Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-03 / 279. szám
ARA 3 Szerkcsztőnég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. 6zám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókki adók iva pal és könyvosztily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. L-\ III. ÉVFOLYAM, 2 7 9. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS PÉNTEK Előfizetek árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éventa 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba cssik a portókülönbözeftrél több,, CLUJ»KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 3. Eiőre-törés A kisebbségi jogvédelem föléledését és szélhuLáinzásái! ismertető nemes kalandunk során most egy szomszédos népcsoport szerencsés eredményesnél pihenő elünk meg- Jól esik nagyot fléllegz élnünk. Az illető kisebbség országában általános választásra készülnek és a kormány a kisebbség javarészéi; képviselő vezérléttel választási egyezményt kötött, miután előbb igen fontos kívánalmait sürgősen teljesítette és a körülményesebb eljárást kívánó föltételekre megfelelő biztosi tékát adott. Az egyezmény némi meglepetést okozott, mert az országos vezér előbb népe önálló lajstrommal való küzdelméért kardoskodott és csak azután változtatta mieg álláspontját és nyerte meg ennek népe tölihségét, mikor a szélső jobboldalra került népszárny az együttműködési megtagadta és önálló választási harcba való bcesátkozást határozott el. A többség kebelében az a létei győzött; foniosabb, hogy egy választási egyezménnyel népi eredményt érjünk el, mintsem önálló lajstrommal a népi érdek gyors és kézzel fog ható lehetőségeit vereségbe döntsük. Bizonyára tisztelendő álláspont s úgy látszik hasznos álláspont. Okcs nép helyezkedett reá- Mindez bennünket nem érdekel. Annál is inkább, mert más helyzetben, más bölcsességünk van, mely éppen úgy tisztelendő. Minkéi a testvér kisebbségnek jutott jelentékeny „eredmények“ érdekelnek. A többség vezérlapjában, amely ennek a kisebbségnek a szellemi székhelyén jelenik meg: a lap főszerkesztője — az elmúlt törvényhozási évadban maga & képviselő — egy ragyogó cikkben megállapítja, hogy már azért is megkötötték a választási egyezményt, merg a kiszélesített alapon keletkezeit kormány számos jel szerint a legmagasabb alkotmányos tényező szívügye, már pedig a cikkíró kisebbségi népe határtalanul bízik az Uralkodó államférfiu le kétségében, a kormány rendet és a 1 ekhité! yt biztosító jellegében és iaz anyanemzet iránt való szellemi és gazdasági hajlandó- $ ágában A lap kitűnő szerkesztője nem részletezi a választási egyezménnyel megszerzett összes vívmányokat, egy részük azonban felsorolja: a népi helység és utca nevek használati jogát, az anyanyelv jogát a nyilvános falragaszokon, a közigazgatási életben szenvedett erőszkos tények jóvátételét, az ország keleti határszélén terjedő isj területen 140 elvett iskolaépület visszaadását, itt és -ai bükkfák tartományában 20 egynéhány uj felekezeti népiskola felállításának a jogát, a szövetkezetek kárpótlását a mezőgazdasági adósságok csökkentése során szenvedett veszteségekért, stb. A kisebbcég középpontjában népgyülés magyiarázl'a meg a történteket és a megye veit kisebbségi képviselője behatóan fejtegette: mit mí'iétrt kellett cselekedni. Fejtegetéseiből kiviláglott, hogy a választási egyezmény csak azután jöhetett létre, miután az. ipari törvény kapcsán hosszú harcok után tíaponcisko'ákban és szakiskolákban az anyanyelv érvényét megvéd lék. Most a többi közt újra engedélyezték a kisebbségi zászló használatát és jóváteszik a nyelvvizsgák, vajaim int nyugdíjazás során elkövetett jogtalanságokat. Mindezt megerősítene az országos vezér és a népéhez intézed kiáltványában még azt is megemlíti, hogy ia nemzeti munkavédelem veszélyét elhárították, az állami tanintézetekben a kisebbség gyermekei részére biztosították az anyanyelven való oktatást és más egyéb engedményekét, amelyről későbben lesz szó. Mindezt örömmel és irigység nélkül vesz- sziik tudopiásuh Meggyőződésünk, hogy Németország Angliától és Franciaországtól vár kezdeményezést <n további Újabb izga'om egy állítólagos német követelés körül Londcni lapok szerint Németország a belga Kongoi és a portaged Angolát is kívánja. « Berlinből felháborodással utasítják vissza az állítást Edesi vieie iia&ilasídló Kyslaíkoznl arról, alcar-e ©iaszöffssággal is áárgyalgai Anglia A londoni értekezlet körül, a kiadott jelentés áll nagy általánosságban tartott kijelentései ellenére, még mindig teljes bizonytalanság uralkodik. Nem lehet megállapítani, hogy Anglia és Francia- ország elfogadtak-e valamit a németek követeléseiből, vagy visszautasították azokat. Németországi sajtóhangokból ítélve, úgy látszik, hogy Berlinben is bizonytalanság uralkodik még a kérdés megítélésében. A folytan ismétlődő sajtó- 1 indiszkréciókról, melyek közül egyik- másik vezető kormány férfiakhoz közelálló lapokban jelenik meg, szintén nem lehet tudni, hogy mennyiben szolgálják a külpolitikai manőverek céljait és menynyiben felelnek meg a valóságnak. A legújabb ilyen sajtó-indiszkréció szerint a német követelések nemcsak az angol és francia mandátum alatt álló volt német gyarmatok visszaadására vonatkoznak, hanem a belga Kongóra és a portugál kézben levő Angolára is. Mindkét gyarmatra már a háboruelőtti Németország igényt formált s akkor nagy összeget is kínált fel érettük Belgiumnak és Portugáliáinak. Belgium visszautasilotla az ajánlatot, Portugália azonban mutatott vlccmelyes hajlandóságot az üzletre, mely azonban a Portugáliában akkor döntő befolyású Anglia ellenállása miatt szóba sem kerülhetett. De a világháborút megelőző nemzetközi feszültség előidézésében szerepe volt a Kongóra és Angolára vonatkozó német igényeknek is. A két gyarmat nevének újabb beledobása a nemzetközi vitákba most is inkább súlyosbítja, mint enyhíti a külpolitikai feszültséget. Nagy kérdés, tehát, hogy valóban német követelésekről van-e ezzel kapcsolatban szó, vagy újabb külpolitikai manőverről a nagyközönség előtt láthatatlanul tojábbfolyó harcban. Kongo és Angola nevét nagy angol lapok dobták be a vitába. Viszont ugyancsak egyik vezető német lap, a „Berliner Börsenzcitung“, melyet újabban a német vezérkar szócsövének tekintenek, éleshangu cikkben utasítja vissza az állítást, hogy Németország igényt formálna Kongóra és Angolára. S a visszautanitásra jellemző, hogy a hirt közreadó angol lapok között elsősorban a „Daily Telegraphed említi, amely viszont közismerten a londoni külügyminisztériumhoz áll közel. A Kongóra vonatkozó hir természetesen nagy izgalmat kelt Belgiumban, ahol az ériékes gyarmat elvesztésének lehetőségét is a legnagyobb határozottsággal utasítják vissza. Német részről különben továbbra is hűvös tartózkodással kezelik a francia-angol miniszterek értekezletének kérdését. A Havas-ügynékség jelentése szerint illetékes berlini körökben az a vélemény, hogy Németország most már semmiféle kezdeményezést nem fog tenni. Német vezetökörök szerint ugyanis ez a kezdeményezés mostan az angolok és franciák dolga. Valamennyire világos képet a londoni tanácskozásokkal kapcsolatban felvetődött kérdésekről csak az angol és francia parlamentekben várható viták nyomán fogunk kapni. A londoni alsóházban tegnap Henderson munkáspárti képviselő kérdést intézett Eden kühiagrini-zferhez. hogy folynalc-e tárgyalása á^ingiia és Olaszország közűit. Eden ki- térőleg válaszolt. „Erről most nem nyilat- kozhatom“ —mondta. ,,Szándékozi.k-e az angol kormány egyáltalán tárgyalásokat folytatni Olaszországgal— érdeklődött tovább Henderson. „Nem mehetek túl előbbi kijelentésemen“ — válaszolt újra Eden. Olasz részről különben szintén nem nagyon igyekeznek Izedveskedni Anglia felé. A római „Popolo ddtr.Ua“, Mussolini lapja tegnapi vezércikkében, melynek némelyek szerint maga Mussolini a szerzője, azt írja, hogy Kina öngyilkosságot követ el, ha továbbra is bízik a hatalmak segélynyújtásában és nem fordul békéért Japánhoz, melynek feltételei talán nem is olyan súlyosak, mint azt hiszik. Egy dolog azonban bizonyos — állapit ja meg a ,,Popolo dd talia“ — s ez az, hogy Ja\pún most meg fogja változtatni Ke- let-Ázsia térképét ‘s akik mást reméltek, nagyon elszámitották magukat. Ez az utóbbi célzás félreérthetetlenül Anglia ellen irányul első sorban. Anglia és m Sanghajt japán katonai ellenőrzés LONDON, december 2. Az failsóhiá:z 'tegnapii üilésón Day munkáspárti! képviselő megkérdezi« Eden íkülügy- miünliszitenf, hány angol alattvalót tartamaik a spanyol memze'ti hatóságok. Eden (külügy- mmnsiZ'Jer iki;jelentetne, hogy a spanyol nemzetiek szab adom engedtek münden angol alattvalót, akii •» polgárháború folyamán1 fogságukba került. Daynek második kérdésére kijelentenie, hogy egyetlen olyan panasz sem érkezett, amely szennát a inemze- tiiejk elpusz tiltották volna a spanyolországi angol alattit]valók vagyonát. Ezután Hemdenson intézett kérdésit Edéim külügyminiszterhez Sanghaj japán katonai' elelmörzés alá vétele ügyében. Edao. válaszában hangoztatta, hogy a; japán miimiisz- Herel/nök ilyen értelmű nyilatkozatából nem szabad messzemenő következtetések el: levőmmé, Az angol! kormány, <ae amerikai és a francia kormánnyal főiytatot tanácslkoizás után — mondotta — figyel mezitellle Ja»- pánif, hogy a foiiwaái tengeri vámnál szintén érdekelt s mint ilyen, elvárja, hogy megennek az uj kormánypolitikának, amely egyelőre bizonyos elkülönített és korlátozott irányban halad és érvényesül, a dolog természete szerint a többi kisebbség is hasznát fogja látnj az egyenlő jog és elbánás kényszere miatt, igenis, annál inkább, mert az általános európai szellem is közbelép, amely most egymáshoz közelíteni törekszik a London-—párisi és Berlin—római tengelyeket, a középeurópai és főleg Dunavölgyi rendezést, benne pedig a kisebbségi jogvédelem végleges megoldásának szükségét hozzáfűzve a többi főbenjáró kérdéshez. Még csak a teljesség érdekében jegyezzük meg, 'amit eddig elfelejtettünk megem’ileni, hogy a cikkünkben nicgéneketl kisebbség természetesen a német kisebbség, amely választási egyezményt kötött a Taiarescu- k ormánnyal, kéf eddigi német mandátum feláldozásával, (továbbá a l*p, melyről szó van; a nagyszebeni Tageblatt s a vezércikk író a jeles Píattner, a szónokló képviselő pedig, aikî Wolff Helmut dr. tartományi és Fabritíus országos vezért megelőzte felszólalásában a nagyszebeni népgyiilésen, Herzog Ottó dr. volt. Természetesen a mérlege ’kérdezzék minden erre vonatkozó Intézkedés meghozatala előlit. GYORS JAPÁN ELŐNYOMULÁS SANGHAJ, december 2. A Nanking és Llhu városok ellen nyomuló japán haderő fokozatosan közeledik célja felé. Hir szerint a japánok egyik hadoszlopa már elérte a Nankinglól 70 kilométerre fekvő Tam- gyang várost, egy másik hadoszlop pedig áHUólag már benyomul; az Uhutól 55 kilométerre fekvő Llyíüngba. lésnél vessük latba, hogy a kormány kezde inényezte a választási egyezményt és ilyennel az ukránokat is kitüntette. Szóval nem vas elv, hanem csak átmeneti érdek játszóit szerepet és külpolitikai, főleg Titulescn ellenes irány is megszólalt és nem ok nélkül történt az állítólag németbarát minis? tér áthelyezése a bdügy étére és annak •' kétségtelenül német gazdasági barátsági,} törekvő első kereskedelemügyi miniszter nek visszahívása, aki az irányított és aula ehi'ás áramlatok miatt elkerülhetetlen uj rendszer alapját megvetette.
