megkerülnie az India- és Csendes-óceán felé vezető pbjábpn, akkor ez az ul Ausztrália felii-2ö-szú hatókkal, India felé 80 százalékkal hosszabbodna meg. .Szükség esetére ezt a lehetőséget is nyitva tartja magának az angol birodalom (vezetősége. A földközi tenger szabadsága azonban azok közé az élet érdekek közé tartozik, melyeknek megvédés re a br-itt birodalom minden körülmények között, teljes erejével készen áL!. Csuk p különlegesen kedvező földrajzi helyzetei élvező Kanada nincs ebben a kérdésben közvetlenül érdekelve. Nem valószínű azonliűu, hogy a birodalmi együMimüködésböl ki vonító magát, mert o .sztlüsökcleti lehetőségekkel szemben viszont maki van szüksége a birodalom többi tagjainak támogatására. A szélsőkére ti érdekei 'megvédésében viszont Anglia feltétlenül szám libáit a birodalom mindén. öpáiló -üaigjá- r.alc fenn Irtás nélküli trmogatáiiái-a. Ezen a ierü’eten o legtöbb dominium közveileneb- bül és erősebben van érdekelve, mint maga az irinvaonszág- De úgy Anglia, miin't'a domi- alurnok érzik, hogy Japán ellen siker reményével ma mi g nem vcheliik fel n küzdelmei,-. . Lpnpipn,, .Uidjal,.;;hogy szélsőkeleli háború, me'ybe az ángó! vEíágljhoKpilom 'is- belekeveredik, a nemzetek közötti kapcsolvtoklengeré9zotij. miiniiiszer mároius elején kijelentette, hogy Angliki újra visszaáloiája haditengerészeiének eisöbbségét, még pedig nemcsak a ,lwo power standard“ er-ejé.g, hanem a „two hemlsphere-siandard“ határáig, ami annyit jelent' hogy a föidgömb különböző részéin — itt elsősorban- Ázisiár.ó«: illetve Japánró,|, van szó — bármely más hatalom tengeri erejével Legalább egyenlő tengeri erőt tant fönn. 1940-re a. brit birodalomnak 91 hadihajója lesz Singapurlian, melyet óriási áldozatokká! Gibraltárhoz hasonló jelentőségű, de emnéEiiS erősebb erődítménnyé építettek' ki- Ezért v|ai'ószinötton, hogy Anglia 1940. előtt kafomiariag nagyon távol ragadtassa magát Jlaipánnal szemben. Hacsak, amir p 111 a naitm y iillaig nem .látszik kizártnak, szoros és fenntartás nélküli, együttműködésben nem léphet föl az ‘EgyesüLl- Aiiamokka.l és a kettőjük által magukkal ragadoM Frameiaországgiaú. Minden jel arra mutat azonban, hogy Japánnak a Béniin— Róma tengellyel való kiapcslaitlaii miauit úgy London, mint Pár is ma túlságosan kodkáza- j tosmalk látná ezen lépésit még az EgyesüL- I Államok teljes együttműködése meletít is. mák mai nyílt és titkos szövevényessége mellett, íigen könnyen, 'világháborúvá fajulhat. Csak az Egyesült-Államok és Szovjeloroszor- azág. .fel'tóReulámogalása. váliozilalíhp.'jHa‘i’.bbeer a tulnagymiak láitoll angol kockázaton,, ezt & .lehetőségei azonban London ma szintén csak védelmi szempontból látja ki.á vimatosn.aik. Különösem a Szovjetoroszországgal .vafcó egyiil'működéssel szemben merül fel angol részről az a kétely, hogy Kínának jap^n uralom alá kerül se ipsszabb-e a brit{ birodalom szempontjából, mint rz, ha Moszkva keríti Kihat 'feltétlen befolyása alá. Szárazföldi katonaságot viszont a japán előretöréssé:!• szemben egyedül a szovjetorp- s?ok képesek ma Kínában a harctérre dobni. Angliának és az Egyesült Államoknak, jia a nyílt háborút nem akarják kockáztatni, inkább gazdasági eszközök állanak rendelkezésükre. Ezek az e zközök, ha kellő eréHyel érvényesítik, szintén hatékonyak. A gazdasági háború azonban kétélű fegyver, mely néha a forgatóját is megrebesiti s amelynek igénybevételére az angol és amerikai p-énzhatalmak támogatás nem is látszik még biztosítottnak, A pénz. ideges valami, különös törvényeknek hódol, politikai, határok- sem tudják rezidenciája változtatásában feltartóztatni. Németországból 'annak idején a jóvátétel elől menekült, nem törődve :> mének iáié-e nyomán kokett pusztulással. Franciaországból: n. szociális tökéielesed'is tervei elöl vonult ki a tengeren túlra s csak most kezd lassanként visszaszivárognp mikor a szociális változások terén megállást: réméihez. Angliában pedig még lord Brougham állapította meg. hogy „ha az Úristen és az ördög egyidejűleg akarnának ikölcsöm felvenni a londoni Cityben s az ördög, mely szintén ismert nevű cég. egy százalékkal többet -ajánlata érte, feltétlenül ő kapná meg a 'kölcsönt“. Az angol (külpolitika mindezért elsősorban békés megoldásokra helyezi a fősülyz. A három veszélyzónára három megoldásit térve van, melyeket a szüntelenül közbejövő nehézségek miatt komolyan munkába sem-tudóit még venni, amelyeknek megvalósítására azonban folyton újabb neki futaniodá okkal készül. Európában mindenekelőtt a nyugati paktumot szeretné meg valósítani. mellyel •rakbé-kevé-bé laza összefüggésben álló, békés megállapodások utján kívánja rendezni Európa többi vitás kérdéseit is. A Földközi-tengeren szintén paktum terve áll készen, melyben Olaszország és Franciaország me.'ieu résztvennánek a többi parti államok is. Szélsőkeletre' pedig, egy oendes-óceánj paktum tervét dolgozta ki, melyet a tavasszal összeült birodalmi! konferencián meg is vitattak s; amelynek résztvevői képen Anglia az Egye-' sült-Államokat, Japánt, Kinát, Franciaorszá-, goi, Hollandiát, a domíniumok 'közül Aus?,*- triáli'ít. Ujzelandot. Dél-Afrik ál és- mellettük Indiát szeretné látni. Ez a terv önálló -részt- i vevőképen szerepeltetné a domiaiumekar is, 1 a hékés megoldások melyek az előbbi kéb paktum tervben nem ! vennének részt. Egyelőre azonban mindez í csak tierv, melynek megvalósítása elől az an- j goi kül'poliili'kának óriási akadályokat kell még elhárítani. Amíg ez neim sikerül, addig teljes erejével ragaszkodik a szoros nnga’-~- francia együttműködéshez, válóivá ennek <az együttműködésnek a francia külpolitika által adott minden kockázatát Igyekszik azonban ugyanekkor minél szorosabbá tenni viszonyát az Egyesült'-Államokhoz ls; nho! erre ma nagyobb hajlandóság mutatkozik, mint bármikor ezelőtt. Lényegileg az angol érdekeket védő hatalmi egyensúly megteremtése főoéija ma- ás a brit birodalom külpolitikájának. Swift, a nagy angol iró „Balance of power“ című munkájában maró gúnnyal rajzolja mez, hogy miben áll ez az egyensúly. ]ohn Buti — mondja Swift —-. az egyensúlyt olyador- mân valósítja- meg. hogy a' maga módszere szerint leméri a többi erszájzok súlyát s azután. sovány koszttal, hasbaj ókkal. íisny- tató szerekkel, esetleg érvágással ils, a eggyeagébbhez hozzásoványltja a több:r. A jó kar- ri,k-atura túlzásai mögött is mindig takar valamelyes. igazságot. Az angol egyensúlyi politika azonban mai viszonyok között sokkai különben Swift torzító tükre iákul1 visszaadott kép nél, A bnt birodalom külpolitikája ma mindénekelőt a békét keresi s azt szeretné megakadályozni, hogy a régi háború folyton táplálja az uj háborút. Ezt mindenek előtt saját jól felfogott érdekében teszi. Ha azonban az angol egyensúlyi politika n hiszterikó-politikus válságok által megviselt mai világot meg tudja óvni az uj háborútól, még mindig a legnagyobb missziót teljesíti, amely valaha egy állam külpolitikájának ida tott. ........ ........ 'iimjiu.ii'.iinin ■■■ —-----PAPÍRSZALVÉTÁKAT minden színben és minfcégbeu az Ellenzék könyvosziályáb íh, fJuj. Plata LaiHi kap JnBó. Egy próbavásárlás meggyyőzS ()k1 áraik utólérheteíleu okto Tolláréi. EH
