Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-23 / 296. szám

19 31 december 23. A Rockefeller-alap regény ’A- nemrég elhunyt' Joliin D. Rockefeller lege sódé latosiabb alkotása Ikétsíégilieüeiniüil a iRodklefeklcr-FounldaiMon, mely ,a: m;'ILÜiiárdos nievóí valószínűleg az idők végéig meg fogja, ő'riiiziniij máinit a fáraóikét a pflramisdk'. Négy v en:c gynéh árny o nsz ág ham dolligo zmia'k Roökefcdlíer pénizévej űz örvösök, és kutatók, hogy egészségesebbé, elferitá llóbbá illegyék az emberiségei! a betegségekkel sziemben. A Rc'ok&fefler-inüé'zelteik központjai Ameri­kában ram ugyan, de mitics olyan, országa a világnak, ahol a milliárdOS pénzéből mié állanának Ikuliaitóiinifózalieik. amelyek- lagjta'i a csodálatos, riemzietekföíSílltlir mliézménymielk, a R o c ke feíJer- Alapnak. A rtS*ai 'finplg a Rocikie- f ellér-Fcn ndali'on. egyelfjoflí nfjain szervezete az emberiség net !<y almielly níem ismer ország- • ha lé rakat, inemzcti ©lf ogU'Stis'âgO 1 és1 mindem lépéséi sh°/.ii's:zitiikiaióag kimutatható szociális, higiéniai fellendüllns ikiöv-é'Íii nZ egész főidőim Frederick Taylor, (ladies illszteletes ö'iiMie- re 1901-ben atepöbolilia Rockefeller iinltiéz étiéi1, hogy vagyonárnak jetemtőa részét már életé - ben jótékony célra forcMbaiäisia. Az •‘Inil’ézie.t eredeti aíkap'jőiké'je kéltszáz'ezér doiiliiár vollt). Azóta*’ mi’Tárd okait juiMiatallt' Rockefeller a Fauirid-aitácn céljialiira. A betegségeket megelőző orvoslás, a higié­nia a nagy (tömegeik eld'd ismeretlen void még abban az lel óban. Kidobott pélniz. lett volna milliárdos befektetés, ha Rockefeller Ikr. nem -találi valamit, a müvei az emberiség előli bebizonyítja, hogy ige mis meg lehel v ált ozf alinii egy egész ország sorsait, jövőjálf, fejlődését komoly, nagyvonalú orvosli intéz­kedésekkel.- — Kérdeznél akarok önöktől vállamit —- mondta egyb ebi volt orvosi mttnkalársai előli1 Rockefeller. — Van-e olyan, a ‘tömegeket megtámadó betegség, amelyről elmopdlhait1- jálk: mindent tudunk róilia és tleilj esen meg­gyógyíthat juik ? AzoinlkliviU olySai betegség le­gyen, amely egyszerű eszközzel megelőzhe­tő, amielymek1 oka nyiillvláini v-atló, nem olyan bizonytalan, minit .a baktérium.. Ha. talMihnnik egy áiílyieim betegséget, 'nem kell többé általá­nosságokat mondanunk a közegészségügy­ről, hanem Ihciníkrétumi fesz a Ikiezüinlklbeni, amit .a tömegek megérthetnek és nagyará­nyú demonstrációk révén meggyőzhetjük őket. Abban az Időben ia Ikntaitók sokat cikkez­tek a horogföregről. A Szénit Golfliárd-alag- ut építésűkor figyelLt'ék fel ama a különös jelenségre, hogy ,a. vasárnap'! pihenés után hcMön. és kedden jól dióig áznak a munká­sok, szerdán eliernyedmek és a bét köbbi napján alig végeznek valamit. Bőrük fehér léüt; ajkuk szüntelen, hajúik sziáraz, törélkleiny, ■vérük pedig olyan gyenge minőségű, hogy ■alig tudta tteslbjülkl sejitj.e'ift fápfllálléklkiall ellát­ói. Étvágyúik természeiltelíeneiS'en uaigy volt, mé'glils állandóan' elfárad talk. A gyerekek el- salmyiillliáilí és lefogytak. Súly09, éritiheteíHlemi vérszegénység tünidtiei voltaik ezek. 'Mikor kutlaMák .az okát, feUfe- deztlélk! .a. horogf'éreg petéit, majd magát a férget is, lamiaTy be’leesz.1 magát' az 'emberi szervezetbe, éveikig ott tanyázik, elszaporo­dik és szétlmorzsolija a testeit. Először az ti bitlték, hogy az elősdlekl viz, vagy étel .ultiján ikerüllniek az ember't szerve­zetbe. Később rlá.j.ödiliek, hogy a bőrön ke­resztül fúródik a féreg ai testbe. Loos, a kairói orvosi (iskolai parazrltolögusa, fertő- zötlt sárdiarabot' telit a kezére és kis pontocs­kákból megáVlaptlO'titlai, hogy a. férgeik iazoim- miaj behatoltak bőrébe. Azok, aikitk mezítláb 'jár.niak, könnyebben kapják meg a! horog- férg'ef, mert lábuk közvetlen ériiniílklezésbe kerül .a beszennyezett: talíájjiaí. A Szenti ‘Geiltíháird-alaiguitaf épülő munká­sok ezreit; telte munkáik éptelier.in'é .a horog- féreg,. Amerika déli országiadban pedig száz- ezersztámra éltiek egyszerű ember,dk, .akik a. hűti harmadik napján illetiet'létk:1 ,a szerszámot is nem tudtak tovább dolgozni. Egész far­mok, falvaik1,, vidékek pusztul Kaki all a llitiolk- zátos betegség követkéz í'ében. A rendelők megnyíltak és elkezdődött a. csodáik korszaka. Azok a gyermekek, akik­nek a kezelés előtt gyenge volt az elmebeli képességük, hatalmas szellemi fejlődésről teltek tanúságot. A gyógyulták voltak Rocke­feller ék legjobb szövetségesei. Nagy propagandát indítóttek ei talaj be­szennyezésének megakndáíyozására. És egy óven belül -nemcsak a- horogféreg tűnt el, hanem a tiifnsiz, a vérhas és sok más bélbe- tegség is. Rockefellerek nem- remélt győzel­met arattak. A diadal teljes- volt. ■Mindez harminchat évvel ezelőtt történt. A jól vámyok elleni drámai viláfgh ad járat részleteit és föi'-tlénetlőt irta meg egészen a mai napig Victor Heiser, e Rockefeller-Foun­dation vezetőorvosa. Heilser a Foundation legfőbb orvosdiplo- matája, meghaitallmaizott minisztere. Ha Roc­kéie'lerék hadat üzennek egy járványnak, Heiser megje’énik a belysziinen. átltanulmá- nyozza a terepet, tárgyal és ffieggyőz. Állam­főkkel és miniszterelnökökkel beszéli meg a „háború“ tbrmailiFisait és azután megindul a küzdelem, amely eddig még mindig ered­ményes volt.. ELLENZÉK ■ /v'p Cr '-"Mm AZ EGYEDÜLLÉT, AZ ELSZIGETELTSÉG össze Verhetetlen a modern ember lényével A z egyedüllét, az elszigeteltség az egyhangúság szülői, a szomorúságé, a borús nap^é, amelyek híjjával vannak az élet örömeinek. Az embertársainkkal való érintkezés ugyan néha kiábrándulást hozhat, ez igaz. de mégsem zárhatjuk el magunkat kínai fallal. Az ember úgy van teremtve, hogy társaságban éljen. A társaság a modern ember atributuma. Számára a telefon épen olyan csodás, mint hasznos találmány, mert megkönnyiti az érintkezést ember­társaival a legkényelmesebb módon. Apró készülék, amely óriási erői képvisel. ^.soclás szál, amely né­hány perc alatt össze köti a két világrészt áiűozafa a iisüaiiis-Ficfliijcs f§10»£«T,?P1 szakaszon súlyosan megrongálódott, úgy­hogy a forgalmai egyelőre csak álszal- lással tudják lebonyolítani. Emiatt a Brassó felöl érkező összes vonatok ked­den csak nagy késéssel fulottak be a ko­lozsvári állomásra. A vizsgálat a. balesel ügyében azonnal megindult, de annak részleteiről még nem adtak ki hivatalos jelentést és igy a közönség nem tudta, hogy a va,suli ka­rambolnak van-e halálos áldozata, vagy súlyos sebesültje. Ezért felkerestük S'an vasúti vezérigazgatót, aki kérdésünkre kijelentene, hogy az összeütközésnek egyetlen halálos áldozata sincs. Néhány; sebesülés történt, de azok is könnyebb természetűek. A Medgyes—kiskapusi vo­nal különben nem tartozik a kolozsvári kerületi felügyelőség keretébe és igy a vizsgálatot a szerencsétlenség ügyében a brassói, kerületi felügyelőség folytatja. Az első hírek szerinf. amelyek a vizsga lat eddigi megállapításairól Kolozsvárra érkeztek, a vonajösszeütközést minden valószínűség szerint hibás indítás okozfo. Hogy kit terhel ezért a felelősség, nzt a brassói kerületi felügyelőség fogja meg- ^ állapítani. Bdrzaímas iiíiwési égi ispán isMíDan TOKIÓ, december 22. Egy film bem utalása közbeni tűz támadt egy Osaka melieftili falu iskolájában, mely luljesein elpusztult a lángok közölt. A tűz­vésze« gyorsasággal terjedt tova a gyúlé­kony anyagból készüli épüiíeienu, ezzel ma­gyarázható, hogy a 'kiafa.&Z'tréfának h r sze­rint! nyolcvan halott áldozata van. Az égő épület bő; sikerült s-értett énül kimenteni sZáz nézői1. Tizenhat gyermek és négy tanár sú­lyos égési sebeiket szenvedett A MíÍíís főirrásvidéhégteh á'Jjf- múlására irányaié olasz íetv ügye az angol aisóház előtt LONDON, december 22. Á „News Ghromiic'i'e“ szerint- az angol al­sóház angol-egylptiomi bizottsága itegmap este behatóan tanulmányozta a súlyos helyzetek mely Egyiptom mezőgazdaságát, fenyegetné 'abban az esetben, ha az olaszok valóra vál­tanák a Nílus forrásvidékén folyó vizek ut­jának megváltoztatására irányuló terveikéi. Csak néhány höemystb sebssiiitje van az összeütközésnek CLUJ-KOLOZSVÁR, december 22. Tegnap a déli órákban riasztó hir ter­jedt el Kolozsváron, hogy az emlékezetes csúcsai katasztrófához hasonló, újabb borzalmas szerencsétlenség történt kora reggel a Bucureşti—Kolozsvár közötti fővonalon, Kiskapus és Medgyes között, ahol a nyilt pályán egymásba* rohant egy tehervonat és egy gyorstehervonat. A hírrel kapcsolatban több irányban érdek­lődtünk, azonban sem a CFR vezérigaz­gatóság, sem pedig a kolozsvári kerületi vasúti' felügyelőség nem adott semmiféle hivatalos jelentést. Pontos értesülések hiányában délután egyesek már arról is tudtak, hogy a vonatösszeütközésnek ha­lálos áldozatai is vannak. Amint az utóbb kiderült, ez a hir szerencsére valótlan. A kolozsvári állomásfőnökségtől nyert ké­sőbbi értesülés szerint vonatösszeütközés tényleg történt s ennek következtében az útvonal a Medgyes és Kiskapus közötti de m.r.d:zt csakis a Brilliant—Extra—Pri- missima és Luxus—Silken—Finest-el, a leg- jrraomaba és egyedüli óvszerrel érheti el. csak a keresztre gyeinie, akkor sohasem kap töt, hanem mindig valódi A viiágdijas Földes Jolán uj regénye: Fej, vagy irás 350 lap, szép kiállítás fűzve 158 lej, köt­ve 191 lej, Pantheon-kiadás, mint: Mária jól érett (Mikszáth-dijas) kötve 92 lej, Péter nem veszti, kötve 79 lej. — Uj Panlheon-könyv: Paul de Kruif: A hét vasember, fűzve 116 lej, kötve 149 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. — Kérjen teljes ingyen jegyzéket. BKwasiawvaaifn A Kelet, amely ősi bölcsője a legtöbb epi­démiának, lassanként -a föld legegészségesebb térülteié lesz. Kínáiban, Indiában, Ceylonban', ai Fülöp-sizigeteken, Auszitráliiábain, Afriká­ban 'és -a; legkülönbözőbb európai államok­ban dolgozik szédületes' apparátusával és óriási összegekkel Vidor Heiser. Könyve, amelynek címe: Egy orvos bejárja a 'világot, egy esztendő óta a- legnagyobb sikerek egyi­ke az angol nyelvterületen. Néhány évvel ezelőtt Sir Herbert Samuel, Palesztina akkori kormányzója értesítette Heilsert, hogy pestisjárvány tört ki az ország­ban, amelyet az ország orvosai nem tudnak elfojtani, Heisen vezérkaraival azonnal Pa- tesziünába utazott. A járvány központja oiz arab JafTálbami volt. Heisert egy házba ve­zették, ahol tizenheten haltak meg pestis­ben. De egyetlen palesztinéi orvos sem tar lált döglött palklátnyt, holott a 'pestist a fer­tőzött patkány vagy bolha terjeszti. Gúnyos mosollyal fogadták Heiser idevonatkozó ér­deklődésiét. — Hol halt meg aiz első ember? — kér­dezte Heiser. Megmutatták neki. Az amerikai orvos ke­zébe vett egy kalapácsot és kopogtatni kezd­te a fal’at. Az ágy felelt egyszerire réped'lst vett észre. Felbontották a falat. Mögötte üreg volt, amelybeni döglött patkáiny feküdt. A bolha, amely a patkány fertőzött -véréhez közvetí­tette, a repedésen át került a szobába. Felmentek az emeletre, ahol a más-odik ember halt meg pestisben. Heiser a meny- ínyczetre pillantott és a pale szűnni egészség- ügyi tisztviselőhöz fordult: — Küldjön fel valakit a padlásra, oil is döglött patkányt Ifog találni. Az ágy felelt, a mennyezetre mulatott Hel­sen. A palesztinná orvos elsápadt és el kiál­totta magát: — Idenézzen! Valósággal beborították a bolháik, amelyek mint kis fekete ponloik mozogtak egész ru­háján és testén. Heiser üvegben azonnal la­boratóriumba küldte az állatokat. Kiderült róluk, hogy ártatlan kutyabolhák. A sör-s különös játéka, hogy az egészségügyi tiszt­viselő aznap este magas lázzal megbetege­dett. De a baj nem pestis volt. Régi malá­riája ujult ki. Heiser Jakfában döglött patkányok ezreit találta. Legtöbb egy nagy terményketeskedés 'pincéjében volt, amely Indiából, Rangoonból importált rizst. Ez a város a világ egyik pestis-központja. Minthogy a hajók a fertő­zött vidékről érkeztek, pestises patkányok és bolhák voltak a rakományban. A Palesztinái pestis-járvány végétért abban a percben, mikor beszüntették az indiai 'izs- importot és lebontották a fertőzött házakat. Heiser mestermunkát 'végzett. Ara fűzve 165 lej, kötve 252 lej. Kapható minden kön y vke reske désben.

Next

/
Thumbnails
Contents