Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-25 / 298. szám

ELLENZßK mmmmmmmmai 19 37 december 25. mammmmmmammammmmaan Rét-utca 17 lr.a: KOVÁTS JÓZSEF A vízipuska friss töld szagol vert fel s a J üs/álalk. niiiullha smaragd '»/•eimikke» hwtélk \ oi.na a napol1; zö'd l ény sül obi ' W’a a/ ( ■ !■■ M .ik'los negyedórá ja Li"l mái .1/ nbtak- h ,n In. ii jjra vriki'/.vc hüsö •!*, idoiikcnl invly h-hg/etdt vedd s jubbke/e mu tartón j jánia ön- :m!al.:ni jáléktart i'slavaula tel <s Le a füg­göny zsinórt. Aiulré Deruiin" — mondd«, a/lám itsmé­man,liba nyelvével «*k:*>rtla vo'lna illeni/ a l‘ I a.noiui ,,r‘‘ t és a tton ipám olinyujlotil ,,e“-<t. Aiulré Derűin. Az ember nem tudja rménti, miikor az ő kópéid né/', valahogy ez a szó puhWja a szájai- jóság. Musoly gnii keli. Deralün vonaita: a va.sáirnapi préd lkadét Is póüuf.jtálk Anniit1 ö csinál,, aiz « vouialll.ilk evan­géliuma és zsoltára Még esalk véletlenüit se híd kemény lennni, A durva ®irc, me'iy az. ecsetje alá körűi, a megváltás füzén megy ái!. Szúne Iben nem hivijrllkodi Ik a paiszde illek .s/eÜidségével, de ahogy csioporfősihjn őket, az maga a békéssé#, maga a jóság. Visszaüt‘.l :aiz ‘i'róaszd'iiiboz 9 mindazd, amint végiggondolt, M mlá'. Iii1 elen Kysdiing Mózes pori rójál Iáid« magún előtt és érni; es«,éhe jntótit a másiiá magy párisi fesrtö, akii kor- tirsa és harátja Denafimmeik, de éppen ,17 el- leml'éte. Hók, Ilon és indu'iados. Mindba nem művészi' prmb'éma Jönnie nála. hogy fo'bonrt- ja a formáikat, hámom észlelőn gumyoYxiás. A losliszin nála a rolüv.idó hús zöldje és fa­kópirosa. A nő, ajkaik ‘túláradóan fes'ioHlek és bíborvöröseik, vagy ítérmés«ebölf lonteőok, nniimt a hervadó aimairví1liiis szítam ni. A szeme- lüef flálraid".iság és umoilom fordul:, élt, A vak­ságba juto.it polgári Iközéposzáty csődjét mudartiják ezek az arcképeik. 11 i'lollen és k'e- gvetVn, rieIkiéüségbeeji'.őon ta'.izmnndó. Hamg- síüy óznunk ‘keld, hogy az önmagáért valló festészet szándékán ömtai dai’.’amu l főr ált a világnézet. Alkáirtmiilyan közönmvel kever! is a művész a sziweid, ha igaziáiru elh i vaiüoltlr hair- sogóbh monduíHakat ilklot vele, minit maga az ''rrodai'nfm. Felállót, ismét1 ®tz ablkaikhoz moot1 és kirné- zetlt1 a kertbe. „Lámcsak ex a fű, ezek * fáik és ezek a bokrok a viiz)poros iködbnn. és fényben né­mák, mégis aati mondják, hogy ez a,z éliet szép.“ Kicsit1 elgondolkózoftt, miikor arra KeM) fi­gyelmes. hocy 13 dmötlkeriités mosni ’kér ele­gánsain öTtözötif fiaiüal hölgy iinlbegtefi fölé. Az egviík piros ruhába vobfi ö’i'özvp Az oiiőbb, miiíkor eme nézett, mini ha, m egcsi Tta ríj1 volna elöllte ia cimó bérszintű Ikrepdesin Már négóta figyelhették. Az első pitVtaniniübiani zavarba jött, afflt hitte, hogy ‘tévedés az egész, az liinóegeféte 'nem is mieki sző!, de miilkor az idősebbnek Hált tsz ó hölgy arcod rmesplliliarilől'- rta, vallaimií rémü,leltiel kevert emllék szűnt) belé. Idegesem top rgaitó zollt magában, bogy iezi az emil éket reálisabból legye, de snlkertie- ttanüil. Végül anélkül, hogy itnidüa votai«- ho- gyam és honnan. egy szó vette 'körűi játéko­san, és iköan vedén: cslUiagvizsgálió A höl­gyök InitegotHelk1, hogy men jen (kil az utcáira, ő felke'.lt'e kábáitjá't, s m iiallaitt y rövid ülőn kiiifoHé terlott, e'Ondulit a szó utáni De be se Héráé maga mögött a keátr eíjltöt, miiikőr már t szitán áll előbfle minidioni. T'iiz éve mull. Az egyeltem! városbam, -ahol müvíószettö nténetfeb Hamu it. vârnltHamaiţ meg­betegedett. Töszős maindullágyu 1 'ladálslt ka­pott, aimeify harm,árosán sailyos vesegyu'ila- dáesall komptikál'ódotlt. Befetküdf a k'linrilká- ra és biairmiiimoegy napon át myomit'a az ágyait. Ott ismerkedett meg Vágó T'aimássai’i, a műszerésszel RalolMiaJll' szomszédja vollt. Vágó egy vidélkli' papi gilminázium cstiilíag- viz-sgä^öjéit szeneite fel. Kiaráosonyna kieFteltit erikéseüillme a muinlklálvall, meri a szemziotiosék a Ikiairácsonyestléti abbam a toron vszn báb an: akarták 'törlténll, ahonmam1 az égi látcső dug- íkli karcsú nyalkái a sötétségbe. Az épfMidtbon nem volt fe’lvontó. Vágó diarabomkéni száTM- itőtlta fel' a sii’iynis allfkaitrészakiot ás miiine a, mumkávaf eflklószü’lt, régi szívbaja, melyre addig ügyet sem vetéttl. kiujunlt. Betegen, memlf blaza, azöha fokoziaHősan gyengüditL Fe- hérhaju, megyvem,öt év IkörüE, szép arcú em­ber volt. Megniagyobbodotlt mája' epéjét üz‘- g.mtfla, e-perfesitéík leptie él a vérét, bőre airamysárrgává vlníé, mel^y a hófehér haj, fér­fias vonások és li1la aijak összet éhei’ében fé­lelme! «s és gyönyörű volt egyszerre. Az Az első rcgrny Ac’yróí: Tavasz Váradon Nagy Andor irta ezt a pompás uj re­gényt ,ja fiatal Ady életéből“. Epocha- kiadás, 316 lap, fűzve 132, kötve 158 lej. — Uj Epocha-könyvek: Benamy: Európától—Ázsiáig fűzve 79 lej, köfve 106 lej, Arnold Zweig: Vihar Palesztina felett fűzve 132 lej, kötve 158 lej LE- PAGE'nál Cluj. Postán utánvéttel. Kér­jen ingyen nagy jegyzéket LEPAGE-tól Cluj* ( u tóbb i ii alpokban már fnid'lá, hogy meg fog hulim' Keserű gúnnyal; beszélt.- A huulál' iga/áui nem Hebet nagy dolog. C.s'iuk s/oknilIáim Hu kétszer-háromszor keli- l'Oiiu* megihaiilnuinik, éppen olyian megszőkoHt vailanri vé vá ima, m int a hiideg\'iiizbon vádló fürdés, vuigy a repü'ögépen vaóó utaz.á« l.eggyulkiiuihba«! egy lányt'csl'vére láloguitl- ■t:i rizenniyolic év körü'fli csinos, félsz Őke iÜiiv vollt Husmak hívták. I hís maigyon s/e- rcüe a báityjál. Ha a Iátőgaüási idő ailaiHt alva lálálltiai, a v'illágént ve kö'lhötite volinia !'■ Leii.lt a,/ ágy mellé és Miklósi kérdoz'le k aprólék iss rész letess éggel, hogy,am lölilöfle búitvja az éj'S'Z'.'ikiáll, nnilkiat beszélt, miit mon­daniuk aiz orvosok 6a vaim-e egyébként re­mény? Mű síkor rész lelek e|i mes élt el báüyj-a életéből Nős ember volt, de elvált a felesé- getöt, az Misszony ismét fórjhez momt liail eves kiisfónya van.. A na pókban fog m egér- kezmil. alklkior felhozza a kcsiit, hogy méig egyszer lásisa az ainjáiti. A k 'Silány meg is érkezeti! másnap. Viirá- go| 'lelt apja paptanára, nZitám, felkapiuvzikio- d'oü, imyöle’üip és megcsókolnál. A 'Ötogaitási isié) végéig oljUlllszatlt velő. mrmitha be lolib volmi.i erre lamilva rss Vágó aznap elfele.jtet­te, hogy meg fog hailnik .Mmsolygotlt év mo- so'ygot! MilkHós megjegyezte, hogy soha életében nem hiMit ennél közvetlenebb 'és kedvesebb gyermeket. Vágó büszkén vála­szolt: ,,Ugy-o sziomszéd, kedves egy lenem- liés... M ndig mondlam, hogy ennél ara- nyosnbbait nem Halálumlki a világom'. . . Ennéd aranyovabbaif mem 'haéiáhink a világon — its- mél'e’He. — azitán megszümt ei száján a mo­soly gá s és botladozó nyelvvel mondta él ugyanazt Egyre éplelünenemebbül és egyre zavunlaibbaim. Mliln a miagámhamgzó-k sem voltaik kivebelőlk beszédében. Gsulkléisniv egy­re sűrűbbek lurVeík, légzése mind nehezebb és neheziebb. Kábítószert ikarportit utravadö- mufk. Este 8 órakor megb'aillf. M kilós életében először eklklor ’lálltia szem- itől!1-szembe a halált. A féle’em'őíl és nyug- tallainságtóíj egész éjjel nem hunyta le sze­mét. Pár map nru'iva ő ;s kikeritlt ,a kórház­ból Tiz év telt e] azóta. Elvégezi« az egye­Valódi Gcssler «4 LTV ATER» \ aleofnomnbb Tkörök. rumok, konyak. Savanna rum, etc., Siegfried Gessler ]âpdo:f, Bud p:sf, GErnaiiii-Bsrß a. Vezé; k pviseiet Erdély és Bánát részére Max Weisselberger, Arad, Strada Consisto’ului No. 7. met. Állami öszitömdiijjal megjárna Párist és Rómáit, egyetemi magiámtanárslágoL szerzetül Most ép pan a' mai fmainoia fustész ötről ké­szült könyvet :rnii, Velnncéböl jöllb, ahol biemnális kíilálli'lást dtálOgatta meg. Vissza,jö­vet Ik'wzáMt a vidéki/ k'is egyiötem városbaim, hogy professzorait felkeresse 9 a vakáció háilrailévő részét a, fiaisorra.J szegélyezett mloa csendjében zavairtaiilaimul ellőühesse. Sok­szor judoid eszébe azóta Vágó. Többször ál- mododlt) is TÓH'a, de a fehérhaju müszerész- mök inkább & száméi és fájdalomilói elltiorzulllt, vonása1 julothak el hozzá, vagy dávo'tró' lá‘t- tar egy fellhőkilő] karcold1 csillagvizsgá ló tete­jén. A csillagvizisgiáHó torony ikiii’.lengésdűet végez, minit oi mozgásban 'lévő inga. üíenge- lyen felüV eső begye és Vágó Tűim ás a viai- l'ósiziitnütlen holt fénnyel' feSI'ött felhők kö­iötlt itiapf/gtaitózik é* (kóW-gbérnél len init felé­je Mindig úgy irmot) ban u holyzetlx.-n itáut'a viszont vőlit 'kórházi vzomszédját Ezek ui'ám ui álmok után fejfájással és rossz ik^izérzel- Ud ébredt Különösem Kómái min iüimoriotü gyulkuam Vágóról M kor felébredt, ludlia,, hogy a szerul városba bököszorutölll a 'Siroc­co, a fojlló oxuigénisaegélniy levegő, mély szét- fos/iitl az idegenek iKiegét, nyuglluiLaimságga 1 és ful.liasaió sz'orungásókknJi fűti a perceket). Ez híz Hifni'kai m.H olyan, m nithu haldokló világ szájából ánaim,Hanta Képleleniség dol­goznli és öriilm, a sodrásban Utolsót igaz'iitoliti nyalklkendőjén és a vára­kozó hölgyök elé lépett V'ágó Ibis állít előt­tié, egy foiH'ii nőén csmios, ti zonbalé vésnék l-áiszó fiatal! lány üánsaLSifigúizaini. —- Mngvli, u Tannás lánya — mmtuilita be Ilus Elő vette zsebkendő jól', !>e!eLeinötile az arcát és sint. Miklós tiiiszdlelöttudóain váralkózott. Tudta, hogy VigafizitQilâsmalk most', tiz év után, sem­mi helye nnos. Ünnepélyesen megvárta, miig lilus ilecs-ilítipoid'llk, akkor élénken és gyorsaim kezdetit beszélni. Örüli! ;i' vtáiroitlan szerencsének, csodá tartusnak tartóttal, hogy feliiism ent'ék, hi sz ti z év Óla egye L en egyszer sem itallá 'koz. talk. Nom tudatták,, hogy a vá­rosban 'tartózkodik, líine.s ember se leüt, akii­nek a fényképét és nevét' képesujságök köz- Irilkl. — óh, úgy drukkoltunk — jegyezte meg Magdi, — hogy Hars tévedellt éis esetleg egy idegen férfjmek iimlegöt. — Blpimilt. — Szó sem lehetett 'tévedés’ről — áliiüotdla Hús — Az aircokna mindig ponitioíiia'n vissza­emlékezem. Mllki'ós úgy lailála, hogy Hús meglelt és megszépülni, vonásai nyugodilabbalk leitek. Biztonisággal baiszmá'da a szép 'lőszereket. Tekén tele él énk ebh lötd. — Amióta férjhez meniüem, — j-eVnéetite be — Magdi minden nyarait nálunk iöll. Míls'lós gradiulált. Megkérdezne, hogy kft a férje. Lalkaitlos Bnd're, a K éáily-uitcai férfidivat- áru keresked'is tulajdonosa — Igen, gén — eselt ki önkénye!énül a Miklós száján. — Ismeri laláini? — H ogyrue . .. Diák korában gyakran megfordult a La- kmlos üzletében Jól em ékezetu a túlzottam udvarias kenökedőre, aki határozrxtl és ér­ces hangon k áHtoüt a kassri felé, mikor fizetésre került a sor: „TizemegyötTveo“, vagy „bártpengőniegyven.Azrtán gépieden darálta el, hogy ..kéremalássam“, ..a'űzartos- szolgája“, „viszntmíiállásra“. De Miklós em­lékezett iílyen beszédére is: „igazán kedves doktor ur fa doktori cimet már az e’ső iVes hallgatóknak is elő egezifék a kisvá­rosban), igazán k'edves doktor ur, ne tes­sék rossznéven venné, de tovább nem ván- bartók, legközelebb, igenis legközelebb. . . ásszo'lgája a viszont’áiásra.“ Oinkénydielenü"1 végignéz élt Latkaiosnén. A jó mód és a mege!égedelrtisé-g 'Sugárzott ró!a> Csak mintha a dókája nőid volna meg kis­sé s az orrbegye vá'Dt vouna sízairósabbá. Mikor észrevette, hogy Tamás figyeli elpi­ruld, z ava/rba jött, ide-oda né zeit,. — Ul ''lakúik? — kérdezrtie végül és ai ház­ra mulartolit. — Ró:-ulca 17. —< szó! el­gondolkozva — Réd-uíea' 17. — De tulajdoniképpen, mér! is szólú'tót- 'tlak meg? Nagy Üélekze'Jet veit. Magdi felé fordult, köze hajói|t hozzá, megsímogai'.da ara arcát és igy szólt: Ez az Oj bácsi, aki apukád mel­léül feküdt ai kórházban, nrikar meghajlü. Ünnepélyes csend következett. Meleg szól fújd és Miklós úgy érezde, hogy hiírteQemi köze1 Ijöt't hozzá Ismét tu fiehfi:haiju müsze- ré®z, aiki csillagviizsgálót ép held a po,poik­JR n'ailc. A fiadai Wvny jjriivbogva néze'Jt rá mutndlha vai'«Ti>l földönitart lény 'rriTbe én n\jy érezte hogy \ u év urtá,n Vtt, tr7<-o n fűi <«í! u/feán regénytn hiivadá» vér ri Bes/.élnie ki vajlalkiiröi', aik1 már ndne*, talán, urtoLó ÜZ(v nie''ét is tolmácsolná« kiellono. A IvutdiAtA Vairga isz:« vai uttáin kulatortit In c#alódul Ln állliupikjtUba meg, hogy nem hagyaikwot nem üzent sem.ruIfi. [>e mégis, murilha Ikis- I árnyé ró! besizélt vrAiua az u‘olr*ó órák!»))/) E/.it) fe'iüéü'lönűí meg k-ellonc erubirtietn/. Mí- flffiött miegfonitólta vo'oa, már ki vs mondta: — Az utolsó na [Kin ruagárt em Lítoite, úgy. szólván a mag'a nevével a W-ájájn bal fi meg A kéit hö'gy szintbe egyszerre tört kh — Mit mondotiü? Igazán mondja el, m% mondotrt'? Lak art os né megfogta a karjért1. — Magdinak igazán egy élielre való üze­net tesz ez. Tudja, mosrtohaapja van s az wniyja üs Olyan idegien hozűrtál. Színibe könyörögve nézlek 'MlkWsrai. M IWJós tan ácsba lan ud meredd' a kél vára- kiozó hölgyre. Nagyon megbáru'ia, hogy meg’gondo'adlan volt, de már nem /tehetőé visszai'.ánsobniii; úgy érez/te, .sokkart !öbl>e! árit, ha bevallija, hogy egészen jeJenüékbe- len megj-eegyzésről van szó. Nagy lélekze- Üe5 veüt lehá't és a légcsőké'lyebh leilkiiiis- merölfuirda''ás nélküli hazudni) kezdett: — Néhány órával a< haHál» e'Jőütl Vágó Tam'áls kinyujoüba kezét és *gy szólt: .jKedves szomszéd, én meghallok moslan. Ha ‘tatáikozik azoldkaii, akiket szereMem. mondja meg, hogy sokait gondoiibam rá­juk. . . Aztán, ha egyszer később a kislá­nyommal latlái'Jkozik, srmogaiMa meg « haját és mondja azd, hogy legyen jó. Nagyon jó legyein Nyugtalanít, hogy nem .nevelhel­lem fel és nem'lehelek meIHe!llie>. Mondja mieg meikií, hogy egy faitad lány é'ertie 'biszla kel legyen, mint a hófehér papftr. Egyetlen pe- csrttmirtk. vagy fcllüinnlk nincs helye raj'ta. Ez az én üzenetem .. A kd: hö'gy tágrameredrt szemékke! fi­gyelt Mik'ósra.. M rib a gyermekek, alkik- nék 1,und érmesét mondalnaík MlkOr a bi z éve e'temebötifi műszerész köllöfit üzenebe el- hairagzolt, egyszerre bugtgyainit (kő a köny- nyük, zsebkendőbe bemeülék' arcukat és zokogtak). Miklós csakl akkoT vetíte észre, hogy ké­nyes és szent járt ékhoz fogott, de akkor már annyira beleélte mágiád miiirxlabba, am‘fi mondolt, hogy maga is elénzékenyü'rt Mikor Vágó rokona,! lecsnllöpodlak, hálásan szorirtotrták meg Miklós kezét. — Köszönjük, igazán köszönjük. E búcsúztak. — A viszontlátásra — mondja Laka'o&né és eimenöben hosszasan megnéze 3 házal, ahol Miklós lakóit. Elkapta ehiri e.ével 3 bázjelzö láb'ác^k'ál és haJ.llbatnaD mor­molta: „Rét utca 17." — A vlszonitilálásra, — köszön, el Miklós és ?’ra gondol*, hog* a fiat*1 asszony kü- líönös vise kedésénei- oka 'ok ásóm ével mem >hed más. mbi'hogy legközelebb va­lami meghívóval kedveskro k neki Bor- 7ongva goado’rt err . h>// lehete' en lesz egy illye-n meghívást eil mem fogadni. Fe­szes nyárspolgári oblhon. roíkonok és isme­rősök és vele el fogják ismä elite Imi a kiba- fálll la Ovi1 ági üzen ebet. Az Ián vacsora fc'ö- veiüez k, udláina bor, éjféíl fölé a koránkelő embereik ásúdása és azok a tapim latiam üie- k iriftöbelk', meliíyel a kötél le) fogóit vend ég bosszúságát.' megdetézlk, mikor enyhén Ifudtáina adják, hoigr- jó volna már haza­menni, mert a házbefílieik' áltmosak. * 'Mlátsnjsp déTe^őüt levéüléH kocogotf be hozzá a1 postási. Feltörte a bor.iitékoit és ol- vas'Üai: „Nagyságos Dr. Pogány Mikilós tanár urnák Helyben, Rét-urtoa 17. iNb. számiá járt áünézve, sa jná '«ttl fa)! álla­piban uk meg, hogy ön 930. junuus 21-dike óba íennádllö 5 75, azaz öt pengő hetvenöt fltJér itianfozásárt m ég a mali napi g mem rend ez le. TilszrtiéMibe! énbesiiltjük, hogy laimenny ben a f.eín ti összeg ikftegyen fttésért cégünk pénztá­rába 8, aza* nyolc napon belül nem 'telje­síti', úgy bari ozásáit legnagyobb sa jnáltad un t­ra bár. kénytelenek 'teszünk áttodon ügyvé­dünknek peresitüés végeüfi. Maira d lunik megkli!önbö»tetct! tUztelettel: Lak afos Endre férfidirvartáru kereslted5.“ Trencú pandurezredes kaiand3S élete W. Kayser regénye a félelmetes őserejű, zabolátlan pandurfönök vakmerő ka­landja rról, 300 lap szép kiadás fűzve 172 lej, kötve 211 lej. Grill László korábbi könyvei: Bruno Brehm I. így kezdődöd, II. Ez lett a vége, III. A kétfejű sas le­hűlj (A Habsburg összemolás izgalmas történelmi regénye) kötelje fűzve 191 lej, kötve 231 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes uj könyvjegyzé­ket LEPAGE-tól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents