Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-17 / 291. szám

a

Szerkesztőség és k i ftd ó {} i vfl ta 1; Ciu ], Calea Motíior 4, szám. — Telefonszám: n—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fióldviixióhivatal és könyvosztily: P. Unici 9. Telefon: 11—99,

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente

ALAPÍTOTTA BÄRTE A MIKLÓS 840 lej. - M'.-gyarországra: negyedévre io_ félévre 20, évente 43

Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbőzeotél többi,

ÉVFOLYAM, 291. SZÁM. PÉNTEK CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 17.

mm is maüonh aKarafa

Rohamosan közeledünk december 20-hoz, ■amikor a „történelmi választások“ megkezdődnek és 500 lej pénzbüntetés terhe alatt a választóknak az urnához kell járulnia, mentői inkább közeledik ez a válságos határnap, anmál feszültebb lesz a levegő és annál ingerültebbek az idegek. Ez érthető, mivel természetes. Az egyedül1 való ember a saját önkéntelen füzét és ingereit a rna- giíinybatn éli át és e határon béliül véget ér, szinte láthaita'illam, a folyamat A tömeg ember azonban egymást súrolva, egymás tiizé tői lassan magasra forr és a szenvedélyeit hangosan, tevékenyen, indulatosan, olykor törvényes rendbe ütközve vezeti le. Már egy hét sir.es a választásokig és ezért senki- sem esodáfikcízhatiik, ha ennyire politizáló területen, ,a pártok ennyire kifent gyűlölködésében, a nagy, sőt veszedelmes jelszavak részegségében, itt ott pillanatnyira felborulják a szabályt, a rendet, az élet és a vagyon biztosított .nyugalmát. Mláir elkönyveltünk nehány sajnálatos halálesetet, hallottunk véres verekedéseik sorozatáról, a mi külön kisebbségi életünk változatos választási ikajlandjüíit, mint a körzeteit év nívón a- 'ak esetleg kedvezőiben kijelölése, igazoló jegyek hiányossága és talán nehezített megszerzése, gyűlés föloszlat ás és képviselőjelölt .rövid ideig való lelartóztaláís’a, elég szóval? illethetünk. 'Ezt ltulságcslan Mme'6re szív ni“ nem szükséges és hasztalan; csak ne következzenek még bántóbb és törvénytelenebb jelenségek, ne faj aljon el az izgatott hangulat veszedelmes mértékben, mondjuk mértani haladvány szerint az elkövetkező napokban. Mi távol vagyunk a kállaii októl, Nekü nk csak. a hajós ágo k kall van dolgunk és itt fordítóik szabály a terunléisze- fes: az idő előrehaladásával egyre higgadtabbaknak és megértőiknek illik lennünk.

Mindenesetre érdekes ülne igény most is, mint választások alkalmából általában, hogy a román pártok használják és használhatják a magyar röpivék és falragaszok eszközét, amely a szokványos napokon szájén okra legalább nem egészen vitathatatlan. Azt ma meni állít hatjuk párhuzamba, hogy a rajtunk ki viii szervezett pártok magyar szónoklatokat is használnak, ami igen örvendetes, amikor ezeket románok mondják el. mert síajncs, magyarok is tehetik, hiszen partoik a dolog terpicsşele szerint él- rek a íéjtokha'á&zás módszerével. Csakhogy ilyenkor fölvethetjük a kérdést, ha jó a magyar támogatás, mért neip kínálnak fel nekünk választási egyezményeket, vagy miért riasztanak el fenyegető módon is, kegy „belekotyogjunk a román családi há- heniskodásba**? Vagy miért minősülik máskor erénynek, hogy a magyarság semlegesen a miaga kiifen útját1 járja? Érdekes ebből a szempontból a kormánypárt ma. gyárnyeílvii fölsrá’nása, amely nemzeti és párti hiíehagyástra csábit, azon a ebnen, kegy a történelmi pártok nem értik meg a magyar tömegeket, de igen js 3 munkavédelem vitézei. Ez is mind megengedett eszköz. Nem is kell kiülömiskép megütöd nr rajt». Roosevelt szerint a béke is álarcos bálra jár. Legnagyobb részt hatástalan az Eyes mi; ab} választások idején nem a magyarság egyenes útját járj», hanem görbe ösvényekre tér ki, az úgy is már eleve és határozottan elszánta magái erre, nincs szüksége, hogy a román pártok oldaláról szóit magyarnyelvű nyomtatványokkal még öszítükéljék a közösség és egység félrelép telére.

u Ismételjük., hggjr mindez -— a szenvedéEnyhüli a feszültség

az ^ng®l-§zá$z hatalmak és Japán kőzöH

A tokiói kormány bocsánatkérő jegyzéket iüidőit Londonba és Washingtonba.

Az angol válaszjegyzék újabb követeléseket tartalmaz, de békülékeny hangú. «* Amerika válaszjegyzékének tartalma még ismeretlen

Dsíbos külügymimszteregy Mussolini és Szîoţitdinovîcs

szóbeli egyezmény híréi vilié állítólag Prágába

1 rA Japán által megtámadott angol és ameri- I kai hadihajók ügyében keletkezett válság I néég mindig nem tart a megoldásnál, de lát- É hatókig enyhülőben van. A tokiói kormány

I

“ hivatalos jegyzék utján eljuttatta a történtekért sajnálkozását és bocsánatkérését Washingtonba és Londonba. A londoni (Akóház legnagyobb ellenzéki pártja vezérének, Attlee őrnagynak a kérésére Eden külügyminiszter fel is olvasta a tokiói kormány jegyzékét, melyben az angol hajók bombázása miatt bocsánatot kór. A jegyzék közli, hogy a japán kormány minden intézkedést' megtett hasonló esetek elkerülésére és gondoskodni fog arról, hogy a támadásért a bűnösök megkapják büntetésüket. Eden azonban egyelőre hallgatott arról, hogy megfelelő elégtételadásnak tekintve a japán kormány jegyzékét. Csak annyit jelentett ki, hogy a londoni kormány még a nap folyamán válaszol a jegyzékre. Az angol válasz jegyzék tehát tegnap elment Tokióba. Valószínűnek látszik, hogy ezzel egyidejűleg elment a washingtoni kormány válasz jegyzéke is, mert a két hatalom teljes egységben vonul fel Tokióval szemben a legújabb incidensek óta.

A késő esti órákban sajtójelentések közölték a londoni kormány válaszjegyzékének tartalmát is. A jegyzék megelégedéssel veszi tudomásul a tokiói kormány bocsánat kérését és ígéretét hasonló esetek megismétlődésének megakadályozására, valamint a kártérítésre vonatkozólag. Újra felsorolja azonban a támadás részleteit és emlékeztet a Nanking előtt működő japán légierő parancsnokának,

I

lfarlkoto ezredesnek kijelentésére, hogy az angol és amerikai hajók elleni támadás tévedés volt ugyan, de a japán repülök valóban parancsot kaptak, hogy a Jangcse folgon haladó minden hajót támadjanak meg, s ez a parancs érvényes martad, minden tiltakozás

I ellenére, tovább is. Kifogásolja ezenkívül a válasz jegyzék, hogy a tokiói kormány jegyzékében nem esik szó a Nanking körül megtámadott angol kereskedelmi hajókról. Ez a támadás szintén megengedhetetlen sérelmet jelent Anglia részére. A londoni kormány ezért biztosítékot kért a japán kormánytól a kereskedelmi hajók ölteni támadások megakadályozásába] kapcsolatban is. A jegyzék még felsorolja a háború megkezdése óta Angináit ért sérelmeket és azt a reményét fejezi ki, hogy a tokiói kormány feltétlenül megteszi a ’Szükségeseket a sérelmek ismétlődésé5 tyek fokozódó lép es őzeiének az eredménye I — tömegeink «agyrészét nem érinti: ez önmagába fordul vissza, csak a testvéri oldalhoz támaszkodik szorosan és félre téve minden egyéb elgondolást, elvet, világnézleÜ árnyalatot, érzékenységet, sérelmet, birétla- tot, megy azokután hunyt szemmel, akik már régóta nz élen menetelnek és abban »z irányban meg utón, amely 18 éven ke. 1 fesztül létrejött és kiszétesedetf. igen, g yjb

nek megakadályozásába.

Az angol jegyzék tehát nem tartalmaz elfogadhatatlannak látszó követeléseket Japánnal szemben. Miután a bocsánat kér és már megtörtént, valószínűnek látszik, hogy a tokiói kormány Anglia további követelésével szemben is meg fogja Halál!,ni a megoldás útját. Most az a kérdés, hogy az amerikai jegy- zéJc szintén ilyen, aránylag könnyű lehetőségeket hagy a megoldásra. Az Egyesült Államokat, melynek egy kisebb hadihajóját el is süllyesztették a japánok, ezúttal ugyanis súlyosabb sérelem áite, mint Angliát, japán részről azonban mindent megtesznek Washington kiengesztelésére. Tegnap például többszáz japán leányból és asszonyból álló küldöttség jelent meg a tokiói amerikai nagy- követségen és sajnálkozását fejezte ki 0 történtek miatt és Tokióban ugyanakkor gyűjtést indítottak, melynek eredményéből a ,,Panaif‘-lioz hasonló ágyunaszádot akarnak vásárolni az Egyesült Államok számára. — Washington egyelőre meglehetősen szófukar a japán közeledéssel szemben. Valószínűnek látszik, hogy végleges állásfoglalás előtt választ vár Roosepelirtek a Mikádóhoz intézett levelére, mely a japán uralkodótól kíván állítólag biztosítékot hasonló esetek megakadályozására. A helyzet feszültségére jellemző, hogy Washingtonban kétszáz parlamenti tag aláírásával tegnap indítványt nyújtottak be, hogy az Egyesült Államok hadizenetét ezután mindég népszavazás előzze meg Hull külügyi államtitkár tiltakozott az indítvány ellen, mely minthogy aikotmánymódositó jellegű, csak a parlament kétharmad szótöbbségével fogadható el, amit előreláthatólag nem tudnak összehozni az indítvány aláírói.

D&lbos francig külügyminiszter, aki tegnap délelőtt erezett Prágába, megkezdte tárgyalásait a csehszlovák vezető körökkel Tulajdonképpeni vitás kérdések Franciaország és Csehszlovákia között nincsenek. A francia külügyminiszter azonban minden jel szerint bizonyos kívánságokat hoz magával a londoni francia—angol minis-ierközl értekezletről', melyek a kisebbségi kérdésre vonatkoznak. Elsősorban a csehszlovákiai német kisebbség helyzetére vonatkozhatnak ezek a kívánságok, de kétségtelenül kihatásún] lehetnek a Puna-iád éki többi kisebbségi kérdésére is. Krofta csehszlovák külügyminiszter .alighanem szintén ezekkel a tárgyalásokkal kap1 csapatban tartotta szükségesnek megtenni kö......

lasztássa] egy üt!.iá réi akadályozásokat, fogásokat, szabálytalanságokat, fondorlatokat — miután a nagy szenvedélyektől távol vagyunk — nyugodtan eilfelejthetjük, csak ne suljtsaoaP.c, sokkal súlyosabb lehetőségek A fődolog, hogy a választások napján bármily fáradság és áldozat árán a magyarság élhessen alkotmányos1 jogaival és> országos viszonylatban az eddig általános négy-öt

—százalékos eredgyényt elérje, hamár a megVelkezd kijelentéseit:

— Azok a megbeszélések, amelyek a közelmúltban a kísantant államok és Magyar- ország között megkezdődtek, megelégedéssel talál kozták úgy nálunk, mint a magyar közvéleményben. A késedelem nem jelenÜ azt, hogy kapcsolataink javulásának kilátásai kevésbé kedvezőbbek tennének, annál is inkább, mivel az ügynek igen nagy' jelentősége van az egész Duna-medencére. Legfontosabb a duna-völgyi kérdésben & népek és államok függeltenségének összeegyeztetése a legközelebbi szomszédok jogos igényeivel. Ez éppen olyan fontos a középeurópai politikában, mint a nyiigateurópai politikában. Prágában és Budapesten egyaránt bíznak abba«, hogy' az ilyen megoldás tehetséges és valósággá válik.

A londoni ,,United Press“ hírügynökség különben azt jdenti, hogy Delbos Belgpádból francia és csehszlovák szempontból nem a legkedvezőbb híreket vitte magéival Prágába. A francia külügyminiszter ugyanis közölte a hirügynök- ség szerint Csehszlovákia vezetőivel, hogy Mussolini és Sztojadinovics között szóbeli egyezmény jött létre, mélynek részleteit nem ismeri ugyan, de melyeket kedvezőtleneknek tekint a kísantant számára. A hirt Prágáiból természetesen nem erősítik meg.

TOKIO, december 16.

'A Domej-ügynökség szerint <a Nanikéngból ik'tvo-mrit kiiinaii osa piait óikat Ainlkue-j-liartainánv fővárosa, Anikóiig és Fengpu körül ÖS9Z- poor l obi jálk. Tito szerint a kínaiak uj erős el len állási vanialLaß é pitiének Anlking és Cselktomg közönt, a Yamgcse-folyamot pedig Anlkrng és Kimikíiiamg között torlaszotokat és aiknúkkaE. e! alkarfjáik zánná.

BUDAPEST, december 16.

•Defsbos fraincjto Ikülőigymiilnósz'ter tjegnnip. reggel 6 óra 5 perckor érkezett meg a ini- dap&sdi iKeäletli-pálya udvarral, ahamnan 25

porc muüiv-a ‘Indult tovább. A pályaudvaron Kánya magyar külügyminiszter képviseli' lében Apor br. meghatelmazoit miniszter üdvözölte a francia külügyminisztert. A fn ghidlliarJásmá'i jetim vo’.lj a budapesti román és jugoszláv köveit! is D-eJibois Ikiülügymémsz10r. vonatainak ai p'állyaud varon valló fari óz kodás a ideje ai'MIfi, a Ke leüti -pá.lyud var minis?- terá csarnokában aílbeisizélgetelít Apor br.-vat.

illető 7—8 százalékra nem is tehet szert és 'gy legalább inegközeliíhetően hatásos tör vémyliozási képviseletre tehessen szert. Ennek természetesen van egy másik oldala b: önmagunk akarata, elhatározás» és elszán! ®»ga Erről azonban már nem kell sok szó! ejtenij, ez egy politiUaTag öntudatos és uo > szervezett kisebbségi népűét természetes és ha nincs meg, az utolsó percben aligha csiholható elé.