Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-19 / 293. szám

M

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929

iURA 5

Szerkesztőség és kia><fóh'i"vs tal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélc'm: Cluj, postafiók 80. Fiókki adóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon: 11—99. írsHaESHEnMEaE.sESjESKEssjEasESEíaEEan

LVIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM.

H©nfé§ előtí

Nagy események küszöbén állunk. Az idő úgy latszik történelmi. Dübörög és aggaszt- Szinte halljuk, hogy a jelentős jövő számára miiként kezdik a kaput kitárni. Kulcsot megfordítottak a zárban, talán a különös hang, ©mit hallunk vagy káprázunk — félig ébrenlét, félig az elmerengés ködében élünk talán már a kenetlen sarkok cslkordulása, mikor a szárnyakat kissé szertetolják. Vájjon szélesen tárják föl a bejáratot, minden akadály és gátlás nélkül bemenetelhetnek-e asz ©Ivek és hordozóik: a szavazó emberek, amint azt a hatalom ünnepélyesen, belföld és külföld előtt1 ígéri? Az időjárás sajnos, kedvezőtlen; hiányzik ugyan a regényes teli választások hógörgetege, szélviharai, farkias- ordító hidege, amely esetlég leküzdhetetlen akadály az alkotmányos jegök gyakorlásában, de nem kevésbé gátló és veszedelmes, ami v-ain; az enyhe, de vigasztalhatatlan csővel telített időjárás, amelynek gálád hűvössége a csontokig, a nyirok-edényekig, a mirigyekig hatol és alattomos betegségek kórokozóit gyilkos tevékenységre hajtogatja. Tengerig érő sár akadályozza majd a fali vük, fölJzgatott tömegeit;, hogy az esetleg többszörösen tűz kilométeres távolságra kijelölt sza- v»zóhelységekre fárad ja nak. M üld ez előrelátható volt. mikor tudatosain te-a1© odázták el a választást, akár 1933-ban. Ezért fagyos és kesernyés a hangulat, nem tagadható, hogy a leikesüitlség is táboríüzhöz, nem pedig belső meleghez hasonlít. A természet- í'arni értelemben vett légköri viszonyok fokozzák a városokban is a benső rossz érzést: csaik módjával váltottak szíavazóigazolvá- nyokat. Óriás* feladat és felelősségvállalást követelünk, akik otthon kényelmeseu gubbaszthatunk, a községek embereitől, hogy helyettünk is valljanak — íme ismét egy bizonyíték, hogy munka, háború, politika terhei főleg 3 népre súlyosodnak — bár azok régi tapasztalat szerint inkább szivükön hordják az alkotmányos kötelességeket, mint a városi emberek. Pedig az utolsó ©rákiban érthető, ha minden párt és érthető, ha a pártokon feiülálfó sajtómunkás is lelkesülten biztat im'lndenkit — a fajához, nyelvéhez, vitognézt etéhez, elveihez, vagy kom- prönifesziumáiihoz közét álló „testvéreket“, hogy csak rajta! tüzes elhatározással, törhetetlen akarattal, törvényes és szabálytalan, természeti és emberi akadályokat leküzdve járuljanak az urnákhoz, mert kitudja, hátha valóban, viszonylag szabad választás esetén, csakugyan egy két szavazaton fog múlni valamely nagy érdekünk győzelme, például a kisebbségi pártokon bőiül az okvetlen szükséges 2 százalékos arány elérése, amelynek országos viszonylatban való fölfokozása képviselet megszerzésének bizonytalanságán 5ul e képviselet számbeli megerősödését e redményezheli örvendetesen.

Két forró sóvárgás izgat bennünket ebben a sorsszerű pillanatban. Az első, hogy egészség és életveszeáelem nélkül járhassanak a magyarság minden árnyalatú választói lelkes akarat és önelhatározás parancsából a szavazó gócokba, mert minden veszteség mesterséges lenne, külön fájdalomra méltó ilyen alkar ómmal, a másik, hogy hatalmi akadiá- íyek ne fordítsák visszafelé útjáról embereinket és szabadon adhassák le szavazataikat Szabályszerű eredmény hasznával. Mert egyéb most már hiábavaló lenne. Például biztatás vagy fenyegetés. És az utolsó órákban csak felültetesség, vagy elbizakodottság lenne, ha bármilyen jóslatba bocsátkoznánk. Még a felelőtlen és a játékos jóslás számára sincs most könnyed hangulat. Minden borús, fcszü’í. A helyzet egész bizonytalan és ismeretlen. A lelkiség tétova, a szellem Ingadozó^

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GR.OIS LÁSZLÓ

VASÁRNAP

■SMEKnaBamgBfflgmamCTmac«

i«6 í©

Előfizetéíi árak: havonta 70, negyedévre 2io) félévre 420> évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioi félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portók ülör.bözcotel több.

CLUJ-ICOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 19.

I mám

iíriiiltel nemos iiililiiiiiiiilcr prágai tanácskozásán

Hivatalos jelentés a francia-csehszlovák megbeszélésekről. — Amerika újabb tiltakozó jegyzéket helyez kilátásba Japánnal szemben. - Angol nyugtalanság a délkinai

japán tervek miatt

Rohamosan erősödik a lapén

mozgalom Amerikában és Angiiéban

Délből francia külügyminiszter ma befejezi külpolitikai körútját 'és még a nap folyamán visszaindul Prágából Parisba. A prágai tárgyalások körül megjelent francia és csehszlovák sajtó-kommentárokból kétségtelennek látszik, hogy a kisebbségi kérdés fontos részét képezte Dclbos külügyminiszter és a csehszlovák vezető államférjmk között lefolyt megbeszélésnek. A megbeszélésről kiadott hivatalos jelentés azonban kerüli ennek a kérdésnek megemlítését, minden bizonnyal azért, hogy a francia rábeszélő törekvés ne látszódjék Prágára gyakorolt nyomásnak. A tegnap este megjelent hivatalos közlemény szerint a tárgyalások során megvizsgálták a francia—csehszlovák vis'zony minden vonatkozását. Minden tárgyalás alá került kérdésben teljes nézetazonsságot állapitoltak meg, különösen ami a két államnak a Nép- szövetséggel szembeni magatartását illeti. A közlemény megállapítja, hogy a népek biztonsága és az európai béke csupán általános együttműködéssel valósítható meg. A kél kormány készséggel fogad minden közeledést a szomszéd-államok áéSzéröl. Franciaország és Csehszlovákia képviselői ,<7 legnagyobb örömmel állapították meg a kiSantant szolidaritását és azt a törekvést, mellyel a szomszéd államokkal való békés légkör megteremtésén fáradozik. Megállapítja a közlemény, hogy a francia és csehszlovák kapcsolatok különösen tevékenyek és szívélyesek. 1 tárgyalások eredményeképpen a közeljövőben kiszélesítik a két ország közötti áruosereforga\!\mat.

A hivatalos 'közlésnek szürkén megfogalmazott általánosságaiból csak a Népszövetséghez való ragaszkodás közössége és annak a törekvésnek hangoztatása emelkedik ki, mely békés légkört akar teremteni a kisan- taant államok és a szomszédos államok között. Egy alább közölt prágai cáfolat azonban bevallja, hogy a kisebbségi kérdés is milyen fontos szerepeket játszott a megbeszéléseken. A cáfolat szerint Hodzsa miniszter- elnök egyes párisi lapokban megjelent hírekkel ellentétben nem nyújtott át ugyan emlékiratot erre vonatkozóan Belbos külügyminiszternek, s így nem is kérte őt, hogy ezt az emlékiratot Londonba juttassa. Ellenben, a cáfolat szerint, szóbeli közlés történt csehszlovák részről ebben az értelemben.

A szélsőkeleti válságban az Egyesült Államok kormánya nem változtat erélyes állás- foglalásán. Roosevelt elnöknek a japán császárhoz intézett tiltakozó levelére még nem érkezett válasz, aminek kétségtelenül szerepe lehet abban, hogy Hull külügyi államtitkár sem nyilatkozik egyelőre a japán kormány magyarázó és bocsánat kérő válaszénak elfogadhatóságáról vagy elfogadhatatlanságáról. Ellenben utasította a washingtoni kormány Green tokiói nagykövetet, hogy közölje a ja\pán kormánnyal Amerikának mind erősebbé váló feltevését, mely szerint a ,,Pa- nay“ elleni támadásban tévedésnek semmi- esetre sem tehetett szerepe. Ha a helyszínén lefolytatandó amerikai vizsgálat ugyanezt állapítaná rneg> akkor az Egysiift Államok újabb elégtételt kérő jegyzékkel fog Tokióhoz fordulni.

Közben az amerikai 'és angol közvélemény

állásfoglalása Japánnal szemben mind élesebbé válik. Amerikában a japán áruk elleni bojkott ^mozgalom már majdnem országosnak tekinthető. A mozgalom fontosságúra jellemző, hogy Green, az amerikai szakszervezetek országos elnöke szintén felszólította a munkásságot a japán áruk teljes bojkottálására. Neivyorki lapok az irgalmat azzal is fokozzák, hogy az Egyesült Államok nankingi követségének japán katonaság által történt elfoglalásáról adnak hvnt. Londonban tegnap szintén nagy tüntetések voltak a japúnellenes bojkott érdekében. A főútvonalakon nagy női csoport vonult fel bojkottot kívánó táblákkal. Az angol népszövetségi unió igazgató bizottsága szintén határozatot fogadott el a bojkott mielőbbi megkezdése érdekében.

Angol hivatalos körökben különösen a Dét~ kina ellen - tervezett újabb japán támadás kelt nyugtalanságot. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy a japán csapatok nem hatolnak sokkal mélyebbre Nankingnól, mert e:t veszélyesnek tartják. Ellenben kiterjesztik támadásaikat cr: egész délkinai tengerpartra. Kanton megtámadása, minden jel szerint, küszöb előtt áll. Kanton pedig közvetlenül az angol kézben levő Honkong erősített kikötőváros mögött fekszik. Londonba érkezett jelentés szerint az angol hatóságok megtettek minden intézkedést Honkong védelmére is.

Lengyel részről hivatalosan cáfolják a hirt, hogy a varsói kormány a Népszövetségből v'ctló kilépés gondolatával foglalkoznék. A Parisból világgá röpített hír valószínűleg kisérleli léggömb volt, mely hivatalos cáfolatot akctrt kikényszeríteni Varsó részéről.

BIHZKa23&9X£S2

Nem tudjuk, megközelitően sem, hogyan fog műszakilag lebonyolcdni a választás és mennyiben öltenek festet a hivatalos Ígéretek, tervek és elhatározások.. A szenvedélyek vakítottak. Az elvek és szenvedélyek olyan zűrzavara csapott össze előzőleg, hogy a semleges mérlegelő sem akár valószínűségi számításokat végezni. Most igazán lehetséges minden, bár csak úgy valószínű: csak alaki döntés lehet, de az igazi küzdelem januárban indul. A prémiumos rendszer léte, vagyos 1926 óta mindem kormányzásban egymásután győzött az úgynevezett Musso- lini-szakJasz, a 40 százalékkal járó ^hozomány“ alapján, viszont Vaida Sándor utolsó választása 1932-beu majdnem álul maradt a 40 százalékon. Viszont, egyem kivéve, n£m volt kormány, amely négy évig hirta. Az a körülmény, hogy a kormánypárt most választási egyezményt kötött Ioirgácikkal, Vai- dáékkal, néhány, a nem gyűlöletes kisebbséggel és a kivételes eszközök birtokában van, könnyen biztosíthatja neki a 40 százalékon fölé nyúló arányt az időközi és a községi válászások minden ellenkező jelzésével szemben. Viszont Maniuék elszántságav

választási és megnemtámadási egyezményei, szintén nagy súllyal esnek a lehetőségek mérlegébe és megtörténhetik egyszer a történelmi» megemhereiése s amiként kétszer a háború előtt, kisebbségben marad a kormány. De mindez fölös erőlködés és céltalan játék, kinek volna kedve hozzá? Az összekuszált és bizonytalan politikai helyzet, a népié lek, a kor és időjárás tényezőinek egyensulytaton helyzetében?

A komoly állampolgár, legyen bármily nemzetiségű, világszemléleti, pártáHásu, mind e választó vonatokon túl, az ország és világ fölött gomolygó rettentő felhők láttára csak egy érzelmes, talán férfi alton és gyakorlati érféknélkül való óhajtással telik meg végül aa utolsó percben. Simám, valódi, nagy, erkölcsi és fizikai veszteség nélkül érjenek végett ezek a választások, mint az elhárított keserű pohár, hogy a hamisít a tton népakarat érvényesüljön, az állam és társadalmi rend megszokott irányai ne zuhanjanak veszedelembe, mert nem kisnépek feladata az uj történelmi alakulást vegreliajta- j ni, hogy a választások után a politikai küz- I delem és az államépités zavartalanul indulI jón meg végre-val:hóra, mindez pedig a 1 nép és a legmagasabb alkotmányos tényező összhangjában csendüljön össze és a.meny- nyiben ez a választás esetleg nem oldja meg ,.a történeti parlament“ kérdését, a további harcok és küzdelmek az állam, a társadalom, a lélek, a szellem különösebb válsága nélkül bontakozzék tovább. A harc az élet lenne, non» szabad félni tőle, de nem vágyódhatunk a halál egyik harsány inasára: meghiasonlásra. Ki tudja, kivülfől milyen megpróbáltatás leselkedik Európa legtöbb népére és legtöbb államára! Minek egy föl építésben levő uj állam gondját szaporítani belső válsággal, amit csak mesterkélten vonszolhatnak elé. Elvégre a nemzetközi szerző dések és az alkotmány köré rakott életerős és valóságos törvények minden jó elv és minden igazlelkü politikus számára, minden nemzetiség és minden társadalmi ősz tály részére odafcinálják a becsületes elvi harcok lehetőségét és a szabályszerű érvényesülés módjait. Néni kell egyéb, mint egy kis szabadságérzet, némi kölcsönösség a becsületben, jeges* ménys ég, emberszeretet. Kevés,, de minden!